Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-11-10 / 46. szám

1895« november 10.

TOLNA VÁRMEGYE.

8.

ciói sikeresen megvalósíttathassanak; kérte továbbá a bizottság támogatását, mert a kormányhatósági utasítás ertelmeben is a bizottsági ta^ok hivatva vannak öt tanácscsal és utbaigazitással° támogatni.

Reámutatott arra, hogy a bizottsági tagoknak kézbesített utasítások mindenre kiterjedjenek, s így részletesebb információt nem igen igényelnek • a törvényhatósági bizottságnak tehát az lehet feladata, hogy az esetleg kétes vagy aggályos kérdésekre általános irányelveket állapítson meg a járási bizottságok és ügynökök részére, hogy igy a netán különféle magyarázatokra alkalmat adó, vitás pontok egyöntetüleg értelmeztessenek.

_ Fölkérte tehát a bizottsági tagokat, hogy a homályosnak látszó kérdésekhez szóljanak hozzá és fejezzék ki arra vonatkozó véleményüket.

Megkezdődött ezután az utasítás és kérdőívek felolvasása, s az egyes pontoknál Döry Dénes, Kovács Sebestyen Endre, Stankovánszky János, Jeszenszky Andor, Förd'ós Vilmos, Nagy István, Ras- sovszky Julián, Krisztinkovich János, Molnár József s többen gyakorta fölszólaltak s a vitás kérdésekre egyöntetű megállapodásra jutottak.

A nagy érdeklődés mellett lefolyt értekezlet befejezése után az elnöklő alispán éltetése mellett szétoszoltak és a „Szegzárd Szálló“ kistermében társasebédre gyülekeztek egybe ; a vig hangulatban lefolyt lakomán gyakori felköszöntések hangzottak megyénk gazdasági életének kiváló alakjaira.

Az értekezleten a meghívott bizottsági tagok közül részt vettek: Döry Dénes, Döry Vilmos, Per- czel József, Jeszenszky Andor, Széchenyi Bertalao gróf, Förd'ós Vilmos, Geisz László, Bernrieder Lász'ó, Kovács S Endre, Szévald Móric, Nagy István, Nunkovits Ferenc, Rassovszky Julián, báró Rudnyánszky István, Markó Gusztáv, Jagicza István, Khim Andor, Forster István, Leopold Sándor, Vizsolyi Ákos, Tihanyi Domokos, Nits István, Hai- dekker Kátoly, Döry Andor, Bernrieder József, Kurz István, Pavlicsek Leo, idősb Pleszky Antal, Pesthy Móric, Sztankovánszky János, Kelecsényi Ambró, Vargha Lajos, Krisztinkovich János, Má- this Kálmán, Renk Imre, Forray Iván, Eötvös Károly, Mitvégh Henrik, Sass László, Hangéi Ignác, Módly László, Korbonics Dezső, Székely Ferenc, Kollmann Gyula, Tóth' Vilmos, Tiringer Vilmos, Finkmann N. és Csepke Gábor.

A társaslakoma után a vármegyeház nagytermében az értekezlet tagjai tovább folytatták tanácskozásaikat, mely alkalommal a mezőrendőri törvény alapján alkotandó vármegyei mezőgazdasági bizottság szervezete fölött tanácskoztak. Az ügy előadójaként Simontsiis Elemér főjegyző szerepelt, kinek előterjesztéséből az értekezlet tagjai nagy elismeréssel nyilatkoztak. Az értekezlet öt óra felé ért véget.

Felhívás.

Az 1896-ik évi kiállítás kulturális életünk ezer esztendős fejlődése keretében a köztekedósügy egyik legfontosabb ágát a magyar postát és távírdát és

adva, libái orvoslására, egy kis- fekete por pedig vérhas és fogfájás ellen való, a többit nem tudja. Kitül tanulta az anyád a füvek neveit és hasznait? Egy testvér nénje lévén Igáiban az anyjának, attól hallotta, hogy tanulta és azon nénje erővel vitte ki a mezőre a füvek szedésére akaratja ellen. — Az anyádtul nem tanultál-e valami tudományt? — Nem tanult, mivel kedve sem volt hozzá; de ha kérdezte tőle valamely fü mire való, csak összeszidta : „kutya szülötte, ne kérdezd tőlem.“ És ugyan az anyja szájábul hallotta, hogy az, midőn azon nénje halálra vált volna, hogy hozzá bocsátották volua az anyját, még jobban megtanulta volna afféle tudományokat; mikor pedig már meg akart volna halni, söprilt adtanak a kezébe, úgy holt meg és mikor kinyújtóztatták volna, a seprű táncolt, melyet mások is láttak. Ezeken kívül mit tanultál, vagy mit hallottál az anyádtul ? — Világosan nem tud, hogy valamit cselekedett volna, hanem a kertbül, hogy az hagymája elveszett volt, hallotta, hogy azt mondotta, ha tudnám, ki lopta el az hagymámat, olyat cselekedném neki, hogy tizenkét esztendeig lelné a hideg. Azt is hallotta az anyja szájábul, hogy az midőn kimegyen a mezőre füvet szedni, mindenféle füvek megszólalnak hozzá és utolszor az ... . meresztő fü szóllalt meg. — Hát ha tanítani nem akart, mi okbul beszéltette előtted az ilyen mesterséges tudományát? Mivel hogy gyógyítani kezdett, akkorban csak jó kedvébül kibeszéltette, mert azt is mondotta, ha nem gyógyittok, pénzem nincs, de ha a füvek kijönnek, gyógyítani fogok, pénzem is lészen, és a midőn fiam én meg akarok halni, a kis ujjamat megfogjátok, mivel addig meg nem halhatok, és a tudományom arra marad, aki megfogja, melyre

