Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-05-05 / 19. szám

völgyületóben folyt. Alföldünk mostani térszínének tényleg az a legmélyebb része, melyen a Tisza völgyülete van, s így a magasabbról a mélyebb pont felé igyekező viz a mondott irányban köuy- nyen vájt magának medret. Suess E., Páters K. F., dr. Szabó J. s mások szólva a Dunáról, régi medrét szintén ebben az irányban tételezik föl.

A diluviális kor vége felé vagy tán már az alluviális kor kezdetén Dunánk irányt változtatott. A Baer-féle törvény, melynek igazságát a Duna mederváltoztatása szépen bizonyítja, okozhatta az irányváltoztatást, még inkább azonban a folyóknak az a természete,, melyre elsőbben Lóczy L. lett figyelmessé, hogy t. i. olyan helyeken, hol tömött kőzet lazával érintkezik, a folyók inkább a tömött kőzetbe vájják medrüket, mint a lazába, mert abban a mederkiképzésnek kevesebb az akadálya, azaz a folyó viz kevesebb anyagot kénytelen elhordani a tömött kőzetből, mint a lazából, mely folyton omlik a mederbe. A diluviális korban a szárazzá lett területek laza homokját az eolikus erők mindinkább futó homokká alakították át, a mederbe hordták, azt eliszapolták s lehet, hogy ez lett az oka annak, hogy a Duna Kőbányánál a tömött pontusi agyagba vájta medrét s most már D-nek folyik. E-kon a medrét nem ismerjük minden kétséget kizárólag, mert a futóhomok mindent elborít, s csak gyanítjuk az ott jejentkező mocsarak irányából, hogy Ocsa, Kun-Szt.-Miklós, Szabadszállás irányában haladhatott. Tovább D-re azonban az Akasztónál már határozottabb formában meglevő, de Császártöltésnél, Nádudvarnál, Sükkösdnél már határozottan jelentkező Vörös-mocsár s az azt kísérő magas partban a Duna e régi folyásával találkozunk. Az irány itt kissé Ny-feló kanyarodik s még tovább D-nek Baja-Kigyicza táján ismét elmosódott, de Bigyiczáa túl a Telecska Ny-i és D-i pereme megjelöli nekünk, hogy hol folyt egykor a Duna. A Ferenc-csatornának srívácz-bács-földvári, a Telecska D-i pereme mentében lévő része természetes mederben van, a Duna egykori medrében. A Duna akkor ismét régi helyére, a Tisza völgyüle- tébe jutott, a Tisza tehát, mint azt már Suess E. is állítja, Bács-Földvártól kezdve egyik régi Dunáin ederben folyik ma.

A Dnnáról sokan Írtak már: geológusok, történetírók s legtöbben megegyeznek abban, hogy Ny-ra való nyomulását a Baer-féle törvény okozatának tartják, melyet uemcsak a geológiai tapasztalatok, de történeti tények is megerősítenek. Egy 1649. évből származó térképen Szabó J. szerint Pest még szigeten van feltüntetve; az ó-budai ágban római épületmaradványokra akadtak, hason- lókép Paksnál és Bölcskénél is vannak római épületnyomok a folyam medrében. A török hódoltság előtt Kalocsa még megközelithető volt kisebb hajókkal, s valószínűleg Hajós neve is arra vonatkozik, hogy régi időben a Vörös-mocsár járható volt. Max Schimek 1788-ban készült térképén a Duna Solt alatt folyik, akkor még Solt-é volt a Duna, s ma ime Földvár-é.

KÖZSÉGI ÉLET.

— Képviselő-testületi ülés. A szegzárdi községi képviselő-testület április 27-én ülést tartott, mely alkalommal a következő ügyek nyertek elintézést : A szegzárdi takarékpénztár igazgatóságának a kérvénye, a 129. sz. ház utcavonalának megállapi- tása iránt. Az uj utcavonal megállapittatott, mely szerint a Bezerédj-utea 50 centiméterrel beljebb, a Várutcai sarka pedig 35 centiméterrel kiebb jön.— Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának a felállítandó főgymn. költségeihez való hozzájárulása tárgyában hozott képviselő testületi határozatra vonatkozó jóváhagyó határozat tudomásul vétetett; az elvállalt kötelezettségek honnan való fedezése céljából, a törvény által előirt 30 nap közbejöttével az ülés határnapjának kitűzése elhatároztatott. — Major Farkas tánctanitó kérvénye a „Szegzárd- szálió“ nagytermének kiadása iránt elutasittatott. —

A szegzárdi szőlőszeti és kertészeti tanfolyam halálozás folytán megüresedett felügyelő-bizottsági tagságára Groszbauer Ferenc biró hozatott javaslatba. — Tóth Gyula kérvénye, a nagy vend églő bérlete után járó közs. pótadó leírása iránt eluta6.

