Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-12-29 / 53. szám

1895. december 29. 5. — Körözések. A székesfehérvári kir. törvény­szék S. Kovács Józsefnó sz. Kolonics Katalin 32 éves kajdacsi születésű vádlottat körözteti. — A budapesti kir. törvényszék pedig súlyos testi sér­tés vétségével vádolt Bosonyi Mihály, kurdi szüle* tesü 20 éves kocsist körözteti. A dunavecsei főszol­gabíró Schvarc Herman, paksi születésű, 14 éves szabóinast körözi,ki mesterétől, Schulhof Dávid, dunapataji szabótól megszökött. A gyönki főszol­gabíró Staudt Péter, szakadáthi kőmivest, ki augusz­tus 20-án hazulról munkakeresés végett Budapestre távozott, s azóta nem ado't hirt magáról, körözteti. A szegzárdi kir. törvényszék magánokirat hamisítás büntette miatt vádolt Yida József madocsai szüle­tésű napszámost körözteti. — Hogy a tojás? Két asszony, egyik agárdi, a másik harci, egy-egy kosár tojással állítottak be az utóbbi szegzárdi hetipiacra s véletlenül egymás mellé kerültek. Mint természetes vetólytársek egy­másra rá sem nézték — mig az első vevő meg nem érkezett. „Hogy a tojás?“ „Három egy ha­tos.“ „Jaj, az nagyon drága.“ „Tessék óu tőlem venni, én négyet adok egy hatosért.“ Természetes, hogy a kosár hamar kiürült, mig a harci asszony kosarából még egy sem hiányzott. — Ez egyideig tűrte, de végre mégis kitört belőle a méltatlanko- dás: „Halli ke, talán úgy lopta azt a tojást, hogy olyan könnyen adi!“ De az agárdi asszonynak is jó helyen nőtt a szája s nem maradt adós a fele­lettel : „Hejhaj, csak Harcon lopik a tojást, nálunk a tik toji.“ Nem is lett volna harci asszony, ha erre ki nem tört volna belőle a szilaj harci kedv. „Mit, nálunk úgy lopik ? nesze! no még I no még ezt is! ezt is!“ S minden szónál egy marók tojást vágott a rémülten meglepett asszony fejéhez. Per­sze az egész piac nagy hahotázva nézte a förtelmes ostromot, mely mindaddig tartott, amig csak egy tojás volt a kosárban. Arra aztán előkerült egy rendőr is, ki a tragikomikus jelenetnek azzal vetett véget, hogy mind a kettőt bekísérte. — Az elsült pisztoly. Pap János, uj-dom- bovári vasúti, lámpagyujtogató egy hatlövetű forgó­pisztolyt mutatott Árvái József kocsirendezőnek. A pisztolyban egy töltény benne volt, a melyet egyi­kük sem vett észre, vagy ha igen, nem törődött vele. A mint igy forgatják, a pisztoly hirtelen el­sült. A golyó Pap János jobb vállába fúródott, kit ennek következtében a kaposvári kórházba szállí­tottak. ­|— Betörés. Paunz Adolf dombóvári keres­kedő boltjába a múlt hét egyik éjjelén betörtek, és a pónzesfiókból 20 frt készpénzt és az üzletből körülbelül 50 frt értékű árukat elloptak. A csend­őröknek sikerült a tettest Devecseri Nagy József személyében kideríteni, ki, midőn vallatóra fogták, beismerte a betörést és Balázs Istvánt nevezte meg, mint orgazdát, kinél a lopott tárgyak mégis találtattak. Mindkettőjüket átadták az illetékes ha­tóságnak. — Simontornyán a m. kir. kereskedelem­ügyi miniszter engedélye folytán folyó hó 31-én pótállatvásár tartalik. TÖRVÉNYKEZÉS. — Barátságos ellenfelek. Búsan ül két ember Tamási község egyik házában. Az egyik Iván János, a házi gazda, a másik az ő komája és jelenleg vendége: Kása Ferenc. Előttük egy korsó bor, melyből időnként egyet-egyet húznak. Mindkettő kezére támasztva fejét, — mélységesen hallgat. Yégre Kósa megtöri a csendet és felsóhajt : Hajh! hajh! — Bizony! bizony! sóhajt rá vissza Iván