Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-04-19 / 16. szám

4.

tolnavármegte.

— A szegzárd-bátaszéki h. é. vasútra vonatkozólag a „Tolnamegyei Közlöny“ múlt heti száma bizonynyal csak tévedésből azt a hirt közölte, hogy Leopold Lajos, a bátaszóki vasút engedélyese kérvényt nyújtott be, hogy az építkezés megkezdése 6 hónappal halasztassék el. Ennek ép az ellenkezője igaz. Leopold Lajos már hosz- szabb idő óta egyebet sem tesz, mint az építési engedély kiadását sürgeti, és soha esze ágában sem volt a vasúti építkezések elhalasztását kérni. A „T. ■K.“ valószínűleg félremagyarázza az engedélyesnek Tolnavármegye törvényhatóságához benyújtott kérvényét. melyet a vármegyei közgyűlés legutóbb tárgyalt. — E kérvényében Leopold Lajos hivatkozik a kereskedelemügyi miniszternek a vármegyéhez intézett azon rendeletére, mely világosan kimondja, hogy az engedélyes akaratán kívül eső okok miatt nem volt eddig az építkezés megkezdhető és azon kéréssel fordul Tolnavárme- gyóhez, hogy szubvencióját abban az esetben is tartaná fenn, ha az engedélyes nem lehetne abban a helyzetben, hogy az építést a vármegye által kitűzött határidőn belül megkezdhesse. Különben a tolnamegyei egyéb helyi érdekű vasutak tervei sem valósultak meg hamarabb, sőt valamennyi sokkal több halasztási időt vett igénybe, mint a szegzárd-bátaszéki vasút. így pld. a paks- adony-szabolcsi vasút segélyezését Tolnavármegye 1890. évi december 13-án hozott határozatával ah- hpz a feltételhez kötötte, hogy az építkezés 3 év alatt kezdődjék meg. Ezen elég hosszú határidőt a vármegye 1894. március * 29-én, azután 1894. október 16-án, majd pedig 1894. december 22 én a szubvenció felemelése mellett meghosszabbította. A dombóvár győr-veszprémi vasút építésének batáridejét a vármegye 1891. márc. 17-én állapította meg és halasztásokat adott 1892. márc. 31-én, 1892. május 3l-én, 1893. okt. 14-én, lö94. okt. 16-án, és végül 1894. dec. 22-én. A szegzárd-bátaszéki h. é. vasút engedményese összesen egy évi halasztást kapott, azonban valószínűleg már sokkal .hamarabb fogja az építkezést megkezdetni, eltekintve attól, hogy az anyagok nagy része máris ki van szállítva. A vasút különbeu most abban a stádiumban van, hogy az akták leérkeztek a kabinetirodától, avval, hogy ő felsége beleegyezését adta a vonatkozó törvényjavaslat benyújtásához. Miként biztos forrásból értesülünk, a kormány legközelebb a javaslatot a képviselőház elé , fogja terjeszteni, minek megtörténtével az építkezés azonnal kezdetét fogja venni.

— Az apari rom. kath. olvasóegylet alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta.

— Szegzárdi ökörfejek a kiállításon. Wolf- ner Mór, a kiállítási csarnokok kárpitos vállalkozója, egy Árpádkori sátorra négy kitömött ökörfejet rendelt meg Kristofek Béla, széles körökben ismert praeparateurnél, s azokat a napokban fogja fölszállittatni Budapestre.

— Az ódombovári izr. nőegylet alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta.

lenebb vádakat elismerték, csakhogy szabadulhassanak ezektől a hajmeresztő kínzásoktól.

Ilyen állapotban a megégetós úgyis csak megváltás volt rájuk nézve, kik halálra voltak már válva.

A bírák aztán a legostobább kérdéseket adták fel nekik, olyanokat, amiket általában a rémmesék a boszorkányokra rá szoktak fogni, s ezek a szerencsétlenek elismertek mindent, ha ugyan képesek voltak ilyen kínzások után szólani.

