Tolnavármegye, 1896 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1896-04-12 / 15. szám

4. TOLNAVÁRMEGYE. — A baja-bátaszéki hid kiépítése — mint a „Kaposvár“ írja, — valószínűleg azonnal kezdetét veszi, mihelyt az állam­vasutak beruházási kölesönének kiírására a minisztert felhatalmazza a törvény. Perczel miniszter lapunk egyik barátja előtt — a húsvéti ünnepek alatt úgy nyilatkozott, hogy bár a kormány még nem határozott, vájjon a hid Bátaszéknél vagy Gombosnál épit- tessék-e ki, az általános közlekedési érde­kek azonban mégis inkább a bátaszéki hid kiépítését követelik. Nem lehetetlen, hogy Gombosnál is építenek hidat, mert e mel­lett stratégiai indokok szólanak. — A vöröskereszt egyesület szegzárdi fiókja múlt kedden délután ülést tartott, melyen Döry Pálnót nagy lelkesedéssel elnökké választották. Az ülés további folyamán az előterjesztett számadáso­kat is jóváhagyták. — Előléptetés. A földmivelésügyi miniszter az állami kezelésben álló községi erdőket kezelő személyzet létszámában Apáti László m. kir. er­dészt a szegzárdi erdőgondnokságnát főerdészszé léptette elő. — Eljegyzés. Goldberger Arnold m. kir. ál- lamvasuti mérnök Pécsett, — Goldberger J. Mór ur fia, eljegyezte Leitersdorfer Mariska kisasszonyt, Leitersdorfer József szegzárdi vállalkozónak szeretet­reméltó leányát. — Eskü letétel. Sándor József szegzárdi kir. törvényszéki joggyakornok április 7-én tette le hi­vatali esküjét és foglalta el uj állását. — Községi elöljáró-változások. Nakon köz­ségi bíróvá Nagy József (alsó) eddigi községi es­küdt, az ezen választás által megüresedett községi esküdti állásra pedig F. Nagy József választatott meg. A bátai állami adópénztárnoki állásra Pirisa Mihály választatott meg. A pincehelyi biró, Hor­váth Gábor, ezen állásáról lemondván, Szévald Móric főszolgabíró, az első bírói állás helyettesíté­sével Kelemen János II. bírót bizta meg. — Lemondott postamester. Bitter Péter, apari postamester ezen állásáról lemondott. — A bátaszékiek uj temploma. Bátaszóken kinőtt a bivek száma a templomból. Azon gondol­koztak, hogy újat építsenek s megindították a gyűj­tést. Ennek, mint a M. és Y-ben olvassuk, lett is akkora eredménye, hogy már hozzáfoghatnak az építéshez, Hofhauser budapesti műépítész készítette az uj templom tervét, melynek kivitelére 134.820 frtct irányoztak elő. — Nyugdíjazás. A belügyminiszter jóváhagyta Németh N. János, volt szolgabirónak évi 612 írt­tal megállapított nyugdíjaztatását. pen olyankor nem akarnak történni, mikor legna­gyobb szükség rájuk. Hogy számolgatta az órákat, még a perceket is a szegény beteg! Csak már jönne az ő fia, csak már itt volna, hogy meggyógyulna tőle egy­szeriben. Aztán együtt kezdenék újra az életet mind a ketten: a tékozló fiú, és a bűnös köny- nyelmft apa. Az orvosok csak akkor szoktak tévedni, ha jó reménységgel kecsegtetnek. A szomorú dolgo­kat rendesen meg tudják előre mondani teljes bi­zonyossággal. Berta szegény sírva vádolta magát, hogy miért is mutatta meg azt a levelet az apjának. De per­sze már késő volt a bánat. Spitzer Henrik gyönge ereje harmadnapra elfogyott egészen. Beszólni se tudott, csak a szempilláit