Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-03-17 / 12. szám
V. évfolyam. 12. szám. Szegzárd, 1895. március 17. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FERENC. Tolnavármegye monográfiája. ts.eziraioK vissza nem aaamaK. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdotdsok mérsékelten megállapított árszabály szerint számittatnak. Előfizetési ár: | Egész évre . . 6 fit — kr. Fél évre . . . 3 » — » Negyed évre . . I » 50 » Egy szám. . . . . 12» | Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Krammer Yil- mos könyvkereskedése Szegzárdon. (yc.) Köztudomású dolog, hogy vármegyénk áldozatkészségéből a milleniutnra meg fog jelenni egy mindnyájunkat érdeklő irodalmi mű, mely megyénk történelmét a legrégibb időktől tárgyalni és ismertetni fogja- . %. Ennek a műnek megírására vállalkozott megyénk két kiváló birü tudósa; a történeti részt dr. Kämmerer Ernő, a régészetit pedig Wosinsky Mór vállalta el. Két oly név, melynek viselői garanciát nyújtanak arra, hogy ez a munka az ország eddig megjelent monográfiái közül messze ki fog válni. Ebben a meggyőződésben volt eddig mindenki, aki általában véve ismerte e két tudós iró sikereit és széles körben méltányolt működésüket. A legközelebb múlt hétfőn azonban ösz- szeülí ismét a monográfia létesítésére meg választott bizottság, hogy a Wosinsky Mór által megírandó első kötetre vonatkozólag meghallgassa az iró előadását a mű tartalmáról, kiállításáról és megjelenési időszakáról. Wosinsky Mór bemutatta prospektusát, mely nem remélt feltűnést keltett. Sokat vártak tőle, mert tudták, hogy tudomány- szomjjal és lelkesedéssel fogott a mű megírásába; ő azonban a legvérmesebb reményeket is felülmúlva olyan mű közeli megjelenéséről referált, amilyen Magyarországban még eddig ‘nem látott napvilágot. Ezzel ugyan talán nem sokat mondtunk, mert a mi tudományos irodalmunk nem valami gazdag még olyan becses művekben, melyek esetleg a külföld elismerésére is méltók lehetnének. Ujjainkon számlálhatnék el azokat a tudományos műveinket, melyek Európa tudós itélőszéke előtt szégyen nélkül megállhatnák helyüket. Wosinsky műve pedig, mely Tolnavármegyét 8000 evvel ezelőtti állapotában mutatja be az olvasónak, olyannak készül, mely a külföldi régészeti művek közt is csak unikum számba jöhet. Hasonló tartalmú és kiállítású mű eddig legföllebb kettő jeleut meg, az is Franciaországban; nálunk azonban, 'az eddig megjelent városi és megyei monográfiák szégyenkezve fognak eltörpülni ezelőtt a mű előtt, mely a régészeti tudomány mai fejlettségének, és legújabb kutatásainak érvényre emelésével a modern tudomány oly magas színvonalán fog állani, aminónek megjelenésére Tolna vármegye büszke lehet! Nem laikus vélemény vagy hízelgő nyilatkozat ez a műről, — mely ószszel már nyomtatás alá kerül — hanem szakavatott ember, neves törtónetbuvár nyilatkozott a fentiek szerint Wosinsky művéről. Hogy halvány fogalmat nyújthassunk a mű becséről, felemlítjük azt a körülményt, hogy a műhöz lesz csatolva egy térkép, mely megyénknek a történelem előtti korszakban való hegy- és vízrajzát, s egyéb viszonyait fogja bemutatni, összehasonlítva a mai térképpel. Ezenfelül a kőkorszakbeli élet — a lengyeli ásatások színhelyét mutatva — egész megelevenedve lesz képekben elótüntetve. A metszeteket Dörre Tivadar jeles kőmetsző fogja készíteni, ki e célból előbb Bécsbe megy tanulmányozni az ottani régészeti muzeum kincseit, hogy legkifogástalanabb, a tudomány és kutatások színvonalainak megfelelő képekkel járuljon a mű becsének emeléséhez. A több értékes fametszeten kívül, szin- nyomatu kép is lesz mellékelve a kötethez, mely legkésőbb 1896. év elején már megjelenik. Magyarország tudományos haladásának nem kis dicsőségére és megyénk részére egyik legbecsesb milleniumi ajándékul fog szolgálni ez a diszmű, mely sok fáradságos kutatás, tanulmányozás eredménye, s mely bizonyára a tudományos világban általános feltűnést fog kelteni. Jól eső örömmel konstatáljuk a mi monográfiánk ily kedvező auspiciumok melletti megindulását és büszkék lehetünk arra, hogy megyénk ily lelkes és nagytudományu régiségludóssal dicsekedhetik, ki ezzel a művével nemcsak, hogy eddigi sikereit fogja szaporítani és már is elismert hírnevét öregbíteni, hanem megyénknek is fényt és dicsőséget szerez a tudományos világ előtt. A mű történeti részét dr. Kämmerer Ernő fogja elkészíteni, ki közel 20 év alatt folytatott alapos kutatásainak gazdag eredményét fogja föltárni a monográfiában, melynek megjelenését megyénk intelligens közönsége ép oly örömmel várja, mint aminő érdeklődést kelta két jeles szerző vállalkozása már most is az illetékes tudományos körökben. POLITIKAI HÍREK. — Kämmerer Ernő a szakcsi kerület országgyűlési képviselője a költségvetési törvényjavaslatot a névszerinti szavazás alkalmával elfogadta, ami annak a jele, hogy az egyházpolitikai kérdéseken kivül mindenben a kormánynyal tart. Az állami anyakönyvek Tolna- vármegyéken. Az uj állami anyakönyvi kerületek beosztását és az anyakönyvvezetők kijelölését tárgyalta a múlt hétfőn gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt megtartott köz- igazgatási bizottsági ülés. A járási főszol- gabiráktól beérkezett javaslatokat a bizottság általában véve magáévá tette; változás csak az anyakönyvi kerületek számának megállapításánál történt. 90 kerületben állapodott meg a bizottság; anyakönyvve- zetőkül pedig mindenütt a jegyzőket hozta javaslatba, s ezek helyetteséül — ott a hol tényleg vannak.— a segódjegyzőket ajánlotta. Csupán két községben van javasolva két nyugalmazott jegyző. A díjazásra nézve a bizottság nem tett ajánlatot, mert jelenleg még nem lehet egész határozottsággal megállapítani azt a munkát és időt, amit az anyakönyvek kezelése egyelőre és főleg kezdetben igényel. Ez azonban előre láthatólag igen minimális munkával terheli a jegyzőket, mert a központban, Szegzárdon, a statisztikai adatok egybevetéséből konstatáltatok, hogy ebben a 15—16 ezer lakosságú városban naponkint összesen 3 születési és halálozási eset fordul elő. Ezeknek a bevezetése pedig egy negyedóránál több időt alig vesz igénybe. Alig számításba jöhető munka tehát az, ami az állami anyakönyvek vezetésében a jegyzőket terhelni fogja. A munkához mért díjazás megállapítása tehát most még nem volt eszközölhető. Vármegyei tüzbiztositási szövetkezet. A megyei és községi közvagyon tűzbiztosítása ügyében értekezlet tartatott folyó hó 11-én a megyeházban Simontsits Béla alispán elnöklete alatt. A bizottsági küldöttség tagjai voltak : Döry Dénes, Jeszenszky Andor, Boda Vilmos, dr. Frühwirth Jenó, Szévald Mór, Döry Pál,- Pesthy Elek, Nagy István, Erdős Gábor, Kovács Gyula, Popo- vits Gyula és 5 község bírája. Az értekezlet előadója Simontsits Elemér II. aljegyző volt- Részletesen és alaposan kidolgozott előterjesztésében előadta, — hogy Máthis Kálmán főszámvevő javaslatot tett a törvényhatósági bizottságnak, hogy a megyei és községi közvagyon tűzbiztosítása érdekében szövetkezet alakittassék, oly formán, hogy a tüzbiztositási díjak egy alapba fizettessenek ; mi által aztán 16 év múlva 61 ezer frt fölött rendelkezett volna I a szövetkezet. Ennek a kérdésnek tanulmá
