Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-07-28 / 31. szám

1895. július 28. 5. — A Székesfejérvár-Adony-Szabolcs és in­nét Paksig vezetendő h. ó vasút engedélyokirata, mint azt már jelentettük, már kiállíttatott. Enged­ményesek: Szeniczey Ödön, Horváth Gyula és K'ór- nyei Izidor. A befektetési tőke 4,441.200 forintban lett megállapítva, mely összegből 254.500 frtot kell legalább is forgalmi eszközök beszerzésére for­dítani. A leteendő óvadék 200 000 írt. Állomások: Börgönd, Seregélyes, Puszta-Újfalu, Duna-Adony, Báe-Almás, Duna-Pentele, Nagy-Venyim, Herceg­falva, Baracs-Mónesmajor, Előszállás, Duna-Földvár Bölcske, Komlód, Paks. — Tilos az ócska kazánok használata. A kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy aki ócska gépkazánt vesz uj használatra, csak úgy veheti üzembe, ha azt a kazánt erre hivatott bizottság szigorúan megvizsgálta és kipróbálta. Ezt a kazán­próbát annak koll kérnie, aki az ócska kazánt vette és használni akarja. — Állami kereskedelmi középiskola Vesz­prémben. A nrn. vallás és közoktatás ügyi m. kir. minister ur folyó évi julius 17-én 83442. sz. a. kelt rendelete értelmében a veszprémi állami pol­gári fiúiskolával kapcsolatosan állami kereskedelmi középiskolát állít fel, melynek első osztálya már a fövő 1895—96. tanévben megnyílik. — Ennek foly­tán változást szenved az újonnan építendő polgári iskola építési tervrajza is. A polgári iskolával kap­csolatos kereskedelmi középiskola épülete vagy 20 ezer forinttal többe fog kerülni az á lamnak. — Tűz. Weisz Mór, görbői lakos istállója is­meretlen okból kigyult s a padláson elhelyezett holmikkal együtt a tűz martalékává lett. A kár meghaladja az ezer forintot. — Biztosítva volt 900 forintig. — A császár embere. Nem volt házsárto- sabb legény Nagy Imre Jánosnál. Csak egy párt sorolunk fel hőstetteiből. 1894. szeptember 2-án Bodor Imre legénytársát agyonszurta. Szeptember 20-án Frühwald János ottani legényt fejbe szúrta késével, hogy 3 hónapig feküdt bele. Másnap pe­dig Csizmadia Imrét szúrta nyakon, hogy 3 hétig feküdt életveszélyben, s csak félévi betegeskedós után gyógyult fel. Pár hétre Szigeti Simon Mi­hályt szúrta meg, hogy alig tudott kilábolni bajá­ból. Mindezekért feljelentették ugyan, de szabad lábon hagyták. Büszke is volt rá, hogy őt, a „csá­szár emberét“ senki sem bántja. Végre azonban betelt a mérték. Egy napon beállít a korcsmába, a hol sokan mulattak s összeütvén sarkantyus csiz­máját, elkiáltotta magát: „Hadd lássuk, ki meri a császár emberének sarkantyúját letiporni, vagy a kalapjáról a bokrétát letépni.“ Vállalkozott is rá mindjárt egy fóltucat legény, de ő úgy elverte mindnyájukat, hogy véres fejjel futottak el onnan, s ki rövidebb, ki hosszabb ideig nyögte a mulat­ságot. Végre aztán mégis megkapta a mit keresett: 7 évi fegy házat. — Hálás beteg. Bence Ferene, bárány amá- gocsi legény a szegzárdi „Ferenc“ kórházban, mint beteg, ápolás alatt volt. Egyszer csak hült helyét találták. De nemcsak ő tűnt el, hanem eltűnt vele együtt több betegnek és az egyik ápolónak különféle ruhája is. Hanem a hálás beteg kézre került. A szegzárdi kir. törvényszék jutalmul 6 havi börtönre ítélte. — Emberölés. Greif