Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-05-05 / 19. szám
2. . TOLNAVARMEGYE. Ha nem használtak a békés eszközök, ám fogjanak erősebb fegyverekhez. A nemzeti jogok kiszélesítésére, az állami tekintély megóvására, a nemzettest egységesítésére, a jogállam felépítésére a közszűkséglet által napirendre hozott nemzeti törekvések nem szenvedhetnek hajótörést egy önző kisebbségnek féktelensége miatt. Ezen mindenképen súlyos és mindinkább súlyosbodó viszonyok közepette tehát kétszeres kötelessége a kormánynak, hogy összerejének latba vetésével, — nem ijedve vissza a radikálisabb fegyverek alkalmazásától sem, vessen mielőbb véget a mostani bizonytalan és függő helyzetnek, mely a parlament tevékenységét teljesen absorbeálja. Ha a kormány erre a térre lép, maga mellett találja a nemzet nagy többségét, a mely az ország jelenlegi súlyos helyzetéből folyó egyéb nagyfontosságu szükségleteknek megvalósítása és az üdvös parlamenti működés érdekében a nagyobb erő és erély kifejtésének idejét és szükségét elérkezettnek találja. Per aspera ad astra. SZEMLE. Budapest, 1895. május 2. Báró Bánffy miniszterelnök Agliardi nuncius ellen. Egész Magyarországon, nemcsak a kormánypárthoz tartozó, hanem pártkülöubség nélkül minden hazafias érzelmű magyar politikus megelégedéssel fogja fogadni, hogy br. Bánffy miniszterelnök a hozzá intézett interpellációra adott válaszá- ergikusan fellépett Agliardi pápai nuncius «niézkedései és nyilatkozatai ellen, a melye- ár af időpont miatt isf, a nrelyben azok tétet- nemzetközi joggal ellenkező beavatkozás megkísérlésének lehet tekinteni a magyar állam belső ügyeibe. Agliardi nuncius magyarországi látogatása felől közölt korábbi nyilatkozataink alkalmával szintén mindenkor határozottan azt az álláspontot képviseltük, hogy a magyar állam érintetlen és órint- hetlen önálló szuverénitása soha, semmiféle idegen, külföldi beavatkozást a belső törvényhozás kérdéseibe meg nem engedhet. Hangsu yoztuk továbbá, hogy az iparszerü népámitásra alapított néppárt alkotmányellenes és az államot veszélyeztető eljárást követ, midőn az egyházpolitikai reformtörvények ellen folytatott fanatikus izgatásainak céljaira külföldi befolyásokat és az izgatásnak külföldi tényezőit többiek azonban közbeléptek s megakadályozták a vérengzésben, mert megfojtotta volna biztosan a Szőreg Lacit. A dolgot azután hamar elrendezték. Álig egy óra múlva szemközt állottak kivont karddal egy vívóteremben. A mámor elszállt agyukból, az izgalom teljesen kijózanitotta őket. Összecsaptak. Bodor kardja levágódott ellenfelének jobbjára, a segédek közbe léptek, a becsületnek elég volt téve. Szőreg sebét bekötözték, orvosával kocsiba ült, haza hajtatott, a többiek pedig mentek együtt folytatni a murit, ott, ahol elhagyták. A hangulat azonban csak nem akart megjönni. Ott ült az asztal főn a nap hőse. Komoran bámult I poharába, úgy égette az a pár szó, a mit az a részeg Laci mondott. Igaz-e? A bizonytalanságot nem bírta kiállani, többször fel akart kelni, hogy haza menjen és feleségét kivallassa, de a pajtásai nem engedték. Végre is úgy kellett elszöknie. Hazaérve feleségét nem találta otthon. Becsengette a szobaleányt és azt fogta vallatóra. Az tetette magát, mintha nem is tudna semmit, de végre is mindent bevallott. A férj kifizette a bérét és elkergette. Mig a leány csomagolt, bement a lakásba. Ahogy a hálószobájukba ért, feltámadt előtte