Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1896-04-26 / 17. szám
TOLNAVÁRMEGm 5. havi és rendkívüli segély 89 frt. A bonyhádi szegényeknek havi és rendkívüli segély 60 frt. A zorabai szegényeknek havi és rendkívüli segély 6 frt. A január 12. és ápril 15-iki mulatság kiadása 337 frt 98 kr. Az egyleti jegyző tiszteletdija 50 frt. Karácsonykor 40 gyermek felruházására 168 frt 11 kr. Karácsonykor a szegényeknek 64 frt. Az egyleti szolgának 24 frt. Nyomtatvány, postaköltség s egyéb kiadás 18 frt 80 kr. Rendkívüli kiadás (Mikó György síremléke) 20 frt. Takarék- pénztárba kamatozásra 488 frt 05 kr. Menedék- házi karácsonyfára 5 írt. Az E. M. K. E. alapitó oklevelére 2 frt. Pénztári maradváuy az óv végén 116 frt 66 kr. Összesen 2375 frt 10 kr. Vagyonkimutatás. A szegzárdi pénzintézeteknél elhelyezett tókék 1895. évi december hó 31-én 1090á frt 44 kr. Betáblázott kölcsön 3600 frt. Tagdíj hátralék 77 frt. Ingóságokban 260 frt. Készpénz maradváuy 116 frt 66 kr. Összesen 14962 frt 10 kr. Szegzárdon. 1895. évi december hó 31-én. Bodnár István, egyleti pénztárnok. Jelen számadást megvizsgáltuk s minden tételében helyesnek találtuk. Szegzárdon, 1896. évi ápril hó 19-én. Özv. Iho- dorovits Lajosné, elnök. Ozv. Länderer Arthumé, alelnök. Krammer János, titkár. Ágoston Kátolyné, választmányi tag. ____________________________ li egujabb. A „Tolnavármegye“ eredeti táviratai. A Fejérváry-Befnáth párbaj. Budapest. (Felad, szombaton d. u. 1 ó. érk. 2. ó. Saját tudósítónktól.) Fejér- yáry Géza báró honvédelmi miniszter és Bernáth Béla nemzeti párti képviselő között a párbaj ma — szombaton — délelőtt ment végbe a Ferenc-József kaszárnyában. Fejérváry segédei voltak : Keglevich István és Hadik Endre grófok, Bernáth segédei: Szederkényi Nándor és Okolicsányi László képviselők. A párbaj pisztoly párbajjal egyszeri golyóváltással kezdődött. A golyó közvetlenül Fejérváry füle mellett fütyült el és miután a pisztolypárbaj eredménytelen maradt, a felek a föltételek szerint folytatták a párbajt karddal. A kardpárbajnál Bernáth jobb halántékán olyan súlyos sebet kapott, hogy eszméletlenül összerogyott, Fejérváry pedig sértetlen maradt. Fejérváry miniszter nyilatkozata. Budapest. (Felad, szombaton d. u. 3 ó. érk. 4 ó. 10 p.) A „Hazánk“ támadásá- sávai szemben, mintha honvédelmi miniszter a tábornokokat nyugdíjba kényszerítené, Fejérváry miniszter nyilatkozatot tesz közzé, melyben közli, hogy több régóta szolgáló tábornok saját elhatározásából kérte nála nyugdíjaztatását, kijelentve, hogy a tényleges szolgálattól megválni akarnak. A főrendiház ülése. A főrendiházban a tagok teljes számmal jelentek meg, Szlávy koronaőr elnök tizenegy órakor nyitotta meg az ülést Czi- ráky gr. jegyző felolvasta a millennium törvénybeigtatásáról szóló törvény- javaslatot, mire minden oldalról felkiáltás hangzott: elfogadjuk. Prónay Dezső báró szóra jelentkezett, bár ellentmondások és folytonosáétól“ kiáltások között kifogásolja, hogy Ő Felsége nem vesz részt, a millennárisjdiszülésen. Bánít'y miniszterelnök kijelenti, hogy méltóbb lett volna, ha felszólalás nélkül fogadják vala el a törvényjavaslatot. A nemzet és király közti egyetértés az ünnep folyamán annyiszor és oly pregnánsan kerül kifejezésre, hogy azt nem zavarharhatja meg Prónay elégedetlensége sem azzal, hogy a diszülé- sen