Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-10-06 / 41. szám

— A szegzárd-bátaszéki h. é. vasút előmunkálati engedély érvényét a kereske­delmi miniszter folyó évi 54262. sz. ren­deletével ismét egy évre meghosszabbította, a mi nem azt jelenti, hogy az építés talán qsak egy év múlva fog megkezdődni, hanem az előmunkálati engedély meghosszabbítása csupán csak a törvény által előirt forma­litás, miután az összes előmunkálatok már tényleg be is vannak fejezve. Az engedé­lyezési tárgyalás még ápril havában tartatott meg és ekkor már megallapittattak az összes építési és az üzem feltételek is. — Hogy maga az építési engedély nem adatott ki, és igy az építés mindeddig nem volt meg­kezdhető, ennek oka abban van, hogy egyes kisebb jelentőségű kérdések, melyekre nézve a kereskedelmi, belügyi és pénzügyminisz­tériumok közt tárgyalások folynak, még ed­dig nem nyertek végleges elintézést, hogy azonban a vasút ügye ne szenvedjen még további késedelmet, Leopold Lajos engedé­lyes a napokban Budapestre utazott s a keres­kedelmi miniszterhez kérvényt nyújtott be, melyben kéri, hogy a függőben levő és még meg nem oldott kisebb kérdések el­intézését meg nem várva, a keresk. mi­niszter a saját álláspontja fentartásának ki­kötése mellett adja meg az építési enge­délyt és hogy még az őszi ülésszakban eszközölje ki e vasút építéséhez a törvény- hozás hozzájárulását. Az engedélyes egyút­tal késznek nyilatkozott az engedélyezési tárgyalás alkalmával a bizottság által javas­latba hozott biztosítéki összeget bármikor le­tenni. A minisztériumban a már előzetesen is tett azon Ígéretet, hogy e vasútra a vonat­kozó törvényjavaslatot az engedélyes kíván­ságához képest még az idei ülésszak alatt be fogják nyújtani, ez alkalommal is a leg­határozottabban fentartották és igy meg van a remény, hogy az előrehaladott időszak da­cára, az építés még az idén meg fog kez­dődhetni. — Az alsónyéki menedékházvezetőnői állásra özv. Krisztanics Sándorné szül. Blázer Gizella vá­lasztatott meg. — A nazarónusok. Szegzárdon egyik üzletbe belép a napokban egy szegzárdi parasztember és elmondja, hogy két évvel ezelőtt szivart vett ott és frtot adott. De mig a kereskedő neki a írtból vissza­adott, ő, mert sokan voltak a boltban, a frtot ész­revétlenül ismét zsebre dugta. De most nazarénus lett, tehát visszahozta a frtot, s ezer bocsánatot kér. — Nemrég meg H. S. szegzárdi földbirtokoshoz egy szegzárdi suhanc 2 lópakrócot hozott vissza, melyeket négy évvel ezelőtt lopott volt tőle, de most, minthogy szintén nazarénussá lett, nem tart­hatott magánál. Bármily nevetséges legyen tehát a nazarénusság különben, egy jó oldala, ugv látszik, mégis van, hogy a tolvajokat nem tűri. Csakhogy megtartja-e mindenki a vallás e sarkalatos tételét? — Körözések. A szegzárdi kir. törvényszék lo­pással terhelt és szökésben levő Striczki József, pécsi születésű egyént körözteti. — A budapesti VII. kér. kapitányság Barát Pál, ozorai születésű, 21 éves kocsist kihágási ügyben körözteti. — A mohácsi főszolgabíró Kecskés István, szegzárdi szü­letésű. 