Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-12-29 / 53. szám
V. évfolyam. 53. szám. Szegzárd, 1895. december 29. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FERENC. Kéziratok viiua nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési ár: Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre . . . 3 » — » | Negyed évre . . I > 50 » Egy szám. .... 12 > I Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadé- I hivatalon kiről elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. Előfizetési felhívás! 1896. évi január hó 1-vel lapunk hatodik évfolyamába lép. Kérkedés nélkül hivatkozhatunk ama sikerekre, a melyeket lapunkkal fennállása alatt elértünk. A sikereknek egyik legfőbb tényezője Tolnavármegyének művelt közönsége, a mely lapunkat támogatásával és rokonszenvével kezdettől fogva megajándékozta. Forró köszönetét mondunk e támogatásért és rokonszenvért, a melyet továbbra is kiérdemelni legfőbb törekvésünk leend. Lapunk iránya marad a mi volt, mióta megindult. A közérdek szerény harcosai vagyunk és e harcba a pártatlanság és igazságszeretet mellett mindenkor csak a jó Ízlés és ildom által megengedett fegyvereket visszük. A politikai téren és minden irányban a tiszta szabadelviiség jelszavát irtuk zászlónkra, mert meggyőződésünk, hogy hazánk jólétét, nagyságát és egységét csak szabadelvű intézmények biztosíthatják. Politikai, vármegyei és községi életünk összes kérdéseit, valamint társadalmi életünk fontosabb eseményeit mindenkor behatóan megvitatjuk és részletesen ismertetjük, mi közben párt és felekezeti szempontok teljes kizárásával, a legszigorúbb tárgyilagosságra törekszünk. Közleményeink igazi zsurnalisztikái színvonalon állanak; gyorsan és alaposan értesült .hírrovatunk a hét eseményeit élénken csoportosítja. Van külön szépirodalmi, törvénykezési, tanügyi és közgazdasági rovatunk, a melyek szakszerűségük mellett általános érdekű tartalomra törekesznek. A nagyobb fontosságú közérdekű eseményekről, mint ez évben is számos alkalommal, rendkívüli kiadás utján értesítjük olvasóinkat, a mi által a napilapok tudósításait is megelőzzük. Lapunk csinos kiállításban, legkevesebb 8 oldalnyi terjedelemben, szükség esetén 10, 12, 18 oldalon, hetenként egyszer, minden vasárnapon, jelenik meg. Előfizetési ár: Eg-ész évre ... 6 frt — kr. Fél „ . . . 3 B „ Negyed évre . . 1 „ 50 „ Egy hónapra ^ . — „ 50 „ Ajánljuk lapunkat továbbra is Tolna- vármegye művelt közönségének szívós jóindulatába és pártfogásába. Hazafias tisztelettel A „TOLIT A VÁRMEGYE“ politikai hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala. Múlt és jövő. —lk. Még alig néhány röppenő perc és az ó év alkonyának bucsusugarai megaranyozzák az újévnek hajnalhasadását. A múlt és jövő eme összeölelkezésó- ból szövődnek gondolataink. A midón az idei óv beköszöntött, terhes felhők borultak hazánk égboltozatjára. Szorongva és aggódva, kétkedve és félve láttuk, miként hullottak el nemzetünk nagyjai és legjobbjai abban a hatalmas küzdelemben, a melyet a nemzeti eszmék és a szabadság győzelméért annyi hősiességgel megvívtak. És habár sok drága áldozat maradt a csatatéren — habár a csatározás közben vérző sebeket kaptunk — sok viszontagság és baj vívás után az eszme mégis győzött — a kétség és aggodalom nyo? masztó ködéből kibontakozott a cypruság, melyet az alkotmányosság glóriájától övezett fejedelmi bölcseség nyújtott