Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-09-01 / 36. szám

képezvén, ugyanezen törvény 326. §. d) pontja szerint volt büntetendő, minthogy közbotrányt okozott ezen magaviseletével nem csak saját papi állására, hanem ösz- szes pap társaira és az egész egyházra is gyalázatot hozott, mi által rnagat a díszes és példaadó magatartást igénylő papi hivatal megfelelő áldásos viselésére képtelenné tette.

Az ügyészi indítványtól eltérőleg a 826. §. d) pontja azért volt ellenében alkalmazandó, mert botrányos magaviseletének homályt vető hatása nem csupán egyházközségére, hanem egész egyházunkra és összes paptársaira kiterjed.

Az előbb jelzett közbotrány elkövetését igazolják : Schleining Lajos, Szabó János, Eumfeld Imre, Mái János, Schaadt Gyula, Leeman János, Dömötör Lajos, Lengyel Zsigmond, Novák Antal, Filip József, Hoffer József, Lippich Zoltán, Szeibold Károly, Ernhaft János eskü alatt kihallgatott tanuk egybehangzó vallomásaikkal, úgy Döry Pál főszolgabíró hivatalos nyilatkozatával; — többszöri ittasságát pedig az alesperesi hivatalos jelentésen kívül Rumfeld Imre, Handvich János, Müller Henrik, Blum János, Schenk Gáspár, Schefer Konrád, May Gáspár, Weber János, Rothermel Konrad, Lobi Mihály, Mühl János és Feig Péter eskü alatt kihallgatott tanuk igazolják.

Ezen bizonyítékok ellenében panaszlott- nak tagadása figyelembe nem jöhet, sem a panaszlók ellen tett azon kifogása, hogy azok ellenségei, mert ezen körülmény ha beigazoltnak tekintetnék is, a magán-vád jogosultságára befolyással nincs.

Azon védekezése sem szolgálhat mentségére, hogy önkívületi állapota beteges idegességének volt kifolyása, mert állásának követelményein kívül, betegsége és idegessége okából is kerülnie kellett volna a nyilvános botrányra vezető önfeledt viselkedést.

VÁRMEGYE.

— A belügyminiszter az adófclszámo- 1 á. s i bizottság eluökévó dr. S z i g e t h Gábort, helyettesévé pedig T o 11 h Ödönt nevezte ki.

— Bátaszék község képviselő testületének a kisdednevelési költségek fedezésére kivetni határozott 2% -os községi adóra vonatkozólag a vallás- és közoktatási miniszter akként rendelkezett, hogy a 2% -os pótadó kivetése a községre nézve 1895. évtől kezdve kötelező.

— Váralja községben az állandó menedék- ház felállítására vonatkozólag a vallás- és közoktatásügyi miniszter megengedte, hogy ott csak ideiglenes nyári menedékház lótesittessék, egyúttal Rill József azon intézkedését, hogy oda menedókház vezetőnőt nevezett ki, hatályon kívül helyezte.

Hirdetmény.

Tolnavármegye igazoló választmánya folyó évi szeptember hó 12-én d. e. 9 órától déli 12 óráig és délután 4 órától 5 óráig nyilvánosan tartandó üléseiben fogja összeállítani, illetőleg kiigazítani a legtöbb adót fizető vármegye bizottsági tagoknak 1896. évre érvénnyel bírandó névjegyzékét és ugyanazon ülések tartama alatt intézendi el, az 1886. évi XXI. t. c. 25. §-a értelmében a folyó évi 18906./alisp. szám alatt ezzel egyidejűleg közzé tett hirdetmény szerint L ő r i n c z y József vármegyei alszámvevőurnái ez évi szeptember

2-től 10-ig bezárólag betekinthető adókimutatások ellen benyújtható felszólamlásokat is.

Azok, kiknek adójuk kétszeres számításának kedvezményét a már idézett t. c. 26. §-a alapján igénybe venni kívánják, kötelesek az ülések fent kitett tartama alatt az igazoló választmány előtt szóval, vagy írásban jelentkezni, s jogosultságukat igazolni. Aki nem jelentkezel vagy jogosultságát igazolni nem tudja, az adó kétszeres beszámításának kedvezményétől ezen egy alkalomra elesik.

A fentebb már érintett folyó évi 18906. alisp. számú hirdetmény szerint folyó évi szeptember hó 13-án közszemlére kiteendö, illetve kifüggesztendő névjegyzék ellen általában a kifüggesztéstől, a törvény 25. §-a értelmében hozandó határozatok ellen pedig, a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a bíráló választmányhoz intéz-, hető 'felebbezósek az igazoló választmánynál nyújtandók be.

Szegzárdon, 1895. augusztus hó 26-án.

DÖRY DÉNES elnök.

2.

____________________

TO

LNAVÁRMEGYE.

Hirdetmény.

A legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok 1896. évre kiigazítandó névjegyzékére vonatkozólag a következők tétetnek közhírré.

t

A névjegyzék kiigazításánál alapul szolgáló adókimutatások, az 1886. XXI. t. ez. 25. §-ának rendelkezéséhez folyó évi szeptember hó 2-tól szeptember hó 10-ig Lőrinczy József vármegyei alszám- vevó hivatalos helyiségében lesznek közszemlére a hivatalos órák alatt kitéve. A felszólamlások ezen adókimutatások ellen folyó évi szeptember hó 2-tól kezdve az igazoló választmánynak folyó évi szeptember hó 12-ikére kitűzött ülése napjáig a varmegyei főjegyzőhöz, mint az igazoló választmány előadójához, az ülések tartama alatt pedig az igazoló választmányhoz is benyújthatók.

II.

Azok részéről, kik ez évben először vannak az adó kimutatásokban a legtöbb adót fizetők között kitüntetve, az igazoló választmányhoz közvetlenül intézendő beadványban folyó évi szeptember hó 12-ig igazolandó lesz, hogy 1886. évi XXI. t. cikk 23. §-a c) pontjának megfelelőleg a törvényhatóság területén legalább is két év óta ingatlannal bírnak, vagy ugyanannyi idő óta itt laknak és adót fizetnek.

Az igazoló választmány által egy beállítandó n®yjegyzék az 1886. évi XXI. t. c. 28. §-a értelmében folyó évi szeptember hó 13-án fog a vármegyei levéltári helyiségben közszemlére kitétetni és a vármegye. székházának bejáratában levő hirdetési táblán kifüggesztetni.

Szegzárdon, 1895. évi augusztus hó 26-án.

DÖRY PÁL, alispán.

Hirdetmény.

Az országgyűlési képviselő választók 1896. évre kiigazított, s az 1876. XVIII. t. c. 2. §. értelmében közszemlére kitett ideiglenes névjegyzékére vonatkozólag a szegzárdi, bonyhádi, paksi, kö- lesdi, pincehelyi és szakcsi választókerületekből beérkezett felszólamlásokat Tolnavármegye központi választmánya folyó 1895 évi szeptember hó 14.-én d. e. 10 órakor Szegzárdon a vármegyeház tanácskozási termében ugyanazon sorrendben fogja elintézni, a melybeu az egyes választó kerületek elei felsorolva vannak.

A hozandó határozatok ez évi szeptember hó 20-tól 30-ig lesznek Szegzárdon a vármegyeház levéltári helyiségében a hivatalos órák alatt betekint- hetők, a közvetlenül érdekeltekuek pedig az 1874. XXXIII. t. c. 49 §-a a.) b.) és c.) pontjai értelmében kézbesittetni fognak.

Ugyanazon t. c. 50. §-a szerint: azok, kiknek felszólamlása vagy észrevétele felett a központi választmány határozatot hozott annak közszemlére kitételét követő 10 nap alatt,- azok pedig, kiknek az idézett törvény 49 § ában elősorolt határozatok kóz- besittettek, a kézbesítéstől számított 10 nap alatt a nagyinóltóságu m. kir. kúriához intézett felebbe- zósüket a központi választmány elnökénél benyújtják. A felebbezés Írásban nyújtandó be s ahhoz uj bizonyítékok is csatolhatok.

Szegzárdon, 1895. évi augusztus hó 23-én.

Döry Pál, alispán..

TÖRVÉNYKEZÉS.

A szegzárdi kir. törvényszéknél véglárgyalás.

1895. évi szeptember hó 3-án.

Spiegl Pál, Francsa Istvánné és Spiegl Paine ellen súlyos testi sértés miatt.

Ör. Somogyi Mihály, ifj. Somogyi Mihály és Somogyi István ellen hatóság elleni erőszak miatt.

Os. Horváth József ellen megfertőzés miatt. 1895. évi szeptember ho 5-én.

Kocsis Sándor, Klingenstein János, Kocsis János és Antal Sándor ellen súlyos testi sértés miatt.

Balogh Mihály és Szabó József ellen súlyos testi sértés miatt.

Till Ádám és Schvarcz József ellen lopás

miatt.

— Fiatal vádlott. 14 éves vádlott állott csütörtökön a szegzárdi kir. törvényszék előtt hétszeres betöréses lopással vádolva. Szili Mártonnak hívják azt a koránérett rosszíajta gyümölcsöt, és dunaföldvári termés. Fekete Pál és Topász- ter József dunaföldvári lakosok kárára a btk. 333. §-ábs ütköző a 336. §. 3. pontja szerint minősülő 3 rendbeli lopást és ugyancsak Fekete Pál, továbbá Glück Ignácz, Wimmer Mór és Dudás József szintén ottani lakosok kárára a btk. 333. §- .ába ütköző, a 334 §. szerint minősülő 4 rendbeli lopást követett el, melyekért a kir. törvényszék 4 havi fogházra, Takács Mókus Jánost pedig, ki tudva vett tőle lopott dolgokat, mint orgazdát 1 havi fogházra ítélte. Az ítélet jogerős.

Hírek.

— Személyi hír. Perczel Dezső belügyminiszter néhány nap óta Bonyhádon tartózkodik családja körében és kipiheni fáradalmait az uj törvények végrehajtásával reá nehezülő terhes munka után, melynek bevégzése miatt az egész nyáron át a fővárosban kellett időznie. A megfeszített munkásság kissé megviselte a fáradhatatlan miniszter idegeit is, s most nyugalomra és pihenésre van szüksége, amit csöndes otthonában óhajt föltalálni, ha csak az in- 8tanciázók serege itt is meg nem zavarja nyugalmát.

— Meszlényi püspök pécsi küldetése. A P. N. írja a következőket: Hetek óta időzik Meszlényi Gyula szatmári püspök a pécsi egyházmegyében, mint dr. Du- lánszky Nándor megyés püspök vendége. Érkezesét mindenki egyszerű látogatásnak tekintette. Pécsett rokonai, ismerősei, jó barátai vannak s ezen kívül kedves emlékek fűzik e városhoz. Távolról se jutott senkinek se eszébe Meszlényi ideérkezésének s hosszas itt tartózkodásának más jelentőséget tulajdonítani; ma azonban előkelő helyről igen érdekes értesítést nyertünk, mely egészen más világításban tünteti fel a helyzetet. Hónapokkal ezelőtt, a püspöki aula beléletével teljesen ismerős, tekintélyes állású úriember tisztelgett a fővárosban dr. Wlassits Gyula kultuszminiszternél és Esztergomban, — Vaszary Kolos hercegprímásnál. Mind a két helyen lefestette azt a „csendéletet,lí mely a pécsi püspökség renoméjának már is igen sokat ártott s a püspöki vagyon kezelésére is furcsa hatással van. A titkok mélyébe látó úriember igen alaposan megindokolhatta állításait, mert a besugásnak eredménye lett. A hercegprímás bizalmasan fölkérte Meszlényi püspököt, kinek Pécsett, mint már föntebb jeleztük, rokonai, ismerősei s jó barátai vannak, hogy jönne le látogatóba a pécsi püspökhöz s úgy a püspök állapotáról, minta vagyon kezeléséről, az egyházmegye kormányzásáról szerezne közvetlen tapasztalatokat s észleletéiről tenne őszinte jelentést, hogy a szükséghez képest intézkedni lehessen.- Bizonyos uraknak sehogyse tetszett Meszlényi érkezése s különösen bántotta az illetőket az a körülmény, hogy a vendég oly jól érzi magát Nádasdon, hogy oly szívesen marad a beteges püspök oldala mellett. Meszlényi azonban nem törődve az urak indignációjával, tovább maradt. Nagy-asz- szony hetében, tehát e hó kellő közepén azt a hivatalos kommünikét adták ki, hogy Meszlényi szívélyes búcsút véve püspökünktől, a napokban haza utazik. Ez úgy látszik, gyenge presszió akart lenni. Meszlényi azonban nem utazott el; ma is Nadasdon van, s a mint értesülünk, még tovább is itt marad. Itt marad s tovább figyel. De az is meglehet, hogy e közleményünk élét veendő, nehogy az ő tovább maradása soraink hitelességét megerősíteni lássék: hirtelen fölkerekedik s útra kel, mintha ez már előzetesen igy lett volna megállapítva. Hja! port kell a világ szemébe hinteni; mert nem való a „misera plebs“-nek mindent látni.- Egyébként is az egyházi ügyek olyan féltve őrzött „nebántsvirág“-ok, melyekhez avatatlan kéznek nyúlni nem szabad s a melyeknek még a szem is árt. Érthető, hogy a legnagyobb titokban, óvatosan, az egyházi lepel védelme alatt igyekeznek a felmerülő bajokat konstatálni s a nyilvánosság kizárásával orvosolják a bajt. De hát, a mit két ember tud, az nem maradhat a mai világban titokban; már pedig amit leirtunk, arról több ember bir tudomással. Azt is tudjuk már, hogy rövid idő múlva gondnokság alá helyezik a pécsi püspökséget. Eddig csak mint óhaj jutott kifejezésre a püspökség gondnokság alá helyezése; ma már bevég- zett ténynek tekinthető. Úgy a hercegprímás, mint a kultuszminister teljes tudatában

1895. szeptember 1.