Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-11-17 / 47. szám

1896. november 17.

TOLNA VÁRMEGYE.

8.

ban és csöndes nyugodalomban kívánják tartani a deákoskoia tanárát.“ A szülőktől a gimnázium főn- tartására szolgáló járandóságot, mint már fennebb említettük, a város hajtotta be; s az erre vonatkozó hátialók kimutatásokból tűnik ki, hogy a gimnázium még 1784. évben is fönállott; mert a város által I „szegzárdi nemesek“ hátraléki kimutatásában Szarka Gábornó 1769-től 1775. évig, Bit- sérdy Jánosné, 1780-tól 1782-ig és Kotsy Mihályné 1788. és 1784. évekre, mint a járandósággal hátralékosok vannak föl tüntetve.

^Ez a városi gimnázium tehát, melynek létezéséről tudtunkkal eddig senki sem emlékezett meg, 1761-től körülbelül a múlt század végéig főn- állhatott, megszűnésének idejéről és körülményeiről eddig semmi bizonyosat nem tdunk; lehet, hogy a megyei levéltár további rendezése alkalmával erre vonatkozólag is kerülnek elő adatok.

Ez a városi gimuázium tehát a második ilynemű intézet volt Szegzárdon ; mert az elsőt Méreg Mihály, a Rakóczy korban is szerepelt benczés apát alapította a 17-ik század végén, vagy a 18-ik század elején; ennek fennállása idejéről és körülményeiről sem tudunk semmit, mert csakis a pecsétje maradt ránk, melyet a legutóbbi időkig a város őrzött, jelenleg pedig a megye birtokában van. A jövő évben felállítandó állami főgimnáziumnak tehál már két elődje volt, egyik bencés gimnázium, a másik pedig városi; s egyúttal azt is konstatálhatjuk, hogy a szegzárdi gimnáziumnak már kétszáz éves múltja van, s csak a millenium éve fogja végre megvalósítani azt a kétszázados kivánságot, hogy végre Szegzárdnak egy biztos alapon álló, állandó gimnáziuma is lesz.

Az 1761-ben megalapított városi gimnáziumra a megyei levéltárban talált contractus a következőkép szól:

„Mi éz alább Írottak Szexárd Mező Városának Esküttyei, és közönséges lakossai; adgyuk tudtára mindeneknek, az kiknek illik: Hogy ez alább irt folyó esztendőben, és napon Baróthy Mihál Urunkat Deák Gyermekeink mellé Instructur- nak raeg-fogadtuk légyen, Kinek kötelessége lószen declinistákot, minor-párvistákot, Májor-párvistákot, és Prineipistákot tanítani, úgy hogy ónénd mind- gyár Grammatikára léphessenek, de nem lészen szabad syllabikáló, a vagy olvasó Gyermekeket Iskolájában ereszteni, hogy az által Városunkban lévő Iskola Mesternek vagyis Oraejgonistának prudicium- jára ne légyen, hanem csak egyedül az ollyan Gyermekeket lészen szabad bé-venni, a kik Deákságra tanitattnak. avagy adattatnának, melly szolgálat - tyáért hozzája járó Gyermekeknek Szülőkre repár- tiálván Város Biránktól száz forint fizetést fog-venni Úgy nem kűlőmbeu az ollyatén Gyermekeknek Szűlőji tartoznak emlétett Baróthy Mihál Urunkat szükséges gyertya és tűzre való fával tartani; ezen kóvűl tartozik eő maga magát emlétett száz forintból intertenálni. A mit pedig az vidéki Gyermekeket illeti (ha lesznek) különös Accidentiának nókie engedtetnek. Ezek után valaki Gyermekét egyszer hozzája járotván, helyes ok nélkül, vissza-tartóz- tatja, az ollyan ember tartozik Tanáts által tett re- partitió szerént, esztendőbóli conventio fizetést letenni, mellyet ugy-is Város Biránk fogja-szedetui.

a nagy kibékülés a király és a nemzet között: az 1867-iki kiegyezés 1 ; . .

Ezer esztendőt nem támasztottak még igy fel sehol a világon I

S ehhez a nagyszabású történelmi színjátékhoz az egész Magyarország minden megyéje be állítja fiai közül a résztvevőket, a szereplőket; ott lesz a menetben ur és paraszt; ott lesz az egész ország. A gazdag ur maga állítja ki pompás, költséges ruháját; az egyszerű nép fiairól a megyék gondoskodnak. Minden lovas, aki ott szerepel, becsületére fog válni annak a közmondásnak, hogy lóra termett nemzet a magyar. Az urak mind hires lovasok; a többiek mind kiszolgált huszárok, vagy hamisítatlan magyar csikósok, akik úgy jönnek majd ide a pusztákról a maguk sárkányvérü loyaival.

Ezért a látványért csak érdemes lesz a külföldnek elfáradni hozzánk!

II.

A magyar millenáris kiállítás első része után a második rósz ismertetésére kell még rátérnünk.

Ez a második rósz már a mai napé.

A mai élet, a mai nép, a mai ipar és kereskedelem az, a mely a maga számára foglalta le.

Ott lesz a művészeti kiállítás, a mely a magyar festők, szobrászok és irók alkotásainak az otthona. A sajtó számára külön pavilion épült, ezernél több újság lesz benne állandóan s könyveket és hírlapokat nyomtatnak majd ott, a nézők szeme előtt. A közönségnek lesz olvasóterme; posta távHogy pedig annál nyugodalrnasabban és helyesebben folytattassék ezen elkezdett Deák Iskola, bizonyossá tesszük ezzel emletett Baróthy Mihál Urunkat, hogy senki eőtet akarmi nómó illetlen cselekedettel, a vagy csak szóval is (lakossaink közűi) báutani ne merészellyen, ha pedig megtörténnék, illendő satisfactiót administrálunk. Hanem ajánlásunk szerént szabad quártély mellett minden némő szabadságban és csöndes nyugodalomban kivánnyuk tartani. Mellyek nagyobb el-hitelónek okáért adiuk Város Usuáló petsétünkkel meg-erősittetett Cont- ractuális Levelűnket. Signatam Szexárd Die l-o 9-bris Ao. 1761.

L. S. Egész Tanáts, és Szexárdon lakozó pápistaság.“

Ezer évi*

Rövid kor az idő soha meg nem pihenő folyamában és mégis mily óriási időszak egy nemzet fejlődéstörténetében I Ezer óv viharozott el azóta, hogy a nemes magyar nép elhagyván ős hazáját, Árpád a honalapító vezérlete alatt átlépte ez erdős, bérces, napsugaras ország határait s millió szivek ujjonganak most a roppant jelentőségű évforduló felé. Mert ime, nemzetek és népek születtek és haltak el ez ezer esztendő alatt. A múlt idők ölében sok nemzet tragikus sorsa van eltemetve; forradalmak és testvórháboruk dúltak az egyes népek között s nem egy törzs bukott le a fényes magaslatról, a melyen állott.

A borszakok romjain uj korszakok támadtak, a népek sírján uj népek keletkeztek, de Magyarország erősen állott e harcok és viharok közepette. Életfájának gyökerei mélyek és erősek valának, mint a nemzet lelke. Igaz, hogy a mióta Árpád e szép hazát elfoglalta, mindig külső harcok és belső villongások tépték a nemzet szivét; török-tatár pusztította, testvérharcok rázkódtatták meg az országot, de a magyar nép szent törekvéssel óvta meg nemzeti jellegét, a honszeretet és nagyjainak kultuszát ősi tradícióit és nagygyá lett külső és belső ellenségei dacára.

E folytonos harcok sok ideig akadályozták meg a kultúra fejlődését. Hosszú századokon át ugaron hevert a nemzet sok nemes tehetsége. Ipara, kereskedelme, művészete és irodalma messze elmaradt a többi európai kulturállamok mögött. De mindezt pótolta az utolsó évtizedekben. A nemzeti újjászületés nagy korszaka óta óriási léptekkel haladt a kultúra eszménye felé s ma már a dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József király ideje alatt büszkén mérkőzhetik a többi nemzettel. Úgyszólván egy ugrással érte el azt, a mit más nemzet csak százados fejlődéssel érhet el. És minden évtized újabb diadalt jelent a nemzet életében.

E diszmű kiadója tiz esztendeig volt távol Magyarországtól. Ezalatt bejárta az ó és uj világ minden nevezetes országait és városait, látta a modern nagy kulturszellemek roppant fejlődését és ime, mire visszatért tiz esztendő után, mily öröm- teljes meglepetés várt rá.

* Az »Ezeréves Magyarország és a mii lénia mi kiállítás“ cimü diszmű előszava. Megjelenik kéthetenkint 12 füzetben á 40 kr.

irda, telefon, minden ponton. rendelkezésre fog állani.

Az ünnepélyek csarnokában lesznek a hangversenyek, diszülések és kongresszusok; ezekről ugyancsak kellett gondoskodni, mert a kiállítás folyamán több mint száz mindenféle kongresszus fogja üléseit tartani Budapesten.

A kiállítás kereskedelmi része szintén a magyar viszonyokat tünteti majd fel. Látunk ott régi, fólszázad előtti kereskedelmi irodát, amilyen akkor volt, mikor a magyar kereskedelem még bölesőko- rát élte, s ott lesz mellette a mai nagy és erős kereskedelem egy megfelelő tágas és pompás irodában. A kit a kiállításnak ez a része vonz, annak bármely percben szolgálatára lehet a kereskedelmi muzeum tudakozódó irodája. Ilyen tudakozódó és útbaigazító irodáknak különben is bővében lesz a kiállítás.

A mezőgazdák kiállítása, az őstermelés, negyven csarnokot fog lefoglalni. Ezekbe lesz beleszo- ritva a magyar Kánaán minden' áldása. Ennek a keretébe fog tartozni az állatkiállitás is, amely egyike lesz a maga nemében a legteljesebbeknek, az elsőranguaknak.