_______________________

si

ttatott, mert a szerződésben határozottan ki van kötve, hogy a közs. pótadót a bérlő tartozik fizetni. — Csöt'önyi Sándor s társai kérvénye, melyben a legelő-adó fizetése alól magukat felmentetni kérik, elutasittatott. — A községi biró előterjesztése, a község tulajdonát képező 2 ló eladása iránt tudomásul vétetett. Ugyancsak jóváhagyatott végül Tol- navármegye törvényhatósági bizottságának jóváhagyó határozata az 1894. évi községi számadásra vonatkozólag.

EGYLETEK. INTÉZETEK.

— Választmányi ülés. A szegzárdi kaszinó múlt szombaton ülést tartott, melyen az elnök jelentette, hogy az alapszabályok a jóvá .agyó záradékkal ellátva visszaérkeztek a belügyminisztériumtól. — Határozatba ment, hogy a kaszinó ez idén kuglizót épít, de nyári helyiséget nem, mert még sok kötelezettsége van a bebútorozás után. — A takarékpénztárral a régi kaszinó elintézetlen ügyére vonatkozólag egyezség jött létre, mely szerint a kaszinó a takarékpénztárnak azon tervek költségének, melyeket a takarékpénztár akkor készíttetett, midőn a kaszinó felszólította, hogy számára is építsen helyiséget, de melyet a kaszinó, minthogy a takarékpénztár 2000 frt évi bért követelt, akkor nem accéptált Yj-át (450 frtot) megtéríti, ellenértékűi pedig a takarékpénztár megengedi, hogy a kaszinó által épített és most is ott levő nyári helyiség s jégverem, melyeknek elhordatása legalább is ugyanannyi költséget okozna, ott megmaradjon. Végül megvizsgáltattak a múlt évi számadások: A bevétel 1999 frt, kiadás 1973 frt volt. A pénztárnok ennek kapcsán jelentette, hogy a tagdijak befizetése igen rendesen folyik.

Meghívó.

Társulatunk választmánya által mai napon hozott határozat folytán van szerencsém az állami felügyelet gyakorlására hivatott Hekler Károly kir. főmérnök urat, mint miniszteri magbizottat és a társulat ártéri képviselőit a folyó 1895-ik évi május ll-ik napján, délelőtt 10 órakor Szegzárd község nagytermében tartandó évi rendes ls:özg"y"CLlésx>e tisztelettel oly figyelmeztetés mellett meghívni, hogy az 1894-ik évi pénztári és leltári számadások az ártéri érdekeltség általi betekinthetés céljából — a társulat hivatalos helyiségében — közszemlére kitétettek.

Tárgysorozat:

1. Társulati igazgató évi jelentése a társulat igazgatási s, pénzügyi helyzetének állásáról és múlt évben eszközölt műszaki munkáltatásokról;

2. Társulati igazgató és mérnök együttes jelentése az idei jégvizár elleni védekezés lefolyásáról;

3. Az 1894-ik évi megvizsgált pénztári számadás felülvizsgálatáról hozott 2/1895. számú választmányi javaslat előterjesztése és ennek kapcsán m 1894-ik évi költségelőirányzattól eltérőleg felmerült tulköltekezési, illetve a megtakarított összegek bejelentése;

4. Az 1894-ik évi megvizsgált leltár számadás felülvizsgálatáról hozott 3/1895. számú választmányi javaslat előterjesztése és ennek kapcsán az 1894-ik évi költségelőirányzattól eltérőleg íelmerült tulköltekezési, illetve megtakarított összegek bejelentése ;

4. Az 1894-ik évi megvizsgált leltári szám adás felülvizsgálatáról hozott 3/1895. számú választmányi javaslat előterjesztése ;

5. A 6—43/1895. számú választmányi határozatok szerint tőkében és kamatokban összesen 1628 frtot kitevő költségjárulékok leírásba hozatalának bejelentése;

6. Báta községet mint erk. testületet terhelő 8008 írt 68 kr költségj árul éki hátralék befizetésére nézve a Községi leszámolás befejeztéig társulati igazgató által engedélyezett halasztásnak a választmány részéről kikötéssel helybenhagyását tárgyazó 14/1895 számú választmányi határozat bejelentése;

