Tolnavármegye, 1895 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1895-01-13 / 3. szám
TOLNAVÁRMEGYE. 3. felülvizsgálván: a választást azzal a helyesbítéssel tartom érvényben, hogy Nagy István nem a si- montornyai járásba választatott meg szolgabirónak, hanem a közgyűlés őt csupán szolgabirónak választotta ; valamely járásba való beosztása pedig az 1886. évi XXI. t. ez. 57. §-ának B) h. pontja alapján a főispán jogkörébe tartozik. A választást érvényben kellett tartanom, mert a mint már több hasonló esetben kijelentetett — üresedésben levő tisztviselői állásnak a tisztikar tagjainak sorából való betöltése folytán előálló fokozatos üresedések még ugyan azon rendes közgyűlésen betölthetők, ha a rendes közgyűlés tárgysorozatába felvétetett, hogy az üres állás betöltésével kapcsolatban a közgyűlés folyamán esetleg megüresedő egyéb tisztviselői állások is be fognak töltetni. Minthogy pedig a vármegye októberi közgyűlésének tárgysorozatában 6. pont alatt az esetleg fokozatosan megüresedő egyéb állások betöltése is fel volt véve, a központi főszolgabirói állás betöltése folytán fokozatosan megüresedett 6zolgabi- rói állásnak az októl éri rendes közgyűlésen betöltése törvényes volt. Erről a vármegye közönségét az alispánnak folyó évi november 2-án 22915. sz. a. kelt jelentésével felterjesztett iratok visszaküldése mellett további eljárás végett értesítem, Budapestén, 1894. évi december hó 15-én. A miniszter helyett : Reiszig s. k. államtitkár. A kaszinói közgyűlés. Kaszinónk fennállása óta, még nem nyilvánult soha olyan nagy mérvű érdeklődés a választás itánt, mint a múlt vasárnapon lezajlott közgyűlésen. Tény az, hogy mióta az Augusz-féle házba költözött a kaszinó, a tagok érdeklődése meglepő módon fölelevenült és az óta a kaszinói élet sokkal frisebb, élénkebb. Eme nagy fokú érdeklődés nyert kifejezést a 6 iki közgyűlésen is. Jóval a közgyűlés megnyitása, d. e. 11 óra előtt benépesültek a kaszinó helyiségei és ä kisebb-nagyobb vitákba, kölcsönös kapacitálásokba merült élénk csoportok érdekes látványt nyújtottak, Pontban 11 órakor nyitotta meg Fórdős Vilmos elnök a közgyűlést. Mindenek előtt Fórdős Vilmos olvasta fel a múlt óv történetéről szóló elnöki jelentését, a mely általános helyeslések között örvendetes tudomásul szolgált. A tárgysorozat egyik kiemelkedő pontja a Garay-szobor bizottságának, vagyis a kaszinói választmánynak a Garay-szobor pályázatról a köz1895. január 13. — Gondoltam, igen. Hanem nem is merem remélni, hogy hozzám jöjjön az, akit szeretek. — Miért ne ? Hiszen ön szép ember, kedves is, jó állása is van. Szólt már neki ? — Még nem. De megteszem, megteszem még ma. — Lássa, ez a szép holdvilágos este úgy is arra való, hogy örök szerelmet esküdjék. Oh én is vágyom igazi boldogságra . . . A szentimentális hang nem igen sikerült Ilonkának (nem volt hozzá szokva) azért abba hagyta. Egy sokat mondó pillantást vetett még az ispánra, aztán elhallgatott, erősen elhatározva, hogy a nagy hallgatást olykor-olykor egy sóhajtással fogja fűszerezni. Ez gyakran még hatásosabb, mint a beszéd. Táncra — mert közben a kertben hűvösebb is. lett — megint összegyűltek a nagy teremben valamennyien. Ott volt az a lány is, a kit az ispán kiszemelt magának ; s mikor az csodálkozva nézte, hogyan cepeli ez a gyereklány az ő gavallérját, az ispán — félig-meddig a boszuságtól is — fülig elpirult. — Ez csalhatatlan jel, gondolta Ilonka magában. No csak, ha magad nem mersz beszólni, majd kiugrasztom a nyulat ón. — Hangosan, hogy mindenki meghallja, szólt a lovagjához: — Tehát a második négyesre mellettem marad, ugy-e? gyűlés elé terjesztett terjedelmes jelentése volt, melyet Bodnár István jegyző nagy gonddal szerkesztett meg. A Garay-szoborra vonatkozó jelentés lényegét már előző közleményeinkből ismervén olvasóink, azzal ezúttal nem kell foglalkoznunk. Ezután a választmánynak a kaszinó alapsza- bályainak módosítására vonatkozó javaslata került tárgyalás alá. A vita igen élénk volt, a melyben főleg Simontsits Béla alispán vett behatóan részt és több javaslatát fogadta el a közgyűlés. — Kívüle még: Fórdős Vilmos elnök, Kovács Dávid, Simontsits Elemér, dr. Steiner Lajos, Módly László, Pápé Dénes, Geiger Gyula stb. vettek részt a vitában. A leglényegesebb módosítás, melyet a közgyűlés az alapszabályokon eszközölt, az, hogy a választmányi tagok számát, tekintettel a tagoknak folyton gyarapodó számára, 12-ról 24-re emelte fel. A tagsági dijakkal hátralékos tagokra nézve a választmánynak indítványa az volt, hogy a fél évi tagsági díjjal hátralékos tag kizárható, az egész esztendeivel hátralékos pedig kizárandó. Nagyobb vita után azt a módosítást fogadta el a közgyűlés, hogy a hátralékos tagok az ügyész által megkór- dezendők, váljon továbbra is tagjai akarnak e maradni a kaszinónak és ha igenlő válasz dacára sem őzet az illető, akkor elveszti tagsági jogát. Az alapszabályok megvitatása után a választási aktus kezdődött. Fórdős Vilmos elnök feltette a kérdést, váljon a közgyűlés a módosított alapszabályok szerint 24 tagot óhajt-e választani, avagy ezúttal még a régi alapszabályok szerinti 12 tagot ? Geiger Gyula névszerinti szavazást kérelmező indítvány kíséretében azt javasolta, hogy miután a módosított alapszabályokat a belügyminiszter még nem hagyta jóvá, ezúttal csak 12 vál. tag választassák. Ezzel szemben Simontsits Béla arra való hivatkozással, hogy bár ő tiszteli a törvény rendelkezéseit, de miután a választmányi tagok számának felemelését tartalmazó módosítás sem vagyoni jogokat, sem egyéb fontos érdekeket nem érint és a módosítások jóváhagyása egyrészről bizonyosnak tekinthető, más részről pedig csak az alakiság betartásáról van szó, azt az indítványt terjesztette elő, hogy a közgyűlés válaszszon 24 vál. tagot, de ezen uj választmány csak az alapszabályok jóváhagyása után kezdje meg működését, addig a régi tisztikar és' választmány fungáljon. A közgyűlés óriási többséggel fogadta el ezt az indítványt. Geiger Gyula még egy Írásbeli indítványt terjesztett elő a melyben azt javasolta, hogy a kaszinó a tisztikar egyes tagjait (a pénztáros, könyvtáros) az eddigi szokás megváltoztatásával, semmiféle javadalmazásban ne részesítse. — De az Istenért, Ilonka, ilyen beszéd 1 ugrott fel kétségbeesetten a mamája. A többiek csodálkozva, meg bosszankodva álltak körülöttük. Mindenkinek a figyelme felé fordul. Ez kellett csak Ilokának. — Jogom van hozzá igy beszélni, kiáltja diadalmasan. Ugy-e Sándor? És bizalmasan átfonta kezével az ispán nyakát. Miüdenki szörnyüködik, bámul. A mama ájuláshoz van közel, a papa káromkodik. Márton Gizella gúnyosan bigyeszti föl az ajkát. — De édes Sándor, türelmetlenkedik Ilonka, szóljon már. Most magán van a sor. Nincs valami mondani valója ? Az ispán körülnéz megzavarodva, de a hogy meglátja a gúnyos arcokat, megjő a bátorsága. — Igen, van. Ilonka büszkén néz közül. Ab, ez a diadal: ez az ember ünnepélyesen megkéri a kezét ekkora társaság előtt! — Igen. van, mondja az ispán. Már régen megakartam kérni Ilonka kisasszonyt, hogy menjen a kicsinyekhez, játszani, a babáihoz. Ne fura- kodjék közénk . . . . . . Ilonka sírva futott az apróságokhoz, de azok Dem akarták bevenni maguk közé, mert az előbb olyan goromba volt hozzájuk. Don Jágó. A közgyűlés Simontsits Béla ajánlatára ez indit- váuyt a választmánynak adta ki tanulmányozás és javaslattétel végett. — Végül még Simontsits Béla indítványára a közgyűlés a lelépő tisztikarnak As választmánynak a múlt évben kifejtett buzgó és sikeres működéséért jegyzőkönyvi köszönetetet szavazván és azt Fórdős Vilmos megköszönvén, megkezdődött a választás. Koréinökül Spátiyi Antalt, körjegyzőül Kelemen Imrét választották meg. A jó Spányi bácsi köszönetét mondván a megválasztatásért, azt kívánta a kaszinó tagjainak, hogy mindegyik megérje még azt a kort, amelyben korelnök lehet. A szavazatszedő bizottság tagjaiul megválasztattak: Török Béla elnöklete alatt: Kurz Vilmos és Fejős Károly. Délután fél kettőkor vette kezdetét a szavazás. Volt négy féle szavazó cédula, de a jelöltek nagy többsége valamennyi tisztán ugyanazokból állott. A legnagyobb érdeklődés és küzdelem az igazgató választásnál volt. 126 kaszinói tag szavazott, a mi már magában véve eléggé mutatja, hogy mily nagy fokú érdeklődést keltett a választás. Hét óra felé járt az idő, midőn a szavazatszedő bizottság elnöke: Török Béla kihirdette a szavazás eredményét. Meg választattak : Elnök : Fórdós Vilmos (Kapott 124 szavazatot.) Alelnök: Szigetit Gábor dr. Igazgató: Vargha Lajos. (Ellenjelöltje : Biróy Béla.) Pénztáros : Antal Ferenc. Könyvtáros: Holub János. Jegyző: Bodnár István. Ügyész: Haidekker Béla dr. (125 szavazattal.) Választmányi tagok: Ágoston István kir. tábla bíró. Boda Vilmos orsz. képviselő (124 szavazattal.) Fejős Károly mérnök. Fink Kálmán kir. pónzügyigazgató. Goldberger Mór vállalkozó. Kramolin Emil dr. ügyvéd. Krammer János polg. isk. igazgató. Krcsmarik Pál kir. ügyész. Kurz Vilmos árvasz. elnök. Leopold Kornél dr. ügyvéd. Madarász Elemér várm. főjegyző. T. Nyitray Lajos polg. isk. tanár. Orffy Lajos ügyvéd (123 szavazattal.) Papp József dr. kir. közjegyző helyettes. Selcz József kir. törvényszéki elnök. Simontsits Béla alispán. Steiner Lajos dr. ügyvéd. Schneider Gábor kir. alügyósz. lotth Ödön ügyvéd. Tóth Károly mérnök. Török Béla ügyvéd. Ujfalusy Imre ügyvéd. Wosinsky Mór esp. plébános. Ifj. Závody Albin kir. törvényszéki bíró. A választás eredményének kihirdetése után kezdettek csak szétoszolni a mindvégig nagy számban együtt maradt kaszinói tagok. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalás. 1895. évi január hó 15-én. Antal Péter ellen sikkasztás miatt. Budas Mihály ellen súlyos testi sértés miatt. Bernhard Boldizsárné ellen súlyos testi sértés miatt. Mohai Bozália ellen súlyos testi sértés miatt. Vajda János, Varga Istvanné, Varga István és Pető Zsigmondné ellen csalás miatt. Mozolán Antal és Gyimóti István ellen ok- irathamisitás miatt. Molnár János ellen hamis eskü miatt. 1895. évi január hó 17-én. Fischof Jónás ellen csalárd bukás miatt Tumpek Ádám és Tumpek Ádámné ellen hatóság elleni erőszak miatt. Mészáros János, ellen lopás miatt. 1895. évi január hó 19 én. Gobel Alajos ellen lopás miatt. Siptár György ellen emberölés kísérlete miatt. Molnár Ferenc ellen lopás kísérlete miatt. Hírek. — Hangverseny és bál. Február 2-án tartják meg a szegzárdi róm. kath. ovoda és gyermek- menhely javára tervezett hangversenyt és bált. A hangversenyen, melyen magyar zenetörténelmi darabokat fognak előadni, a Káldy-féle, városunkban múlt évi fellépése óta igen előnyösen ismert zene- és énektársaság fog közreműködni, melynek tagjai: Káldy Gyula, Kuliffai, Várady és egyéb művészek. A műsor igen érdekes és változatos lesz ; a bál rendezo-bizottság is legközelebb megalakul. Ezen estély a farsang egyik legsikerültebb mulatságának ígérkezik.
