Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-02 / 36. szám

— Magyarország nábobjai. Magyarországon a legnagyobb földbirtokos maga a magyar állam, melynek 2.816,418 kát. hold földje van, tehát körülbelül tizedrésze a művelés alatt levő összes területeknek. A magánbirtokosok között herceg Esz- terházy Miklós az első, a kinek 421.058 hold birtoka van. A grófok között leggazdagabb gróf Schön- born Ervin 226,921 holddal, utána jön Festetich Tasziló 135,541 holddal; a részvénytársaságok között az osztrák-magyar államvaspálya 210,159 holddal, utána ötödik sorban következik Kóburg Fülöp herceg, mint 214,588 hold földuek a tulajdonosa. A leggazdagabb főherceg Albrecht, kinek 155.731 hold földje van, raig ai uralkodó család magyar- országi hirtoka 86,912 holdat tesz ki, József főhercegé pedig csak 56,039 hold, míg a vallásalap, melyet a kultuszminiszter kezel, háromszor akkora. A papi birtok közül legnagyobb a nagyváradi r. k. püspöké: 189,934 hold, azután következik a nagyváradi gör. kath. püspök 130,808 holddal, mig a legnagyobbnak hiresztelt kalocsai érseki uradalom csak 23,143 hold. A káptalanok között a leggazdagabb az egri káptalan 91,702 holddal, melynél a hercegprímás csak 1000 holddal gazdagabb. A városok közül a legnagyobb földbirtoka Debrecen városának van 91,618 hold. Utána következik Szeged 72,127 holddal. Az izraeliták közül a legnagyobb földbirtokos báró Schossberger Zsigmond 24,127 holddal, azután jön Popper Ármin és a Berthold bárók külön-külön 23,900 hold földdel. A magyarországi birtok nagyság szerint a következőleg oszlik meg: 50,000 holdnál több van 46 tulajdonosnak, 50,000 holdtól lefelé 30.000 holdig 31-uek van, 20,000 holdtól 10,000 holdig 151-nek, 10,000 holdtól 5000 holdig 266-nak, 5000 holdtól 1000 holdig 1655-nek és 1000 holdttól 750 holdig 981 földbirtokosnak van. Egész Magyarországon tehát csak 3192 nagybirtokos van.

— A fillokszerás szőlő termése. Annak idején említettük, hogy Schott Péter nagyszókelyi lakos szőlőjének kapálása közben 12 drb Mátyás, Ulászló és Il-ik Lajos-korabeli aranyat, 1 ezüst garast és bronz pénzt talált. A leletet felküldték a pénzügyminiszterhez, igy 7 drb arany érmet, 1 rézgarast és egy bronz pénzt a nemzeti muztum 39 frt 90 kr értékben meg is vásárolt. Öt darab aranyat pedig 28 frt 56 kr értékben a fenti ösz- szeggel együtt azzal küldött vissza a pénzügyminiszter, hogy a mennyiben a találó és a földtulaj, donos egy személy, az részére kózbesittessék. így Schott uram fillokszerás szőlőjének még is csak lett az idén egy kis termése.

§1

__________________________________

Ny

itva állhat annak kapuja életünk bármely pillanatában előttünk; s bizony be is csukódhatik akármikor, ha mindjárt húsz évesek vagyunk is.

És, úgy gondolom, rendjén is van ez igy. Kinek volna kedve élni tovább elaggott, eltörődött testtel, ha tudja, hogy a lélek örömei is mind elhagyták, s ami vissza van még az életből, az csak sivár, kietlen öregség. El, mindnyájunkban él a reménység, hogy vidám kedély, boldogság, tiszta öröm kisérgeti még öregsége utján is. S ez a remény nem maga az ifjuság-e ?

Mikor fiatalok vagyunk, — akkor se mindig tiszta kék az egünk, akkor is látunk pillanatnyi felhőt, rövid mutatót az öregségből; mikor elaggottunk, akkor is felhasad a szürke ború, s megpillantjuk a kék eget, reményeinknek, álmainknak megelevenülését, lelkünk megifjodását.

És igy hullámzik ez mindig, igy változik folytonosan egész életünk hosszú idején. Hogy el ne bízzuk magunkat, íolüti fejét minduntalan a késő, mogorva öregkor: hogy kétségbe ne essünk, csalogat, le-leszáll hozzánk aranyos szárnyaival a ragyogó, üde ifjúság.

Tizenhat éves gyerek voltam, mikor először éreztem lehet, illatát, mikor először tervezgetni, álmodozni. Azóta elhagyott, csüggedt napjaimban, még visszaszállt, hogy újra hűtlen legyen. A csüg- gedés eltűnt, reményiek szebb napokot s érzem újra mámorát az iíjuságnak ; mert, aki remélni tud, ifjú az még.

BUDAY LÁSZLÓ.

— Masíroznak a katonák. Tolnáról tudvalevőleg elhelyezték a huszárokat. Helyükre tegnap előtt érkeztek meg az odavezónyelt uhlánusok. Ut- jokban Szegzárdot is érintették. — A lovasságnál ugyan nincs katona-zene, — de azért a barna arcú horvát gyerekek vidám zeneszóval masíroztak keresztül. A horuisták ugyanis egy kis zenekart formáltak s ugyanám nagy tűzzel fújták az „Is is“ csárdást, meg egy pár magyar nótát. — Ez a kis tüntetés bizony jól esett mindenkinek, bizonyára az előllovagló ezredes tapintatát és figyelmességét dicséri s biztos jel arra, hogy jó barátságban élünk majd egymással. A legénység nagy része csak horvátul beszól s közülök egy, a ki valamicskét tudott magyarul, el is vette jutalmát, mert egy kikönyöklő ur örömében pár hatost dobott le az emeletről, úgy, hogy pár perc múlva már vígan füstölgött a virgónia. Csak aztán valami Starcsevics párti hazafi észre ne vegye ezt az erőszakos magyarosítást I

— A szegzárdi ipartestület által a saját házában létesített „iparos segéd-szálló“ berendezési költségeinek fedezésére a következő összegek folytak be: Steiner Lajos 2 frt, Nitsner Pál 2 frt, Eassovszky Julián 1 frt, Kunczer János 1 frt, Wagner Károly 1 frt, Tóth Antal 1 frt, Panta János 1 frt. Hidassy Mátyás 1 frt, Tóth Ignác 1 frt, Ferdinánd József 1 frt, Kiss Mór 1 frt, Hívért Ignác 1 frt, Báter János 1 frt, Simon Gyula 1 frt, Vatzek László 1 frt, Hauk Antal 1 frt, Mutsenhacher Lipót 1 frt, André István 1 frt, Mözs község 1 frt, Angyal Alajos 50 kr, Nikitits Imre 50 kr, Studer Lajos 50 kr, Grosz Samu 50 kr, Becsky János 50 kr, Franek János 50 kr, Kron Sámuel 50 kr, Szeghy Sándor 50 kr, Mayer János 50 kr, Mehrwert Ferenc 50 kr, Bukovinszky József 50 kr, Dicenty Eerenc 50 kr, id. Tóth Pál 50 kr, Salamon Miksa 50 kr, Ludvig József 50 kr, Ferner Mihály 50 kr, Hahn Ferenc 50 kr. Salamon Jakab 50 kr, Friedman Mór 50 kr, Salamon Armin 50 kr, Pirnitzer József 50 kr, Günsz Sándor 50 kr, Stokinger János 50 kr, Henezel Péter 50 kr, Leopold Lajos 50 kr, ifj. Müller Bernát 50 kr, Wilhelm Ede 50 kr, Fischl Lajos 50 kr, N. N. 50 kr, M. B. 50 kr, Parti József 50 kr, Bencze József 40 kr, Burka Ferenc 40 kr, Friedman Jakab 30 kr, Jilk László 30 kr, Goldberger Gerzson 30 kr, Mogyorósy Lajos 30 kr, Müller Bernát 30 kr, ifj Tóth Ferenc 30 kr, Lipovszky A.dám 30 kr, Berényi Jenő 30 kr, Thury Béla 30 kr, Eszterbauer Mihály 30 kr, Ferenc Gyula 30 kr, Puskás Ferenc 30 kr, Székelyi József 30 kr, Hradek Gusztáv 30 kr, Hradek Lajos 30 kr, Bóday Gusztáv 30 kr, Scheleznik Károly 30 kr, Tóth József 20 kr, Kő uig Károly 20 kr, Tolnai Lajos 20 kr, Simon Gyula 20 kr, Benkovics N. 20 kr, ifj. Tóth Pál 25 kr, Geipl Károly 25 kr, Kreskay Ferenc 20 kr, Simon Ferenc 20 kr, Dallmann József 20 kr, Petries Gottfried 20 kr, Schlotthauer Jakab 20 kr, Kóréh Ferenc 20 kr, Tallos Lajos 20 kr, Schiszler Károly 20 kr, Bőhl Vilmos 20 kr, Barta István 20 kr, Benczerits Ferenc 20 kr, Theisz Lőrinc 20 kr, Spitzer Ede 20 kr, Goldberger Ferenc 20 kiv Krammer József 20 kr, Schmideg Mór 20 kr, Proszbik József 20 kr, M. M. 20 kr, N. N. 20 kr, Papp Jenő 10 kr, Indrák János 15 kr, Szabó József 10 kr, Szoraju Mihály 10 kr, Laskó István 10 kr, Barti Antal 10 kr, Bulyáki János 10 kr,

P. A. 10 kr, Németh József 10 kr, Kramaries János 10 kr, Lendvay István 10 kr, Bogovics János 10 kr, Búzás Pál 10 kr, Kapitány János 10 kr, Kosztolányi Lajos 10 kr, Csillag József 10 kr, Bogovics Mátyás 10 kr, Tucsni Pál 10 kr, Foris János 10 kr, Stóger Gyula 10 kr, Vörös Ignác 10 kr, Rabelhoffer Antal 10 kr, Lerch György 10 kr, Schwarc G^ula 10 kr, Bicz János 10 kr, Hradek József 10 kr, Delién Károly 10 kr, Lipovszky Gyula 10 kr, Rózsi János 10 kr, Kapitány Ferenc 10 kr, Fleischer Jakab 15 kr, Józsa László 10 kr, Tau- szig Adolf 15 kr, Dittrich János 10 kr, Dittrich Ferenc 10 kr, Potyondi Mihály 10 kr, Bilicz Ferenc 15 kr, Gerán József 10 kr, Pichler József 10 kr, Fehér József 10 kr, Zahratka István 10 kr, Krasz Adám 10 kr, Pikay György 10 kr, Spitzer Jenő 10 kr, Marth János 10 kr, Börcsök József 10 kr, Stoll Alajos 15 kr, Müller Imre 15 kr, Kohl János 15 kr, Moizes Károly 15 kr, Onódy Imre 10 kr. Összesen 33 frt 20 kr. Melyért fogadják a nemesszivü adakozók az ipartestület nevében hálás köszönetünket. Szegzárd, 1894. augusztus

12-én. Nitsner Pál, elnök. Jilk Sándor, pénztárnok. Végess János, ipartestületi jegyző.

— Szemfüles kis csavargó. Egészen összetörődve, éhesen, fáradtan állított be a napokban egy beteges kinézésű, körülbelül 9—10 évesnek látszó idegen fiú Kiss József, őcsényi lakos házába s ri- mánkodva kérte, engedje meg, hogy éjjelre nála, valamely szögletben meghúzhassa magát. Kiss megszánva a kis nyomorultat, nemcsak éjjeli szállást, hanem még vacsorát is adott neki. Meg is hálálta szépen. Mert reggelre kelve nemcsak a kis csa__________TOLNAVÁRMEGYE.__________

va

rgó, hanem’ vele együtt a gazda újdonatúj zsebórája, melyet csak előző nap vett, eltűnt. Kiss rögtön be is jött |Szegzárdra és elbeszélve az esetet. Eszterbauer órásnak, a kitől az órát vette, arra akarván kérni, hogy ha a véletlen a kis tolvajt erre hozná, rajta legyen, hogy ő óráját visszakaphassa, midőn betoppan a kis gazember s az órát megvételre ajánlja. Kiss rögtön nyakon csipte a halálra ijedt kis tolvajt, az órát tőle elvette, őt magát pedig felkisértette a városházához.

— Veszett eb. Az újvárosban egy veszett kutya két gyermeket és több kutyát összemart, ezért a hatóság elrendelte a kóbor kutyák összefogdosá- sát. A sintér suhancok nagy buzgalommal hozzá is láttak a munkához, ha kóbor kutyát nem is, de egy sereg vadász ebet hamarjában összefogdostak. Egy vadász kutyát pláne a kapujában álló háztulajdonos lába mellől vittek el a kérlelhetlen suhancok, szitokkal illetvén a gazdát, a ki e miatt rájuk szólt. Hát szép ez a nagy buzgalom, de szerintüuk teljesen felesleges az állandó felügyelet és gondozás alatt levő kutyákat összefogdosni, ha egy óra múlva a szokásos 50 krrét úgy is kiadják a gazdának. — A sintér suhancok markát ugyanis ez az 50 kr. borravaló csiklandozza. Pedig épen az által terjedhet a veszettség, hogy az elfogott vadász ebet mindenféle kóbor kutyával összezárják s ha a tulajdonos kiváltja, igazán nem lehet biztos benne, hogy kutyája a ketrecben töltött egy óra alatt csakugyan nem szerzett-e valami bajt!!

— Lólopás. Mióta Buday Gyula, szegzárdi csendőrhadnagy derék csendőreivel a tolnamegyei lókötők nagy seregét összefogdosta s ártalmatlanná tette, a mi már több, mint fél éve, a lótolvajok, a kik még szerencsésen megmenekültek, eddig úgy elhallgattak, hogy azóta sem hallottunk lótolvajlás- ról Tolnamegye területén. De a napokban Tévéim Keizer György egy szép lova az istállóból eltűnt. A csendőrök a ló nyomán elmentek az őcsényi határig, a hol a lovat, miután a tolvaj az üldöző csendőröket észrevéve elmenekült, egy fa alatt legelve találták, mire tulajdonosának visszaadatott. Ez lett volna tehát hosszú idő után az első lólopás, de ez sem sikerült.

— Kizsebelt mulató. Seemann János szászvári bányamunkás a napokban több társával a mázai korcsmában mulatott s ott jól leszopta magát, úgy, hogy Braun Henrik s Stefan Jánosnak kellett onnan elvezetni s egy pajtába lefektetni. De mert tudták, hogy zsebórája s 20 frt pénze igy veszélyben forog, kérték, adja át egyiknek reggelig, de ő a részeg emberek makacsságával vonakodott nekik átadni, minek az lett a vége, hogy valami ügyes tolvaj felhasználta Seemann tehetetlen állapotát, és megszabadította pénzétől és órájától. — Most ütheti a nyomát.

— Lopás. Csányi Juli csavargónő ruháit Síin ontornyán zálogba adván, mindenképpen azon iparkodott, hogy azokat kiválthassa Végre elhatározta, hogy eljár házakhoz napszámba, és a mit a napszám ki nem ad, azt majd kiadja a keze ügyébe eső egyik-másik értékes tárgy. S mindjárt első nap eltalálta. Fischer Dávid ottani lakoshoz hívták napszámba, a hol a szekrény tetején egy zsebórát vett észre. Ezt észrevenni, ügyesen megához kaparintani s másnap potom áron eladni, Csányi Julinak csekélység volt s bár csak harmadnapra vették észre, hogy az óra eltűnt, — a gyanú mindjárt az igazi tolvajra esett s ép akkor csípték el, mikor a kiváltott ruhájával Simontornyát el akarta hagyni. Letartóztatták és átadták agyönki kir. járásbíróságnak.

— Elveszett tárca. Gutherr Ida k. a. Budapestről Szegzárdra jött egy rokonához látogatóba, kivel künn járt a remete kápolnánál, a hol erszényét pénzestül elvesztette A tárcában egy török ezüst érem is volt, és ez vezetett a tárca nyomára. A megtaláló Kömives István nevű 14 éves fiú u. i. a török érmet, mely több frtot megért, egy szegzárdi lakosnak eladta 20 krért; igy kitudódott a megtaláló neve, ki a pénzt társaival: Komtves János, Ágoston János, Németh István, Revnyák Ferenc, Csötönyi Bálint és Munkácsi Józseffel elosztotta. A tárca, a török érem és a pénz legnagyobb része megkerült és tulajdonosának visszaadatott.

_______1894. szeptember 2.