38 éves napszámost kihágási ügyben kö­rözi. — A bajai járásbíróság Pál Ferenc, (cigány Ferkó) bátaszéki illetőségű, lopás vétségével vádolt juhászt körözteti. — Pénzhamisító banda. Scheffer Ferenc fa­cér boltoslegóuy üres idejét arra használta föl az utolsó időkben hogy az ország különböző ré­szein pénzhamisító szövetkezeteket gründolt. Néhány efajta vállalkozása csütörtököt mondott s ezen a módon hurokra került a tolna megyei Decs község­ben alapított szövetkezet is, amely bankók gyártá­sával foglalkozott volna s amelynek tagjai rajta kí­vül Krasz József mérnöksegéd, a mintabankók rajzolója, továbbá Kozma János, Deák Pál, Tikos János, Kubránszky János őcséuyi gazdaemberek és Stoll János bonyhádi korcsmáim- j^pltak. Decsen csak maga a rejtett bankógyár volt. £*"banda tag­jai a budapesti törvényszék elé kerültek s ez Kraszt, Kozmát meg Deákot egy egy évi, a többieket 8—8 havi fogházra ítélte. A napokban foglalkozott a bűn- pörrel a kir. tábla, mely a vádlottakra egyformán csakis 3—3 havi fogházbüntetést mért, miután az elkövetett bűncselekményt csupán bünkisérletnek, s nem befejezett bűntettnek minősítette. — A szegzárd-báttaszóki h. é. vasút építési vállalata mérnöki irodáját október hó 1-én a Be- zerédj-utcai Lauschmann-iéle házba helyezte át, a miről a vállalat az érdeklődőket ezúton értesíti. 4r:___________________________________ — Érdekes esemény fog a fővárosban né­hány hót múlva végbemenni. Ugyanis október 16-tól 19-éig tartják meg a „Magyar osztálysorsjáték“ első húzását. A húzás á kormány felügyelete és egy királyi közjegyző jelenléte mellett a fővárosi Vigadó termében nyilvánosan fog megtörténni. Értesülésünk szerint a húzás menete a következő lesz: Két sze­rencsekereket állítanak föl. Az egyik az úgyneve­zett szám-kerék, a másik pedig a nyeremény-kerék. A számok mind össze vannak sodorva és egyenkint hüvelybe rakva. E számok pontos fölülvizsgálása után a 100.000 egymást követő számot beteszik a számkerékbe, mert 100.000 sorsjegy van kibocsátva. A nyeremónykerók be pedig 10.000 cédulát tesznek, melyeknek mindenikére egy-egy nyeremény van fölirva. Ezután mindegyik szerencsekerékhez két- két árvafiut állítanak és a kerekeket alaposan meg­forgatjuk, hogy a belerakott számok jól összekeve­redjenek. Erre az egyik árva fiú a számkerékből kihúz egy számot és átadja a mellette álló árva fiú­nak. Ez viszont kinyitja a hüvelyt és a benne levő számot kivéve, hangos kikiáltás végett átnyújtja egy hivatalos személynek. Az igy kikiáltott szám a nyerő sorsjegy száma. De hogy mennyi nyeremény esik erre a számra, azt csak közvetlenül utána tud­juk meg. Most ugyanis a nyeremény-keréknél álló árvafiu húz ki egy számot, és átadja azt a mellette álló másik árvafiunak, ki a hüvelyt kinyitja és át­nyújtja egy másik tisztviselőnek, ez a cédulán álló összeget kikiáltja. Ez az a nyeremény, mely az előbb kihúzott sorsjegyszámra esik. Az ily módon összetartozó két számot egymáshoz fűzik, és azon­nal jegyzőkönyvbe veszik. így folytatják az eljárást mindaddig, a mig a nyereménykerókben lévő 10.000 számot mind kihúzták. Ekkor ugyanis be van fejezve az első sorshúzás. A számkerékben' visszamaradó 90.000 számot pedig hivatalosan lezárják és lepe­csételik, mert ebből fogják ez évi december 6-ától 14 óig az „Osztálysorsjáték“ második húzását meg­tartani, mely alkalommal 21.499 nyereményt húz­nak ki, összesen 4.332.000 korona értékben. Ez az „Osztálysorsjáték“ húzásainak menete. A húzások iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik, a mint az első magyar „Osztálysorsjáték“ sorsjegyei is nagy népszerűségnek örvendenek. Az irántuk nyilvánuló nagy érdeklődés következtében -- s miután csak 10Ó.000 darab sorsjegyet bocsátanak ki — előre­látható, hogy még az első húzás előtt az összes sorsjegyek elkelnek. — Gonosz tréfa. Dombovárott Nagy Károly kazántisztitó kis ót éves leánykája az utcán állt, midőn egy inasgyerek arra szaladt és cigarettára gyújtva, pajkosan odaszólt a kis lánynak : Vigyázz, meggyujtlak I Ezzel a még égő