Ö Felsége nem lesz jelen. Elnök elrendeli a szavazást. Az egész ház felemelkedik, mire elnök hazafias beszéd kíséretében enun- ciálja a törvényjavaslat elfogadását s az ülést berekeszti. A belügyminiszter remlelete. Belügyminiszter jóvá hagyta a főkapitány rendeletét, mely eltiltja a munkásoknak május elsejének megünneplését. TÖRVÉNYKEZÉS. — Játszunk zsiványost. Hidvég község egyik utcáján múlt évi aug. 15-én vagy egy tucat gyermek játszott, midőn a 10 éves Szíjártó János azt az indítványt tette, hogy játszanak zsiványost. 1896. április 26. Az ám, csakhogy abhoz puska is kell. Jól van, sebaj. Hazafutott tehát s apjának a falon függő hatlövetű, megtöltött revolverét elhozta. S minthogy ő hozta a fegyvert, tehát őt tették meg zsandárnak. Üldözte is a zsiványokat s sorban elfogta őket. De a kis 7 éves Németh István annyira futott, hogy nem bírta elfogni Rákiáltott tehát: — Állj meg, vagy agyon lőlek ! De a kis fiú nevetett s nem állt meg. Ekkor Szíjártó elsütötte a pisztolyt s a golyó az üldözött fiúnak a nyakába fúródott. Vértől elborítva, eszméletlen állapotban szállították haza. De szerencsére nem halt bele. A tiz éves fiút. nem lehetett büntetni, tehát atyját vonták felelősségre, a miért töltött fegyverét olyan helyen tartja, hogy az éretlen gyermek hozzá tudott férni. De az teljesen tisztázta magát a vád alól és igy a szegzárdi kir. törvényszék felmentette. — A talált zsebkendő. Dunaföldvárott egyik hetivásár alkalmával az utcán találkoztak László Ferenc ottaui s Török József madocsai ember. S minthogy már jó régen nem látták egymást, egy kis ideig elbeszélgettek. Midőn pedig egymástól elváltak, Török József a földön egy zsebkendőt látott. „Nini, egy zsebkendő!“ „Az ám!“ mondja rá László Ferenc. „Nini, ebben a zsebkendőben még pénz is van!“ folytatja Török. „Ejnye, akkor ez az enyém ! Komám, de jó, hogy te találtad meg a zsebkendőmet a pénzemmel. Ha más valaki gazember találta volna meg, tudom, soh’se kaptam -volnajjvissza. Köszönöm, édes komám !“ s ezzel a bámészkodó Török kezéből hevesen kiragadta a kendőt, s azzal hirtelen odébb állt. Török aztán folytatta a piacon teendőit, midőn Pap Jó- zsefnó, egyik ismerőse, sírva kérdi tőle, nem látott-e ilyen meg ilyen zsebkendőt a földön, vagy valakinél, mert ő eladta a búzáját és az összes pénzét a zsebkendővel együtt, a melybe kötötte, valahol elvesztette. Török természetesen rögtön elmondta a koma furfangos eljárását, ki már azalatt a pénz egy részét elmulatta. A szegzárdi kir. törvényszék pedig László Ferencet a btk. 367. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségéért 14 napi fogházra, a talált pénz megtérítésére és 23 frt perköltség megfizetésére ítélte, ügy az ügyész, valamint a vádlott felebbezést jelentettek be A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1896. évi április hó 28-án. Juhász János, Varga István, Miklós József, Őri József, Tóth József, Bordás István, P. Varga István, Midorf György, Domokos István, Kozma József és Kozma Józsefné ellen lopás miatt. I8£6. évi április hó 30-án. Werner János és Schneider Borbála ellen csalás miatt. Tóth Sebestyén ellen lopás miatt. Prager Teréz ellen lopás miatt. Laidal György ellen szemérem elleni erőszak miatt. IRODALOM. — A jó ízlés ápolása mindenesetre egyik legfőbb feladatát képezi a sajtónak.’ Kétségtelen, hogy egy napilap a mindennapi gyors munka közben ennek a feladatnak csak akkor bir megfelelni, ha munkatársai a tudományos és az irói világ előkelőségeiből sorakoznak, a kik munka lázassága közben sem feledkeznek meg arról, hogy egy országos lapnak más kötelességei is vannak, mint éppen a napi eseményekről értesíteni a közönséget. Erős fej tiszta elme kell ahhoz, hogy valaki egy esemény megírása közben arra is godoljon, hogy az a kellő formában s a művelt közönség által joggal megkívánható tárgyilagossággal legyen megírva. E tekintetben kiváló helyet foglal el a hazai hírlapirodalomban az „Egyetértés“, hazánknak ez a legnagyobb és legelőkelőbb napilapja. E lap határozottan ellenzéki álláspontja dacára, mindenkor megőrzi mérsékletét és sohasem csap át túlzásokba, nem hajhássza a botrányt, kerüli a személyeskedéseket s közleményei mindig úgy vanuak megírva hogy az előkelő, művelt közönség nyugodtan élvezheti azokat s tárgyilagosságuknál fogva biztos Ítéletet alkothat magának az eseményekről. De nemcsak erre helyez kiváló súlyt az „Egyetértés“ szerkesztősége, hauem gondia van arra is, hogy a szórakoztató olvasmányokban egyúttal olyant is nyújtson, a miből tanulni is lehet, a nélkül, hogy unalmassá válnék. Erre a célra különös ügyességgel használja fel az „Egyetértés“ változatos tárcarovatát. Nem léha szellemeskedések tárháza ez a rovat, hanem mindenkor irodalmi színvonalon álló, sokszor tudományos becsű mulattató és ismeret- terjesztő közlemények sorozata. Egyéb rovatai az „Egyetértés“-nek oly bővek és oly részletesek, a milyenek csakis oly nagy terjedelmű lapnál lehetségesek. Hirei és eredeti tudósításai a világ minden tájáról megbízhatóság dolgában ritkítják párjukat. Mindezek a tulajdonságok a művelt magyar közönség legkedveltebb lapjává teszik az „Egyetértóst“-t, melynek előfizetési ára negyedévre 5 frt. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld az „Egyetértés“ kiadóhivatala Budapesten. — A millennium és a Magyar Hírlap. Mindössze néhány hót választ el még bennünket Magyarország félévig tartó nagy ünnepétől, a millenniumtól. Erre a nemzeti nagy ünnepre készül most mindenki országszerte. Magától értetik, hogy a sajtó, a mely minden nemes ügynek a fellendítője, a legelső tényezők közt foglal majd helyet, a melyek a közönség segítségére lesznek abban, hogy mindenki tökéletes tájékozást szerezhessen arról, a mi az ezredéves ünnephez tartozik. De a sajtó orgánumai közt is első helyen áll ezzel az igyekezésével a MAGYAR HÍRLAP. A Magyar Hírlap eddig is a legváltozatosabb és legtartalmasabb fővárosi napilap volt; a legjelesebb irók és hirlapirók oly számmal csoportosultak köréje, hogy ebben a tekintetben a MAGYAR HÍRLAP szinte versenyen kívül áll. S mégis, újabb és újabb áldozatokat hoz ez a kitűnő napilap a közönségnek, hogy a millenniumi nagy campagneban a Magyar Hírlap olvasói kapják mindenről leggyorsabban a tökéletes információkat. Egész sereg uj munkatársat szerződtetett a Magyar Hírlap a végett, hogy könnyebben felelhessen meg millenáris feladatainak. A kiállítás egész ideje alatt folyvást ad ugyanis a Magyar Hírlap külön lapokat, bővített és a rendesnél sokkal terjedelmesebb számokat, az események szerint. Ezenkívül „Kiállítási Útmutatóival is kedveskedik a közönségnek. Ez az Útmutató szinte nélkülözhetlen lesz mind azoknak, akik a kiállítást alaposan akarják megnézni; s a Magyar Hírlap előfizetői potom áron, negyedrészéért a rendes árnak, Juthatnak majd hozzá. Szóval a Magyar Hírlap semmi áldozattól sem riad vissza, hogy magát a nagy közönségre nézve pótolhatatlanná tegye. Előfizetési ára évnegyedre 3 frt 50 kr., egy hónapra 1 frt 20 kr. * Az előfizetési összegek a Magyar Hírlap kiadóhivatalába (Budapest. Honvédutca) küldendők. — Negyvenezer mértföld vitorlával és gőzzel, irta Dr. Gáspár Ferenc. Második bővített kiadás. Megjelent Singer és Wolfnernél. Na- gyobbszabásu eredeti útleírásaink nincsenek valami nagyobb számmal, azért is Gáspár Ferenc könyve, a mely az exotikus világrészeket és népeiket pompás színezéssel mutatja be a magyar olvasó közönség előtt, mindjárt első megjelenése alkalmával nagy feltűnést keltett. A szerző, a ki mint haditengerészeti fregatt-orvos bejárta a v ilágot, éles szemmel és fogékony kedélylyel indult el világlátó útjára és a mit útközben tapasztalt, azt érdekesen mondja el. Egy uj világ tárul elénk sajátságosán vonzó leírásokban és gyakran igazán költői képekben. Magunk előtt látjuk a tengerészéletet, sőt magát az életet, a jóizü humor is hozzáadja fűszerét és azért úgy követjük a szerzőt, mintha valami bonyodalmas, érdekfeszitő regényt mondana el nekünk. A kiadók, hogy mindenkinek hozzáférhetővé tegyék ezt a pompás könyvet, füzetes kiadásnak rendezték a második bővített kiadást. Meg fog jelenni 14—15 illusztrált füzetben, összesen 130 képpel és minden egyes füzetnek ára csak 30 kr. Minden 2 hétben kót-három ives füzet lát napvilágot és elő lehet fizetni 10 füzetre 3 írttal, 5 füzetre 1 frt 50 krajcárral. A teljes munka előfizetési ára fűzve 4 frt, pompás diszkö- tésben 5 frt 50 kr. Megjegyzendő, hogy a könyv bolti ára nagyobb lesz. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL Nyilvános köszönet. Boldogult Engl Mihály ur gyászos elhunyta alkalmából, koszorúk megváltása címén befolyt 75 frtnyi összeget a szegzárdi városi szegények közt, felekezeti különbség nélkül való kiosztás végett a gyászoló családtól átvettük. Ez alkalommal nein mulaszthatjuk el, hogy őszinte meleg köszönetünket ne nyilvánítsuk a gyászoló családnak. Szegzárd, 1896. április 23. ___________________A közs. elöljáróság. KÖ ZGAZDASÁG. Tehén és üsző-díjazás. A tolnamegyei gazdasági egyesület folyó évi május 3-án Zombán, vásárral egybekötött tehón- és üsződíjazást rendez, kizárólag a bonyhádi elnevezése alatt ismert tájfajta szarvasmarha részére. Díjaztatni csak tolnamegyei kistenyésztők (lelkészek, jegyzők, tanítók, földmivesek) állatjai fognak, mig a nagytenyésztők s gazdatisztek állatjai oklevelekkel tüntettetnek ki. A díjazásra 2750 korona áll az egyesület rendelkezésére. s ezzel azt a célt akarja elérni, hogy egyrészt a kistenyésztők körében az ambíció fokozódjék, másrészt azt, hogy a bírálatnál kiszemelt jobb minőségű állatok egy része, mint tenyész- anyag a vármegye területe részére biztosíttassák. Ezért a díjazás részint feltételhez kötött, részint szabad dijakból áll. A feltételek közt első helyen áll az, hogy a díjazott állat j év letelte előtt a megye területéről einem adható. Ez a feltétel azonban a szabad dijak nyerteseire nézve nem áll. Úgy a feltételhez kötött, mint a szabad díjak részint tehén, részint üsző díjak és a következőképpen oszlanak meg:
