Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-07-07 / 28. szám

t Uj gyaloghíd. A szegzárdi vashid mellett az egyik gyalogjáró az utolsó időben annyira megrongálódott, ill. az egész faalkotmány annyira elkorhadt, hogy folyton félni kellett a leszakadástól, ami legkönnyeben valamely csődület alkalmával következhetett volna be, ami aztán előrelnthatlan szerencsétlenségeknek lett volna okozója. Ezt elkerülendő, az elöljáróság a napokban az egész rozoga faalkotmányt elvitette, és helyébe egészen új hidat állított.

— Olaszországi bor Magyarországon. Amióta a magyar és osztrák vámhivatalok szigorúbb ellenőrzést alkalmaznak az olasz eredetű borok forgalmánál, azóta az olasz borkivitel Ausztria ésfókép Magyarországba jelentékenyen csekélyebb; a folyó évben (január—május havában) öt hónap alatt közel 80.000 hektoliterrel kevesebb bort szállítottak az osztrák-magyar monarchia piacaira, mint a múlt évben és..180.000 hektoliterrel kevesebbet, mint 1898-ban megfelelő időszakban. Az 1892-iki vámos kereskedelmi szerződés megkötése óta Olasz-; országból Magyarországba körülbelül 2,000.000 hektoliter bort szállítottak, mig Ausztriába legföljebb 250—300.000 hektolitert.

Csőd. Trajber A. V. bonyhádi kereskedő cég ellen saját kérelmére a szegzárdi kir. törvényszék elrendelte a csődöt. Osődbiztos: ifj. Závody Albin; tömeggondnok: dr. Moldoványi István bonyhádi ügyvéd; helyettes tömeggondnok: Orffy Lajos szegzárdi ügyvéd. Osődbejelentósi határidő augusztus hó 21-én; felszámolási tárgyalás augusztus hó

24-én és csődválasztmány választása augusztus hó 27-én.

—• Uj postaszekrény. Szegzárdon tudvalevőleg a legélénkebb forgalom a város központjában a nagyvendéglő körül van, s igy, ha már az intéző körök elmulasztották, hogy a posta- és táviró hivatalt a város centrumában helyezzék el, Walter Károly postafőnök urban volt annyi jóindulat a nagyközönség iránt, hogy a messze fekvő postához való folytonos felfáradás kellemetlenségétől megki-. mélje és kieszközölte, hogy a város 5—-6 pontján fe- vélgyüjtőszekrényeket állítsanak fel. De ezek a szekrények oly kicsinyek, és némely ember annyira visszaél a helyzettel, hogy egy-egy ilyen kicsi levélszekrénybe sokszor 100—200 körlevelet beszorít, hogy a levelek számára nem marad hely. S Ieg- többnyire a Salamon Armin-féle üzlet ajtajában levő szekrényt szokták igy tultömni. Ezt az anomáliát látva Walter Károly kerületi postafelügyelő, most már tovább, ment a közönség iránti előzékenységében és keresztülvitte, hogy a postaigazgatóság a Salamon-fóie üzl$t elé jó nagy szekrényt küldött, mi által a sok kellemetlenségnek egyszerre véget vetett. Fogadja a levelező közönség nevében legjobb köszönetünket.

— Pál napkor. A Stoll-féle szegzárdi korcsmában Péter-Pálkor Horváth Pál, Takler István és Mezei János mulattak. Nagyon vígan voltak s észre sem vették, hogy a záróra elérkezett és Pál napnak vége. Erre a vendéglős figyelmeztette őket, hogy jó lesz a sátorfát összeszedni és odább állani, de nekik eszük ágábaa sem volt erre hallgatni, mire az erélyesen felszólította őket, hogy távozzanak, mert a törvény nem engedi a záróra után a mulatást. Ekkor a legények gorombáskodni kezdtek, minek az lett a vége, hogy elkezdték a kezök ügyébe eső dolgokat: poharakat, szódás üvegeket, székeket, lámpákat stb. a vendéglős s a más, jelen volt vendégek, kik bele sem szóllak, fejéhez csapkodni, úgy, hogy valóságos vandalizmust vittek véghez a szobában. Asztalt, székeket, lámpákat, üvegeket, ablakokat rámástól össze-vissza tördeltek, egy Kristofek Ferenc nevű csendesen mulató embernek egy szódás üveg úgy repült a fejéhez, hogy rögtön eszméletlen állapotban bukott a földre. A garázda legényeket a rendőrség tudta csak leesen- desiteni s most majd a hatóság előtt is alkalmuk nyílik vitéz személyüket bemutatni. .

