Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-03-10 / 11. szám

TOLNA VÁRMEGYE. 1895. március 10. — A belügyminiszter mint önkéntes tűzoltó. Magyarország belügyminiszterét, Perczel Dezsőt Pécs szab. kir., város kőztörvónyhatósága külön föl­iratban fogja üdvözölni azon alkalomból, hogy 0 felsége reá bizta a belügyminisztérium vezetését. E külön föliratra Kardos Kálmán főispánnak azon igen helyes indítványa indította a várost, hogy Perczel Dezső első minisztere az országnak, ki azó körükből emelkedett e magas állásra, első, kit Pécshez köt múltja és emlékezete, első, ki a várost szinről-jszinre, tapasztalatból ismeri, (szorosabb is­meretség révén különös pártfogásába és jóindula­tába fogja magát a város a miniszternek ajánlani, hogy Pécs jogos és méltányos kívánalmait pártfo­gásába vegye.) Mint egyik legérdekesebb emlékét Perczel Dezső Pécsett tartózkodásának, felemlítette a főispán, hogy a pécsi önkéntes tűzoltóság meg­alakításánál Perczel Dezső is működő tagja volt a pécsi 'önkéntes tüzoltö egyesületnek. A főispán ezen tény elárulásával kedvet akar ébreszteni az intelli­genciához tartozó ifjakban, hogy ők is csatlakozza­nak a pécsi önkéntes tűzoltó egyesülethez, melynek pártfogása sok kívánni valót hagy fönn. — Államsegély. A vall. és közokt. magy. kir. miniszter Tolnavármegye 7 ipariskolájának ez évre összesen 1450 írt államsegélyt engedélyezett; még pedig a szegzárdinak 400, a' báttaszékinek 200, a tolnainak 200, a paksinak 200, a dunaföldvárinaköOO, az ódombovárinak 150 és a bonyhádinak 100 frtot. — Adomány a kaszinónak. Bodnár István a kaszinó jegyzője, a jegyzői tiszteletdij ellenértéke fejében Shakespeare összes munkáit pompás diszki- adásban a szegzárdi kaszinó könyvtárának ajándékozta. — Kinevezés. A földmivelósögyi magy. kir. miniszter Rottler József volt vármegyei erdőgond. nokot kinevezte másodosztályú magy. kir. erdószszó- Az újonnan szervezendő erdőgondnokság székhelyéül a közigazgatási bizottság folytán a miniszter Szeg­zárd városát jelölte ki. Az újonnan kinevezett er­dész egyelőre eddigi állomáshelyén, Simontornyán marad és 'csak a költözködésre alkalmas időszak beállta után foglalja el uj állomáshelyét. — A községi jegyzői szigorlatok, és pedig az Írásbeliek ápril hó 2-án, a szóbeliek pedig ápril 8-án fognak megtartatni. Eddig 8 vizsgázó jelent­kezett. — Az „Egyesült szegzárd-tolnamegyei nö- egylet“ tisztújító rendes közgyűlése tegnap délután volt özv. Thodorovics Lajosné elnök elnöklóse mellett, melyek lefolyásáról, lapunk jövő számában hozunk kimerítő tudósítást. _4. ____ __________ Év tűnt le év után s a várva várt még sem érkezett meg. Házasságuk negyedik évében már 9 kevesebbet beszéltek róla. Elsőbb Ákos tett le a reményről, majd Magda is kezdett belenyugodni. Hallgatag eltemették a még meg sem születettet. Ezzel azonban életmódjuk is megváltozott. Ki­léptek eddigi elvonultságukból s szinte keresték a társaságot. Élvezték mind azt a mulatságot, szórako­zást, mit csak egy nagy város nyújthat. Korona­utcai kis lakásuk szűziessége elszállt, a házias csen­det vigadók zaja verte fel . . . Egy este a vendégek eltávozta után Magda odasimult a férje keblére, súgva, szégyenkezve mon­dott neki valamit, a mitől a komoly férfi ugrált, táncolt örömében, nem lehetett birni vele. E perc­től megkettőztette gyengédségét neje iránt, övé volt ismét egészen. Látta tisztán, lerajzolta magának a kis trónörököst s csak várta, várta folyton. Lázas türelmetlenségében nem vette észre, hogy felesége sokkal nyugodtabb, csendesebb, szertelen örömében nem látta, hogy Magda nem örül vele. A rég várt végre megjött. Fiú lett s Lacinak keresztelték. S most oszt’ látni kellett azt a félté­keny szeretetet, mivel az atyja elhalmozta, azt az üdvözült kifejezést az arcán, mikor a kicsi günyögni kezdett, mikor járni tanult. Gyermek lett érte újra, négykézláb mászott, lovagoltatta a kis priucet és a mellett nehéz lett volna eldönteni, melyiknek volt nagyobb öröme, a gyermeknek-e vagy neki? Hát még mikor Laci az első szarkalábat vetette a pa­pírra! Már nem is élt, csak a fiának, vele tölté minden idejét, tőle tanult az olvasni, imádkozni. f Ákos egészen megfiatalodott. A gyermekkel gyermekké lett maga is. Ha Lacival bíbelődhetett, — Hymen. Raics Gizella urhölgyet eljegyezte Kiss Pál kereskedő Szoboszlóról. Az uj iskolaszék választása. A nemrégiben megalakult iskolaszék intelligens tagjainak leköszö­nését több más tagok is követték, s igy az uj vá­lasztás iránt Wosinsky Mór esperes, hitközségi el­nök, fel'erjesztést adott be a pécsi püspökhöz, ki egy hónapon belül az uj választást elrendelte. En­nélfogva Wosinsky Mór elnök az uj választást folyó hó 18-ára tűzte ki. — Köszönetnyilvánítás. A magy. kir. bel­ügyminiszter a szegzárdi takarékpénztárnak az Ín­ségesek számára küldött 100 frt adományért köszö­netét nyilvánította. — Március 15. A szegzárdi polg. iskola már­cius 15-ót iskolai ünnepelylyel, a polg. olvasókör pedig a szokásos halvacsorával fogja megünnepelni. — A magy. kir. államvasutak igazgatósága hóakadály miatt a körös—belovári és varasd—Csák­tornyái vonalou az összes forgalmat, gyékényes— zágrábi vonalán folyó hó 6-ától kezdve bizonytalan időre pedig a teherforgalmat beszüntette; utóbb[ vonalon azonban a személyszállítást közvetítő 1056. és 1059. az. vonatok forgalma magától értetődőleg fenntartatik. — Beszüntette továbbá e hó 6-ától kezdve a zágráb—sziszek és bares—balatonszent- györgy között az összes forgalmat. — Fiume ha­sonló okból jelenleg sem károlyvárosi, sem szent- péteri útirányon el nem érhető. — A Tolnán építendő selyemfonoda részére a község 9 házat vett meg 15740 írtért, azonkívül ingyen átengedett egy házat és kertet, s az épí­tésre 200000 drb téglát felajánlott. — Mikó György emléke. A legközelebbi napokban hagyta el a sajtót „Mikó György élete“ ciraü 19 oldalra terjedő füzet, melyet a „Szegzárd- vidóki r. k. tanító-egylet adott ki. Szerzője Fájth Lajos szegzárdi káplán. A díszes kiállítású mű Mikó György jól sikerült arcképével jelent meg, ára 20 kr, mely összeg a boldogult síremlékének felállitási kölségeire fog fordittatui. Kapható Szegzárdon a szerzőnél és Horváth Ignác tanítónál, mint egyleti alelnöknél és Faddon Zányi György plébánosnál, mint a r. k. tanitóegylet elnökénél. — Halálozás. Folyó évi február 20-án halt meg Bonyhádon özv. Geiszt Mihályné szül. Lóridon Teréz életének 69-ik évében és kit másnap a nagy-mányoki temetőben levő családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Az elhunytban Halász Géza bonyhádi tb. szolgabiró anyósát gyászolja. oly ember képét nyujtá, kinek semmi kívánni valója sincs többé. A mily mértékben lett Magda hall­gatagabb, úgy nőtt az Ákos élénksége. Uj tavasz nyílt számára. A gyermek — szőke mint anyja — szenvedélyes szeretettel csüggött mindkettőjükön. Ha az apa kérdó, kit szeretsz jobban, engem *vagy anyát? — mindkettőtöket — felelt a kicsi gondol­kozás nélkül s tűrte, hogy atyja lecsókolja a fele­letet ajkairól. A gyermek fejlődött és szépült. Ment volt a gyermekbajok mindenikétől s igy érte el 7-ik évét. Ekkor megbetegedett. Lázasan, égő arccal feküdt kis ágyában s az orvos, kit melléje hívtak, vör- henynek mondta baját. Nyomasztó, kínos órák tel­tek el s igy tartott 14 napig. Tizennégy rettenetes éjét virrasztóit át Ákos a kis beteg mellett. Mag­dát aludni küldte, hadd ápolja ö, ő jobban . birja. Magda ráhagyta végre, de minduntalan fenn volt a beteg után nézni s Ákost mindig ott leié a kicsi ágya mellett. Az egy percre le nem hunyta szemét. Hízelegve simitá meg férje elfakult arcát s szeme szótlanul és iszonyú emberfeletti kínról beszélt. Küzdelmük hasztalan volt, a kis Laci egy szép virágos tavaszi reggel — itthagyta őket. Sze­líd tekintete atyja arcán tört meg, utolsó mosolya oda fagyott parányi ajkára. Magda őrültként sikol- tott, kezeit tördelé kétségbeesésében. Ákos megkö­vültén, merev tekintettel bámult a holtra. Tágra nyílt szemei nem láttak semmit, agya megszűnt gondolkozni, mérhetlen apathia vett erőt rajta. így álltak ott a kis hideg test mellett, mintegy lesze­gezve, öntudatlan, délig. Jött az orvos aztán, fel- riasztá őket tompultságukból. A ház panasz és sí­rástól viszhangzott. Ákos nem mozdult helyéről, — Tihanyi Domokosról, vármegyénk uj tan- felügyelőjéről a következőket Írja laptársunk, az „Ungvári Közlöny“: „7ihanyi Domokos megyénk­ben hét óv óta áll a népoktatás élén. Ezen idő alatt nemcsak buzgalommal, hanem egész hévvel igyekezett 'megyénk nópneveléséf fejleszteni. Ung­várit s a vidéken az ő javaslata folytán az állami iskolák és óvodák nagy száma lett szervezve. A fel­ügyeletére bízott népoktatás virágzóvá tételén felül pedig mint a magyarosítás lelkes apostola közel- ismerós mellett szolgált a nemzet érdekeinek. Hiva­taloskodása terén lelkiismeretes pontosságot tanúsí­tott s működésének sikerét szakértelme nagyban emelte. Szívvel, lélekkel dolgozott a népoktatás ér­dekeinek előmozdítása körül s Ungvárról távoztával maradandó emléket hagy maga után. Mint ember egyenes és nyílt jellemű, modora szívélyes és tár­sas életünk terén lelkes férfi, ki a közbecsülést és szeretetet vívta ki magának. Mi sajnáljuk, hogy el­távozik s működésének fonala itt megszakad. Gra- tálálnunk kell azonban a tolnaiaknak, a kik Tihanyi­ban kitűnő tanfelügyelőt nyernek.“ — A Duna állása. A szegzárd-bátai duna- védgáttársulattól szerzett információink alapján a Duna sem nem árad, sem nem apad, mert 3 nap óta csupán 4 ctmnyi apadás észlelhető rajta. A Du­nán kocsival már nem mernek átkelni, de a gya­logjáróknak még mindig van bátorságuk rajta át­járni. A jég állása változatlan, de ma már nagyobb mérvű olvadás kezd rajta észlelhetővé válni. — Közgyűlés. A szegzárdi izr. szent-egylet (betegsegélyző egylet) vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését, mely helyben hagyta, a költségvetést s zárszámadást, köszönetét szavazott buzgó elnöké­nek, Krön Sámuelnek, majd megtörtént a tisztuji- tás, ahol azonban semmi újítás nem történt, mert az eddigi tisztviselők újra megválasztattak. A köz­gyűlést istentisztelet követte, melyen dr. Ungár Simon rabbi alkalmi beszédet mondott. — Pályázat. Kömlőd róm. kath. magyar-né­met iskolájánál önálló segédkántortanitói állomásra pályázat van hirdetve. Fizetése polg. évre 300 frt, bútorozott szoba fűtéssel. Folyamodványok március 24-ig nyújtandók be az iskolaszékhez. Pályázhatnak képezdevégzettek is. — Feloldott zárlat. A Bonyhád község juh' állományában fellépett himlő-, és a Gerjen község­hez tartozó Jeszenszky-féle major szarvasmarha ál­lományában fellépett száj- és körömfájás járvány megszűnte folytán az elrendelve volt zárlat feloldatott. nem ügyelt senkire, nem fogadta senki köszöntését. A vigasz, a részvét hangján szóltak hozzá, nem válaszolt, nem hallott, nem látott semmit — csak az élettelen, hideg gyermeket. . . . Este lett és le­szállt az éj, a sötét, félelmetes éjszaka. A házaspár egyedül volt az elköltözöttel. Magda elfojtott zoko­gást hallatott, Ákos úgy ült ott, mint kora reggel. Időnként levegő után kapkod, szemei szárazak, nem tud sírni. A könnyebbülést hozó könnyeket megta­gadták tőle .............Magdát mondhatlan aggoda­lom fogta el férje állapota miatt. Érezte, hogy tör­ténni kell valaminek, mi felrázza őt e merevségből mert . . . . s hirtelen vad félelem kapta meg a szerencsétlen anyát Ákosért. Elfeledkezve önmagá­ról, őt kelle megmenteni minden áron. — Légy erős Ákos, térj magadhoz. — Erős legyek ? Egyetlen gyermekem halott — halotti Oda borult lábaihoz s mint egy vezeklő, ar­cát kezeibe rejtve, fél öntudatlan szólt fel hozzá : — Igen, térj magadhoz. Csak én vagyok megbüntetve, én egyedül. A mit meg nem tudsz soha, halálos ágyamon, ime halld és tépd ki szi­vedből a fájdalmat . . . A sors nem rabolhatott el tőled semmit, mivel rnitsem birtál . . . Laci nem a te fiad — te nem voltál atyja. Nem érté meg mindjárt. Aztán hirtelen átvil­lant agyán, — felfogta, a mit Magda neki meg­gyónt. . . . Keble dagadozott . . . sirt, zokogott szenvedélyesen. Könnyei patakként omlottak le arcán. Heczler Gyula. Y

Next

/
Thumbnails
Contents