7. Kreskay István pörbölyi gátőrnek a társulati távbeszélő felügyelete és javításáért járó 60 frt évi átalányon fölül még 40 frt megállapítását tárgyazó 18/1895. számú választmányi javaslat;

__________TOLNA VÁRMEGYE.__________

8. A társulatot mint egységes testületet illető s évnegyedenként részletekben felveendő 31198 frt 26 kr adó visszatérítési összegekről a közjegyzőileg hitelesítendő nyugtáknak jövőben társulati igazgató, pénztáros és ellenőr általi aláírását tárgyazó 20/1895. számú választmányi javaslat;

9. Társulatunk távbeszélőjének a Paks-Faddi társulat távbeszélőjével árvíz veszély esetén összekötése iránt 22/1895. szám alatt hozott választmányi javaslat előterjesztése.

Szegzárd, 1895-ik évi április 27-én.

Dr. Szigeth Gábor,

társulati elnök.

1895. május 5.

IRODALOM. ZENE.

— Az országos magy. kir. statisztikai hivatal kiadványainak 1895. évi évi sorozatában a statisztikai közleményeknek 4 testes kötete (a 10—13) fog megjelenni, a melyek tartalmazni fogják a magyar korona országainak 1894. évi áruforgalmát, az 1893. és 1894. évi mezőgazdasági termelés eredményét, a malomiparra vonatkozó 1895. évi felvétel adatait és a „Magyarország és Erdély népessége a pragmatica sanctio korában“ cimü történeti becscsel biró statisztikai munkálatot. — A folyó évi kiadvány sorozatban megjelenő összes kiadványoknak előfizetési ára díszes vászonkötésben 5 írtban van megállapítva.

— A „Budapesti látogatók lapja“ (Fremden — Blatt Gazette des Etranges), mely az ország vármegyéinek és városainak többnyelvű képes ismertetésével foglalkozik, s melyet több száz példányban olvas a külföld is, üdvös feladatot telje-: sit akként, hogy általa a bel- és külföld helyes és hazafias informátiókat nyer hazánkról; ezért az említett lapot a belügyminiszter a törvényhatóságok figyelmébe és támogatásába ajánlotta.

— A Németh Péter kir. curiai biró által

szerkesztett „Büntető jog tárát,“ mint a mely folyóirat különösen a bűnügyi törvénykezés állásának és haladásának ismertetése által válik hasznos gyűjteménnyé és tekintettel arra, hogy a bűnügyi nyomozás szakában a közigazgatási hatóságok szempontjából is méltánylást érdemel, ezen szaklapot a belügyminiszter a törvényhatóságok figyelmébe ajánlotta. ' >v: ' _V

Meghaltak Szegzárdon:

1895. évi április hó 28-tól május hó 5-ig.

Vagner Fereuc, 51 éves, gyomorrák.

Nyéki Mihály, 73 éves, aggkor.

Bock József, 2 hó, veleszületett gyengeség.

Özv. Janó Józsefnó, 75 éves, aggkor.

Kovács Tibor, 5 éves, gyermekaszály.

Özv. Törkő Jánosnó, 75 éves, aggkor.

Jakab Mária, 12 éves, hagymáz.

Simon János, 32 éves, tüdőgümőkór.

Steinsdörfer Ilon, 7 éves, agylob.

C3r a. fc> o n a. él !• sl !k:

a legújabb tőzsdei jegyzés szerint.

Búza tavaszra 7'34, 7‘36.

Tengeri május—júniusra 7 09., 7 10.

Zab őszre 6*17.. 6*19.

fasiti Jfe ndrd.

Szegzárdról indul reggel 7 óra 15 perekor,

Budapestre érkezik délután 1 óra 45 perckor. Budapestről indul reggel 8 órakor,

Szegzárdra érkezik délután 3 óra 15 perckor. Szegzárdról indul déli 12 óra 40 perckor,

Budapestre érkezik este 8 óra 15 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 45 perckor,

Szegzárdra érkezik este 8 óra 28 perckor.

Budapestről indul este 10 órakor,

Szegzárdra érkezik reggel 5 órakor. Mohácsra érkezik reggel 8 órakor.

Mohácsról indul esti 7 óra 15 perckor.

Szegzárdra érkezik éjjel 11 óra 5 perckor. Budapestre érkezik reggel 8 óra 45 perckor.