I bűnös nő képe. Maga előtt látta sugár terme- [ akarja a szuverén magyar állam határán át becsempészni. Legnagyobb becsületére válik tehát br. Bánffy Dezső államférfim erélyének és diplomáciái előre látásának, hogy Agliardi pápai nunciussal szemben is nagyobb elhatározottsággal, mint előtte bármely miniszterelnök, azonnal megtette a legerélyesebb intézkedéseket, tiltakozás emelése végett Agliardi nuncius ellen, a mennyiben az jog- és illetékességi körét Magyarország belső ügyeibe való avatkozás által tényleg áthágta. Báró Bánffy ezzel a magyar államnak és a magyar nemzet függetlenségi érzékének rendkívüli, maradandó történeti fontosságú szolgálatot tett. A politikai és diplomáciai siker ebben br. Bánffy miniszterelnök abban a helyzetben volt, hogy egyszersmind azt is kijelenthesse, hogy gróf Kálnoky külügymiuiszter ezt az általa és a magyar kormány által érvényre juttatott álláspontot a magáévá tette. Báró Bánffy miniszterelnök eljárását Ő Felsége legmagsabb bizalma ebben is támogatta, mert a külügyminisztérium Kómában már most felvilágosítást kért a dolog felől és egyúttal kijelentette a szentszéknél, hogy a nuncius eljárása a belső ügyekbe való, meg nem engedhető beavatkozás benyomását keltette. B. G. KÖZÉRDEKŰ.-A_ szőlő Txj ellensége. Már megint valami uj betegsége mutatkozik a szőlőknek, melyre vonatkozólag a földmivelési minister a következő körrendeletét intézte valamennyi törvényhatósághoz : A Wolf Lipót és fiai kismartoni borkereskedő cég ruszti szőlőjében fellépett uj szőlőbetegsóg tárgyában f. é. január 5-én 78101/1894. sz. a. kiadott rendeletem kapcsában értesítem a törvényhatóságot, hogy az ezen szőlőbetegség tanulmányozásával megbízott szakértők eddigi eljárásuk eredményéről a mellékelt jelentést tették. Minthogy e jelentés szerint az említett s z ő- lőbetegség valószínűleg azonos a Franciaországban újabb időben fellépett „Gommose Bacillaire“ nevű szőlőbetegsóggel, mely betegség tanulmányozásával régebben foglalkozó külföldi szakértők egy részének nyilatkozatai szerint nagyon veszélyes lehet a szőlőkre, utasítottam a vincellériskolákat s a szőlészeti és borászati felügyelőket, hogy hivatalos működésük közben kiváló figyelmet fordítsanak arra, hogy vájjon nem észlel- hetők-e valahol olyan gyanús tünetek, a melyekből ezen szőlőbetegsóg jelenlétére lehetne következtetni, s igenlő esetben erről hozzám azonnal tegyenek jelentést. tével, szőke hajával, feltámadt benne a szerelemféltés. Ez az asszony már nem egészen az övé, más is ölelte, nemcsak ő. A gondolat befészkelte magát eszébe, elrohant. — Megölöm a cudart, a ki megbecstelenitett. Megölöm. Folyton ezt hangoztatta, egészen bele élte magát ebbe az eszmébe. Leült dolgozó szobájában az íróasztal elé. Zavaros lelkében megpróbálta tisztázni az eszméket. — Megölöm azt az asszonyt, meg. — De mivel ? Első pillantása a falon függő huszárkardra esett. — Nem, ez nem jó lesz, gondolta magában. Nem is éles. Majd a pisztolyát kereste elő. Megtöltötte és célozni próbált vele. — Ez jó lesz, de hátha akad más. Tovább kotorászott a fiókjában. Egy vadászkés akadt kezébe, melylyel neje lepte meg születése napjára. — Ez az, ez lesz jó, a saját ajándékával pusz titom el. Minő kéj lesz a hideg vasat meleg keb lébe mártani. Annyira el volt foglalva, hogy nem vette észre, hogy a külső ajtó nyílik. Felesége volt, a ki balErről a címet tudomás vétel végett oly felhívással