Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-02-24 / 9. szám

4. TOLNA VÁRMEGYE. 1895. február 24. hathatós támogatásával sikerült teljesén tönkreten- niök. Miután a banda miniszteri rendeletre meg* ejtett vizsgálat folytán a községi közigazgatásból alispáni intézkedés folytán kiugrasztatott, a község lakosainak, kik egynttal a közbirtokosság egyetemét képezik, sikerült a községi elöljáróságot és képvi­selő-testületet a banda kizárásával megalkotni. Ámde a főszolgabíró képtelen panasz alapján, a bandának alkalmatlan községi bíró ellen elrendelte a fegyelmi eljárást és ót előzetes kihallgatás nélkül állásától felfüggesztette, de vizsgá'atot a mai napig sem tartott. A közbirtokosság látva azt, hogy kőzvagyo- nának bitorlói miként akarják — a közigazgatás támogatásával — a közbiriokosságo' teljesen tönkre tenni, a közigazgatás meghívása mel ett, gyűlést hivott egybe, megmutatandó, hogy a bitorlókkal szemben, a közbirtokosság egyeteme hány egyénnel van képviselve. A közigazgatás ennek dacára nem védte meg a közbirtokosságot, csakhogy a bitorló­kat a közbirtokosság kifosztásában ne legyen kény­telen zavarni, sőt a közbirtokosság léteiét nem véve tudomásul, a bitorlók részére sietett karhatalmat elrendelni, hogy vagyonunk további megrablásában meg ne akadályoztassanak." Tolnavármegye köz­igazgatási bizottsága 1893. évi január 27-én tartott ülésében, a miniszteri rendelet folytán szükségessé vált intézkedések végrehajtását elrendelte, egyszers­mind elhatározta, hogy a panaszban foglalt, a köz- igazgatási hatóság ellen irányuló rágalmak megtor­lása miatt, a bűnvádi eljárás folyamatba tétele vé­gett a kir. ügyészség raegkerestessék. A megkere­sett királyi törvényszék vizsgáló bírája előtt, — tekintettel arra, hogy a Savics János és Decsi Ist­ván által aláirt kérvény ügyvéd által ellenjpgyezve nem lett, — a bűnvádi eljárás megindítását és a vizsgálat foganatosítását nemcsak a kérvényt aláírók ellen, hanem a kérvény kipuhatolandó szer­kesztője és írója, mint bűnrészes ellen is.indítvá­nyozta elrendeltetni. A szegzárdi kh*. törvényszék vizsgálóbirája a kir. ügyészi indítvány elfogadása mellett, az indítványozott büntető eljárást és a vizsgálatot elrendelendőnek találván, azt a közvet­lenül vádlott Savics János és Decsi István ellen foganatosította, melynek folyamában a felterjesztett ügyiratokhoz csatolt kihallgatási jegyzőkönyvek ta­núsága szerint mind a két kihallgatott vádlott egy­értelműig oda nyilatkozott, hogy az ő aláírásukkal a nagyméltóságu belügyminiszter úrhoz beterjesz­— Jó, szólt a férj, mesélek. De az én kicsi gyöngyöm tudni fogja, hogy az már csak olyan most, mintha nem lett volna. És gondolni fog okos fejével arra, hogy mielőtt az igazi útra talál, min­den ember tévutakon halad és sokszor botük is. — Hát az én kicsi uram olyan, mint minden ember? — Bizony olyan. — Pedig azt hittem, szólt csüggedten, hogy nem olyan. Meséljen. Aztán hallgatta a mesét. A férj enyhített mindent, csak futólag vázolta szerelmei tárgyát és lefolyását, de azért őszintén elmondta az igazat. Az asszonyka meghallgatta figyelemmel, nyugodtan mindvégig. Az utolsónál azonban előállt kérdéseivel. — Szép volt? — Csinos volt, de korántsem szép. Mióta téged ismerlek, szinte rútnak látom. — Hát gondolsz még reá? — Most jutott eszembe először. — És — megcsókoltad ? Habozott a felelettel de mégis csak meg­mondta. — Igen. — Ült-e az öledben? — Igen. — Milyen volt? — Szőke volt, világos szőke. Kövér volt, majd­nem egészen gömbölyű, és gömbölyű volt a feje, gömbölyű az arca s a szeme is gömhölyüen állt ki. Olyan volt, mint két gyöngyszem. Mindig, ahányszor láttam, emlékeztetett a gyöngyökre, mi­ket selyemszálakra fűzve, a nyakukon szokták vi­selni a lányok. Az asszonyka egész testében megremegett. Leszökött férje öléről s riadt félelemmel tekintett reá. tett kérvényt, habár azt snjátkezűleg írták alá, s habár annak tartalmát