A vallató birák azonban hűségesen odaírták minden kérdés után, hogy bevallotta és megerősítette vallomását.

Fehér Honára például ráfogták a birák, hogy bevallotta, hogy az ördög fekete ló képében járt hozzá és lóláb szárcsontjából vett zsírral gyógyított. Hogy a bölcskei hegyre járt boszorkánytársaival mulatni, ahol ettek, ittak, daloltak, táncoltak az ördögökkel. Azt is megvallotta volna ez a szerencsétlen, hogy marhahúst ettek ezen a lakomán s hogy Plútónak hitták az ördögöt s ifjú parasztember formájú volt parasztruhában. Hogy vörös pö- csétet kaptak az ördögtől s ebben volt a büvere- jük. Hogy sokat szerelmeskedett az ördöggel, aki „édes szivem, édes lelkem“ szókkal hizelgett neki, Hogy már hat óv óta szeretője az ördög és megfogadta neki, hogy elmegy vele a pokolba is. Hogy azért szereti az ördögöt, mert az fiatal, az ura meg öreg stb.

Ilyen és sok leírhatatlan trágárságot vallattak ki belőle, amiket hogy nem mondhatott: az bizonyos ; hanem félholtan legföllebb a fejével inthetett a birák otromba kérdéseire.

Vörös Ilona és Taviás Zsuzsa vallomásaiba azt is beírták a vallatok, hogy ezek beismerték azt

1896. április 19.

— Síremléket Jankó Jánosnak! Arra a férfiúra, a ki páratlan humorisztikus rajzaival negyven éven át derítette föl a nemzetet: a legmagyarabb festő-művészre ráborult asir éjszakája. A „Borsszem Jankó“ s élclaptársai („Bolond Istók“ és „Üstökös“), melyeket hosszú éveken át gazdagított s ékesített az ő mesteri tollának munkáival, bizalommal fordulnak mindazokhoz, a kiket nagy művészetével és aranyos humorával annyiszor megvigasztalt: járuljanak hozzá, hogy sírja fölött méltó emlék hirdesse nevét. Hálával fogadtatik a legcsekélyebb adakozás is, melyet a Budapest-Belvárosi Takarék- pénztár igazgatóságához (Koronaherceg-utca) kérünk beküldeni. Az egyes kimutatások a „Borsszem Jankó“-ban jelennek meg.

— Pótvásár. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter megengedte, hogy Tamásiban március 25-én elmaradt vásár helyett ápril 27-ón pótvásár tartassék.

— Feljelentett elöljáróság. Bátaszéken s vidékén az utóbbi időben az orvvadászok annyira elszaporodtak, hogy a vadászbérlők csak ritkán kaptak valami lőni valót, mind elcsípték előlük a vadorzók. Végre Mayer Alajos, bátaszéki vadász jelentést tett a dologról s kérte az orvvadászok üldözését. A csendőrök meg is indították a nyomozást, de midőn Mórágyra érkeztek, ott a nyomor zást nem lehetett foganatosítani, mert a mórágyi elöljáróság nemcsak, hogy nem támogatta a csendőröket a nyomozásban, sőt a segédk^zóst egysze-; rüen megtagadta. így a nyomozás félben maradt, a mórágyi vadorzók pedig a markukba nevethetnek. Az elöljáróságot a csendőrök feljelentették.

— Szerencsétlen anya. Özv. Orbán Józsefné Eszterbauer, szegzárdi aszs/.ony anyai szivét ugyancsak kemény próbára teszi a sors. Pénteken reggel meghalt egy menyecske lánya Szegzárdon. Pár óra múlva sürgönyt kap Budapestről, hogy apáca lánya is meghalt. Ekkor felutazott Budapestre, hogy leányát eltemesse, ott meg tanoncz fiát mindkét lábára megbénulva találta. Mire pedig tegnap Budapestről haza érkezett, hogy az itt meghalt lányát temesse, egy másik lányát veszélyes' betegen találta, ki gyermekágyban meghűlt. Valóban a soknál is sokabb egy szegény anyai szívnek!

