Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-10-20 / 43. szám
2. TOLNA VÁRMEGYE, 1895. október 20. VÁRMEGYE. Őszi rendes közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága múlt kedden tartotta meg őszi rendes közgyűlését, melyre a bizottsági tagok igen szép számmal jelentek meg, a karzaton pedig díszes hölgyközönség volt jelen. Gróf Széchenyi Sándor, főispán pontban 10 órakor megnyitotta az ülést és üdvözölte a bizottság tagjait. Azután meleg szavakkal emlékezett meg a felséges uralkodó házat, illetőleg annak egyik közszeretetben álló tagját ért nagy veszteségről, a nagy reményekre jogosító László főher- czeg tragikus elhunytéról. Egyúttal bejelentette, hogy a nemzetet oly mélyen, sújtó gyászeset első hírére, Döry Pál, alispán, a törvényhatóság utólagos jóváhagyásának reményében egy díszes koszorút helyeztetett a ravatalra s igy a részvétnek gyors és spontán kifejezést adott. Indítványozza tehát, hogy ezen intézkedést a közgyűlés jóváhagyólag vegye tudomásul s egyúttal a boldogult főherceg gyászos elhunyta fölött mély részvétének jegyző- köayvileg is adjon kifejezést, s igy örökitse meg a felejthetetlen főherczeg emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében. A főispán ezen inditváuyát egyhangú helyesléssel fogadták. Ezután sorra került az 1896. évi rendes kiadások fedezésére kivetett 1%'0S pótadó megszavazása, melyet no igen és egy nem. szavazattal a közgyűlés elfogadott. A millenium alkalmából kulturális czélokra megszavazott kölcsön törlesztésére szükséges ösz- szeg fedezése czéljából az 1%'0S pótadót szintén megszavazták 98 szavazattal, ellene 6 tag szavazott és pedig a következők: Bencze István, Simon János, Ördög György, Schneiderbauer Jakab, Csefkó István Ó8 Kiplinger Márton. A József főherceg részéről küldött táviratot, melyben boldogult László főherceg ravatalára helyezett koszorúért a Fenséges család köszönetét tolmácsolja: hódolatteljes tisztelettel tudomásul vették. Az alispáui időszaki jelentést, a számonkérő székről felvett s az időközben tartott pénztári vizsgálatról szóló jegyzőkönyvet tudomásul vették. Az üresedésben levő főjegyzői állásra, minthogy az egyik pályázó, Papp Gyula, árvaszéki ülnök, pályázati kérvényét a közgyűlés alkalmával visszavette, egyhangúlag Simontsits Elemér tiszteletbeli főjegyző választatott meg. Simontsits Elemér aztán csinos beszédben megköszönte az irányában nyilvánuló megtisztelő bizalmat és megígérte, hogy teljes erejét és tehetségét az állás méltó betöltésére fogja fordítani s iparkodni fog a beléje helyezett bizalomnak teljes mérvben megfelelni. Els'ó aljegyzővé szintén közfelkiáltással Forster Zoltán választatott meg, ki néhány szóval szintén megköszönte a bizalom nyilvánulását. Másod aljegyzővé közfelkiáltással dr. Éry Márton, harmad aljegyzővé Szévald Oszkár, negyed aljegyzővé pedig Reich Oszkár, baranyamegyei közigazgatási gyakornok választatott meg. Árvaszéki jegyző lett Péchy János volt harmad aljegyző, valamint végül a központi járásnál szervezett második szolgabirói állásra Sörös József árvaszéki jegyzőt választották meg. Ezután sorra került a különféle választmányok és bizottágok ujjáalkotása. A központi választmányba Madarász Elemér helyébe Simontsits Elemér jutott, azonkívül beválasztattak a szétosztott szavazati lapokon összeírt következő bizottsági tagok : gróf Apponyi Sándor Lengyel. László Lajos Szegzárd. Bárány Sándor Bonyhád. Bernrieder József Hid- vég. Id. Cholnoky Imre Duna-Földvár. Döry Dénes Zomba. D’öry Jenő Dombóvár. Fórdős Dezső Űzd. Dr. Moldoványi István Bonyhád. Perczel Lajos Kajdacs. Petrich Ferenc Paks. Péchy József Tolna. Kurz Vilmos Szegzárd Dr. Schwetz Antal Bonyhád. Báró Döry Andor Zomba. Daróczy Tamás Paks. Fördös Vilmos Szegzárd. Simontsits Elemér Szegzárd. Boda Vilmos Szegzárd. Jeszenszky Andor