Adám, tolnai lakos egyik este az utcán békésen hazafelé ment, midőn valaki hátulról egy késsel úgy halántékon szúrta, hogy ott azonnal össze esett. Arra menők haza vitték s reggelre meghalt, anélkül, hogy eszméletét vissza­nyerte volna; igy tehát gyilkosát sem birta meg­nevezni. De a esendórség kutatás közben megtudta, hogy Greifnak volt egy ellensége, Guld János, ki már gyakran fenyegetőzött, hogy leszúrja; tehát ezt fogták gyanúba és helyes utón jártak; mert bár eleinte keményen tagadott, de végre mégis csak bevallotta, hogy ő volt a gyilkos, sőt a zseb­kését is előadta, a melylyel azt elkövette. Letartóz­tatták és átadták a szegzárdi kir. ügyészségnek. — Kömives inasok verekedése. A szegzárdi kir. pénzügyigazgatósági épületnél folyó munkála­toknál alkalmazott Schmidt Ferenc kömives inas társát Kövendi Bélát egy tégladarabbal úgy fejbe dobta, hogy Kövendit a vér rögtön elborította. A hős verekedő ellen megtették a följelentést. VIDÉK. Bonyliád. Perczel Dezső m. kir. belügyminiszter, amint csak ideje megengedi, le-le rándul Bonyhádra, hogy szeretett családja körében kissé kipihenje fá­radalmait. Ily alkalommal soha sem mulasztja el gyönyörű uj uszodánkat felkeresni, mely intézmény áldásos voltát csak a mostani kánikulában tudja a közönség kellőleg méltányolni. Küknél Ferenc, bonyhádi jegyző oly célból vette bérbe az uszoda alatti földeket, hogy azokon nagyszerű zöldséges kertet létesítsen; a nagy terü­let öntözésére szükséges vizet a helybeli fürdő fogja szolgáltatni. Tekintve azt, hogy mily nehezen ju­tottak a háziasszonyok eddig a szükséges konyha- zöldséghez, e telep valóságos áldásnak mondható városunkra nézve. Dr. Diczendy Gyula, városi physikus a na­pokban hozta Bonyhádra bájos fiatal feleségét, kit a bonyhádi intelligencia melegen üdvözöl. Bony fiádon rövid idő alatt 3 tüzeset fordult elő; még pedig a két utolsó rövid tizenkét óra alatt. Derék tűzoltóink ez alkalommal is fáradha­tatlan buzgósággal, sőt lehet mondani önfeláldozás­sal dolgoztak a fékvesztett elem megzabolázásán. Dicséretre méltó azon körülmény, hogy az éjjeli álmából felriasztott tűzoltóság teljes számban vonult ki, s alig, hogy kipihenték magukat, a vószjel már megint munkára hívta őket, a mennyiben a máso­dik tűznél komoly veszélyben forgott a nagy Bus- nyák-l&\& szálloda és az orthodox izr. iskola; azon­ban, bár nagy erőmegfeszitós árán sikerült a tüzet lokalizálni. A megejtett vizsgálat a tűz oka gya­nánt gyújtogatást konstatált. Ez a 3 eset a fiatal egylet legmegrögzöttebb ellenfeleit is meggyőzte arról, hogy mily fölötte hasznos sőt nélkülözhe­tetlen intézmény a városra uózve a tűzoltóság. A bonyhádi önk. tűzoltó-egylet folyó hó 7-én akarta juliálisát megtartani, de rossz időjárás miatt a mulatság elmaradt s augusztus hó 11-re lett el­halasztva, mely alkalomra a t. pártfogókat s az egylet barátait is szívesen látja a tűzoltóság. Az aratás hála Istennek jól ütött ki, a mi némi vigasztalás az elemi csapások által annyira sújtott bonyhádi lakosságra nézve. Másképen áll a dolog a szőlők tekintetében. A szőlőgazdák, kik semmi áldozattól sem riadtak vissza szőlőjüket rekonstruálni, megdöbbenve látják, hogy a peronos­porához hasonló betegség annyira pusztítja az ujo- nan ültetett és nemesitett tőkéket, hogy a közön­séges permetezésnek nincs meg a kívánt hatása. Kívánatos volna hogy az erre kirendelt kormánybiztos egy kis szemlét tartana és tanácsával felélesztené a már lankadó buzgóságot. Bmckmanti János, kér. járási állatorvos el­jegyezte Lengyel Ilonka kisasszonyt, Lengyel Zsig- mond, a mindenütt jól ismert vendéglősnek kedves leányát. Tiszta szívvel üdvözöljük a fiatal párt. F. T A N Ü G Y. — A szegzárdi polg. leányiskola 4-ik érte­sítője. Közli Kovácsné Nagy Lujza igazgató. — Ez intézet most töltötte be fennállásának 4-ik évét s igy most léptek ki belőle olyan növendékek, a kiknek ez az iskola teljes képzést adott, akiket az első osztálytól a negyedikig nevelt és képzett. — Beiratkozott 158 növendék. A beiratások szeptem­ber 1-én kezdődtek s. tartottak 8-ig. E napok dél­utánjain voltak a javító-, pótló- s felvételi vizsgák. A tanév ünnepélyes megnyitása 9-én volt és azon­túl a tanítás az egész éven át minden megszakítás nélkül folyt. A tantestület eddig 4 tagból állt, ez évben a miniszter Rézler Ilona kóziraunkamesternőt nevez­vén ki ez intézethez, a tanerők száma jelenleg 5. — A fegyelem általában jó volt. — A tananyag minden egyes osztályban, minden tantárgyból az előirt terjedelemben dolgoztatott fel s mindenben elvégeztetett. A tanításban a miniszteri tanterv volt irányadó. A tantestület a tanév folyamán 12 ren­des és 4 rendkívüli tanácskozmáuyt tartott. — A növendékek kedély világának fejlesztésére a tan­testület minden alkalmat megragadott, hogy a nö­vendékek szivét nemesítse, lelkét a szép és jó iránt fogókonynyá tegye. így felséges asszonyunk név­napját nagy ünnepséggel ülte meg, ópugy március 15-ét, junius 8-át, mint a koronázás évfordulóját stb. A legnagyobb iskolai ünnepély az év végén, a zárüunepély volt. Az évi rendes vizsgák junius 8-án kezdődtek és tartottak 16-ig, azontúl 20-ig csak magánvizs­gálatok voltak. ___________TOLNA VÁRMEGYE. _________ Az összes, úgy a rendes, mint a magánvizs­gálatok Tihanyi Domonkos, kir. tanfelügyelő jelen­létében folytak le, ki ritka érdeklődésével s figyel­mével, melylyel a vizsgákat kisérte, ezeknek igazi értéket kölcsönzött. A tauulók közül általános áramlat szerint beiratkozott a tanév alatt összesen 158; ebből ren­des tanuló volt 135, nyelvismeret szerint magyar 153, német 5. Vallás szerint róm. kath. 104, ev. ref. 14, ág. ev. 1, izraelita 39. Életkor szerint volt 16 éves 22, 15 éves 21, 14 éves 28, 13 éves 43, 12 éves 25, 11 éves 17, 10 éves 2. Születési hely szerint szegzárdi 71, tolnarae- gyei 46, más megyei 39, külföldi 2. A szülők polgári állása szerint tisztviselő 57, magánhivatalnok 19. más értelmiséghez tartozó 17, kereskedő 24, iparos 29, őstermelő 1, magánzó 4, munkás v. szolga 7. Az iskola szertárai, ifjúsági és tanári könyv­tára, valamint tan-zerei a fiúiskoláéval közösek. — A tiszai ág. ev. egyházkerület eperjesi Collegiumának jogakadémiáján az 1995—96. tan­évre a beiratások folyó évi szeptember 1-től 8-ig eszközlendők: az előadások pedig szeptember 9-én veszik kezdetüket. Azok az egyéves önkéntesek, a kik tényleges katonai szolgálatukat folyó évi szep­tember hó végén fejezik be, október 1—8. napjain iratkozhatnak be. A vizsgálatok szeptember 1-től 15-ig tartatnak. A jogakadémiai hallgatók vallásfelekezeti kü- lömbség nélkül részesülhetnek a Collegium kebelé­ben feuuálló tápintézet kedvezményeiben; (az erre nézve megállapított félévi dijak a következők : ebéd és vacsoráért 31 frt, ebédért 19 frt.) Az erre ér­demesek igényt tarthatnak a Collegium által éven­ként kiosztátni szokott ösztöndijakra; valamint a szegéey zuak a jelentékeny alaptőkével rendelkező „Jogász segály-egylet“ támvgatására számíthatnak. Megjegyeztettk végül, hogy úgy a jogakadémiai if­júsági-, mint a collegium! nagy könyvtár a hall­gatóság rendelkezésére fog állani. Tájékoztatás. A tiszai ág. ev. egyházkerület eperjesi ősi kollégiumának jogakademiáján, — a ha­zai ág. ev. vallásfelekezét ez egyetlen ilynemű tan­intézetén. — az 1894—95. tanév alatt a következő tanárok működtek: dr. Horváth Ödön dókán, (ma­gyar közjog, jogbölcselett nemzeti-jog); Glós Ká­roly, (jogtörténet, politika, pénzügyi-jog); dr. Ho- rovitz Simon, (romai-jog, büntető-jog); Hórk Jó­zsef, (egyház-jog, legújabb történet); dr. Sarudy Vilmos, (nemzetgazdaságtan, statisztika, magyar közigazgatasi-jog, váltó- és kereskedelmi-jog; Schu- lek Gusztáv, (magyar- és osztrák magán-jog, peres eljárás): Szlávik Mátyás, (bölesószettörténet, böl­cseleti ethika); dr. Breyer Adolf dr. Lakner Ár­pád, dr. Pelech E. János, dr. Sztehlo János, ma­gántanárok. Az I-ső félévben 20 tantárgy 90 heti­órában; a Il-ik félévben pedig 25 tantárgy 81 he­tiórában adatott elő. A tanév alatt a jogakademián összesen 1^5 hallgató volt beiratkozva, úgy, hogy a hallgatóság létszáma tekintetében ez a tanintézet a hazai tiz jogakadémia között a negyedik helyen állott. A hallgatók között volt: I-ső éves 46; Il-od éves 36; Ill-ad éves 19; lV-edóvesl6; tanfolyam hallgatása nélkül ministeri engedélylyel vizsgázó 8. Vallás szerint volt: ág. ev. 50 rom. kath. 43, izr. 13, ev. ref. 9, g. kath 9, g. kel 1. Illetőség tekin­tetében volt: Sáros-vm. 40. Szepes-vm. 11. Bács- Bodrog vm. 8. Zemplém-vm. 7. Liptó-vm. 5. Abauj- Torna-, Gömör-, N. Küküliő-, Ung-vra. 4—4, Békés, CsongráJ-, Szabélcs-, Trencsén-, Zolyom-vm. 3 —3 ; Árva-, Borsod-, Máramaros-, Pest-Pilis-Soft-, Turóc- varmegye 2—2; Bereg-, Brassó-, Csik-, Hajdú-, Hont-, Jász-N.-Kún-Szolnok-, Komárom- Nyitra-, Pozsony-, Somogy-, Tolna- Ugocsa-, Veszpróm-vin. 1—1. A folyó tanév májusának végéig tartatott a jogakadémián: 47 I. alapvizsgálat, 32 II. alapvizs­gálat, 5 államtud állaravizsgálat és 21 jogtud. ál- lamvizsgalat. Több joghallgató rószezült ösztöndij- ban. a segélyegylet támogatásában, tandíj- és táp- intézeti-dij elengedésben, pályadijban stb. Az aka­démiai ifjúság egyesületei: a jogásztestület, becsü- letbiróság és segélyegylet igen élénk működést fej­tettek ki. Mindezekről részletesebb adatok a Colle­gium „Értesitó“-jében olvashatók, melyet a eolle- giumi igazgatóság egy drb 5 kros levélybélyeg be­küldése ellenében bárkinek készséggel megküld. A városban egészséges és nem drága lakások elegen­dő számban állanak rendelkezésre s az ifjúság el­látása jutáuyos és megfelelő.

Next

/
Thumbnails
Contents