Az iparkiállitás egy egészen külön világba vezet majd bennünket; a mezők és puszták népének a produktumai után egyszerre egy nagy és gazdag gyárvárosban érzi magát, aki ide kerül. Az ipar minden fajtája itt lesz együvé gyűjtve egy óriási gépcsarnokkal együtt.

A hadsereg és haditengerészet kiállítása el- ütően válik ki a polgári foglalkozások jelvényeinek

Ott látta a nemzetet azon a magaslaton, a melyen a többi nagy nemzet állt; látta, hogy a nemzetet saját benső ereje, nemzeti egyénisége és temperamentuma emelték és tették képessé arra, hogy lépést tartson a többi kulturnemzettel. Kereskedelme, ipara, irodalma, művészete mind egyenrangú a többivel. a főváros pompás föl virágzása, építkezése és mindaz, ami egy országot nagygyá, boldoggá és gazdaggá tesz, föltalálható ez országban.

Ez bírta rá e sorok íróját, hogy 1 diszalbu- mot kiadja a milleniumi kiállítás alkalmára, a mikor itt a nemzet ki fogja tárni mindazt, a mit produkálni tudott. Kiadta e diszmüvet a magyar kormány, a magyar kir. államvasutak és a kiállítás igazgatóságának támogatásával és közreműködésével, hogy miután a nyelv szegény a fejlődés e nagyságát leírni, képekben mutassa meg a külföldnek, hogy mire képes egy nemzet rövid évtizedek alatt.

Hadd jöjjön ide a fancia, az angol, az olasz, a német és valamennyi, a ki saját ^nemzetének a nagyságára büszke, és bámulja meg a kiállítás csodáit s a nemzet nagy életrevalóságát.

Laurencic Gyula.

Hírek! ~

— A püspök betegsége. A ki eddig kételkedett a beteg püspök, dr. Dulánszky Nándor egészségi állapotának javulásán, azt meggyőzte a kiko- csikázó püspök. Annyira javult a püspök állapota, hogy a napokban kezelő orvosa és Dulánszky Adolf jószágkormányzó társaságában Szabolcsra kocsiká- zott, másnap pedig a folyton tartó szép enyhe időt fölhasználva, Szalánta felé kocsizott ki. A kikocsikázást folytatni fogja a püspök, a meddig a szép idő tart.

— Iskolai ünnepély. A szegzárdi polgári leányiskola folyó hó 19-én délelőtt fél tizenegy órakor az iskola rajztermében 0 Felsége Erzsébet királynő névnapja alkalmából iskolai ünnepélyt rendez, a melyre a t. szülőket, tanügybarátokat és érdeklődőket szívesen látja az iskola tantestülete.

— Perczel Dezső belügyminiszter vadászaton. A mi belügyminiszterünk kedden reggel 3 órakor Kaposvárra érkezett és kora reggelig szalonkocsijában aludt, majd az uradalmi fogaton a cukorgyárigazgatói lakásra ment, a hol megszállt. A belügyminiszter a cukorgyár helyiségében megreggelizett s innét ment vadászatra a hercegi birtokra, melyen jelen voltak még Pallavicini Ede őrgróf, a Maárffyak, gr. Majláth, Folly József stb. Perczel Dezső Pallavicininek volt vendége. Szerdán ejjel utazott vissza a fővárosba. A hivatalos tisztelgések elmaradtak, miután a miniszter ezúttal csak vadászatra jött.

és eredményeinek a keretéből; a mi harci fegyvere volt a magyarnak valaha, azt mind megtaláljuk itt, a hadviselés módjának a jelentésével egyetemben. A kiállítás területén, a városligeti tavon, egy nagy hadihajó úszik majd teljes felszereléssel s minden képzelhető fajtájú csónak, bárka és csavargőzös lesz ezen a térés állóvizén, a mely még a fiumei kikötő kicsinyített mását is befogadja, a tengerparti raktárral s egy kis, működő világitó torony- nyal együtt.

Gyönyörű lesz az erdészeti és vadászati kiállítás is. A mi vadja van Magyarországnak, mind ott látjuk biológiai csoportokban; egy óriási medvét egyebek közt, a mely támadásra készen emelkedik fel; aztán egy hatalmas vadkant, a melyet a kárpáti farkasok éppen megrohannak.

És mind e mellett a sok érdekesség mellett kapunk temérdek olyan látványosságot, a melyek tisztán a vendégek szórakoztatására szánvák. Nagy harcitornák, lovasjátékok, versenyek, velencei éjszakák a tavon, kivilágítás, tűzijáték, nagyszerű villamos szökőkút stb. gazdagítja majd a sok komoly nézni valón kifáradt szem élvezeti programmját.

S ami tán mindent felül fog múlni eredetiség dolgában, az a kiállítás faluja lesz.

Egy egész község, amelyben van templom, papiak, iskola, községháza, korcsma és hosszú tarka utcák. De minden épület, minden udvar más és más vidékről van idelopva, csak abban közösek, hogy magyarországiak valamennyien. Az egyes házak a magok vidéke szerint rendezvék be; bútorzat tősgyökeres eredeti, a lakók arról a bizonyos