Csibrák. Dr. Szigeth Gábor Szegzárd. Kovách János Gyapa. Báró Jeszenszky Kálmán Budapest. Krámolin Emil Szegzárd. Kovách S. Endre Német- Keér. Paál József Dombóvár. Stankovánszky János Kajdacs. Török Béla Szegzárd. Vizsolyt Ákos Alsó-Peél. — A közigazgatási bizottságba beválasztattak a régi kilépő tagok és pedig: Bernrieder József (72 szavazattal), Perczel Lajos (62), Dr. Krámolin Emil (72), Jotth Ödön (72), Jeszenszky Andor (67), az állandó választmány, az állandó bíráló választmány, az igazoló választmány tagjai a régiek maradtak. A ménbiráló bizottság elnökévé D’öry Andor, s egyik tagul Döry Pál helyébe Nagy István választatott meg. A tiszti ügyész helyettesévé ismét Török Béla jelöltetett ki. A Lymburg-Styrum-fóle alapítványokra felügyelő választmányba Simontsits Elemér, a fillok- szera bizottságba pedig Paál József választatott meg. ■ > ' ? . \ E közben hire terjedt a bizottsági tagok közt, hogy megérkezett Perczel Dezső, belügyminiszter, és megyénk törvényhatósági bizottságának tagja, ki csakugyan néhány perc múlva a főispán és több bizottsági tag kíséretében megjelent az ülésteremben, és percekig tartó lelkes éljenzéssel fogadtatott a közgyűlés által. Gróf Széchenyi Sándor főispán néhány szóval melegen üdvözölte a gyűlés illustris vendégét, s szavait ismét kitörő örömmel és lelkesedéssel fogadták. Perczel Dezső láthatólag meghatva és nyájas mosolylyal fogadta a lelkesedés és öröm igazi nyilvánulását és figyelemmel hallgatta a tárgysorozat egyes pontjait egész az ülés berekesztéséig. A tárgysorozat többi pontjai a nagy közönségre nézve kevésbbé érdekes miniszteri rendeletek, körlevelek, megkeresések, árvaszéki előterjesztések, tiszti ügyészi véleményekre hozott határozatokból állott, melyek közül kiemeljük a Bátaszék- töl Baranyavárig tervezett vasút segélyezésére vonatkozó határozatot, mely szerint ez a jövő évi költségvetésbe fog fölvétetni, mert az idén már nem volt reá fedezet található. A decsi biróválasz- tás ellen beadott felebbezést a közgyűlés elutasította. Szegzárd község képviselő-testületének a gimnázium céljaira megvett vásártéri területre vonatkozó határozatát alaki okokból föloldotta, mert a képviselő-testületi határozathoz nem volt meg a törvényben előirt 2/3-ad többség. A győr-veszprém- dombovári vasút engedélyesei által pótlólag kért 1000 frtnyi hozzájárulási összeget nem szavazták meg. A levéltár rendezésére és kiselejtezésére vonatkozólag a kiselejtezendő iratok megjelölése végett az alispán elnöklete alatt Wosinsky Mór, dr. Szigeth Gábor, dr. Krámolin Emil, 7otth Ödön és dr. Leopold Kornélból álló bizottságot választottak. A közgyűlés 79 pontját 1 óra felé letárgyalták s az ülést az elnöklő főispán berekesztette. — A törvényhatósági bizottsági tagok választása az egész megye területén október 26-án fog végbemenni. A szegzárdi két kerületben a folyó év végén kilépő 6 tag helyett fog a választás megtartatni. — Két uj aljegyzői állás. A vármegyei költségvetés tárgyalásából folyólag a közgyűlés határozata folytán fölterjesztést intézett a törvényhatóság a belügyminiszterhez, hogy a három közigazgatási gyakornok fizetése terhére, minthogy ezen állások majdnem állandóan betölthetlenek, két aljegyzői állás rendszeresítését engedélyezze, mert a központi közigazgatásnál óvről-évre szaporodó munka gyors és pontos elvégzése mind nagyobb terhet ró a csekély számból álló jegyzői karra. völgyi Tamás ur most tárcát csinál, azért hát minden pillanatban fölugrik széke mellől, öles léptekkel végig méri a szobát, a mitől csak úgy rengenek a falak, s mikor egy-egy jó ötlete akadt, hirtelen oda’ugrik az Íróasztalhoz, hogy a zseniális eszme valahogy el ne párologhasson ; nyakig veri a tollat a kalamárisba s nagy mohón leírja pár szóban. Azután a séta újra kezdődik. Hála Istennek, a ház olyan jó hangvezetőnek van