gazda. Hosszas csend. — Miért is tetted ezt velem édes komám ? nyögi egyszer Iván el érzékeny ül ve. — Mért? mért? de miért is vitted az ügyet mindjárt a törvény elé ? — Igaz, szent igaz 1 Ismét hosszú szünet. — De hát már most mit csináljunk ? — Igyunk! S ittak reggelig. Nagy bánatukban aztán reggel felé félre lök­ték a boros kancsót s pálinkával folytatták, mig nem kocsira kellett ülni, hogy bemenjenek Szeg- zárdra a kir. törvényszék elé, ahol ítéletet fognak mondani Kása Ferenc uram fölött, a miért az ő TOLNA VÁRMEGYE. kedves komája és rendes mulató társa pincekulcsát elkanyarva, Müller Jánossal és annak feleségével Iván pincéjébe lejártak, de ép most egy éve, 1894. dec. 20-án a gazda elcsípte és nagy mérgében fel­jelentette őket. Azóta persze a dolgot megbánta, s szerette volna a pert visszavonni, de az ügy hiva­talból üldözeudó lévén, ő már mitsem tehetett eb­ben a dologban. Ennek az ügynek végtárgyalására érkezett a két barátságos ellenfél Szegzárdra, természetesen egy kocsin. Szegzárdra érkezvén, első dolguk volt, egy kis sziverősitő után uézni és a sok bevett jótól szi­vük annyira megerősödött, hogy valóságos hősies elszántság vett rajtuk erőt és készek lettek volna bárkivel szembeszállni. Mindegyiket a felesége támogatta, midőn a két ellenfél egymás nyakát átkarolva, dalolva ment végig Szegzárd főutcáján. Annyi bizonyos, hogy akkor már egyik sem tudta, mért van itt s hogy hova mennek. Csak a törvényszéki palota kapujában tér magához az egyik és mintegy felijedve szól a feleségének: Jézus te asszony 1 mi lesz itt ? — Krisztus anyám I hát azt sem tudja ked, hogy a törvény elé megyünk ? — Ahá, tudom, a Ferkó komát csukatjuk be, ugy-e? ejnye, ejnye! Á Ferkó koma pedig a lábán sem tud meg- állui s valóságos jótétemény rá nézve, midőn leül­het a vádlottak padjára, hol már a másik két vádlott várja. Midőn a bíró megszólítja, nem felel. Az őr rászól: Keljen fel. Keljek fel? hiszen le sem feküdtem, ugy e komám? Az rámorogja: úgy van! ne hadd magad komám I Akkor veszi észre a törvényszék, hogy pana­szos és vádlott úgy el vannak ázva, hogy nem le­het velők tárgyalni. így kénytelen volt mindkettő- jöket elcsukatni, mig a mámor ki nem gőzölög a fejükből. Ezek csak aunyit értettek az egészből, hogy őket most viszik mind a kettőt. Egymás nyakába borulva és nagy könny hűl latások közt követték te­hát a porkolábot, ki az egymást szorosan átölelve tartó komákat elhelyezte a dutyiban, ahol azok sűrű csókok közt csakhamar az igazak álmát alusszák. ,. Teljesen kialudva és kijózanodva vitték aztán délután a törvényszék elé, mely az ügyet megvizs­gálván, Kása Ferencet a btk. 333. §-ába ütköző, a 336. §. szerint minősülő lopás bűntettében bűnös­nek találta és 6 havi börtönre, meg 3 évi hivatalvesz­tésre, Müller Jánost és nejét pedig a btk. 334. §-a szerint minősülő vétségben találván bűnösnek, .Müllert 1 havi és feleségét 14 napi fogházra és egy-egy évi hivatalvesztésre Ítélték. S minthogy az Ítélet jogerős s az elítélteket azonnal elvezették, a már most nyerte^ Iván Jánoson ismét erőt vett az elérzékenyűlés és nedves szemekkel búcsúzott ko­májától e szavakkal: Oh, édes kedves, jó komám, ha már elítéltek, mórt nem ítélt el a tek. törvény­szék legalább még 50 frt kártérítésre is; ha kijöt­tél volna, milyen szépen elmulattuk volna együtt! — Hivatalos hatalommal való vissza­élés. Varkó János, bedegi lakos a korcsmában mulatott, midőn a zárórakor oda belépett Csábli István, községi biró és figyelmeztette, hogy men­jen haza. De Yarkó erről hallani sem akart, tehát kilökték, s mert nagy lármát csapott, a biró bot­jával jól elverte, sőt a biró olyan mérges volt, hogy midőn Varkó, kit az őrnek bekisérós végett átadtak, ettől megugrott és Kovács Ferenc házába menekült, onnan az utcára kihúzták és újra meg­verték, minek következtében néhány hétig betegen feküdt. Midőn pedig felgyógyult, beperelte a bírót, kit a szegzárdi kir. törvényszék a btk. 301. §-ba ütköző, a 302. §. szerint minősülő súlyos testi sér­tésért 14 napi fogházra és 10 frt pénzbüntetésre Ítélte, ügy az ügyész, mint az elitéit felebbezóst jelentettek be. — Váltóhamisitó paraszt. Szabó Imre, szakcsi lakos pénzre szorult, ami becsületes embe­ren is megesik néha. Ám a mi Szabónk nem jött zavarba hanem Szabó Ferenc, Szalai Ferenc és Kígyós Pál, ottani lakosok nevére 146 frt erejéig váltókat hamisított és azokat a dombovár-járási takarék­pénztárnál értékesítette is. Mikor azonban a fizetés ideje elérkezett és Szabó fülét sem mozgatta, hogy az ügyet rendezze, a takarékpénztár a kezeseket felszólította a fizetésre. Ezek pedig csak bámultak, midőn a fizetési meghagyást megkapták, s rögtön kijelentették, hogy ők sohasem írtak alá Szabó Imrének váltót. A vizsgálat során Szabó be is is­merte. hogy az aláírásokat ö hamisította. A szeg­zárdi kir. törvényszék ezért Szabó Imrét a btk. 401, §-ába ütköző, a 403. §. I pontja szerint mi­nősülő okirathamisitás büntette miatt hat havi bör­tönre ítélte. Az ítélet jogerős. — Elitéit fatolvajok. Perger János és Mik­lós, Sós Gyula, Ferenc s Dániel, Pados János s István, Sipos Ferenc, Győré József és Molnár üdám gör­béi lakosok ez óv február havában a nagyszékelyi határban levő úrbéri erdőben 24 nagy élő fát ki­vágtak és elloptak. Csodálatos-, hogy a nagy zajjal és sok fuvarozással járó lopást csak akkor vették észre, midőn a fák már eltűntek, sőt legnagyobb része már fel volt tüzelve vagy szerszámfának fel­dolgozva. A szegzárdi kir. törvényszék mind a 10 tolvajt a btk. 333. §-ába ütköző, a 334. §. szerint minősülő lopásért egyenként 14—14 napi fogházra Ítélte. Panaszos keresetével polgári perre utasitta- tott. Az ítélet jogerős. IRODALOM. — A legszebb toll. A magyar művelt kö­zönség soraiban rég eldöntött kérdés, hogy a ma­gyar publicistikában ez idő szerint a legszebb tolla Bartha Miklósnak van. Senki sem bírja utolérni az ő ragyogó fantáziáját, szingazdag hasonlatait és azt az erőt és méltóságot, a mit az ő cikkeiben feltalálhatunk. Büszke is reá a „Magyarország*, a melynek Bartha Miklós megalakulása óta legelső munkatársa. De a „Magyarország“ egyébként is am­bícióját helyezi benne, hogy a mai kor publicis­táinak legkiválóbb erőit gyűjtse maga köré. Bar- thán kívül még egy egész sereg írói gárda áll a legjelesebbek közül a „Magyarország“ szolgálatá­ban. Ott vannak többek közt, Pázntándy Dénes, a legszellemesebb európai csevegő, Mudrony Soma, a jeles közgazdasági iró. Edvi Illés Károly, a jogi szakirodalom jelese és kivülök még közéletünk sok más kitűnősége. Szépirodalmi téren a két Yértesy : Gyula és Arnold Tolnay Lajos, Pósa Lajos, Bede Jób, Zsoldés László, Zemplémi P. Gyula, Zboray Aladár és a többek közt: Móra István, a legutóbb rendkívüli feltűnést keltett fiatal költő és iró; a női irök közül: Szabóné Illési Piroska, Székely Ilona, Gömbősné