aDnak fejlődését is hivatva van feltüntetni. Hogy ezen hazai intézménynek történelmi fejlődése hű képben bemutatható tegyen, ahoz szükséges az országban szétszórva levő azon emléktárgyak összegyűjtése is, a melyek a régi posta illetve távirda ellátására szolgáltak. Ilyen tárgyak különösen : postai szerelvények, címerek, postakürtök, postalegények ruházata, postakocsik képei, mintái, ezekre vonatkozó tervek, rajzok és leírások, térképek, nyomtatványok, tarifák, könyvek stb.

Fölkérem ennélfogva a közönséget, hogy ha valamely történelmi jelentőségű ily tárgyról tudomása van, annak leírását és hollétét tudomásomra hozni, a kinek pedig ilyen tárgy birtokában vau és az ezredéves kiállítás céljára átengedni hajlandó, azt vagy hozzám beküldeni, vagy a legközelebbi postahivatalnak átvételi elismervónyre ide juttatás végett átadni szíveskedjék.

A kiállítás céljaira átengedett tárgyak a kiállítás után tulajdonosaiknak vissza fognak adatni, kivévén, ha azokat az illetők a posta- és távirda- muzeum számára átengedik. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur őnagyméltósága érdekesebb tárgyak kiállítóinak és az ily tárgyak gyűjtése körül buzgólkodó egyéneknek elismerésül jutalmakat is helyez kilátásba.

A kiállítási emléktárgyak bejelentésének határidejéül folyó évi december hó 10-ét tűzöm ki.

Pécsett, 1895. november 3-án.

Opris Péter.

Hírek.

— Kinevezés. A belügyminiszter Fejős Dezső dunaföldvári gyógyszerészt a belügyminisztériumba számtisztté nevezte ki.

— Boszorkánypörök Tolnavármegyében. Vármegyénk Árgus szemű főlevéltárnoka és lapunk segédszerkesztője, Székely Ferenc, a levéltár régi és poros aktái között nagyon érdekes adatokat böngészett ki, melyek között kiváló helyet foglal el a vármegyénkben még a múlt században végbement boszorkány törvénykezés és égetés. Egy ilyen boszorkánypör Van mai tárcánkban leírva; ez utón is felhívjuk reá olvasóink figyelmét.

— Uj megyei aljegyző. Reich Oszkár, az őszi közgyűlésen megválasztott megyei IV-ed aljegyző folyó hó 4-én a tiszti esküt letevőn, elfoglalta hivatalát s megkezdette működését.

azt feleltem, akár haljon kigyelmed, akár se, de ón meg nem fogom, mivel kedvem nincs hozzá, hogy megtanuljam, tehát seprűt adjatok — (úgy mond a kezembe) és az midőn meghalok, a seprű fog táncolni.

A boszorkánysággal vádolt bábaasszonyt szintén Simontornyán hallgatták ki Gyurekovich Péter alispán, Nyitray János szolgabiró, Kaufmann János preceptor, Nagy István jegyző és Czvetan László esküdt jelenlétében.

A szerencsétlen bába az ellene emelt vádakat természetesen tagadta, és a föltett kérdő-pontokra semmit sem valló t. A következő kérdéseket adták föl neki: Hány esztendeje, hogy boszorkány? Kik incselkedéséből lett boszorkánynyá ? Akkor kik voltak jelen és hol? — Hányat rontott meg, miképpen s miért? Mivel gyógyította meg, vannak-e még olyanok, kiket megrontott, kiknek híják és mivel lehet őket meggyógyítani ? — Volt-e köze az ördöggel? — Hány város vagy falu határt rontott vagy vontatott meg társaival; kik legyenek azok; hol; férfiak-e vagy asszonyok ? — Hol és kinél vannak boszorkány eszközei, micsodák és mire valók? — ördögi mesterséggel éjjel avagy nappal micsoda ördögökkel és boszorkányokkal vendégeskedett. Kinek híják az ő ördögi társát, és azokat, kikkel vendégeskedett ; micsoda lovakon járt, hová, mikor tanácsban volt, kik voltak jelen, kiknek híják? — Micsoda füveket ismer és mire valók? — Mióta megfogattatott, az ördög nem volt-e nála, nem üzent e a társainak, hogy a leányának vagy másoknak ártsanak, kiknek, és ha ártottak, mivel tehet meggyógyítani. Kicsodák azok, akik ártottak. Nem azért-e, hogy ő fogva vagyon és ő miatta a dunaföldvári marhák döglenek? — Nem tanitott-e

