Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-10-27 / 44. szám

1896. október 27. TOLNA VÁRMEGYE. 3. doskodni kell. A magyar államvasutak vo­nalai, dacára annak, hogy a déli vasút a teher­szállítás egy részét ellátja, máris túl van­nak terhelve, s teljes erő megfeszítéssel kell dolgozni, hogy Fiume állandóan növekvő forgalmával megküzdeni lehessen. Ha a déli vasút államosittatik, úgy természetesen an­nak osztrák vonalai inkább Trieszt érde­keit fogják szem előtt tartani s akkor a magyar államvasutakra azon kötelesség hárul, hogy a fiumei forgalmi lebonyolítás­ban fennakadás ne álljon be s hogy a ha­jók egymásután rakodhassanak. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha nem terheli az összforgalom a fővonali s annak egy része másfelé terelhető. A két Dunapart összeköttetése által egy útvonal létesülne, melyen át az összes for­galom éjszakkeletre volna irányítható, mint­hogy Bajatói mindenfelé terjedelmes háló ágazik szerteszéjjel. Az ellenvetés, hogy a fiumei forgalom elterelése által Budapest veszteséget szenvedne, téves, mert azon ér­vek, melyeket évekkel ezelőtt e hid meg­építése ellen felhoztak, a megváltozott viszo­nyok folytán ma már fenn nem forognak. Egy Fiúméval való uj összeköttetés létesí­tése Fiume forgalmát természetszerűleg nö­velné, mi a fővárosnak előnyére válnék. A két csonkavonalnak Bajától Báttaszékig való összeköttetése tehát époly szükséges, mint sürgős és pedig nemcsak helyi, de általá­nos érdekből is.“ Tolnavármegye uj vasutjai. A kereskedelemügyi kir. m. miniszter a vár­megyénket érdeklő alanti két vasútról az engedély- okiratot beterjesztette a képviselőbáznak. A győr-veszprém-dombovári h. é. gőz­mozdonyu vasútra Széli K. építési vállalkozó és Steiner Ignácz, kaptak engedélyt. Az engedélyesek kötelesek a fennálló sza­bályok szerint elkészített építési terveket az enge­délyokirat keltétől számítandó hat hónap alatt fel­terjeszteni, a pálya építését pedig az engedélyok­irat keltétől számítandó két és fél óv alatt befe­jezni s a pályát a közforgalomnak átadni. Az engedélyezett vasút megépítéséhez s üz­leti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 8,150.000 írtban állapittatik meg, mely tőké­ből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyesek 400.000 irtot tartoznak fordítani. A győr-veszprém-dombovári h. é. vasút a m. kir. államvasutak győr-kiscelli vonalából Győr-Sza- badhegy mellől kiágazólag Veszprém város érinté­sével a m. kir. államvasutak Uj-Dombovár állomá­sig vezetendő rendes nyomtávú h. é. gőzmozdonyu vasüt olykóp rendezendő be, hogy a kiépített pá­barátainktól is elidegenít A másokra vonatkozó őszinteség ellenben — abból az elvből indulva ki, hogy igazmondás nem emberszólás — nem talál nálunk süket fülekre; mert hát: mások szemében a szálkát, magunkéban a gerendát sem. Két esetben azonban a megrögzött hazugok is elismerik az őszinteség feltétlen szükségét (vagy legalább megkövetelik) és pedig a szülő és gyer­mek; továbbá a férj és feleség közti viszonyban. A családi élet bensősóge feltételezi, a közvetlen érintkezés és egymásra utaltság megköveteli az őszinteséget; ha pedig mégis hiányzik, úgy e hiány beláthatatlan bajoknak s végzetes szerencsétlensé­geknek lehet szülő oka. Példa rá Nóra, Asszonyok bűne stb. Látjuk ezekből, hogy a bizalomhiány mily végzetes következményekkel járhat. Ezzel azou- ban nem azt akarjuk mondani, hogy a többi ha­zugságok nem rejtik magukban büntetésüket, mert hisz igaz a közmondás; ,a hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát.“ — A meghibbant erkölcsi világrend egy pillanatra, de csakis egy pillanatra helyre áll ismét,, mig a morális (?) tár­sadalom újra vérszemet kapva, csal, lop és hazu­dik tovább. Ha tekintjük a hazugság széleskörű elterjedt­ségét s azt a gyakori alkalmazást és közkedvelt­séget, melynek örvend (eredete visszavezethető lyán a vonatok 40 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Az engedélyesek kötelesek a kiépítendő pá­lyán a következő állomásokat, illetve kitérőket és megállóhelyeket létesíteni: Győr-Szabadhegy csatlakozási állomást, Kis- Megyer rakodó állomást, Nyúl rakodó állomást, Pannonhalma vizállomást, Gyor-Assszonyfa rakodó állomást, Varsany állomást, Bakony-Szí.-László viz­állomást, Zircz vizállomást, Kádárta csatlakozó ál­lomást, Veszprém város állomást, Papkeszi vizállo­mást, Berhida rakodó állomást, KüngÖs megálló­helyet, BalatonfS-Kajár vizállomást, Enying állo­mást, Mező-Komárom-Hidvég vizállomást, Felső- Nyék rakodó állomást, Fürgéd kisegítő vizállo­mást, Fornád rakodó állomást, Ságh-Kónyi állo­mást, Kocsola-Dalmand vizállomást, Konda rak. állomást. A Fehér és Tolna vármegyei h. ó. gőzmoz­donyu vasutak székesfehérvár-adonyszabolcsi és adonyszabolcs-paksi vonalaira Szenicey Ödön Horváth Gyula és Kömyei Izidor kaptak engedélyt. Az engedélyesek kötelesek a fennálló szabá­lyok szerint elkészített építési terveket az engedély- okirat keltétől számítandó 6 hónap alatt felterjesz­teni, a pálya építését pedig az engedélyokirat kel­tétől szémitandó 2 és fél év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni. A vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 4,441,200 írtban állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi esz­közök beszerzésére engedélyesek 254,500 frtot tar­toznak fordítani. A fejér- és toluavármegyei h. ó. vasutak szó- kesfejórvár-adony-szabolcsi és adony-szabolcs-paksi vonalai mint rendes h. ó. gőzmozdonyu vasutak olykép rendezendők be, hogy a kiépített pályán a vonatok óránkint 40 kilometer legnagyobb sebes­séggel közlekedhessenek. Állomások. I. székesfejérvár-adonyszabolcsi vonalon: Börgönd állomás. Seregélyes vizállomás. Puszta-Újfalu állomás. II. Az adonyszabolcs-paksi vonalon : Duna-Adony állomás. Rácz-Almás rakodó állomás. Duna-Pentele vizállomás. Nagy- Venyim ra­kodó állomás. Hercegfalea vizállomás. Baracs-Mé- nesmajor rakodó állomás. Előszállás állomás. Duna-Földvár vizállomás. Bölcske állomás. Duna-Kömlőd rakodó állomás. Paks vég és vizállomás. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság jövő havi ülése november 5-én fog megtartatni. — A Styrum-Lymburg alapítványokra felügyelő választmány hétfőn, október 28-án ülést tart. a tagadás és ellentmondás szellemére: Luciferre) nem csodálkozhatunk ama művészi tökély felett, melyre művelői emelték. Mert tagadhatatlan, hogy ma már az azt cultiválók egész művésziesen hazud­nak s a hazugok egyik faja; a csalók, oly meste* rileg megeonstruált müvekkel lepik meg a világot, hogy az ember nem tudja hirtelen, hogy jobb ügyhöz méltó ügyességüket, vagy elvetemültségü­ket csodálja-e inkább. Bár nem akarunk utasítással szolgálni a ha­zugság elsajátítására, megemlítjük mégis, hogy á hazugságnak kellékei: a jó emlékező tehetség, az éles ész, a tanulékonyság s nagyfokú bátorság. A hazugnak jó memóriával kell bírnia, mert külön­ben könnyen ellenmondásba keveredik önmagával s az egész fáradsággal felépít ett mesterművet ha­lomra dönti; eszesnek kell lennie, mert elleneset­ben hálója szövevényét egy gyermek is széttópi, találékonynak, mert