építve, hogy én a másik szobából szépen kiszámíthatom, hány sorból fog állani a „Korányfény“ vasárnapi tárcája. A szellemes újságíró különben azt is tudtul adja szomszédainak, hogy miről ir, s egész ólfezet igy estónkint végig hallgatni egy-egy érzelgős novellát, vagy pikáns karcolatot. Mikor a léptek halk csoszogásba vesznek el, akkor rendesen a hősnő sóhajtozik elhunyt, vagy meghódithatatlan kedvese után; midőn ezt vidám galopp váltja fel, az azt jelenti, hogy holdvilágos este párjára akadt, és a sóhajtások megszűnnek. Van eset arra is, hogy a lépések izgatottakká, szakadozottakká változnak ; erről a lakosok már tudják, hogy Tóvölgyi ur valami felleget készül tor- nyositani a sérelmesek feje fölé, s csak azon tűnődik, hogy ez vén tánti legyen-e, vagy holmi zsarnok apa. Mert efféle novella dekorációk a szomszéd szobában mindig készletben vannak s csak válogatni kell közülök. Ha végre a léptek zaja ro- bogós mennydörgéssé fokozódik, akkor biztosak lehetünk, hogy a hős kedvese utáni bánatából halálán van, s a diadalmas vak kantás, melylyel ez után székéhez siet, jelzi, hogy már meg is találta a kivégzés módját, s már csak pár sor választ el a tárca végétől. Boldogan follólekzenóm, s már a fal felé fordulnék, ha nem tudnám, hogy most jön még csak a hadd-el-haddd: mikor szomszédom *a kész remekművet főiolvassa és lesi a hatást, melyet eszméi önmagára gyakorolnak. Pathetikus hangon szaval, mikor a barnafürtös hősön van a sor beszólni, s fuvola módra olva- dozik, mikor a szőke lánykát szerepelteti. Közbe- közbe elhallgat s önelégülten dörzsölgeti tüskés képét: ezzel azt adja tudtunkra, hogy az alkotás az ő tetszését is megnyerte, s nem győzi csodálni azt a zsenit, aki benne lakozik. Csak mikor egészen eltelt magával s önérze tébe befészkelte magát az a tudat, hogy a „Korányfény“ vasárnapi száma uj korányt dérit irodalmunkra, akkor fekszik le, s hagy nyugtot a többi lakóknak is. Ekkor már éjfél van s én sietek aludni, hogy a kilenc órától elkövetett mulasztást helyre hozzam. Épen első kísérleteimet teszem a szundikálás terén, mikor csattan a másik ajtó, amelyen egy jogász gurul be, aki élvezi az életet, következésképen holt részeg. Három hónapja, mióta itt lakik, volt alkalmam tanulmányozni naponkint (recte: éjjelenkint) józanságának fokát és dicséretére legyen mondva, ma fölülmúlta önmagát. Hogy honnét tudom én ezt a másik szobából megitólni? Nagyon egyszerűen. Mindenekelőtt, mikor az ajtón bejött, neki ment a mosdó asztalnak, hogy annak a sziporkái csörömpölve szaladtak szót a világnak és szobának négy sarka felé. Ezenkívül más baleset nem történt vele. Csak még a fejét verte bele a függőlámpába, mitől akkorát bődült, hogy még a mély álmu újságíró is fölriadt s ijedten szaladt asztalához, hogy a garázdálkodó ellen biztosítsa drága kéziratát. E közben a jogász végre megtalálta a legalkalmasabb fekvőhelyet az asztal tetején s ott el is szunnyadt. Arról azután ő nem tehetett, hogy úgy egy óra múlva onnan legurult és esésével felébresztett mindnyájunkat. Szerencsére az ágy alá jutott és én megnyugodva alhattam el, hogy ott már semmi katasztrófa nem érheti. Most félórai pihenőt engednek a jólelkü szomszédok ; illetőleg nem is zavarognának többet,, ha az építészet bölcs törvényei szerint nem raktak volna alánk is emeletet, a mely voltaképen arra van hivatva, hogy mi lajstromot vezethessünk az alattunk lakóknak napi és éji életéről. így azonban, alig némul el a két szomszéd szoba, onnan alulról tudtomra adják, hogy a tanácsosék ma gyerekestül, dajkástul a zöldbe mennek. Legelőször a kis Mariska nyibelőzik, odaszalad az anyjához, fölveri azt, hasonlóképen föllármázza az .apját, a dajkát, kis testvéreit s nógatja őket, hogy induljanak már. Miíor a tanácsos dörmögve gyufát gyújt és megnézi az órát, természetesen kiderül, hogy majd
