Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-11 / 11. szám

A szegzárdi alapnevelési egyesület köz­gyűlése. A szegzárdi alapnevelési egylet február 25-én tartotta évi közgyűlését, melynek egyik legérdeke­sebb pontja: a titkán jelentésből vesszük a követ­kező adatokat: Az egylet 1892 május óta nem tartott köz­gyűlést, mert a jövedelmi források rohamos apa­dása következtében az- óvoda fennállása alapjában meglévőn ingatva, a választmány előbb minden ren­delkezésére álló eszközt fel akart használni az óvoda további fennállásának biztosítása érdekében, mielőtt erről a közgyűlésnek jelentést tenne. Ez a fennállás most már az által, hogy a község áilandóan évi 300 írttal járul a terhek vi­seléséhez, biztosítva lévén, a választmány a február 25-ón tartott közgyűlés elé már azon örvendetes jelentéssel léphetett, hogy ez az 58 év óta fennálló, tehát az országnak majdnem legrégibb óvodája továbbra is fenntartható lesz. • . Az egyesület anyagi viszonyainak feltünteté­sére szolgáljanak a következő, a fölülvizsgált szám­adásokból mentett adatok: 1892 ben volt bevétel 979 frt 49 kr, kiadás 984 frt 18 kr; készpénz­maradvány 45 frt 31 kr. Követelésekben 2657 frt 84 kr, összes maradvány 2703 frt 15 kr. — Ezen maradvány fedezésére szolgált: takarékpénztári be­tétekben 2235 frt 15 kr; 13 alapító tag tőketarto­zása 325 frt, kamat- s tagdíjhátralékok 143 frt, összesen 2703 frt 15 kr. Az 1893. évben volt bevétel 1021 frt 30 kr, kiadás 872 frt 7 kr, készpénzmaradvány 149 frt 23 kr, követelésekben 2227 frt 25 kr, összes ma­radvány 2376 frt 48 kr. Ezen maradvány fedezé­sére szolgál: takarékpénztári betétek 1954 frt 48 kr, 11 alapító tag tőketartozása 275 frt, kamat- s tag­díjhátralékok 147 frt; összes maradvány 2376 frt 48 kr. Miután az 1891. óv végén az alapvagyon ki­tett 2826 frt 84 krt, kitűnik, hogy az 1892. évben 123 frt 69 kr, az 1893. évben 326 frt 67 kr, ösz- szesen 450 frt 36 kr használtatott fel az alap­tőkéből. Az egyesület gyámolitásához hozzájárultak: az alapítványi urodalom 41 frt 66 kr s 6 □ méter tűzifával, a szegzárdi takarékpénztár 15 frttal, a tolnamegyei takarók s hitelbank 20 frttal óvenkint, a szegzárdi népbank 1892-ben 10 frttal, Szegzárd nagyközség 1893-ban 50 frttal. Az egyletnek van jelenleg 22 alapító, 102 rendes s 60 pártoló tagja. A növendékek létszáma 1892-ben 86 volt; ezekből 48 fiú, 38 leány. Legnagyobb volt a lét­szám május hóban 67, legcsekélyebb jauuárban 42. Az általuk fizetett tandíj összege kitett 183 frt 50 krt. 1893-ban 76 növendék közül volt fiú 42, leány 34. Tandíj címén befolyt 156 frt 50 kr. Betegségek gyakran fordultak elő, sőt a dif- teritis is felütötte rémes fejét s 2 gyermeket el­ragadott. Bati János kisdednevelő, ki már 17 éve buzgalommal és odaadással működik az intézetnél, megrongált egészségére való hivatkozással, benyúj­totta a vallás- és közoktatásügyi ministerhez nyug­díjaztatása iránti kérvényét s ugyanez alkalommal kérte a választmányt, hogy nyugdíjügye elintézéséig gyakori, ténykedése alól mentse fel, ill. saját költ­ségén helyettesitőről gondoskodjék. A választmány sajnálattal vette tudomásul a nevelő egészségi állapotának hanyatlásáról szóló ér­tesítést, az óvodai gyakorlati tanítás kötelezettsége alól felmentette s utólagos jóváhagyás reményében helyettesítéséről gondoskodott. Yógül az intézet jövőjére kiható miniszteri rend< létről kell még megemlékezni, mely az inté­zetet nyári és állandó menházak vezetésére képesítő tanfolyamok szervezési jogával ruházta fel. Ilyen 6 hetes tanfolyam 1893. október óta most már a 3- ik nyílik s ez utóbbira annyian jelentkeztek, hogy csak egy része volt felvehető. A közgyűlés lefolyásáról röviden a következő­ket jelenthetjük: Az imént ismertetett titkári jelentést a köz­gyűlés tudomásul vette s köszönetét mondott az igazgató-titkárnak a beható jelentés késíStóseórt. 6. ___________________________________ A számvizsgálók jelentését a közgyűlés tudo­másul veszi s megadja a szokásos óvás fentartása mellett a felmentvényt. K folyó évi költségvetés: Szükséglet 875 frt. Ennek fedezésére szolgál a Szegzárd nagyközség által megszavazott 300 frt, az alapítványi urodalom adomáuya 42 frt, tandíjak 150 frt, tagdíjak s ado­mányok 200 frt, takaréktári betétek után kamat 78 frt, alapítványi tőke utáni kamat 22 frt, összesen 792 frt. Mutatkozik hiány 83 frt. — Közgyűlés a bemutatott költségvetést elfogadja. Bati János helyettesítésével a közgyűlés M a 11 i o n i Jánosnét bízta meg. Tisztujitás alkalmával elnök lett Bezerédj Pálné, alelnök Miké György, igazgató-titkár Kram- mer János, titkár Szendrődy Dénes, ügyész dr. Pir- nitzer Béla, pénztáros Holub János, gondnok Zsig- mond Ferencz. — Választmányi tagok : Ágoston Károlyné, Leopold Kornélnó, özvegy Pap Lajosnó, Bili Józsefnó, özv. Sass Istvánná, özv. Séner Im- róné, Tókus Vilmosné, özv. Totth Istvánná, özv. Bóth Ferencnó, Walter Károlyné. — Antal Ferenc, Bezerédj Pál, Bodnár István, Goldberger J. Mór, Kovács Dávid, Leopold Sándor, Dr. Lévay Ignác, Módly László, Dr. Steiner Lajos s Tóth Károly. tolnavArmegye._________ MU LATSÁGOK. — Kitünően sikerült táncmulatság volt Kö- lesden február 20-án. A kölesdi bálok messze föl­dön híresek voltak már a régi időktől fogva s hogy hajdani jó hírükből nem fognak egyhamar megfogyatkozni, annak fényes jelét adta a 20-án tar­tott jótékony célú táncvigalom, a melyen kivilá­gos. kivirradtig járta a kállai-kettőst a jókedvű fia­talság, s nem volt senki sem, a ki megelégedet­ten ne távozott volna. Ott voltak asszonyok: Apáth AJajosné, Appel Gusztávné, Bernrieder Józsefné, Berky Jánosnó, Fonyó Lászlónó, dr. Györky Lajosné, Grünwaid Jánosné, Haffuer Jánosnó, Kovách Lászlónó, Kánit- zer Béláné, Koritsánszky Dénesnó, Kálmán Dezső- nó, Laki Gusztávné, Majthényi Lászlónó, Mányoky Kornólné, Tarródy Lajosné, Várkonyi Ivánná. Leányok: Apáth Gizella, Áppel Sarolta, Berky Ilona, Fonyó Sarolta és Margit, Györky Mariska, Grürwald Irén, br. Jeszenszky Emma, br. Jeszenszky Anna, Komorócy Ilona, Kovách Margit, Láng Mar­git, Láng Ella, Laki Kata, Laki Böske, Laki Vilma, Lestyán Mariska, Majthényi nővérek, Mányoky Irén, Széllé Sarolta, Szelte Mariska, Bitter Ida. A négyeseket 28 pár táncolta. A jótékony célra (utcai lámpák beszerzésére) bejött 63 frt 32 kr tiszta jövedelem. IRODALOM. ZENE. — Az Orient-Express pontosságával köszön­tött be elsejére a Magyar Szalon márciusi füzete a novellák, cikkek, költemények és rajzok egész seregével. Egy 42 cm. hosszúságú karton melléklet igazán gyönyörű metszetben mutatja be Munkácsy Mihály Honfoglalását. — A szenzációs festménynek ez a legelső és egyetlen reproductiója, a mi lapokban megjelen, mivel a kép sokszorosítási jogát a Magyar Szalon kiadó- hivatala szerezte meg világhírű festő hazánkfiától. A füzet ezenkívül több vázlatot közöl Munká-csy- t ó 1 és a Honfoglalásnak egy külön önálló részletét is. E füzetben írtak többek közt: Szana Tamás, Szabónó N o g á 1 Janka, A b o n y i Árpád, K u n o s s Ignác, S c o s s a Dezső, Tábori Bo­bért, M a k a i Emil stb. stb. E kitűnő folyóiratot legmelegebben ajánlhatjuk t. olvasóinknak. Előfize­tési ára: 1 évre 10 írt, fél évre 5 frt, Negyedévre 2 frt 50 kr. A kiadóhivatal cime: Budapest VIII. Sándor utca 9. sz. KÖZGAZDASÁG. A községi bikák tartása és haszná­latáról. Minthogy az okszerű állattenyésztés képezi je­len körülményeink között gazdálkodásunk azon ágát, mely némileg elfogadható hasznot nyújt, csak ter­mészetes lehet, ha e téren a legfontosabb teendőkre a figyelmet felhívni iparkodunk. Egy ilyen lényeges kérdést képez állattenyész­tésünk terén a községi apaállatok — és mert a szarvasmarha tenyésztésről van szó — a bikák tartása és használatának módja. Az e körüli eljárás a legtöbb helyen hibás, ami az állattenyésztés fej­lesztésére hátrányos, az evvel foglalkozó egyes gaz­dára ép úgy, mint az egész községre pedig anya­gilag káros. IBP 4. március 1L A községi bikák tartása, takarmányozása •— a legtöbb helyen teljesen téves, mert rendesen egy, oldalú, áll pedig leginkább jobb vagy rosszabb mi­nőségű réti széna korlátlan etetéséből. Mely eljárás egyrészt pazarló, másrészt célnak meg nem felelő. Kevesebbet a szénából és a helyett 4—5 liter za­bot naponként és a bikák jó erőben lesznek annél- kül, hogy tartásuk többe kerülne. A bikák használati módja körül azon közsé­gek követnek el legnagyobb hibát, a, hol szokásban van azokat a közös csordával a legelőre hajtani. — Ennek eredménye az, hogy az állatok aránylag rö­vid idő alatt tenyészképtelennó válnak, és ép ezért nagyon rövid szolgálati idő múlva kiselejtezendők, mi a községnek csak jelentékeny anyagi vesztesé­get okoz, a tenyésztő kisgazda pedig amellett, hogy e közös kiadáshoz hozzájárulni kénytelen, tenyésze­tében is szenved a hiányos szaporulat és a minő- ségbeni visszamaradás révén, mert még olyan ese­tek is vannak, ahol a kevert fajtájú — magyaros tarka bonyhádi — csordákban együtt jár künn a magyar és a tarka bika. Hogy ily körülmények kö­zött okszerű tenyésztésről szó sem lehet, hogy ilyen körülmények között a gazda időt, pénzt és munkát hiába veszteget, nem szorul bővebb fejtegetésre. Ne ereszszék tehát a községek a bikát a kö­zös csordával legelőre, takar mányozzanak okszerű- ebben, igy hatnak állattenyésztésükre hasznot ho­zón, és magukat jelentékeny kiadásoktól mentik fel az által, hogy bikáik tártósabbak lesznek. ____________ M; F. A. Me ghaltak Szegzárdon 1894. évi március hó 4-től március hó II ig. Német József 5 hónapos, gyermekaszály. — Káldi Lidia 5 éves tüdógümőkór. — Deák Ferenc 4'» éves, saiv- szélhüdés. — Sziicsény János 8 éves, görcsök. —Hosszú József 7 napos, veleszületett gyengeség C3r abona árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza tavaszra 7‘24, 7-26. Tengeri 1894. máj.—jun. 489., 4‘Sk). Zab tavaszra, 6*91. 6 92. Szegzárdról indul reggel 7 éra 35 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 óra 15 perckor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 30 perckor. Szegzárdról indul délelőtt 12 óra 02 perckor, Budapestre érkezik délután 7 óra 15 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 7 óra 54 perckor. NYILTTÉR. Becses lapjának „Vidék“ rovatában oly köz­lemény foglaltatott, mejyek egyházam érdekében visszautasítani kötelességme. Engem nem kilenc tagja a hitközségnek, hanem kétharmada vá­lasztott elnökévé azon célból, hogy az egyház elharácsolt vagyonát rendezzem. Tudvalevő dolog, miként az egyház számadásai csaknem 3 évtizeden át megvizsgálva nem lettek. Természetes tehát, hogy vannak atyafiak, kiknek nincs inyökre elnök­ségem, miután szándékom világot deríteni az eddig homályos dolgokra. Petko Antal báttaszeki gör. kel. szerb egyházközség elnöke. Idei máltai burgonya Úri gomba Zöld borsó dobozban Vérbélü narancs Kapható: Salamon Testvérek fűszer-, csemege-, bor-, cognac-, rum- és tea-kereskedésében SZEGZÁRDON. Dr. Hangel-féle ház.

Next

/
Thumbnails
Contents