gyufát a kis lány ruhájára dobta. A ruhácska rögtön lángba borult s mire segély kiáltásaira a szülői házból kifutottak, teste már veszélyesen összeégett. A szerencsétlen leánykát rögtön orvosi segélyben részesítették ugyan, de élet ben maradásához alig van remény. Az élhe­tetlen inas szerencsésen megugrott és alig is van kilátás a kinyomozására, mert a kis lány nem is­meri, meg különben sem igen volt már képes ösz- szefiiggő feleleteket adni. — A boszu. Máté János mezőőr, Fenyő Jó­zsef pedig kukoricapásztor volt Jegenyós-pusztán. Ez a két ember folyton azon versengett egymással, hogy kettőjük közül melyiknek az állása (szerintök hivatala) különb, a mezőőré-e, vagy a kukorica- csőszé? Szóval beütött közéjük a nagyzás hóbortja, de különösen Máté Jánosba, aki sehogysem tudta felfogni, hogy hogyan teheti magát még csak gon­dolatban is egy közönséges kukoricapásztor egy fel­esküdt, rendes mezőőr mellé. Ennek véget kell vetni. Vagy ő, vagy ón, de egyiknek pusztulnia kell erről a földről, ez már igaz. De hogyan, hogy abból baj ne legyen? Megvan! Fenyő József min­den délután, miután ebédjét elköltötte, a mezőn levő csőszkunyhóba befekszik, s ott alva őrzi a rábízott kukoricát. Ha ő ezt a kunyhót ilyenkor a lejére gyújtaná neki, Fenyő benn égne, s soha senki sem tudná meg a dolgot. A szándékot gyor­san követte a tett. Már másnap délután Máté meg­leste Fenyőt, és rágyújtotta a kunyhót. De a ro­pogva égő nád zörgésére még idejekorán felébredt Fenyő, és fuldokolva kimászott az égő zsarátnok közül. Megállj Máté, ezt megkeserülöd. Mert, hogy azt más nem tehette, mint ő, az bizonyos. Midőn Matét elfogták, töredelmesen bevallott mindent s azzal végezte: hiába, már látom, a kukoricapásztor- ság mégis szerencsésebb hivatal, mint a felesküdt mezőőré 1 — Halás fiú. Holler Ferenc, dunaföldvári la­kos sokat költött egyetlen fiára, hogy embert fa­ragjon belőle; taníttatta, szépen ruházta, s nem engedte, hogy bármiben is hiányt szenvedjen. De biz a fiun nem igen fogott a jó akarat. Végre a szegény apa beleunt s a fiút hazavitte a gazda­ságba. Ott, hogy neki több kedvet szerezzen a gaz­dálkodáshoz, maga vezette be mindenbe, s gyakran önállóan is rábízott egyetmást. De az élhetetlen fiú rutul visszaélt apja bizalmával, mert az apja búzájának jó részét eladta egy ismerőse, ottani la­kosnak félárnál is alább. Bémülve vette észre az apa a lopást, de nem is gyanakodott fiára; annál na­gyobb lett aztán keserűsége, midőn a vizsgálat az igazságot kiderítette. Szegény apa most nem tudja, __________TOLNAVARMEGYE. __________ min bánkódjék inkább, azon-e, hogy a gabonája megkerült, vagy nem lett volna-e jobb, ha az egész dolog örök időkre titok maradt volna előtte is. — Eladó kötőgép. Elköltözés miatt egy majd­nem uj kötőgép jutányos áron eladó. Bővebb felvi­lágosítással szívességből szolgál lapunk kiadóhivatala. VIDÉK. Tolnai hírek. A szüret, melyre az idén igen silány kilátás van, megkezdődött. A hol a filokszera pusztításai még fel nem léptek, ott a peronoszpora tette meg rontó munkáját, s a ki még ezt a veszedelmet a folytonos permetezés által tudta némileg mérsé­kelni, annak meg a szárazság és a múlt héten a mélyebb helyeken volt dér tette tönkre az idei ter­mést. Hogy az eső, mely most már mint felesleg, későn is — megjelent, nincsen a megkezdett szüret előnyére,-az természetes. A kilátás gyenge, mint a remélhető bor, a mennyiség pedig csekély. — A tolnai laktanya Isten tudja hányadik átvétele volt múlt szerdán. A vállalkozó ugyanis több kész mun­kája, melyeket már pótolni kellett volna, most volt véglegesen jókarban átadandó, de bizony a vállal­kozó sem a munkát nem teljesítette, de még meg sem jelent a kitűzött időben, s igy a bizottság el­határozta, hogy a vármegye maga fogja a tapasz­talt hiányokat pótolni és megcsináltatja a munká­kat a vállalkozó kon* ójára és a negyvenezer forin­tos kaucióból vonja le a kiadásokat. A * Tolnai kor» uj helyiségeit részben október hó közepén, a többit pedig november hó elsején fogja igénybe venni. A felavatási ünnepélyt pedig november hó közepén tartja meg díszközgyűléssel. Az uj helyi­ség a tolnai viszonyokat tekintve, igen kényelmes és elég nagy lesz, különösen nagy és díszes lesz a táncterem, melyre Tolnának már égető szüksége volt, mert a „Fehérló“ terme egészségügyi szem­pontból már régen kritikán aluli. A terem és a többi helyiség — tekintve az előrehaladott időt — csak a jövő évben lesznek kifestve és csinosítva, egyelőre magmarad minden egyszerűen kimeszelye. A körnek most csak még egy jóravaló korcsmá- rosra van szüksége, ki a tagok igényeinek meg tud felelni. Lord Gynló. 1895. október 6. I ROD ALOM. — Vívmányok a hirlapirás terén. Pár év előtt még senki se hitte volna el azt a csodás fejlődést, a mit a hírszolgálat terén elértünk. Ma már csaknem szárnyat öltöttek az események. A telefon és távírda idegszálai át és átszövik az or­szágot. A főváros csaknem együtt él az ország és a külföld nagyobb városaival. Minden esemény, a mi a világ négy táján történik, a másik percben már tovább van adva. Lehetetlenség, hogy ilyen körülmények közt a hírszolgálat is át ne alakuljon. A vidék művelt közönsége ma már nem elégedhe­tik meg azzal, hogy csak a déli vagy esteli órák­ban értesüljön az előző nap eseményeiről. A kül­föld számos nagy napilapja már akként rendezkedett be, hogy a nap folyamán összegyűjti a nap ese­ményeit és a késő esteli órákban kinyomatva, hir- lappéldányainak ezreit már éjjel szótküldi az országba. Nálunk egyedül a Magyarország azt mely e mo­dern ujitást behozta. Mindaz a mi nappal történik, országgyűlés, más tanácskozások, Ülések, tárgya­lások, tőzsdeizárlatok, az országnak és külföldnek összes nevezetesebb eseményei a Magyarország-hm már mind közölve és feldolgozva vannak, ügy hogy a vidék művelt közönsége az éjeli vonatokkal elszál­lított példányokat már reggel megkaphatja, és reg­gel az ország távolabb eső részeiben is Magyar- országból már értesülhet mindenről, a mi az ország­ban és külföldön előző nap történt. Az üzletember, politikus, gazda, hivatalnok és a közügyek iránt érdeklődő minden más művelt ember nagyon jól tudja, hogy mit jelent az: lépést tartani az ese­ményekkel, kellő időben szerezni mindenről érte­sülést, nem várni egy félnapot, sokszor egész napot is, mig a nappali posta nagysokára elhozza a tudó­sításokat. Az ország közönsége teljesen méltányolja a Magyarország - n ak ezt a nagy újítását, erre vall az az általános rokonszenv és elismerés, a raelylyel a Magyarország találkozik. A Magyarország kiadó- hivatala kívánatra ingyen küld egy hétig mutatvány- számokat. Előfizetési ára egy hóra 1 frt 20 kr., negyedévre 3 frt 50 kr. Az előfizetések postautalványon a Magyar- ország kiadóhivatalába: Budapest, Sándor-ulca 2. küldendők. meghaltak Szegzárdon: 1895. évi szeptember hó 29-től október 6-ig. Özv. András Mihályné, 59 éves, májrák. Özv. Tótsimon Ferenené, 69 éves, vizibetegség. Fekete László, 14 napos, buborkiütés. Yida Mária, 21 napos, görosök. A kiadóhivatal üzenete. — D. L. F. Az előfizetési összeget megkaptuk. S

Next

/
Thumbnails
Contents