Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1895-04-28 / 18. szám

TOLNA VÁRMEGYE.

3.

1895. április 28.

remt. — Üdvözlöm a változhatlan bizalom és lelkesedés hangján, melyet érzünk azon főnök iránt, kit igazságérzete s utolérhetlen munkakedve is elsőnek tesznek. Mi, a kik szerencsések vagyunk nagyságos Alispán ur alatt szolgálni, s közvetlen közelből látjuk és ismerjük azon önfeláldozó munkásságot, melyet Nagyságod vármegyénk szolgálatában évek óta teljesít, — mi tudjuk legjobban értékelni a fényes eredményeket, melyek Nagyságod kormányzatának a távol jövőben is tanúi lesznek. Természetes tehát, hogy örömmel használjuk fel e mai napot, hogy Nagyságod előtt megjelenhessünk, s nem a régi szokásnak kívánunk hódolni, hanem azon tántorithatlan bizalom és ragaszkodásnak adunk kifejezést, mély e tiszti karnak minden tagját Nagyságodhoz fűzi. Kérjük, fogadja szívesen érzelmeink s ragaszkodásunk ezen kifejezését, s azon óhajtásunk kijelentését, hogy az isten Nagyságodat; s kedves családját sokáig éltesse. Éljen 1“ — A beszéd általános hatást és lelkesült éljen,eket idézett elő a tisztelgők közt, mire az alispán kezdetben némi elfogódással küzdve, de utóbb teljesen bele- melegedve a nála már ismeretes szónoki hévvel és lelkesedést keltő hatással köszönte meg tiözt- társai igaz vonzalmából fakadó megemlékezését. Az összetartás érzetére reflektált és annak hatalmas erejét fejtegette; majd a szónok szavaiban is említett példaadó munkásságára és igazságérzetére vonatkozólag az érdem legnagyobb részét a munkás tisztikarra hárította és a megelégedés szavaival adózott nekik, kiket az ő nagy munkájában kifogástalan buzgalmu munkatársainak ismer. Meleg szavakkal köszönte meg aztán a szívélyes ovációt és kérte továbbra is tisztviselőinek benső ragaszkodását. Az alispán szónoki lendülettel előadott beszédjét kitörő lelkes éljenzéssel kisérte az egész tisztikar, melynek minden egyes tagjával barátságos szót váltott az ünnepelt, s rövid vendéglátás után ujult lelkes éljenzések között távoztak a szeretett és minden tisztviselője által valódi ragaszkodással övezett alispántól, kinek üdvözléséhez a nagyközönség részéről is e lapok hasábjain a legnagyobb örömmel hozzájárulunk és kívánjuk, hogy még hosszú időkig használhasson hazájának és a közügynek fényes tehetségével, nagy munkaszeretetével és kiváló jellembeli tulajdonságaival. — A névnapot megelőző estén a szegzárdi dalárda szerenáddal .tisztelte meg az ünnepeltet, mely alkalommal néhány igen szépen betanult dallal lepték meg az alispánt. A dalárda eme szép megemlékezése igen jó benyomást keltett széles körben,'ahol az alispán érdemeit elfogulatlanul és kellőleg tudják méltányolni. Másnap egész délelőtt igen sokan tisztelegtek az ünnepeltnél nemcsak személyesen, de levólileg és sürgöny utján is, úgy helyből, mint vidékről. Délben az alispán Tolnára rándult, honnan azonban már délután ismét , visz- szaórkezett Szegzárdra, hova a délután iolyamán főispán ur ő excellentiája is megérkezett.

— A központi második szolgabirói állás rendszeresítésére vonatkozó múlt havi közgyűlési határozatot a belügyminiszter jóváhagyta. Ezen állás-900 frt fizetés, 150 frt lakbér és 150 frt uti- átaláDynyal lesz javadalmazva és folyó évi Julius 1-étől kezdve lesz folyóvá téve.

— A központi választmány az országgyűlési képviselő választók 1896. évre érvényes névjegyzékének kiigazításával megbízandó küldöttségek megalakítása végett az 1874. évi XXXIII. t. ez. 40. §-a értelmében a folyó évi május hó i-én délelőtt io órakor Szegzárdon a vármegye székházában ülés fog tartatni, Simontsits Béla alispán, mint a központi választmány elnökének összehívására.

— Tolnavármegye történetét újabban megrendelték: Perczel Dezső belügyminiszter, Széchenyi Sándor gróf, főispán, Busbach Péter, orsz. gy. képviselő, Szévald Oszkár, vármegyei aljegyző, a gyönki kaszinóegylet, Döry Vilmos, Döry József, Pesthy Elek, Kiss Adolf, Mözs község, Razgha Lajos, Knór Nándor, Leopold Lajos, Orbán Márton, Szegzárdi takarékpénztár, Orffy Lajos, Schnejder- bauer József, Török Béla, Tóth Károly, Dr. Hai- dekker Béla, Dr. Kraraolin Emil, Müller János, Hayt Gábor, Pór Antal esztergomi kanonok, Dr Pauler Gyula, orsz. főlevéltárnok, a bonyhádi takarékpénztár, Heiner Zsigmond, bpesti lakos, Leu- netzer Lajos, kurdi jegyző, Papp Gyula, őzv. Martin Ferencnó, Perczel József, Simontsits Elemér, Kurz Vilmos, Szévald Móric, br. Salamon Mihály, Szency Győző, bajai fögymn. igazgató, Nunkovich Ferenc főszolgabíró.

TÖRVÉNYKEZÉS.

A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalás.

1895. évi április hó 30-án.

Stärk Dáviané ellen lopás miatt.

Buffing Antal ellen okirathamisitás miatt.

Prandtner Ferenc és Prandtner Ferencnó ellen sikkasztás miatt.

Sánta György, Sánta Györgynó, Jogadós József, Szabó Katalin, Sánta Józsefné és Markus Lajos ellen lopás miatt.

1895. évi május hó 2-án.

Nyirati László és Nyiraty Imre ellen hatóság e.leni erőszak miatt.

Madács József, Lacza István, Klem Adám és Klem Ádámnó ellen rablás miatt.

Vlasits János, Beleczky Márton Kersok Juli, Kis András Ferenc, Kirschner Sámuel és Müller Gábor ellen lopás miatt.

— Gyere haza feleségem ................ üglisa

Sz

ávo, dunaszekcsői lakos rosszul ólt a feleségével, a miért ez őt egy szép napon a faképnól hagyta és hazament atyjához, Petkovits Petkó Antalhoz Báttaszékro. üglisa eleinte élte a legény világát; de utóbb mégis beleunt s kezdte az asszonyt hazacsalogatni. ígért neki aranyhegyeket; de az asz- szony állhatatos maradt, mert nem bízott az urában. Végre ez is türelmét vesztve, felesége fivérétől egy forgopisztolyt kért kölcsön s ezzel még egyszer oda ment felesége ablakára és hívogatta; de az asszony elutasította. Erre üglisa az ablakon keresztül kétszer a feleségére lőtt, de szerencsére nem találta. A lövések zajára a nő apja kirohant, mire üglisa egy kezeügyóbe eső fejszét ragadott s apósát megsebesítette, de nem életveszélyesen. A szegzárdi kir. törvényszék üglisa Szávót száudókos emberölés kísérlete és 6ulyos testi sértés vétsége miatt egy évi börtönre, 10 frt pénzbüntetésre, 3 évi hivatalvesztés s polg. jogai gyakorlásának felfüggesztésere ítélte. Úgy a vádlott, mint az ügyész fellebbezett.

— Becsületsértés. Spitzer Ede paksi kereskedősegéd egy jó csomó utalvánnyal kevéssel a hivatal zárása előtt ment a postára. Márk Géza postatiszt figyelmeztette az idő előrehaladottságára s arra, hogy máskor ennyi utalványnyal ne jöjjön ilyen későn, mire Spitzer azt felelte, hogy ő akkor jön, amikor neki tetszik s hogy neki ebben senki sem parancsol. Erre a postatiszt azzal boszulta meg magát, hogy nem vette fel az utalványokat. Spitzer ezért szemtelennek mondo!ta a postatisztet, a miért ez becsületsértés címén panaszt emelt a sértésért. A szegzárdi kir. törvszék Spitzert nyilvános becsületsértés miatt 3 napi fogházra és 20 forint pénzbüntetésre Ítélte.

— A boszu. Klein András kovács és Kunst Gáspár a bognár mesterséget folytatta Alsó-Pólen. De bár a mesterségük nagyon összetartozik, ők nem igen jó szemmel nézték egymást. Bármely kiesi ok tehát elég jó volt arra, hogy egymásnak megmutassák, hogy milyen markos legények ők; szóval összeverekedtek, s Klein kikapott. Ennek volt azonban egy 20 éves fia, Pál, ki meghallván, hogy apját a bognár jól elverte, megüzente neki, hogy csináljon végrendeletet, mert ütött az utolsp órája. Muth János bognárlegény erre' nagy hahotára fakadt, mire Klein Pál annyira dühbe jött, hogy kést rántott és Muthba döfte. Midőn ez a vért látta és azt hitte, hogy halálosan meg van sebesitve, eszavavakkal: „Hát akkor velem halsz!“ forgópisztolylyal meglőtte. — De egyik sem halt bele. Néhány hónapig betpgeskedtek, aztán felgyógyultak s egymást beperelték. A szegzárdi kir. törvényszék Muth Jánost szándékos emberölés kísérletének vétsége miatt 4, Klein Pált hasonló okból 1 havi fogházra s 10 frt pénzbüntetésre Ítélte. Mindketten felébbaztek, szintúgy az ügyész is.

— A szerető hitvestársak. Farkas János bölcskei lakos nemrég részegen jött haza s mindenáron aludni akart. Felesége restelte a dolgot s folyton szólt neki, hol szépen, hol mérgesen. Végre az ember azon mámorosán felkelt s egy lőcsöt fogva elő, úgy ütött a felesége kezére, hogy az összetört s a szegény asszony hónapokig nyomta az ágyat. Mire azonban felgyógyult, kibékültek és továbbra is együtt maradtak. Az asszony nem is kívánta, hogy megbüntessék, igy az összes enyhítő körülményeket figyelembe véve, a szegzárdi kir. törvszék 1 havi fogházra ítélte. Érdekes, hogy a felesége maga kérte, hogy nyugodjék bele az ítéletbe, mert hiszen ezt a kis büntetést csak megérdemelte. A férj tehát a felesége kedvéért belenyugodott. Az ügyész sem felebbezett. Az ítélet tehát jogerős.

— Egy kis friss SZŐIIŐ. Keserű József, Horváth József s Mészáros István v szedresi legények a legutóbbi szüret tájékán kocsin Paks felé mentek, a az utón egy szöllő mellett megállván, leszálltak s kezdték szedni a szol löt. Ezt messziről meglátta a csősz, oda futott s meg akarta őket zálogolni. De ezek a csőszt jól elverték és ott hogyták. Ezért a csősz panaszt emelt ellenük, s a szegzárdi kir. törvényszék Keserű Józsefet 1 havi s Horváth Józsefet 2 heti fogház büntetésre' ítélte. Mészáros, a 3-ik társ, előállítható nem volt, mert épen akkor otthon haldoklóit.

Felhívás

az országban létező összes kereskedelmi társulatokhoz.

Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás V. (kereskedelem-, pénz- és hitelügyi) csoportjában külön osztály van tervezve a kereskedelem érdekeit szolgáló intézmények számára. Ide tartoznak az ösz- szes kereskedelmi társulatok és egyletek, a melyek bármily úton, ha csak társas összejövetelek és felolvasások által is, a kereskedelem érdekeinek szemmel tartását és előmozdítását tűzték ki feladatokul.

A csoport programmja szerint e társulatok egy-egy dolgozatban ismertetni fogják történetöket, keletkezésük és működésük viszonyait s esetleg rajzokban és fényképekben bemutatják helyiségeik külső alakját és berendezését.

A szóban levő társulatok közül azok, á melyekről a csoport intéző bizottságának tudomása volt, közvetlenül már föl lettek szólítva a kiállításon való résztvételre. Meglehet azonban, sőt valószínű, hogy több kereskedelmi érdeket szolgáló társulat, minthogy címüket a bizottság nem ismerte, nem kapott felszólítást. Ez utón hívjuk fel tehát az íletöket, hogy a föntebbiek szerint a kiállításban részt venni és ebbeli határozatukról a kiállítás igazgatóságát folyó évi május hó végéig értesíteni szíveskedjenek.

Megjegyzendő, hogy ebből semmiféle költség sem az igénybe veendő helyért, sem az installatióért és felügyeletért nem fogja őket terhelni.

Egyben fölhívjuk a társulatok közül azokat, a melyeknek birtokában a régebbi szabadalmas kereskedői társulatok hagyatéka (szabadalmi levelek, számadási- és jegyzőkönyvek, kereskedői céhládák, pecsétek stb.) vannak, hogy ezeket is a csoport kiállítása számára az említett határnapig bejelenteni szíveskedjenek.

Budapesten, 1895. ápril hó 16 án.

Fáik Miksa s. k.

Lukács Antal s. k.

az 1896-iki ezredéves országos kiállítás kereskedelem-, pénz- és hitelügyi csoportjának elnökei.

Hirek.

— Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor, főispán e hó 23-án városunkba érkezett és csütörtök kön a szegzárdi hegyi erdőben vadászott, mely alkalommal egy hatalmas őzbakot terített le. A közbejött rossz idő azonban a vadászat további folytatását megzavarta.

— Dr. Dulánszky Nándor, pécsi püspök, április 29-én Arcóból Budapestre szándékozik utazni, hogy itt orvosaival konzu táljon. A fővárosból azután hazajön, még pedig újabb megállapodás szerint nem Pécsre, hanem előbb Nádasdra.

— Boda Vilmos, országgyűlési képviselőt a függetlenségi és 48-as párt folyó hó 24-én. tartott értekezletén az intéző bizottság tagjává választotta,