emelte föl bágyadtan, ha az ajtót nyílni hallotta. Még mindig a fiára vá­rakozott. És fájdalmasan sóhajtott fel, valahány­szor csalódott a várakozásában. Nem úgy történt, a hogy szerette volna; a szemeit, mikor meghalt, nem a fia fogta be, ha­nem a siró, szerencsétlen leánya. A tékozló fiú pedig ugyanekkor ott járt kinn, a régi gazdagság, régi boldogság helyén. Kereste a gazdagságukat: mosolyogtak rá az emberek; ke­reste a jó apját: elfordultak még a neve halla­tára is. 1896. április 12. — Műkedvelői előadás. „Az egyesült szeg- zard-tolnamegyei nöegylet“ húsvéthétfőn igen sike­rült műkedvelői előadást rendezett, tánccal egybe­kötve. A műsor első pontját „Nyitány“ zongorán négykézre Hauke Elvira és Pirnitzer Ida szabato­san, művészi felfogással játszották. Utána Borsody Lala mély érzéssel szavalta el, „Rákóczy Ferencz Rodostón“ ciraü melodrámát, Eber Sándor zongora kísérete mellett. Majd Komáromy Mariska ült zon­gorához, eljátszotta Székely Imre XVII. magyar ábrándját. Komáromy Mariska művészi magaslaton álló játékát nagy tetszéssel kisérte a közönség, úgy hogy néhány darabbal meg kellett toldani a mű­soron levő darabot. A műsor utolsó pontját képezte a „Már alszik“ cimü francia vígjáték. Szigeth Nándor Chapanier-je sok derült percet szerzett a hallgatóságnak. Borsody Iza mint „Georgette“ pom­pásan megfelelt szerepének, s rutinnal alakított. Mirth László az inas szerepében szintén előmoz­dította az előadás sikerét. A szereplő hölgyek pom­pás virágcsokrot kaptak a rendezőségtől. Előadás után tánc következeit; a szünóra alatt pedig tom­bolát rendeztek sok becses nyereménynyel. A né­gyeseket 40 pár táncolta. Ott voltak asszonyok; Biróy Bélánó, Bodnár Istvánná, Boross Gyuláné, Borsody Lajosné, özv. Börzsönyi Jánosné (Tápé), dr. Blum Bóbertné (Budapest), Döry Pálné, Eber Mártonná, Fejős Károlynó, Fischof Károly né, Gei­ger Gyuláné, Gyomlay Kálmánná (Báttaszók), Gyű­szű Istvánná (Báttaszók), dr. Havas Zsigmondué (Paks) özv. Haidekker Káro'yné, Haidekker Ká­rolynó (Cserepes), dr. Hilbert Istvánná, Holub Já- nosué, Klie Lajosné, dr. Komáromy Gyuláné, Klie- ber Györgyné, özv. Kontsits Jánosné (Űzd), özv. Kramer Árminná, Kucsmánk Pálné, Lipovnicky Kálmánná (Heves), özvegy Mayer Bélánó (Tápé), Módly Lászlóné, Módly Bélánó (Pécs). Nagy Ist­vánná (Dombóvár), Nits Istvánná, Örffy Lajosné, Pirnitzer Antainó, özv. Sass Istvánná, Sass Lász- lónó (Borjád), Schlosz Lajosné, dr. Szigeth Gá- bornó, Szondy Istvánná, Tóth Károlynó, Tihanyi Domokosnó, Thodorovits Lajosné, Vilcsek Sáudor- nó (József-puszta). Leányok : Barbacsy Blanka (Ta­mási), Borsody Iza és Lala, Boross Sarolta, Bör­zsönyi Irén (Tápé), Csukly Mariska, Fejős Emma, Fischof Flóra, Gyüszü Aranka (Báttaszók), Hauke Elvira, Komáromy Mariska, Kontsits Irén (Űzd), Kramer Ernesztina, Kreth Sarolta (Bonyhád). Li­povnicky Jolán (Heves), Mayer Mariska és Mela­nie (Tápé). Módly Sarolta, Martin Emma (Buda­pest), Pirnitzer Ida, Bausz Janka, Somogyi Paulin, Spányi Piroska, Szigeth Alice, Vargha Margit. — A sorozás Szegzárdon április 17-én kez­dődik és 28-án fejezik be. Sorozó bizottsági elnök a központban Döry Pál alispán. A