Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-28 / 5. szám

olvastam. Tény az, hogy midőn most január 8-án Esterházy Miklós Móric ő méltósága Perczel Dezsőnek nyilvánosan tett Ígéretére vagy állítólagos reverzálisára vonatkozólag tőlem értesítést kért, e felszólítást Esterházy Miklós Móric grófnak nyilatkozata után most indiskréció nélkül említhetem s bámulatomnak adok kifejezést a fölött, hogy hon- nét jutott az köz’udomásra, miután ón arról senkinek sem tettem említést, én meg voltam arról győződve, hogy e levél nálam megvan s azért írtam neki azt. „hogy súlyos indiskréció volna részemről e magánlevélnek közlése“. Tény az, hogy midőn Perczel Dezső január 18-án nálam volt s felkért arra, hogy levelét lemásolhassa, ón azon biztos tudatban voltam, hogy annak az „esperesi iratok“ fascikulusában kell lenni, az iratokat darabonként ismételten átkutattam s nem találva, a zárt asztalfiókomban őrzött fontosabb leveleimnek gyűjteményét is teljesen átkutattam, de nem nyugszom most mindaddig, míg azt meg nem találhatom. Emlékezetből azonban elmondtam neki anuak tartalmát úgy, a mint azt fentebb közöltem.

Végtelen sajnálom azt, hogy most, midőn Perczel Dezső az országházban mondott beszédében maga kéri é levélnek közzétételét, indiskréció nélkül sem tehetem azt, a mit Esterházy Miklós Móric ő méltóságával szembrn diszkrécióm tiltott. Sajnálom — mondom — hogy a szószerinti szöveg nem oszlathatja el azon, különben lényegtelen különbséget, a melynek lényegéhez mindnyájunk emlékezeté folytán kétség nem férhet.

Mindezen tényeket összefoglalva a dolog úgy áll: hogy a lényegben teljesen összhangzik mindnyájunknak emlékezete s csak a levél jellegére vonatkozólag eltérők a vélemények. A nyilatkozatok egyike reverzális jellegűnek tartotta azt, ón pedig, a ki legilletékesebb vagyok annak megítélésére, taiután e levél magánlevelemre adott válasz volt — elfogulatlanul nyilvánítom ki azt,, hogy annak tartalma nagy megnyugvásomra szolgált, de reverzálisnak soha sem tartottam, miután reverzá- list nem kértem és ezt Perczel Dezső képviselő- jelölthöz a választás előtt intézett levelemben ki is nyilvánítottam. — KeltAparon, 1894. január 21-én.

Wosinszky Mór, s. k. esperes-plébános.

Január 23-án Wosinszky megtalálta Perczel levelét és azt a következő kisérő levéllel küldte meg Perczelnek:

Méltóságos uram!

Miután állitólagos reverzálisának ügyében a képviselőházban oly férfias módon követelte levelének közzétételét s azóta házamat teljesen átkutatva, megtaláltam a régészeti irataim halmaza közé került levelet, — mellékelten van szerencsém azt méltóságodnak megküldeni, kérve, hogy azt önmaga publikálja. Felhatalmazom egyszersmind arra, hogy méltóságod is közzéteheti az esetleg még birtokában levő azon levelemet, melyet a képviselőválasztás alkalmával méltóságodhoz intéztem,

Apar, 1894. január 28-án.

Wosinszky Mór, s. k. esperes-plébános.

Perczel levele következő:

Bonyhád, 23/1. 1892.

Főtisztelendő Esperes ur!

Tisztelt barátom !

Folyó hó 19-óról kelt szives levelére csak ma felelhetek, mert egyheti folytonos testet és lelket ölő faluzás után ma van első félnapom, melyet itthon töltheteK.

Mindenekelőtt igen köszönöm és elismerésemet fejezem ki a kerületi papságnak hazafias és tapintatos magatartásáért.

A jelenleg fenforgó u. n. elkereszte- lési kérdésre nézve nézeteimet ismerni óhajtván, következőkben fejtem ki azokat:

Jó katholikus voltam, vagyok és leszek is mindenkor és csak helyesléssel és elismeréssel nyilatkozhatom az e részben legilletékesebb faktor, az ország hercegprímásának e kérdésben elfoglalt álláspontjáról, melyre én is helyezkedem és remélem, hogy ez alapon a kérdés szerencsés megoldása lehető lesz. Épp ezért a leghatározottabban el kell ítélnem Schopper György püspök és az ő álláspontját osztóknak magatartását.

A katholikus autonómia szervezését én is óhajtem, de csakis egy életképes és életerős és épp ezért a világi elem kellő túlsúlyát biztosító autonómiáét.

Ezekben siettem nézeteimet röviden vázolni.

Községeim legnagyobb részét már bejártam ; bár már a még visszalevőkön is lul lennék, főkép a mostani rossz utak mellett. Fogadja szívélyes üdvözletem nyilvánítását, melylyel a közeli viszontlátásig maradtam igaz tisztelője Perczel Dezső.

1894. január 28.

TÖRVÉNYKEZÉS.

A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyekr 1894. évi január hó 30-án

5312/1893. Horváth Irarénó ellen tűzvész oko- zás miatt

5278/1893. Nagy Gábor, Serák Lajos és Értékes István ellen lopás miatt.

5276/1893. Körmendi Mihály és Ponecker Ferencné ellen lopás miatt.

1894. évi február hó l-én

5313/1893. Péri József ellen súlyos testi sór-> tés miatt.

5275/1893. Szabó Ferenc ellen tűzvész okozás miatt.

5277/1893. Szita János ellen lopásért.

5439/1893. Petrovics József ellen súlyos testi sértés miatt.

5500/1893. Yida János ellen gyilkosság miatt.

5546/1893. Stockinger János ellen rágalmazás.

TOLNA VÁBMEGYE.

Hírek.

— Királyi adomány. Ő Felsége magán pénztárából a szakcsi tűzoltó egyesületnek 100 forintot adományozni méltóztatott.

9

— Wosinszky sajtópere. A „Magyar Állam“ cimü lapban napról napra rágalmazó cikkek jelentek meg Wosinszky esperes el'en, mert nem tudják neki megbocsátani azt a nagy bűnt, hogy Perczel levelét nem volt hajlandó reverzálisnak minő- siteni. — A Vajai és Anderle szellemében szerkesztett újság nem tartja Wosinszkyt méltónak a papi hivatásra, mert ő, — miként az esperes ur mondja nyilatkozatában, ellenfeleit nemtelen fegyverekkel nem támadja és fegyverül sárt nem ragad kezébe. Wosinszky az őt papi becsületében sértő „Magyar Állam“ ellen, mely Wosinszkyrol a többi között azt a bolondot irta, hogy Pécsett a történetek után várják papi hivatalairól való lemondását, sajtópert indított. Wosinséky már a második kath. pap, ki a M. Á. papi közlöny ellen sajtópert indít. Minél több olyan derék, önérzetes, kiváló szellemi és lelki műveltségű papot, — minő az apari esperes, — ki szívvel, lélekkel szolgálja a vallást, — de agitácionális politikai üzelmekbe nem avatkozik, ki a kath. ügyet, minden megengedett és tisztességes eszközzel előbbre vinni segíti, de a közdelejn hevében sem ragad nemtelen fegyvereket és nem vezetteti magát a vak fanatizmus által és akkor az áldatlan harc és a felkorbácsolt szenvedélyek felekezeti üszkének lo- bogása helyett békesség és nyugalom lesz Magyar- országon.

— Adakozások a népkonyhára. Gróf Széchenyi Sándor 2 birkát, D'óry Dénes 4 zsák burgonyát, 1 zsák babot és 1 zsák kukoricát, dr. No- vák Sándor 3 frt 50 krt, Seres Konrádnó 1 f$ot. A lefolyt heten 1482 adag meleg étel osztatott ki.

— A Tóth Kálmán szoborbizottság ezennel tisztelettel felkéri mindazokat, kik a Tóth Kálmán Albumra előfizetési gyüjtőivet kaptak, hogy ezt a bizottság elnökéhez mielőbb beküldeni szíveskedjenek. A szoborbizottság.

— Alapszabály jóváhagyás. A báttaszéki ^magyarosító kör« alapszabály tervezete a nagyméltó- sagu magyar kir. belügyminisztérium által jóváhagyatott. — Erről privát levélben értesítette Simont- sits Elemér vármegyénk aljegyzője Janosits Károly községi aljegyzőt s egyúttal a szép és nemes ügy előmozdítására 5 frtot küldött, mely összeg a legközelebb tartandó első tisztújító ülés alkalmával rendeltetési helyére fog adatni.

— Mezítlábas huszár. Némedii majorban a héten egy fui;a alak jelent meg: egy huszár mezítláb. A dolognak csakhamar hire ment s igy megtudták a csendőrök is, kik ebben mindjárt katona- szökevényt sejtettek. Felkeresték tehát s igazolásra szólították fel. De magát igazolni nem tudván, eleinte mindenféle kifogáshoz folyamodott, de látva, hogy ezek mitsem használnak, végre bavallotta, hogy ő Varga Vince, a 10 huszárezred Pakson állomásozó 5-ik századához tartozik s onnan — a sietségben kard s csizma nélkül — azért szökött meg, mert az egy évvel idősebb katonák folyton gorombáskodtak vele. A mezítlábas huszárt vissza- kisérték Paksra a századpjrancsnoksághoz.

f

— Betöréses lopás. Sukkért Adám paksi lakos pincéjét a napokban feltörték és abból nagyobb mennyiségű bort, pálinkát és sok más egyebet elloptak. — A tetteseknek még eddig semmi nyoma.

— Helyreigazítás. Lapunk múlt évi 43. számában megjelent »Hamis tizes bankói cimü hírünkre vonatkozólag, melyben azt irtuk, hogy Döme Ferenc, tengődi közs. pénztáros dr. Kiss Ernő, ta- másii ügyvédnek hamis 10 frtossal akart fizetni, ki azt az ottani szatócstól kapta, a ki meg viszont egy siófoki gabonakereskedőt nevezett meg, mint a kitől a bankót kapta, megjegyezzük,'hogy úgy a 10 frtost, valamint az egész ügyet a budapesti kir. törvényszék megvizsgálta, a 10 frtos bankót jónak találta s a bűnvádi eljárást megszüntette s igy természetesen a hírünkben említettek egyikét sem terheli többé a gyanúnak még az árnyéka sem.

— A megszökött örült. Megírtuk egyik múlj számunkban, hogy Bállá János, nagyszokolyi elmebeteg ember, hogyan szökött meg a szegzárdi kórházból s hogy a leggondosabb utánjárás mellett sem tudtak akkor nyomára jutni. Mint most értesülünk, Bállá nem fagyott meg, hanem hosszas bolyongás után — haza került anyjához, a hol aztán megtalálták. De már akkor cifra dolgok történtek az anyai háznál. Mert azalatt, hogy a fiút a kórházban ápolták, az anyja is megőrült, és ép akkor tört ki rajta, midőn fia megérkezett. A napokban mind a kettőjüket beszállították a szegzárdi kórházba.

— A szegzárdi önkéntes tűzoltó egyesület és a szegzádi alt. ipartestület által folyó hó 20. tartott táncmulatság alkalmával a bevétel 164 frt 32’ kr, kiadás pedig 127 frt 49 kr volt. A tiszta jövedelem tehát 36 frt 83 kr. Jegyeiket megváltották : özv. Theodorovits Lajosné 5 frt, özv. Szé- pauer Sándornó 3 frt, dr. Kramolin Emil, N. N., Ferdinand József, ifj. Mayer János 2—2 frt, Tak- ler József, Zsigmond Ferenc, Hauk Antal. Pernitz József, Jilk Sándor, Groszbauer Ferenc, N. N., N.

N. 1—1 frt. Felülfizettek: Untermüller Alajosné 1 frt 40 kr, Po 1 Iák Ignác 1 frt 20 kr. Csepdáro- vics Ferenc, Fránek János 1—1 frt, Hajá Béla 70 kr, Kis Pál, Vatzek László. Hornok József, N. N., 50—50 kr. Tóth Antal, Hidasi Mátyás. Ferenc Gyula, Bulyáki János 40—40 krrral. N. N., Buko- vincky József, Kajdi Lajos. Nagy Béla Potyondí Lajos, Bocskor Imre N. N., N. N , Hödl Andor, Haudinger Gyula, N. N., Tóth Gyula, Puskás Ferenc. N. N., Herdlein Lajos, N. N., N. N; N. N.,' N. N., N. N.. N. N , N. N. Bévószi N., André I. László József, Jilk László, Inzelt Gyula N. N. és Erdődy Lajos 20—20 krral.

— Kiürített pénzes láda. Simon György tamásii lakos utcai szobáját e hó 15-én éjjel feltörték, és a láda fiában levő 150 frt készpénzt ellopták. A tettes mindenesetre a viszonyokkal ismerős ember volt mert a szobában, de meg a ládában levő összes holmikból semmit sem vitt el, hanem csak a ládát, és annak a fiókját feszitette fel és ürítette ki. A tettest nyomozzák.

— Vakmerő tolvajok. Öregebb és ifjabb Somogyi Mihály bátai lakosok e hó 14-én éjjel K o- p a c s e k Aurél ugyanottani lakos udvarába bementek, s mig a háznép ott benn aludt, ők az udvaron levő kocsiknak az összes kerekeit, lépcső vasait s más egyéb vasrészeit leszedve, elvitték, otthon szétszedték, a vasrészeket feldolgozták, a farészeket pedig elégették. Nagy vakmerőség kellett pedig e lopáshoz, mert a vasrószek leverése bizonyára nem történt meg minden zaj nélkül. De senki sem vette észre őket a házban. Hanem a csendőrök mégis kinyomozták a tetteseket, letartóztatták és átadták őket a szegzárdi kir. ügyészségnek.

— Ne kérdezd, csak vedd meg. Szeget ütött ugym a fejébe Olasz József és N y i r ő Mihály tamásii lakosoknak, hogy Kovács György nekik egy szép, mázsás malacot 10 írtért kínál, sőt e fölötti csudálkozásuknak még szavakban is kifejezést adtak ; de mivel Kovács azt felelte nekik: „Ne kérdezzétek, hanem vegyétek meg 1“ no meg mert lelkiismeretük sem volt valami kényes csakhamar megalkudtak 8 írtban, s a pénzt közösen lefizetve testvériesén megosztoztak a malacon. Fiatal is volt, zsíros is volt a malac, el is rontották tőle a gyomrukat. Szerencsére a csendőrök már másnap tisztába jöttek a dologgal, s beszállították őket a tamásii kir. járásbírósághoz, a hol majd a gyomruk ismét a rendes kerékvágásba jut.

— Uj zenedarab. Rózsavölgyi zenemű kereskedésében és annak kiadásában megjelent „Lengyelke,“ szerzé — és Szájúéi Karolin urhölgynek ajánlja Joó Károly báttaszéki kántor.

___________ 5.

— Zongorák és pianinók a világ első gyáraiból, közöttük Ehrbar, Blüthner, Peine stb. újak és átjátszottak ezen időben legolcsóbb helyen vásárolhatók K1 i n g e r hírneves zongora termeiben, Budap1 st, Váci korút 21 sz. alatt. Hosszú zongorák, uj modern zongorákra előnyösen becseréltetnek.