ismerték, nem ók nyújtották be, nem is ók szerkesztették és íratták le, hanem Győrffy Gyula ügyvéd ur, a ki azon alkalommal, a mikor ók az abban foglalt erős kifejezései miatt annak aláírásához járulni vonakodtak, határozottan kijelentette, hogy a felelősséget a kérvényben fog­lalt kitételekért teljes mértékben magára vállalja, miért is ők a kérvényben foglalt kifejezésekért fe­lelősségre nem vonhatók. A bűnvizsgálat itt elő­adott adatai alapján a szegzárdi kir. ügyészség az eljárásnak dr. Győrffy Gyula ügyvéd és képviselő ur elleni folyamatba tételét, s ezt megelőzőleg men­telmi jogának felfüggesztését indítványozta. Ezen királyi ügyészi indítványt azonban az eljáró szeg­zárdi királyi törvényszék el nem fogadta, s 23B./894. számú határozatával az eddig folyamatban volt bün­tető eljárást a büntető törvénykönyv 112. §-ában foglalt elévülés címén beszüntetendőnek mondotta ki. Ezen elsőbirósági határozatot azonban a pécsi kir. Ítélőtábla, s ezzel egyetértelmüleg a magyar kir. Curia, ez utóbbi 7224./894. számú határoza­tával megváltoztatta, s az illetékes kir. törvényszé­ket a kir. ügyészség indítványa nyomán további szabályszerű eljárásra utasította. Az eljáró királyi törvényszék a nagyméltóságu kir. Curia ezen hatá­rozata alapján 5138./894. szám alatt kelt végzésé­vel a megszakított büntető eljárást folytatandónak s dr. Győrffy Gyula képviselő ur ellen is kiter- jesztendőnek mondta ki, s ez alapon szorgalmazza dr. Győrffy Gyula képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését. A mentelmi bizottság többsége a büntető eljárásnak dr. Győrffy Gyula képviselő sze­mélye ellen való kiterjesztésben zaklatást ...talál- ••a indítványozza, hogy az említett képviselő mentelmi joga a képviselőház által fentartassék. Kelt Buda­pesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1895. évi jauuár hó 28-án tartott üléséből. Chorin Fe­renc s. k., a mentelmi bizottság elnöke. Dr. Krajt- sik Ferenc s. k., a mentelmi bizottság előadója.“ — Ezzel szemben Klobusitzky János képviselő külön véleményben Győrffy Gyula mentelmi jogának fel­függesztését indítványozza. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalás. 1895. évi február hó 26-án. Birsch Ferenc ellen csalás miatt. — És nevezted őt gyöngyömnek, kicsi gyön­gyödnek ? A férj ijedten karolta át- és szorította magához. — Uram, istenem, szólt remegve, drágám, édes mindenem, ne gondolj ezekkel a történetek­kel. Esküszöm, hogy úgy, mint téged, nem szeret­tem soha senkit, sőt nem is volt az szerelem, mit azelőtt éreztem. Léhaság volt, játék volt, mit már régen elfeledtem. Asszonyi ravaszsággal iparkodott férjére mo­solyogni, hogy teljes nyíltságra bírja. — Kicsi uram, mondd meg. Ugy-e nála szok- tad meg, hogy akit szeretsz, kis gyöngyödnek ne­vezd ? — Igen, Sióit halkan a férj, de neki nem mondtam igazat, ő csak hasonlított a gyöngyhöz, te valóban az vagy. Nem hallotta már a többit. Csak azt, hogy igen. Sírva borult férjére, aki a hintaszékbe vonta, simogatta, csókjaival elborította és édes szerelmes szavakkal csitította. Nagy sokára elállt a sírása, csak néha elcsuklott, mint a gyermek, ha abba­hagyja a zokogást. Szorosan átfogta karjaival férje nyakát s a válláu áthajolva suttogta: — Kicsi uram, ne nevezzen többé kicsi gyön­gyömnek. — De édesem ; . . . . — Igen, édesnek nevezzen, édesnek, ezt nem mondta még senkinek. Lássa, én olyan nagyon sze­retem kiesi uramat és nem szerettem soha senkit, csak magát és most úgy fáj, hogy ezeket a csúnya dolgokat elmondta. — De drágám, hisz maga akarta l Szomorúan rázta meg szép fejét. — Ha úgy szeretnél, mint ón, akkor hazud­tál volna. Nagy Ferenc, Hajdú László és Fehér János ellen lopás miatt ' ■ | . Purger János es Schrauf János ellen lopás mialt Kohn Fde, Steinbach Markus és Steinbach Adolf ellen csalárd bukás mjatt. 