— A szegzárd-báttaszéki helyiérdekű vasút ügyében a m. kir. kereskedelemügyi miniszter folyó évi október hó 18-iki rendeletével felhívta az engedélyest, hogy az építési engedély kiadása végett 80,000 forintban megállapított bánatpénzt 30 nap alatt tegyen le. Leopold Lajos engedélyes már eleget tett e miniszteri rendeletnek, mert az előirt bánatpénzt már november elsején lefizette a központi állam- pénztárba. Ezek után egyedül a kormánytól függ, hogy e vasút építése mikor lesz megkezdhető.

— A katonaság köréből. Dömyei Béla, közöshadseregbeli hadnagy a gyalogságnál, a novemberi kinevezések alkalmából főhadnagygyá léptette- tett elő.

— Esküvő. Dr Eisner Miklós budapesti gyakorló ügyvéd e hó 4-ón kelt egybe Egle Jozefin kisasszonynyal, özvegy Egle Vincéné volt teveli birtokos leányával. — A vőlegény izr. vallásu, a menyasszony róm. kath. vallásu. az egybekelési aktus Budapesten az I. kerületi anyakönyvi hivatal előtt ment végbe.

— Jótékonycélu virágkiállítás. Joba- házi jDöry Etelka úrnő, a szegények nemes- lelkű patronusa, az idén megint virágkiállítást rendezett Tüskén, melynek jövedelmét szegény gyermekek felruházására fordítja. A kiállítás valóban gyönyörű szép, valósá- ságos paradicsom. Ä pálmák, kaktuszok, a chrysantemumok és a délszaki növények száz meg száz válfaja kiváló Ízléssel egybe- állitva pompás összhangban díszeleg a szép kiállításon. Ajánljuk mindenkinek, kit útja arra vezet, hogy nézze meg ezt a remek virágkiállítást, mely a jótékonyság oltárán terjeszti illatát.

— Kossuth Ferenc Pécsett. Kossuth Ferenc e hó 13-ikán Pellérdre s onnét 14-ikén Pécsre érkezik. Kossuth Brázay Kálmán pellérdi földbirtokos fiának, Otócska Lenkével kötendő házassága alkalmából megy Pécsre, mint ifjú Brázay Kálmán, a vőlegény tanúja és násznagya.

— Adófizetők figyelmébe. E hó 15-ig az adó negyedik részlete befizetendő lévén, figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy e kötelezettségüknek siessenek eleget tenni, nehogy a mulasztás bajt hozzon,

másokat boszorkányságra, kket, hol, miképpen, kik tegyenek azok, és azon boszorkányságot üzték-e, és praktizálták-e? — Nem tudna-e ördögi mesterséggel valakit bakon vagy darab fán vizen által jár- tatui, hozatni, vagy ezeket nem cselekedte-e, hol és hányszor, kikkel ? — Hol tudja azt a láda pénzt, akit a kő mi vésnének mondott, micsoda pusztán, mely helyütt? — Marháknak hasznát nem vette-e el, s mivel tehet őket orvosolni ? — Szárazságot nem csinált-e, vagy esőt nem szerzett-e, s kiváltkép ártalmas jégesőt?

Ezen tanuhallgatások és vallomások után törvényt ültek szegény bábaasszony felett, s első ízben Simontornyán 1714. január 11-ón Gyurekovich Péter alispán, Slovenics Mihály főszolgabíró, Nyitray János szolgabiró, Egry László és Nagy Mihály táblabirák, Czompö István, Pakos György, Keresztessy másként Vida József, Pintér János és Czvetan László esküdtek jelenlétében kezdték tárgyalni az ügyet, s később 1714. május 26-án ismét összejöttek Simontornyán, amikor is meghozták a fiscus vádinditványa alapján határozatukat.

A. tárgyalás latin nyelven van fogalmazva, s a fiscus, mint vádló indítványa, s az Ítélet meg- okolása is latin nyelven van hozva; de a fiscus magyar nyelven is felolvasta a vádlott előtt az indokokat, rövidebben összevonva a következőképpen szólott: „Hogy az Incatta (vádlott) nem tudatik mitül és micsoda istentelen gondolatoktul viseltetvén, az ördögnek ördögi mesterségéből és ingerlé- sébül indíttatván, nem gondolva Istennek és országnak élő törvónyjével, az melyek az illetőn boszorkányok vagyis ördÖngÓ8sek ellen rendeltetnek, di- versis vicibus diversisque in locis (különböző alkal makkor és helyeken) sok embereket megvesztett-