felénk. Az eszme győzött. Dicsőség érte alkotmányunk mindig hű, legmagasabb, fenkölt őrének és dicsőség azoknak, kik ezen eszmék győzelmét nem lankadó lelkesedéssel, szilárd elvhűséggel, mélyreható eszélyességgel és kitartó őszTÁRCZA. —KtSsSt*VÁGY. — Lenau. — Itt, itt a zúgó rengetegben, Hová napfény alig kerül, Szeretnék, én édes szerelmem, Időzni véled — egyedül! Árnyéban nyúlánk, büszke fáknak, Tanyánk felütni ott fogom: A kék ég, zöld lomb várva-várnak, Ob jer, jer, szép menyasszonyom! Útjára könnyű lábaidnak Moh szőnyeget terítenék, S mig édes álom karja ringat, Szerelmem nyújtanám feléd. Vadászva erdők végtelenjét Bejárnám érted könnyedén; Az ebemmel tusára kelnék Nyugalmadért, én kedvesem! És néha, csendes, holdas éjen, Csillagtól égő alkonyon Kitörne dalba szenvedélyem Koszorúdért, menyasszonyom! Vagy majd az estnek félhomályán Ott fenn a sziklán állanánk, Hol egy lépés — s a tenger árján Közös hullámsir várna ránk. Le néznél a zajgó vizekbe, Mig bizton tartna két kezem: Oh mint szoritnálak szivemre Utána hosszan, melegen! BUDÁT LÁSZLÓ. •vmr Lejtőn. — A „TOLNAVÁRMEGYE“ eredeti tárcája. — A kocka el van vetve; a lejtőn megindultam : most már csak lefelé mehetek, most már csak bukhatom. Á szépapám néhány száz esztendővel ezelőtt, úgy mondják, karddal a kezében szerezte azt a nevet, a mit én is viselek ma. Néhány száz esztendő alatt ez a név kézről-kézre szállt a famíliánkban. A szépapámnak a fia, a fiának a fia, meg az unokájának az unokája, akik különben én nekem még mindig szépapáim voltak, ugyanazt a nevet rajzolták alá ludtollal a pergamentre, a mit én most aluminium tollal, antaracentintával firkálok egy tele irt levelezőlap végére. Hanem ezt a karddal szerzett nevet mindegyik tisztán, hiven megőrizte: én, én vagyok az első, a ki be akarom szennyezni: egy kötetre való verset Írtam össze, azt most ki fogom adni. Mióta ezen töröm a fejemet, éjjel álmaimban gyakran megjelenik a szépapám képe és szemrehányóan (a milyen szemrehányóau csak tud nézni egy túlvilági szellem) tekint felém. Eleinte megijedtem tőle, hanem aztán agyakon látogatások az én bátorságomat is meghozták és konfidenskedni kezdtem a szellemmel. — Te fráter, kezdte múltkor a társalgást, te verseket firkálsz, ugy-e? — Szolgálatára, ó tata, költő vagyok. — Majd mit mondtam, mi vagy, nem ám költő. Megtiltom, hogy ezentúl csak egy rimet is faragj. — Kérem, úgy látszik, elfeledi, hogy nálunk sajtó és gondolat szabadság vaD. Aztán előmutathatom akár nyomtatásban is Tompa Mihálynak egy levelét, a mit hozzánk fiatalokhoz irt. Az van abban a levélben, hogy fiaim, csak énekeljetek. — Elég volt az ostobaságból. Azért, hogy ón háromszáz évvel előbb hagytam itt az árnyékvilágot, azért hamis citátumokkal nem tarthatsz bolonddá. Olvasunk mi a másvilágon is, ismerjük Tompát, Petőfit, még Palágyi Lajost is, egyszóval a poétákat egytől-egyig. Hanem téged, fráter, nem számítunk a. poéták közé. — És miért nem, ha szabad .kérdeznem? — Miért? Egyszerűen mert nem vagy az. Verselsz nyakra-főre, de semmi köszönet benne. Nem olyan munka ám az, mint a csizmavarrás. Azt hiszem, ó-tata, ez a vicc már a maga idejében is kopott volt. — Ne feleselj. Hallgass idő. A nevedet én szereztem karddal a kezemben; két predikátumot is szereztem neki. — Nem lett volna jobb valamivel kevesebb predikátum és több vagyon ? Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek.