másként keresztkérdésekkel, meglepetésekkel könnyen zavarba hozatik; végül kell, hogy bírjon a szemtelenek bátorságával, mert habozása s elpirulása meoten árulója lehet, már pedig, ha nem is egészen, de áll a mondás, hogy: a ki egyszer rajta vesztett a hazugságon, hitelt többé aligha nyer. — A törvényhatósági bizottsági tagok választása, kiknek mandátuma a fo­lyó óv végével lejárK megyeszerte tegnap ment végbe meglehetős érdeklődés mel­lett. A múlt közgyűlésből kiküldött válasz­tási elnökök közül időközben részint beteg­ség. részint magán elfoglaltság miatt töb­ben lemondtak ezen tisztségükről, s ennél fogva az alsónyóki választókerületbe: Bajó Pál szolgabiró, a bátaszókibe: dr. Leopold Kornél, ügyvéd s lapszerkesztő, a decsibe: Erdős Gábor, a dunaföldvári alkerületbe : dr. Pálföldy Lajos, a gyéreibe Rumpfeid Imre, a majosiba: Schadt Gyula, az őcsó- nyibe: Dömök Péter, a pinczehelyibe: dr. Kis Ernő és a szegzárdi alkerületbe Török Béla ügyvéd küldettek ki elnökül. A vá­lasztás eredményéről lapunk jövő számá­ban fogunk referálni. A szegzárdi két ke­rületben nagy élénkség és mozgalom volt napok óta észlelhető, s hat féle nyomtatott választási liszta is forgott a szavazók kö­zött. A kapacitálás és korteskedós pedig annak rendje-módja szerint járta városszerte vendéglőkben és pincékben egyaránt. Min­denesetre örvendetes jelenség, hogy a tör­vényhatósági bizottsági tagok választása iránt ilyen élénk érdeklődés nyilvánul. — A vármegyei központi mező­gazdasági-bizottság szervezése céljából november 6-án d. u. 2 órakor a vármegyei székház kistermében az alispán elnöklete alatt értekezlet fog tartatni, melyen a tol­namegyei gazdasági egyesület kiküldöttei is részt fognak venni. TÖRVÉNYKEZÉS. 4 szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra ki­tűzött bűnügyek: 1895. évi október hó 29-én. Brücher Mihály, Fogl Mihály és Bodrai Endre ellen sulyes testi sértés miatt. Bauman Ádám ellen hatóság elleni erőszak miatt. Horváth Anna ellen gyermekölés miatt. Hirsch Ferenc ellen csalás miatt. Kiltán János ellen lopás miatt. 1895. évi október hó 31-én. Sógor Ferenc, Szűcs János, Szűcs István. Mráz János és Szűcs János ellen súlyos testi sér­tés miatt. Varga Pál ellen sikkasztás miatt. Ágoston Ferenc és Ágoston Ferencné ellen okirathamisitá8 miatt. — Az összeférhetlen. Markli János Duna- Földváron nagyon összefórhetlenség hírében állt. Nem is szerettek vele mulatni még a barátai sem, mert bizonyosak voltak benne, hogy a mulatságból csakhamar verekedés lesz. így történt nemrég is, midőn a korcsmában nem lévén társa, egyedül mu­latott. De a mulatság szólóban még sem mulatság,. Markli is tehát hamar beleunt a dologba, és hogy mégis legyen mulatsága, szódás üvegeket kezdett a falhoz csapkodni. Épen midőn megint egy üveg repült az ajtó felé, belépett azon Borbély György s a szódás üveg éppen a fejének repült. Borbélyt el­öntötte a vér ; erre oda ugrott Markiéhoz és arcul ütötte, mire ez rögtön kést rántott elő és Borbélytt mielőtt magát még vódhette volna, úgy összeszur­kálta, hogy azt hitték, belehal. De felgyógyult, hanem csak hónapok múlva. A szegzárdi kir. tör­vényszék Marklit a btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés büntette helyett a 92. §. alkalmazásá­val annak vétségében mondta ki bűnösnek s ezért a 302. §. alapján 3 havi fogházra s 20 frt pénz­büntetésre, sértett részére pedig 56 frt kártérítés és a bűnügyi költségek megfizetésére ítélte, ügy az elitéit, mint az ügyész felebbeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents