Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-01-20 / 4. szám
TOLNA VÁRMEGYE. 7. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL* Köszönetnyilvánítás. Tekintetes dr. Spitzer Manó urnák Helyben. Kötelességünknek tartjuk, a nyilvánosság előtt hálás köszönelünket kifejezni, hogy kis leáuykánk torkában eszközölt sikerült műtét által életét megmentette. Tisztelettel Tauszig Adolf és neje. Tekintetes szerkesztő tlr! Tisztelettel kérem, hogy alábbi soraimnak becses lapjában tért nyitni sziveskedjék — meglővén győződve, hogy sokaknak, de főleg a szülőknek nézeteit sikerül bennük előadni. Városunkban egy igen szépen virágzó korcsolyaegylet áll fenn, melynek jégpályáján ösmeretlen okból (állítólag budapesti szokás?) de elég rosszul azou újítás hozatott be, bogy a korcsolyákat a jóval magasabban levő szárazföldön kell felkötözni és a tagoknak több síkos lépcsőn kell le korcso- lyázniok, ha a jégre jutni akarnak. Ezen újítással megtiltatott padoknak a jégre való állítása, mi már azért is célszerűtlen, mert főleg a nőknél és gyermekeknél a pihenés lehetősége is ki van zárva — ha csak az illető nem akarja magát a síkos lépcsőkön való többszöri fel- és lejárás által kitenni esetleg valami szerencsétlenség veszélyének. De rossz ezen berendezés már azért is, miután a korcsolyázók nagyobb részét gyermekek képezik, kiknek testi épségéért a szülők vagy felvigyázóknak folytonos aggodalomban kell lenni.—Láttunk már igen ügyes felnőtt korcsolyázót a lemenet alkalmával úgy leesni, hogy igazán csoda volt, hogy nagyobb baj nem történt. Szerény nézetem szerint az által a jégben nem történnék kár, ha a bejárat közelében néhány pad reá állíttatnék, hol eltekintve a már említettem pihenés lehetőségétől, a korcsolyák felkötése megengedhető volna.' Legyen szabad még egyet felhozni! Az egyletben jég-ünnepélyeket is szoktak rendezni és pedig lehetőleg ünnepnapokon, tehát mikor különösen a tanuló ifjúság testedző mozgásban inkább részt vehetne. Ilyenkor a- pálya egész nap (sőt megtörtént, hogy előző nap délutánján is) zárva van és csak az ünnepély kezdetekor (mondjuk este órakor) bocsáttatik rendelkezésre. Szerény nézetem szerint ez (s felesleges intézkedés, mert ezen úgy lehetne segíteni, hogy például a jégpályának egy része nyitva állana egész nap. — Mert a tapasztalat is igazolja, hogy a jégpálya aránylag rövid ideig használható és a fenti intézkedés folytán ezen idő is még megrövidittetik. Az ilyen eljárás a tagok körében csak méltatlankodást idéz elő és esetleg a tömeges kilépést is eredményezheti Ezen szerény soraim nem csak a jelen évadra, de talán a jövőre nézve is meggondolásra érdemesek. A tekintetes szerkesztő urnák Szegzárdon, 1895. január hó. Teljes tisztelettel Egy atya. 1895. január 20. * Ezen rovatban közérdekű felszólalásokat díjmentesen közlünk, a felelősség azonban a beküldót terheli. A szerk. Szegzárdról indul reggel 7 óra 10 perekor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 órakor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 30 perckor Szegzárdról indul déli 12 óra 02 perckor, Budapestre érkezik este 7 óra 15 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 7 óra 54 perckor. N Y I L T T É R.* Ez év május havában vetéseimet — búza és tengeri — jégkár ellen az „Országos magyar kölcsönös biztosító szövetkezetnél“ biztosítottam, mely vetésemet 1894. május havában a jégverés majdnem teljesen megsemmisítette. A rendben történt bejelentés után nagysokára megjelentek a fentnevezett intézet közegei, hogy jégkáromat „megbecsüljék.“ Hogy milyen becslést végeztek: szolgáljanak a következők felvilágosításul. Az országos magyar kölcsönös biztosító szövetkezet közegei, miután szétnézték a jégvert földeken, nagy számítás után találtak 25, BO, 40, 60% -kárt és igy a biztosított 10.000 forinton felüli összegért alig 8600 frtot akartak kegyelemből adni dacára annak, hogy én nem túlbiztosítottam, hanem holdanként 3 mm. vallottam be és kijelentették, hogy búzakáromórt 3600 frtot, a ten- * E rovatban közlöttekért felelősséget nem vállal — a Szerk. geriért pedig semmit sem adnak: s ezzel, mint akik jól végezték munkájukat, a faképnól hagytak. — Meg voltam győződve — mint gyakorlott gazda — hogy ily becslést vagy a vastag tudatlanság, vagy csak a rossz akarat eredményezhet. Hasztalan írtam és reklamáltam, az semmit sem használt, miután pedig láttam, hogy az aratás küszöbön van, kénytelen voltam érdekeim megvédésére bírói becsüt kérni. — A kikindai kir. járásbíróság által megtartandó becslés semmiképen sem tetszett az országos magyar köles, szövetkezetnek; mivel az ellen először tiltakozott és a mikor az sem használt, minden módon akadékoskodtak és a bírói becsüt elodázni akarták. Nyilvánvalóan azért, mivel az aratók már kaszáikat fenték. Ily körülmények között a kir. járásbíróság a hivatalos becslést megejtvén, károm 85 es 00%-ban állapíttatott meg. úgy hogy a búzámért 6500 frton felül jár, holott a szövetkezet felét sem akarta adni. Megemlítem, hogy úgy a bírósági szakértő, mint az ón szakértőm Kikinda város legtiszteltebb fórfiai és hogy e két szakértő véleménye között végeredményben semmi különbözet sem volt; a szövetkezet kiküldötte pedig tétlenül állt, látván a szinigazságot, csak annyit mondott: majd referálok a társaságnak. Most már azt hittem, miután a bíróság állapította meg a kárt, az országos kölcsönös biztositó szövetkezet majd haladéktalanul ki fogja fizetni káromat. De nagyon csalódtam! Miután számos levelemre, melyben kárösszegem kifizetését sürgettem, nem is válaszoltak, kénytelen voltam, az országos kölcsönös biztositó szövetkezet ellen külön két pert indítani, Budapesten ügyvédet fogadni, a ki a budapesti kir. törvényszéknél 6500 forint és 2500 frt iránt a keresetet be is nyújtotta. Csak ennyi baj utáa — mint sok ezer embernél — kezdtem érdeklődni a culans szövetkezet j kötvény-feltételei iránt és nagy csodálatomra a sok ! közül olyan szakaszokat találtam: 8. §. A kár bejelentendő három nap alatt, mivel a fel máskép minden kártérítési igényétől elesik. 13. §. Ha a biztositandó tárgy elég és nem volt a jeleim kifüggeszt 3, a káros fél semmit sem kap.-v 14. §. Ha a bevalláskor ^állomás téves, kár esetén nem követelhet a fél semmit 22. §. Ha vihar esetén csépel a gazda, kárért nem nyújt kártérítést a szövetkezet; hozzá1 még ennyi kedvezmény után. 23. §. Ha a biztositó szövetkezet üzlete veszteséggel záródik, a felek dupla dijat tartoznak fizetni. Ha pedig valaki nincs megelégedve a kártérítéssel, a szövetkezet, vagy annak ügynöke ellen kártérítést nem követelhet, miután akkor minden kártérítési igényét elveszti 18. §. Ilyenek az országos kölcsönös biztositó szövetkezet §§-ai. Ügyvédemtől értesültem, hogy a szövetkezet által ajánlott és bírói letétbe helyezett kárösszeget utólagosan a birói letétből felvette, ami magában véve elég jellemző. Hogy a szövetkezet a bíróság által megállapított kárkövetelésemet nem akarja megtéríteni, leginkább azért nyugtalanít, mivel a biztositó társaságok tárgyában benyújtandó törvényjavaslat szerint a biztositó szövetkezetek minden osztályban 300.000 frtot, Összesen (jég és tűz) tehát 600.000 frtot kötelesek készpénzben az állampénztárba kaucióké- pen letenni; az országos kölcsönös szövetkezetnek pedig vagyona 100,000 frt, készpénzzé nem tehető kötvényekből áll; igy mielőtt jogos kárösszegemet megkaphatnám, e szövetkezet alkalmasint liquidálni fog s akkor jogos követelésemet kin keressem ? I Nagy Kikinda, 1894. december 31-ón. Eremits Pál s. k. földbirtokos és takarékpénztári igazgató. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 7705. szám./tlkvi 1834. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Kern Lipótnak Riill József elleni 80S frt 70 kr és járulékai iráuti végrehajtási ügyében Rüll Józsefné és Mauksoh Joachim késedelmes vevők ellen a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő Szegzárd községi 1022. számú tlkjvben foglalt Rüll József és neje Vég Katalin tulajdonául felvett f 1089. hrsz, 989. népsorsz. háznak Rüll Józsefet illetó fele része 400 frt, — a szegzárdi 3065. és 6006. sz. tlkjvben ugyanannak tulajdonául felvett 7128. és 7129. hr. sz. szőlőknek Rüll Józsefet illető fele része 1595 forint kikiáltási árban 1895. évi január hó 29-ik napján délelőtt 10 órakor ezen igazságügyi palota földszinti 9. sz. helyiségében megtartandó árverésen eladatni fognak. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben, 6%-os kamatokkal együtt a szegzárdi magyar kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnái lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtokintbe.ők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál, 1894. évi november hó 21. napján. HAMZA GÉZA, kir. törvényszéki biró. 2141. szám ./v. 1894. ' t Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. cikk 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság 10387./1894. számú végzése következtében dr. Leopold Kornél ügyvéd által képviselt Leopold Károly javára Takler Lajos, Takler Lajosáé, Takler József Taksonyi, és Takler János Púk szegzárdi lakosok ellen, 100 frt I járulékai erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 3383 frtra becsült szobabútorok, gazdasági eszközök, hordók, borfejtő gép, gabona, széna, kocsi, ló, tehén, üszőből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. jbiróságnak 11589. 1894. sz. végzése folytán 100 frt tőkekövetelés, enuek 1894. évi julius ho 30. napjától járó 6% kamatai, 1IB% váltódíj és eddig összesen 58 frt 46 krban biróilag mar megállapított költségek erejéig Szegzárdon alperesek lakásáu leendő eszközlésére 1895. évi február hó 4-ik napjának délutáni 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok pz 1881. évi LX t. 0. 107. §-a értelmében készpénz fizetés í lhstt, a legtöbbet ígérőnek beosáron alul is el fognak •L >H Szegzárdon, 1895. évi január hé 9-éa. TÓTH lGNiOZ, kir. bir. végrehajtó. 4879. ad 4023. sz./tlkvi 1894. Árverési hirdetmény. A bonyhádi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Kresz József kisdoroghi lakos végre- hxjtatónak, Helinger Mihály és neje Kresz Anna Mária kisdoroghi lakosok végrehajtást szenvedettek elleni 600 forint tőke és járulékai iránti végrehajtási ügyében a kisdoroghi 135. sz. tjkvben A. | 2. sor, 2283. hr. sz. a. felvett szántó 98 firt, az ugyanott felvett | 3. sor, 81. hr. sz. a. foglalt 69. népsz ház 408 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1895. évi február hó 11-ik napján délelőtti 10 órakor Kis-Dorogh község házánál, — továbbá a p.-tabódi 244. sz tlkjvben f 1., 3., 4. sor, 122/6., 131/4. és 131/13. hrsz. ingatlanok 604 forint, a p.-tabódi 247. száma tlkjvben + 1—4. sor, 122/a., 133/b./2., 131/5. és 131/12. hr. sz. ingatlanok 418 forint kikiáltási ár, mint beosárban az 1895. évi február hó 11-én d. u. 2 órakor P.-Tabód község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10 % át bánatpénz fejében letenni s a vevő a vételárt 3 egyenlő részletben lefizetni köteles, végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál úgy Kis-Dorogh és P.-Tabód községek elöljáróságánál megtekinthetők. Bonyhádon, a kir. jbiróság tlkvi hatóságnál 1894. évi november hó 7-én. Osztxlch Mihály, kir. járásbiró. OH M 37., sz. 1895. M M Pályázati hirdetmény. MADOCSA községben a szülésznői állás megüresedvén, arra pályázat fA hirdettetik. Ä Az állás javadalmát 80 forint készpénz, */2 öl tűzifa és 50 kéve rozsé ál képezi. A születések utáni díj 1 frtban van meg illapitva, a teljesen vagyontalanoknál a segédkezés ingyenes. rA Az oklevéllel s egyéb igazolásokkal felszerelt pályázati kérvények folyó jfl évi február hó 20-ig küldendők be. Paks, 1895. január 11-én. Orosz Endre, (} (1422. í—i.) főszolgabíró. [• [ti [♦] 1 fi M fi fi M