1895. évi február hó 28 án. Kóbor István ellen lopás miatt. Sárközy Sándor, Sárközy Gáli, Sárközy Rodni, Kalmár János, Kalmár Pál, Sárközy Mihály, Sár­közy Treszka, Sárközy Lizi, Farkas Róza, Effinger Frigyes, Effinger Frrgyesnó, Biszker Károly, Bisz- ker Károly né, Bene Józsefnó, Mayer Konrádné és Hahn Simon ellen lopás miatt. — Gondatlanságból eredt emberölések. Van Tolnavármegyének a gőzcséplő s egyéb gazdasági gépek körül foglalkozó munkások testi épségének megóvása tárgyában még 1885-ben kiadott szabály­rendelete, amelynek 8-ik pontja elrendeli* hogy az áttételre alkalmazott gépeknél az összekötő rúd, valamint a hajtómű faboritékkal befedendő. De csak kevesen gondolnak arra, hogy a rendelet szavának eleget tegyenek. Ennek aztán az lesz a következ- ménye, hogy a csóplósnér hol itt, hol ott legtöbb- nyire halállal végződő balesetek fordulnak elő. Ilyen 2 ügyben Ítélt a szegzárdi kir. törvényszék e hó 19-én. Az egyik esetben Böhm. István és Meszlenyi József kölesdi lakosok voltak a hibásak, kik 1894. julius hóban cséplőgépet vásárolván, elmulasztották az óvóintézkedéseket megtenni, a minek az lett a következménye, hogy Böhm Istvánná, az egyik tu­lajdonos felesége, a mint a kalászokat előkotorta a gép alól, ahhoz kissé nagyon is közel talált lépni, mire a gép összekötő rudja az asszony ruháját el­kapta, azt nagy hirtelen felsodorta s a szerencsét­len asszonyt, mire a gépet megtudták állítani, há­romszor oly erővel vágta a földhöz,, hogy az a szenvedett «crülések következtében aznap meghalt. A másik, hasonló esetben all éves Litz Gáspár került Stercer András györkönyi lakos szin­tén nem beburkolt cséplőgépének kerekei közé, úgy hogy a gyermek szintén még az nap meghalt. Az első esetben vádolt Böhm Istvánt és Meszlenyi Józsefet a btk. 92 §-ának alkalmazása mellett, gondatlanságból eredt emberölés miatt 10—10 frtnyi pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jog­erős. A második eset vádlottját Stercer Andrást, hasonló okból s ugyancsak a 92. §. tekintetbe vé­telével a kir. törvényszék 3 papi fogházra ítélte. Úgy az ügyész, mint a vádlott feleblezóst jelen­tettek be. — Elitéit tolvajok. Megírtuk annak idején, hogy D. Nagy Lajos s Szarka Ferenc nagyszokolyi lakosok nemrég betörtek Szűcs- József ottani lakos kamrájába, s onnan több zsák búzát loptak el, de rajta kapták őket. A szegzárdi kir. törvényszék e hó 19-ón tartott ülésében mind a kettőt 6—6 havi börtönre, 3—3 évi hivatalvesztésre és polg. jogaik felfüggesztésére Ítélte. Azonkívül tartoznak a felme­rült bűnügyi költségeket is megtéríteni. Hírek. — Áthelyezés. Az igazságügy miniszter Ná- mesy János szegzárdi alügyószt a budapesti ügyész­séghez helyezte át. — Uj plébánosok. Döry Miklós cs. és kir. kamarás, mint kegyúr, a megüresedett zombai plé­bániára Fekete Ágoston kisdoroghi plébánost, s ennek helyébe Plank Kamii báttaszóki káplánt nevezte ki kisdoroghi plébánossá. — Bírói vizsga. Szendrődy Dénes szeg­zárdi kir. törvszeki és Gyük Ferenc szegzárdi kir. jbirosági aljegyzők a budapesti gyakorlati bírói vizs­gáló bizottság előtt folyó hó 16-án a birói vizsgát sikerrel letették. — Biróválasztás. Szegzárdon a II. birói ál­lást hétfőn töltötték be választás utján. A 6 jelölt között legtöbb szavazatot nyert N agy György Hangonyi, ki 247 szavazattal lón megválasztva M a j- sai József 209 szavazata ellen. A többi jelölt aránylag csekély szavazatot nyert. Ugyanakkor töl­tötték be az egyik elöljárói állást is, melyre nagy szavazattöbbséggel Haudinger Károly volt községi elöljáró választatott meg. A választás dél­előtt 10 órakor kezdődött s tartott esti 6 óráig. — A választást, mely a legnagyobb rendben ment végbe, Rassovszky Julián szolgabiró vezette. — Hivatal elfoglalás. Heczler Gyula, szegzárdi kir. törvszeki aljegyző uj állását folyó hó 20-án foglalta el. ... r , Á pécsi kir. ítélőtábla elnöke a tábla kerületében üresedésben levő 5 jojrgyakornoki állásra két heti határidőhöz kötött pályázatot hir-

Next

/
Thumbnails
Contents