— A tolnai jótékonysági nőegylet alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta.

— Laza felügyelet. A csendőrségi járőr a Gerjen melletti revet egyik múlt éjszaka, úgy éjféltájban megvizsgálta és a révet kikötetlen és ki- világitatlanul találták, az átkelési árt szabályozó al- ispáni rendelet pedig nem volt kifüggesztve. Ezért a bérlőket a paksi főszolgabírói hivatalnak feljelentettek.

is, hogy a Gellért-hegyre, kömlődi és bölcskei hegyre szoktak járni mulatni a többi boszorkányokkal, ahol táncolnak, mint a forgó szól, egy üres dióhéjon két szál tollal doboltak, megnevez- hetlen dolgot ettek, ittak és szerelmeskedtek az ördöggel ; hogy sas és fekete macska képében röpültek, ahova akartak, vagy pedig megnyergelték, akit akartak s az vitte őket a hegyekre, néha pedig söprűn nyargaltak; hogy ki tudták venni az emberek csontjait: hogy likakban és hasadókokon is be tudnak menni; hogy az ördög fekete varjú és holló képében is el szokott hozzájuk járni.

Ilyen borzalmas kínzások után kicsikart és reájuk fogott vallomások alapján meghozták ellenük is az ítéletet, hogy „másoknak elrettentő pói- dájokra .elevenen megógettessenek.“

Ezeknek az agyonkinzott asszonyoknak a halál már csak kegyelem volt, elismertek tehát mindent, amit lelketlen biráik tőlük kívántak.

A megégetóst Simontornyán, a megyénk akkori székhelyén hajtották végre; a kinzószerek rajkai pedig egy akkori időből fönmaradt könyvben vannak megörökítve, a múlt századbeli igazságszolgáltatás dicsőségére 1

Még a múlt század második felében is 8 bo- szérkánypört tárgyaltak Tolnamegyóben ; a meg- égetóssel azonban már fölhagytak s beérték azzal is, hogy a boszorkányokká avatott szerencsétlen asszonyokat előzetes raegkinzás után pellengéren 100 vesszőütóssel büntették; s ezenkívül reájuk mértek még egy pár évi börtön-büntetést, a mit a simon- tornyai megyeház földalatti tömlöceiben kellett végig szenvedniük.

— Pénztári közgyűlés. A szegzárdi kerület betegsegélyző-pénztár e hó 12-én tartotta meg évi rendes közgyűlését a városháza nagytermében Mehrwerth Ferenc elnöklete alatt. Mindenekelőtt fel olvastatott a terjedelmes évi jelentés az 1895-ik évi működésről. Azután bemutattatott az évi zárszámadás és előterjesztetett a mérleg, s ezzel kapcsolatban felolvastatott a felügyelő-bizottság jelentése, melynek alapján úgy az igazgatóság, mint a felügyelő bizottság részére a felmentvény, a szokásos óvás fentartása mellett, megadatott. Az alapszabályok 27. §-a értelmében a lemondott felügyelőbizottság helyére a következők választattak meg: Bencsik Kálmán, Mayer János, Fejér Gyula, Ludvig Károly, Fischhof Kálmán és Popper Dávid.

— Megvadult ló. Szegzárd főutcján tegnap reggel egy megvadult ló száguldott végig s sokan csak gyors futással menekülhettek a rohanó ló elöl. Végre futásában oda ért a vashidhoz és szügyével oly erősen vágódott a hid vas korlátjába, hogy azonual élettelenül terült el.

— Körözés. A gyönki főszolgabíró Pék Katalin, simontornyai illetőségű, 42 éves elmebeteget, ki Tab községben volt letartóztatva s hazaszállítása előtt Tabról megszökött, körözteti. A gyönki főszolgabíró Isoó Gyula iniszlai illetőségű hadkötelest körözteti.

— A sárközi népviselet diadala. A népszínházban pénteken került színre „Ezeróv“ című színműben a Kákóci-korra vonat ózó részben természetesen Cinka Panna is előfordul; nagy fejtörést okozott a népszínházban, hogy milyen kosztümöt adnak Pannára, kit Hegyi Aranka személyesített. Egy Csepreghy-nél ismerős szegzárdi urhölgy ajánlotta, hogy a Szegzárd melleti Sárköz magyar népének viseletét használják, melynél festőibb őseredeli alig akad több az országban, csakhogy igen kevés embernek van róla tudomása. A népszínház igazgatója azonnal fölhozatott egy jobbmódu fiatal menyecskét, ki ünneplő ruhájában kicsipve jelent meg s általános szenzációt keltett Csepreghyné műtermében. Komáromy Mariska felöltötte a sárközi menyecske cifra ruháját s elragadó volt ebben a kosztümben ; a menyecskét négy napig tejben-va|ban fü- rösztötték, a színházban páholyból nézették vele az előadást s most nem győz otthon mesélni a látottakról, mert még nem volt Budapesten. A népszínház igazgatója azonnal megrendelt egy ilyen sárközi ruhát a bársony cipőtől kezdve az utolsó pilléig és pántlikáig; az anyagot Szegzárdon vették, a ruhát pedig Ocsényben, a menyecske felügyelete alatt készítették. Hegyi Aranka ebb^n személyesítette Cinka Pannát. A ruha 200 írtba került; a népszínház igazgatója többet is Ígért a menyecskének, ha a rajtalevő ruháját átengedi, de az bizony semmi árért sem vált meg ruhájától.

A dunaföldvárí vásár helyett, mely március 30-án elmaradt, megengedte a belügyminiszter, hogy ápril 27-ón pótvásár tartassék.

Tűz. Bölcskén a napokban tűz volt, mely Kovács Józsefné házát elhamvasztotta. Biztosítva volt. A tűz keletkezési oka ismeretlen.

Iskolás gyermekek mint levélhordók. A

kereskedelmi miniszter kísérletet tesz egymástól tá\ol fekvő tanyáknak célszerű postaszolgálattal való ellátásái a. A postahivatalokból naponkint lovas hajdúk viszik szét a leveleket a tanyákra és átadják a tanítóknak, akik aztán iskolás gyermekek utján kézbesítik azokat. E szolgálatért a tanítók havonként egy forint tiszteletdijat kapnak.

1-P testben ép lélek. A modern ember első gondja ma az egészség ápolása és régen túl vagyunk már azon az időn, amikor az apró bajokból, csekélyebb meghűlésekből nagy betegségeket engedjünk kifejlődni. Ma már a hurut, szakgatás, csuz vagy köszvény, különböző fejbántalmak, fülvagy fogfájás, a migrén és az ezekhez hasonló gyakori bajok ellen kiváló hatású szereket bírunk, melyek gyógyító erejét tapasztalásból ismeri mindegyikünk A Brázay Kálmán-f éle sósborszesz a leg- e terjedtebb háziszerek egyike, melynek bővebb ismertetését bátran mellőzhetjük. Az orvosok négy- e ekeppen ajánlják: bedörzsölésre, borogatásra, belsőleg es massagera. A só nélkülit pedig különösen szajöblitő szer ek. A haj ápolására, a bőr tisztán tartására alig lehet jobb szert ajánlani. Kiváló gyogyhatással van a szemre, föle* ott, ahol az ejjeh munka, por és füst támadják" meg azt. E hatásáról nyilatkozott Kossuth Lajos is akinek meggyengült látását a sósborszesz állította* helyre. A sosborszesz minden nagyobb füszerkereskedés- ben kapható, de azért ajánlatos — a hatásnólküli utánzatok miatt — azt fogadni el, melynek üveg- jen a lapunkban is közölt hirdetésben látható vignettát es a védjegyül szolgáló 19. és 20. számot tataija a közönség.

f