Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-06-30 / 27. szám
V. évfolyam. 27. szám. Szegzárd, 1895. junius 30. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre . . . 3 » — » Negyed évre . . I » 50 » Egy szám.....................12 > Előfizetéseketéa hirdetéseket a kiadó- | hivatalon kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és lap tulajdonos: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő: SZÉKELY FERENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez ifitézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési felhívás! Julius 1-vel uj előfizetést nyitunk lapunkra. Kérkedés nélkül hivatkozhatunk ama sikerekre, a melyeket lapunkkal fennállása alatt elértünk. A sikereknek egyik legfőbb tényezője Tolnavármegyének művelt közönsége, a mely lapunkat támogatásával és rokonszenvóvel kezdettől fogva megajándékozta. Forró köszönetét mondunk e támogatásért és rokonszenvért, a melyet továbbra is kiérdemelni legfőbb törekvésünk leend. Lapunk iránya marad a mi volt, mióta megindult. A közérdek szerény harcosai vagyunk és e harcba a pártatlanság és igazsáp- szeretet mellett mindenkor csak a jó ízlés és ildom által megengedett fegyvereket visszük A politikai téren is minden irányban a tiszta szabadéivüség jelszavát irtuk zászlónkra, mért meggyőződésünk, hogy hazánk jólétét, nagyságát és egj\sógét csak szabadelvű intézmények mozdíthatják élő. Politikai, vármegyei és községi életünk összes kérdéseit, valamint társadalmi életünk fontosabb eseményeit mindenkor behatóan megvitatjuk és részletesen ismertetjük, mi közben párt és felekezeti szempontok teljes kizárásával, a legszigorúbb tárgyilagosságra törekszünk. Közleményeink igazi zsurnalisztikái színvonalon állanak; gyorsan és alaposan értesült hírrovatunk a hét eseményeit élénken csoportosítja. Van külön szépirodalmi, törvénykezési, tanügyi és közgazdasági rovatunk, a melyek szakszerűségük mellett általános érdekű tartalomra törekesznek. A nagyobb fontosságú közérdekű eseményekről, mint ez évben is számos alkalommal, rendkívüli kiadás utján értesítjük olvasóinkat, a mi által a napilapok tudósításait is megelőzzük. Lapunk csinos kiállításban, legkevesebb 8 oldalnyi terjedelemben, szükség esetén 10, 12, 18 oldalon, hetenként egyszer, minden vasárnapon, jelenik meg. Előfizetési ár Egész évre . . . 6 frt— kr. Fél „ ... 3 „ - I Negyed évre . . 1 „ 50 „ Egy hónapra . . — „ 50 „ Ajánljuk lapunkat továbbra is Tolnavármegye művelt közönségének szives jóindulatába és pártfogásába. Hazafias tisztelettel A „TOLSAViBJtEeYE“ politikai hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala. Főgimnázium és polgári iskola. (yc.) A szegzárdi polgári iskola imént megjelent 19-dik értesítőjében az igazgató a fenti cim alatt néhány sorban érinti annak szükségét, hogy a főgimnázium fölállítása esetén megmaradjon továbbra a polgári iskola is, mint amelynek a gimnázium mellett még mindig lesz hivatása, sőt esetleg még csak azután valósíthatja meg jobban azt a célt, melyért alkottatott. Első benyomásra mintegy ellentmondásnak látszik, hogy Szegzárdon a főgimnázium és polgári iskola egymás mellett reu- zálhasson, s azt lehetne hinni, hogy ily kis városban két ily tanintézet teljesen fölösleges, sőt egyik a másikat kizárja! Mélyebben meggondolva a dolgot és elfogulatlanul Ítélve azonban, úgy látszik, hogy az igazgató fentebb érintett eszméje nem helytelen, sőt azt hisszük, hogy e két tanintézet fennállása nemcsak szükségesnek mutatkozik, hanem a város sok érdeke a mellett szól, hogy a polgári iskola is fennmaradjon a főgimnázium mellett. A statisztika meglehetősen, nyomós okokkal támogatja ezt a véleményünket. A szegzárdi polgári iskolának az idei tanévben a rendes és magán tanulókat összevéve 227 növendéke volt, kik közül csak 66 tanulta a latinnyelvet; tehát a tanulóknak csak egy negyed része olyan, amely a gimnáziumi oktatásra reflektál. A növendékek szüleinek foglalkozását tekintve pedig azt látjuk, hogy az iparos, földmives osztály gyermekei közül 115-en jártak a polgári iskolába, az értelmi osztályhoz tartozóké közül csak 71, a kereskedőké közül 31; vagyis a statisztikai áttekintés azt bizonyítja, hogy az iparos és kereskedő osztálybeliek gyermekeiket inkább a gyakorlati ismereteket nyújtó polgári iskolába járatják és nincs szándékukban az elméleti irányú gimnáziumba adni. A polgári iskolában a tanulók létszáma tehát a gimnázium fölállítása esetén csak 66-al kevesebbednék, azokkal t. i., akik jelenleg is tanulták a latinnyelvet; ezek nélkül tehát még mindig maradna a polgári iskolának egyelőre 160—170 növendéke, ameny- nyinél magasabbra az előző években sem szokott emelkedni a tanulók létszáma, ami azonban később a lakosság szaporodása és a város fejlődése után természetesen ismét megfelelöleg emelkednék. Ez a normális létszám a tanítás eredményére nézve előnyösebb is volna; kevesebb tanulóval a tantestület is alaposabban foglalkozhatnék s így a tanítás belterjesebb és még sikeresebb eredményeket volna képes felmutatni. A gimnázium létesítése esetén a polgári iskolát a mi szükségeinknek megfelelő szakiskolává lehetne fejleszteni, sőt azt hisz- szük, hogy a viszonyok kényszere folytán magától is azzá fejlődnék, ahol az iparos, földmives és kereskedő osztály gyermekeinek szükséges és az ő igényeiknek megfelelő gyakorlati ismereteket szélesebb alapon, nagyobb terjedelemben tanítanák. A polgári iskola tanterve már most is magában foglalja a szölöszet, borászat, házi ipar, gazdaságtan, könyvvitel ismertetését, amely tantárgyak a gimnázium tantervében hiányzanak. A gimnázium felállítása esetén tehát a polgári iskolában ezekre a gyakorlati ismeretekre kellene a fősulyt fektetni, s így aztán azok a szülők, kik gyermekeiket nem a tudományos életpályákra szánták* továbbra is a polgári iskolát vennék igénybe. De szükségesnek látszik a polgári iskola további fentartása a kishivatalnokok, jegyzők, vasúti hivatalnokok, kereskedelmi alkalmazottak stb. általános kiképeztetésé- nek niveauja tekintetéből is; mert az elvi- tathatlan dolog, hogy a polgári iskola 6 osztályát elvégzett tanuló nagyobb általános műveltséggel, szélesebb látkörrel és több gyakorlati ismerettel fog birni, mint az a tanuló, kinek a rossz kalkulusok miatt a 4-ik gimnáziumi osztálylyal be kell végezni elméleti kiképeztetésót. A gimnáziumot pedig nem kell félteni attól, hogy a polgári iskola fennmaradása esetén nem lenne elég növendéke. Mert a polgári iskolából 60—70-en mindenesetre átlépnének a gimnáziumba; ezenkívül pedig a szomszédos gimnáziumokból legalább env- nyi bizonyára ide jönne Szegzárdra; továbbá városunk több családja is, kik eddig a környékbeli gimnáziumokba küldötték gyermekeiket, szintén a gimnázium tanulóinak létszámát szaporítanák. Mert ama tanulók, kiket szülőik a gimnáziumokba szántak, edd igeié is a legnagyobb részt már az alsó osztályokban is a közeli pécsi, bajai, kalocsai, bonyhádi, gyönki stb. gimnáziumokat látogatták és nem mindig a helyben levő polgári iskola 1—4-ik osztályát, így tehát a gimnáziumnak is meg volna az a normális népessége, mely éppen elégséges arra, hogy benne a tanítás üdvös és hasznos eredményt tudjon produkálni. Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek.