Ártalmatlanná tett betörők. Szávics Gy. dunaszekcsői és Imre József bátai lakosok avval tengették nyomorult életüket, hogy a hol tehették, betörtek, loptak, rabolták. De a csendőrség annyira ismerte őket, hogy minden lépésükre vigyázott s igy minduntalan hurokra kerütek. Természetes, hogy igy a börtönöket sűrűn szerencséltették. No, de legalább addig nyugta volt tőlük a világnak. Hanem az is bizonyos, hogy ez ások börtönlevegő nem tisz'itotta meg bűnös gondolkozásmódjukat s a hányszor a börtönt elhagyták, csakhamar ismét elkövettek valamit. így a napokban is, alig, hogy egy hosszabb börtön büntetési kiállottak, ismét a régi mesterséget folytatni akarván, elhatározták, hogy hőstetteik színhelyét megváltoztatják, s most ez egyszer nem Tolnamegyót, hanem a szomszéd Somogyot boldogítják. De itt is elszámitották magukat; mert a mint az őket szemmel tartó csendőrök megtudták, hogy ezek jól felfegyverkezve, mily irányt vettek, értesítették a szigetvári csendőrséget, mely őket, minthogy magukat igazolni nem tudták, elcsípte és átadta az illetékes hatóságnak.

1896. júlins H

______________________

— Hamis koronák. Mére István őrsvezető és lakács József mohácsi csendőrből álló járőr múlt hó 19-én jelentette, hogy a báttasséki örsparancs- nokság átirata folytán az ugyanama örsparancs- nokság által átküldött és Duna-Szekcsőn forgalomba hozott 4 drb hamis korona után a nyomozást Baján és Szeremlén megejtette és kiderítette, hogy

B. Kovács István alsónyéki lakos a folyó év március 12-én Duna-Szekcsőn megtartott országos vásáron egy ló ára fejében Koncsár Miklós szerem- lei lakostól kapta. Koncsár Miklós a szeremlei községi biró előtt beismerte, hogy a hamis koronákat lehet hogy ő adta. De ő még Dózsa Ferenc sombereki molnártól kapta azokat. Koncsár Miklóst a esendŐrség a mohácsi kir. jbirósághoz át is kísérte, innét azonban kihallgatás után szabadlábra helyeztetett.

— Öngyilkos csirkefogó. Gyimóti Mihály, .pálfai lakosnak pecsenyére fájt a foga. Sorba ellopkodta tehát a szomszédok baromfiát; de végre

‘ rájöttek, s házkutatást tartván nála, a sok tollat megtalálták, és az asszony be is ismerte, hogy a férje ezeket úgy lopta, de ő maga, a tettes, nem volt sehol. Másnap azonban a Sár-Szt.-Lőrinczhez tartozó felső rácegresi puszta mellett egy kutból egy férfi hulláját húzták ki, melyről kiderült, hogy a keresett Gyimóti Mihályé. De hogy miért ölte bele magát a kútba — mert nem valószínű, hogy a barnmfiak miatt tette — az mindenki előtt talány.

— Vizbefult. Vas Mihály, tolnamegyei szt.- györgyi illetőségű 82 éves, a kiskeszi Dunaszabá- lyozásnál alkalmazott munkás, múlt hó 22 én saját vigyázatlansága folytán a sülyesztő dereglyéről a Dunába esett és annak hullámaiban nyomtalanul eltűnt. A komáromi főszolgabíró most azzal körözi nevezett egyént, hogy eltűnésekor ruházata állott: barna ing, zsinórozott mellény, sárga, gömbölyű rézgombokkal, sárgás gyolcs nadrágból; mindkét karján a neve: „ Vas Mihály 69-dik gyalogezred“ van beégetve.

— Fatolvajok. Kremniczky Emil, rácvölgyi uradalmi főerdész feljelentése folytán Dobos József, Müller Farkas és József szakcsi lakosoknál házkutatást tartottak s náluk a gróf Hunyady László erdejéből ellopott különféle kifaragott fákat találtak, melyeket tőlük elkoboztak, őket pedig feljelentették.

— TŰZ. Bricker György, kocsolai lakos szal- mafedelü háza ismeretlen okból kigyult és leégett. A kár 500 frt. Biztosítva volt.

— Betörő cigányasszonyok. Özv. Sulyok Ottóné, zombai asszoy szobáját nemrég feltörték, s a szó szoros értelmében kiürítették. Csak az üres bútorokat hagyták ott, az összes ruhákat, ágyneműt és a ládában volt 40 frt készpénzt is ellopták. A csendőrség azonban felfedezte a tetteseket Kolompár Kati és Petrovic8 Anna kurdi cigányasszonyok személyében, kiknél — ami ritka dolog — a lopott tárgyakat és a pénzt meg is találták. Letartóztatták tehát és átadták őket a bonyhádi kir. járásbíróságnak.

— 120 liter zsírt loptak el ismeretlen tettesek Ery Ferenc dombóvári lakos pincéjéből. A rögtön megindított nyomozás mindekkoráíg nem vezetett eredményre.

— Elcsípett tolvajbanda. Fülöp György, Varga György és Varga János, szántói lakosok a legkönnyebb kenyérkeresetre adták magukat: Egy- másután betöréseket követtek el mindaddig, mig végre rajta nem csípték őket. Bünlajstromukból csak egy párt említünk fel: Borbély János, ottani lakosnak az ablaküvegjét betörték és az ott függő 2 zsebórát láncostól együtt ellopták. Kirschner Mór pincéjébe rendszeresen bejártak, s onnan bort, sört. pálinkát, szódavizet stb. lopkodtak. Az italokat elfogyasztották, az üvegeket összetördelték és egy kútba dobták, hogy meg ne lehessen találni. Azonkívül több présháznál is követtek el betöréseket s ahol mit találtak, azt elvitték. A sorozat azonban még ezzel nincs kimerítve, mert úgy a községben, mint a vidéken az idén elkövetett betörések és tolvajlások tetteseinek is őket tartják.

VIDÉK.

Felső-Nyék.

Junius hó 23-án reggel magas vendége érkezett Felső-Nyék községnek.

A dunamelléki ev. ref- kerület püspöke: méltó ságos és fötisztelendő Szász Károly ur tett látogatást hívei közt.

E látogatás egy ígéret beváltása is volt egyszersmind.

Még 1888-ik évben általa tett püspöki látogatás alkalmával az itteni ev. ref. egyház hívei közadakozásból egy igen szép serleget akartak a felejthetetlen ünnepély maradandó emlékéül adni ő méltóságának, ki azonban ezt nem fogadta akkor I el, felhozván, hogy a lakosság, az egyház kivéte_________TOLNA VÁRMEGYE.___________

lével meg nem egyező szellemben, akkori antiszemita mozgalmak mellett foglalt állást s azon nagybecsű Ígéretet tette, hogy ha a Krisztus tanaival össze nem egyeztethető eme magatartásával a lakosság felhagy, úgy szívesen jön el a neki felajánlott billikomért.

Azóta az idők változtával megváltozott a nép meggyőződése is és a politikai érettség kritériumai mutatkoztak rajta.

Meglévőn most már igy az ok abban, hogy a lakosság józanabb gondolkodással a polgári egyenlőség és testvériség magasztos elvei helyes és jó felfogásában megerősödött s igy politikai meggyőződésében is mintegy megizmosodott: — a helybeli ev. ref. lelkész istenitisztelet alkalmával szónoki hévvel előadott egyházi beszédében ismét felajánlotta a serleget és kérte a főpásztort annak elfogadására.

Az ősz püspök erre szerető hívei által zsúfolásig megtöltött templom urasztalánál nagyhatású, fenn szárnyaló, fokozatosan emelkedő hangon tartott beszéd kíséretében átvette a felajánlott serleget.

Hosszú beszédjében a változott körülmények okai ecsetelése után kérte a lakosságot, hogy tiszta meggyőződéssel az édes haza jólétére, boldogitására törekedjenek teljes erejükkel, — továbbá intve a híveket, hogy az egyház s haza iránti hűségükben ne engedjék magukat az ujabbi, veszélyes mozgalmak által eltántorittatni, félrevezettetni már azért is, hogy valahányszor székhelyén az Ur asztalánál ajkaival érinti a serleget, mindig csak jó visszaemlékezést tehessen a felsőnyéki közönségre. Be-- szédje fonalán az egyházpolitikáról is említést tett és benső meggyőződésének adott kifejezést, hogy az egyházpolitikai események a református egyház tanai értékéből semmit el nem vonnak s csakis a rendszerben lesz változás.

Ismételten türelemre, szép és jó példa követésére, a nemes cselekedetek tevésére kérve hitsor- sosait, áldotta meg a gyülekezetét.

A magas tónusban tartott, tartalmas beszéd nagy hatást keltett s sokak szemében csillogó köny- cseppek fejezték ki a benső lelki állapotot.

Délben a kedvelt és köztiszteletben álló főpap szükebb körben ebédelt, mindazonáltal szép kasztokban nem volt hiány.

Elsőnek a helybeli r. kath. plébános szólalt fel, szép beszédben éltetvén a jeles és nagytudo- mányu püspököt, ki erre rövid, de szellemes replikában tolmácsolta érzelmeit. Több jó pohár köszöntőben általában a püspök, az egyház, a haza, az irodalom1 és cultura körüli sikerdús működése és nagy érdemei nyertek kellőképen méltatást.

Majd az ebéd végeztével, miután nyájas szavakat váltott a társaság minden tagjával, még aznap délután, araily egyszerűen s ily fogadtatásban részesülve jött, ép oly feltűnés nélkül távozott körünkből, mindenkiben kedves, jó emléket hagyva hátra leereszkedő, nyájas modora által is.

— ón. —

TANÜGY.

— A mohácsi állami polgári iskola. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek a pécsi kir. tanfelügyelőhöz intézett leirata értelmében már az 1895—6. tanév kezdetén megnyílik a mohácsi állami iskola, és rövid idő múlva hozzá is látnak az iskolaépület fölemeléséhez. A tanerők kinevezése még julius hónapra várható.

EGYLETEK. INTÉZETEK.

— A „Tolnai ev. ref. néptanitóegylet“ évi rendes közgyűlését Alsó-Nyéken a ref. népiskola helyiségében folyó évi augusztus hó 6-án d. e. 10 órakor tartja meg, melyre az egylet tagjai s a tanügy iránt érdeklődők tisztelettel meghivatnak. Tárgyak -. 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Felolvasások. 3. Pénztárnok választás. 4. A tanítói javadalmak osztályozása. 5. A nagykőrösi tanitó-képezde igazgatójának átirata: a) a népiskola fegyelmi- és rendszabályai; b) a convictusi hozzájárulás ügyében.

6. Pénz- és könyvtárt vizsgáló bizottság jelentése.

7. Esetleges indítványok. 8. Zárima. Kelt Mado- csán, 1895. julius 1-ón. Fazekas Pál, t. e. főjegyző.

____________________________5T