értesítem, hogy ezt az ügyet saját közegeivel is kisértesse figyelemmel s a mennyiben valahol a mellékelt jelentésben ismertetett szőlőbetegséghez hasonló gyanús tünetek észleltedének, azokat — a szükséges helyszíni szakértői vizsgálat megejtése végett — haladéktalanul hozza a kerületi szőlőszeti és borászati felügyelő vagy vincellériskola tudomására. Ellenben a szőlőtőke beteg vagy gyanús részeinek a nevezett szakközegekhez való beküldése, vagy általában az illető szőlőből való elvitele — a betegség esetleges elhurcolásának megakadályozása végett — föltétlenül mellőzendő. Végül értesítem a címet, hogy szigorú vizsgálat és felügyelet alá kívánom venni mindazon szőlőket, a melyekbe az 1892., 1893. és 1894-ik évek valamelyikében a Wolf Lipót és fiai cég ruszti szőlőtelepéről származó szőlő vesszők vagy szőlőoltványok ültettettek. Annak kipuhatolása végett, hogy az említett években kik vásároltak szőlővesz- szőt vagy szőlőoltványt a nevezett cég ruszti telepéről, már megtettem a szükséges intézkedéseket, egyszersmind azonban felhívom a cimet is, hogy a mennyiben tudomására jutna, hogy valaki az említett 1892—94-ik években a nevezett telepről szőlővesszőt vagy szőlőoltványt kapott volna, vagy a fent idézett 78101/1894. számú rendeletemmel elrendelt szigorú tilalom dacára ezután kapna, — 1895. május 5. erről azonnal tegyen hozzám jelenté"' rról — az illető szőlő megvizsgálása vé^ lejüleg a kerületi szőlőszeti és borászati agy a vinczellériskola igazgatóságát is i Budapesten, 1895. évi márc Fi k| A ragadozó és kártékony állatoi nél követendő eljárás szabályozása és a tők megbüntetése tárgyában a belügym fi mivelésügyi miniszterrel egyetértőié^ 0csátott ki a törvényhatóságokhoz. A rendeletből a következőket k> Ragadozó vagy kártékony állatoknak méreg által való pusztítása csakis hatósági engedély alapján eszközölhető. Az engedély kiadására a járási főszolgabíró előterjesztésére elsőfokulag a törvény- hatóság első tisztviselője, másodfokulag a közigazgatási bizottság, harmadfokulag pedig a földmive- lésügyi m, kir. miniszter illetékes. Két egybehangzó határozat ellen azonban további felebbezósnek helye nincs. A járási főszolgabíró a mérgezési engedély iránti kérvény előterjesztése előtt a szomszédos birtokosokat és községeket közbiztonsági szempontból meghallgatni s ezen körülményt és ennek eredményét előterjesztésébe foglalni tartozik. kan bement a szobájába; az utcai ruha helyett könnyű rövid ujju pongyolát vett magára. Kis lábait papucsba bujtatta, óvatosan kinyitotta férje szobájának az ajtaját. Éppen akkor lépett be, mikor görcsösen szorongatta a vadászkós markolatát és kidülledt szemmel, rekedt rikácsoló hangon kiáltozta : — Megcsalt a komisz ? Megölöm a kutyát! Meg! — Az asszony két karjával átölelte, fülébe susogta : — Csakhogy itt vagy én egyetlenem! A férfi megfordult, felemelte kezét, a kés kihullott belőle, keze rángatódzott, mintha meg akarná fojtani. Az asszony hajának kábító illata, a női test bóditó melege, a nyakát átfogó karok puhasága, karjai, melyekkel előbb az asszonyt meg akarta fojtani, átölelték hevesen azt a puha észbontóan meleg testet, ajka, mely előbb a „megölöm“-öt kiabálta. egy „szeretlek“-ben tört ki és a helyett, hogy vérét szíttá volna a bűnös asszonynak, az imádott ajakra tapadva egy hosszú csókban megfeledkezett mindenről, becsületről, szégyenről, boszu- ról a pillanatnyi gyönyörért.