völgységi já­rásban a sorozás április 25 ón kezdődik és tart 30-ig ; itt szintén az alispán lesz a sorozó bizott­ság elnöke. — Halálozás. A Leopold családot súlyos csa­pás érte. Leopold Károly sógora — lapunk szer­kesztőjének nagybátyja — Engl Mihály, ki roko­nainak látogatására a húsvéti ünnepekre Szegzárdra jött, itt megbetegedett és rövid pár nap alatt a be­tegség — erős tüdőgyulladás — oly mérveket öl­tött, hogy sem az orvosok, sem a Budapestről el­hitt tanár, sem a legfigyelmesebb ápolás nem se­gíthettek: péntek este 11 órakor öt napi betegség uíán elhunyt. A megboldogult ritka nemes szivü, derék jó ember volt, és ezért a rokonok bánatán kívül minden ismerősének meleg részvéte is kiséri sírjába. A család a következő gyászjelentést adta ki: „Engl JakaD, Leopold Károlynó szül. Engl Jo- zefin, özv. Tauber Gottliebné szül. Engl Nina, Lemberger Ignácné szül. Engl Lujza, özv. Büch- ler Döméné szül. Engl Berta, Baruch Salamonná szül. Engl Teréz, Engl Zsígmond és Popper Sieg- friedné szül. Engl Bozália, mint lesújtott testvérei, Leopold Károly, Lemberger Ignite, Baruch Salamon és Popper Siegfried, mint gyászoló sógorai, úgy a maguk, mint a többi bánatos rd-^onok nevében a legmélyebb fájdalommal tudatják, -.hogy forrón szeretett, felejthetetlen emlékű testvérük és sógo­ruk, a leggyöngédebb, önfeláldozó roikon Engl Mihály ur folyó évi április hó 10-én esti íl) órakor, rövid betegség után, áldásos életének 56-ik (évében Szegzárdon elhalálozott. A drága halott hült\porai ugyancsak Szegzárdon fognak folyó évi április hó 12-ón délután 4 órakor örök nyugalomra kísértetni. Budapest, 1896. április hó 11. Áldás emlékekre és béke a drága hamvaknak! — Csendes részvét és koszorúk mellőzése kéretik.“ — A kiállításra ingyen utazó tanítók. A ke­reskedelmi miniszter mindazon tanítóknak, kiknek fizetése 400 forintnál kisebb, a millenáris kiállítás meglátogatására ingyenes utazási jegyeket enge­délyezett. — A kórházi választmány múlt szerdán ülést tartott, melyen tárgyalták az alispánnak a kórházi pénzkezelés megállapítására s a kórháznak a vár­megyéhez való viszonyára vonatkozó átiratát s el­határozták, hogy a kórház igazgató főorvosa az in­tézet historikumát es házszabalyzatot, Mathis Kál­mán, megyei főszáravevő pedig pénzkezelési sza­bályzatot fog készíteni. A kórház igazgatóját föl­hatalmazták, hogy az intézet állapotáról nagyobb szabású jelentést készíthessen. Mosókonyha, víz­vezeték, fertőtlenítő készülék és kisebb gőzgép fölállítására 9 ezer forintot irányoztak elő, s kivi­telével Walser budapesti gyárost bízták meg. — A szegzárdi vámhidat a jövő évben az ál­lam vasfelszerkezettel fogja átalakítani; a munká­latokra vonatkozó műszaki iratok most vannak elő­készítés alatt az államópitészeti hivatalnál. — Tolnán igen sikerült műkedvelői előadás volt husvét másnapján, mely alkalommal az újon­nan épült kéuyelmes kaszinó termek zsúfoltig meg­teltek. A díszes közönség az elismerésre méltó köz­reműködőket, úgy külön a hölgyeket szép csokrok­kal s zajos tapsokkal jutalmazta. A sikeres elő­adást páratlan jó kedvű tánc követte, melynek csak virradatkor lett vége. — Egy világtalan kézimunkája. C z i r á k y László, volt betűszedő, ki már 16 év óta elvesz­tette szemevilágát, egy miniatűr alakú kézi sajtó- gépet csinált kemény fából, mely igen csinos, Íz­léses kiállítású s teljesen úgy működik, mint a nyomdagép. Ezt a kis gépet arcképtartónak lehet használni. A boldogtalan ember bámulatot keltő művét ki fogja játszani, hogy kőrútjára költséget szerezhessen magának. Mert verseket s adomákat is ir a szerencsétlen ember, s akad köztük sike­rült is, ezeket kinyomatja s füzetenkint óhajtja kőr­útjában elárusítani, s ezenkívül hegedüléssel is ma­gára akarja vonni a könyörületes emberek figyel­mét. Az igy összegyűjteni remélt pénzből a vakok intézetébe- akarja magát fölvétetni, hogy ne le­gyen terhére amúgy is szegény anyjának és test­véreinek. A nemes szivü, humánus érzésű embe­rek figyelmébe ajánljuk ezt a boldogtalan embert, ki csakugyan érdemes a pártolásra. — A képviselő választói jogosultság kérdé­sében a m. kir. Curia újabban a következő elvi je­lentőségű határozatot hozta: „Az adóval megrótt ügyvéd az 1874 : 33. t.-c. 9. §-a szerint csak az esetben gyakorolhatja választói jogát, ha az idézett törvény 12. §-a 5. pontjának megfelelően azt is ki­mutatja, hogy az előző évre a választó kerületben fizetendő egyenes adóját lefizette a kellő időben. Ellenben adófizetés elmulasztása miatt, a választói jog gyakorlása meg nem tagadható azon ügyvéd­től, aki előző évre adóval megróva nem volt s igy terhére adóhátralék sem volt előírva.“ ~ Az agrárbank pécsi bankja. A magyar- országi szőlőhegyek rekonstrukciójára 10 millió alaptőkével megalakult magyar agrárbank Pécsett előieláthatólag agrárbaukot fog létesíteni, melynek hatásköre ki fog terjedni Baranya, Somogy és Tolna varmegyékre. Szily Pongrác országgyűlési képvi­selő e hó 13-ára értekezletre hivta egybe Baranya uimegye nagyobb földbir okosait, pécsi előkelő kereskedőket, mely értekezletnek célja megbeszélni a pécsi agrárbank megalakulásának módozatait. agy itt lógnak jegyezni 100.000 frt részvénytő­két, melyet az agrárbank 400.000 írtra egészít ki, vagy pedig az agrárbank jegyzések nélkül is való­színűleg félmillió alaptőkével önmaga létesíti a pécsi agrárbaukot, amennyiben az ország legjelen- tekenyebb borvidékére hivatásának megfelelő leg ki­váló gondot kell helyeznie. Szölőojtási tanfolyam. A szőlőojtvány-kó- szitós a szegzárdi állami szőlőtelepen már meg­kezdődött ápril hó 9-én ; a gyönki telepen pedig lo-án veszi kezdetét; s mindkét helyen egész áp- iil havában fog tartatni, s ez alkalommal a szőlő- ojtas és eliskolázására bárkit is ingyen megtaní­tanak, 150 munkás pedig-díjaztatni is fog. — Halált okozó flobert. Mihdlyfy József, szegzárdi kir. törvényszéki irodatiszt Lajos nevű "f; a ceglédi vasúti állomás vendéglőjében pin­cérként volt alkalmazva, egyik társa flobert fegjr- veirel véletlenül agyonlőtte. Állatrakodó állomások. A földmivelósügyi mmiszter Fürgéd és Kocsola-Dalmand vasúti állo­másodon marha rakodó állomásokat engedélyezett; Fürgémén állatvizsgáló szakértőül Freund Lajos, Kocsolái-Dalmandon pedig Liebling József állator­vosokat rendelte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents