Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-03-17 / 12. szám

V. évfolyam. 12. szám. Szegzárd, 1895. március 17. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FERENC. Tolnavármegye monográfiája. ts.eziraioK vissza nem aaamaK. A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdotdsok mérsékelten megállapított árszabály szerint számittatnak. Előfizetési ár: | Egész évre . . 6 fit — kr. Fél évre . . . 3 » — » Negyed évre . . I » 50 » Egy szám. . . . . 12» | Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Krammer Yil- mos könyvkereskedése Szegzárdon. (yc.) Köztudomású dolog, hogy vár­megyénk áldozatkészségéből a milleniutnra meg fog jelenni egy mindnyájunkat érdeklő irodalmi mű, mely megyénk történelmét a legrégibb időktől tárgyalni és ismertetni fogja- . %. Ennek a műnek megírására vállalko­zott megyénk két kiváló birü tudósa; a történeti részt dr. Kämmerer Ernő, a régé­szetit pedig Wosinsky Mór vállalta el. Két oly név, melynek viselői garanciát nyújta­nak arra, hogy ez a munka az ország ed­dig megjelent monográfiái közül messze ki fog válni. Ebben a meggyőződésben volt eddig mindenki, aki általában véve ismerte e két tudós iró sikereit és széles körben méltányolt működésüket. A legközelebb múlt hétfőn azonban ösz- szeülí ismét a monográfia létesítésére meg választott bizottság, hogy a Wosinsky Mór által megírandó első kötetre vonatkozólag meghallgassa az iró előadását a mű tartal­máról, kiállításáról és megjelenési idősza­káról. Wosinsky Mór bemutatta prospektusát, mely nem remélt feltűnést keltett. Sokat vártak tőle, mert tudták, hogy tudomány- szomjjal és lelkesedéssel fogott a mű meg­írásába; ő azonban a legvérmesebb remé­nyeket is felülmúlva olyan mű közeli meg­jelenéséről referált, amilyen Magyarország­ban még eddig ‘nem látott napvilágot. Ezzel ugyan talán nem sokat mondtunk, mert a mi tudományos irodalmunk nem valami gazdag még olyan becses művekben, melyek esetleg a külföld elismerésére is méltók lehetnének. Ujjainkon számlálhatnék el azokat a tudományos műveinket, melyek Európa tudós itélőszéke előtt szégyen nél­kül megállhatnák helyüket. Wosinsky műve pedig, mely Tolnavár­megyét 8000 evvel ezelőtti állapotában mu­tatja be az olvasónak, olyannak készül, mely a külföldi régészeti művek közt is csak unikum számba jöhet. Hasonló tartalmú és kiállítású mű eddig legföllebb kettő jeleut meg, az is Franciaországban; nálunk azon­ban, 'az eddig megjelent városi és megyei monográfiák szégyenkezve fognak eltörpülni ezelőtt a mű előtt, mely a régészeti tudo­mány mai fejlettségének, és legújabb kuta­tásainak érvényre emelésével a modern tu­domány oly magas színvonalán fog állani, aminónek megjelenésére Tolna vármegye büszke lehet! Nem laikus vélemény vagy hízelgő nyilatkozat ez a műről, — mely ószszel már nyomtatás alá kerül — hanem szak­avatott ember, neves törtónetbuvár nyilat­kozott a fentiek szerint Wosinsky művéről. Hogy halvány fogalmat nyújthassunk a mű becséről, felemlítjük azt a körülményt, hogy a műhöz lesz csatolva egy térkép, mely megyénknek a történelem előtti kor­szakban való hegy- és vízrajzát, s egyéb viszonyait fogja bemutatni, összehasonlítva a mai térképpel. Ezenfelül a kőkorszakbeli élet — a lengyeli ásatások színhelyét mutatva — egész megelevenedve lesz képekben elótüntetve. A metszeteket Dörre Tivadar jeles kőmet­sző fogja készíteni, ki e célból előbb Bécsbe megy tanulmányozni az ottani régészeti muzeum kincseit, hogy legkifogástalanabb, a tudomány és kutatások színvonalainak megfelelő képekkel járuljon a mű becsének emeléséhez. A több értékes fametszeten kívül, szin- nyomatu kép is lesz mellékelve a kötethez, mely legkésőbb 1896. év elején már meg­jelenik. Magyarország tudományos haladá­sának nem kis dicsőségére és megyénk részére egyik legbecsesb milleniumi aján­dékul fog szolgálni ez a diszmű, mely sok fáradságos kutatás, tanulmányozás eredmé­nye, s mely bizonyára a tudományos vi­lágban általános feltűnést fog kelteni. Jól eső örömmel konstatáljuk a mi mo­nográfiánk ily kedvező auspiciumok melletti megindulását és büszkék lehetünk arra, hogy megyénk ily lelkes és nagytudományu régiségludóssal dicsekedhetik, ki ezzel a művével nemcsak, hogy eddigi sikereit fogja szaporítani és már is elismert hírne­vét öregbíteni, hanem megyénknek is fényt és dicsőséget szerez a tudományos világ előtt. A mű történeti részét dr. Kämmerer Ernő fogja elkészíteni, ki közel 20 év alatt folytatott alapos kutatásainak gazdag ered­ményét fogja föltárni a monográfiában, melynek megjelenését megyénk intelligens közönsége ép oly örömmel várja, mint aminő érdeklődést kelta két jeles szerző vállalko­zása már most is az illetékes tudományos körökben. POLITIKAI HÍREK. — Kämmerer Ernő a szakcsi kerület ország­gyűlési képviselője a költségvetési törvényjavasla­tot a névszerinti szavazás alkalmával elfogadta, ami annak a jele, hogy az egyházpolitikai kérdéseken kivül mindenben a kormánynyal tart. Az állami anyakönyvek Tolna- vármegyéken. Az uj állami anyakönyvi kerületek be­osztását és az anyakönyvvezetők kijelölését tárgyalta a múlt hétfőn gróf Széchenyi Sán­dor főispán elnöklete alatt megtartott köz- igazgatási bizottsági ülés. A járási főszol- gabiráktól beérkezett javaslatokat a bizott­ság általában véve magáévá tette; változás csak az anyakönyvi kerületek számának megállapításánál történt. 90 kerületben ál­lapodott meg a bizottság; anyakönyvve- zetőkül pedig mindenütt a jegyzőket hozta javaslatba, s ezek helyetteséül — ott a hol tényleg vannak.— a segódjegyzőket aján­lotta. Csupán két községben van javasolva két nyugalmazott jegyző. A díjazásra nézve a bizottság nem tett ajánlatot, mert jelen­leg még nem lehet egész határozottsággal megállapítani azt a munkát és időt, amit az anyakönyvek kezelése egyelőre és főleg kezdetben igényel. Ez azonban előre látha­tólag igen minimális munkával terheli a jegyzőket, mert a központban, Szegzárdon, a statisztikai adatok egybevetéséből konsta­táltatok, hogy ebben a 15—16 ezer lakos­ságú városban naponkint összesen 3 szü­letési és halálozási eset fordul elő. Ezek­nek a bevezetése pedig egy negyedóránál több időt alig vesz igénybe. Alig számításba jöhető munka tehát az, ami az állami anya­könyvek vezetésében a jegyzőket terhelni fogja. A munkához mért díjazás megállapí­tása tehát most még nem volt eszközölhető. Vármegyei tüzbiztositási szö­vetkezet. A megyei és községi közvagyon tűzbiz­tosítása ügyében értekezlet tartatott folyó hó 11-én a megyeházban Simontsits Béla al­ispán elnöklete alatt. A bizottsági küldött­ség tagjai voltak : Döry Dénes, Jeszenszky Andor, Boda Vilmos, dr. Frühwirth Jenó, Szévald Mór, Döry Pál,- Pesthy Elek, Nagy István, Erdős Gábor, Kovács Gyula, Popo- vits Gyula és 5 község bírája. Az értekezlet előadója Simontsits Ele­mér II. aljegyző volt- Részletesen és alapo­san kidolgozott előterjesztésében előadta, — hogy Máthis Kálmán főszámvevő javasla­tot tett a törvényhatósági bizottságnak, hogy a megyei és községi közvagyon tűzbiztosí­tása érdekében szövetkezet alakittassék, oly formán, hogy a tüzbiztositási díjak egy alapba fizettessenek ; mi által aztán 16 év múlva 61 ezer frt fölött rendelkezett volna I a szövetkezet. Ennek a kérdésnek tanulmá­

Next

/
Thumbnails
Contents