Galamb Margit. Az eszthetika terén dr. Prém József, ifj. Beményi Ede és kivülök a belmunkatársak egész sora, a kik Holló Lajos felelős szerkesztő, és Inczédy László helyettes szer­kesztő vezetése alatt gondoskodnak arról, hogy a „Magyarország“ naponként a legváltozatosabb és leggazdagabb tartalommal jelenjék meg. A „Ma­gyarország“ ez idő szerint a legjobban értesült lap, a melynek politikai és más tudósai, valósággal for­rás számba mennek. E mellett eleven és élénk, úgy hogy nemcsak azok, kik komoly tartalmat ke­resnek a lapban, de akik könnyedséget és szórako­zást kívánnak, azok is teljesen ki vannak elégítve a „Magyarország“ által. Gazdag tartalmán kívül még az az előnye is meg van, hogy a „Magyaror­szág“ korábban van készen, mint a többi lap és az éjjeli vonatokkal már lappéldányainak ezrei el- szállittatnak az ország minden részébe. Úgy hogy reggel a „Magyarország'" már aZ olvasó'kezmben'va'Bf ~ s igy a ki „Magyarország“-ot olvassa, fél nappal, sok helyen egész nappal előbb értesül az ország és a külföld Összes eseményeiről, az országgyűlési tárgyalásokról, tőzsdei zárlatokról stb., stb. Ez biz­tosítja a „Magyarország“ számára a művelt közön­ség osztatlan elismerését és támogatását. A lap ki- adóhivatala ingyen küld egy hétig mutatványszá­mokat; az erre vonatkozó kívánság a „Magyaror­szág“ kiadóhivatalához (Budapest, Sándor-u. 2.) intézendő, ide küldendők be az előfizetési pénzek is. Egy hóra 1 frt 20 kr, negyedévre 3 frt 50 kr, félévre 7 frt, egész évre 14 frt. — Párisi Divat. A tavaly ily címen meg­indított divatlap második évfolyamát kezdi meg ja­nuárban. Most, mikor a francia ízlés, divat még a szokottnál is jobban uralkodik mindenben, Magyar- ország művelt hölgyközönségének okvetlenül szük­sége van olyan lapra, mely ezt a francia ízlést iga­zán tisztán tükrözze vissza. S a Párisi Divat meg­felelt e feladatnak. Hogy megfelelhessen, arra ké­pessé teszi az, hogy képei csupa fényképek után készült másolatai a párisi legelőkelőbb divattermék 'mintaruháinak, cikkei pedig tudomására hozzák a hölgyeknek mindazon újításokat, melyeket Páris a divat terén kitalált. Többi cikkei pedig a háztar­tásnak társadalmi szokásoknak, lakásberendezésnek, kézimunkáknak, főzésnek tárgyában adnak tanácsot. A Párisi Divat még azon hölgyek számára is lehe­tővé teszi azt, hogy igazán francia ízléssel és ele­ganciával öltözködjenek, kik vidéken laknak, kik ruháikat maguk készítik, sőt a kik ruházatukra nagy összeget nem is áldozhatnak. Megismerteti a hölgyeket a budapesti legjobb bevásárlási források­kal s a szerkesztőség minden megrendelés, bevá­sárlás dolgában kész örömmel van segítségére az olvasóknak, valamint kérdéseikre is kimerítően fe­lel a szerkesztői üzenetekben. A divat- és kézi­munka-rész két nagy ivet foglal, el a lapban; ezek­hez járul még harmadik iv gyanánt a regónymel- lóklet, mely négy nagy lapon közöl illusztrált re­gényeket s ezek mindig a legújabb és legérdeke­sebb francia regények közül vannak kiválogatva ter­mészetesen úgy, hogy e lapban jelennek meg először. Kéthetenként szabásraintaiv és havonként egy­szer színes divatkép járul a laphoz. A „Párisi Divat“ előfizetési ára egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. A „Pesti Hírlap“ politikai napilappal együtt egész évre 18 frt, félévre 9 frt, negyedévre 4 frt 50 kr. Mutat­ványszámot szívesen küld a kiadóhivatal,

Next

/
Thumbnails
Contents