Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-02-25 / 9. szám
6. TOLNA VÁRMEGYE. Ezek folytán azon feltevés, mintha az iskolaszék másfél év lefolyta alatt az állomás betöltése tárgyában többet nem tett volna, mint annyit, hogy folyó évi február 24-ig hirdetett pályázatot; továbbá azon állítás, hogy itt már misfól óv óta Pech Jakab van alkalmazva, a valóságnak nem felel meg, sőt azzal teljesen ellenkezik s minden alapot nélkülöz. Hogy képesítés nélküli egyén van alkalmazva, az ugyan nem felei meg a törvény követelményének ; de bátorkodom kérdeni: ha hosszabb időn át képesített egyén hiányában egyáltalán senki sincs alkalmazva, (pedig csak ezt. tehette volna még az iskolaszék,) megfelel az a törvény követelményének ? Vájjon nem ez „nyitna tág kaput az ifjúság elcsenevészesedésének ?“ Azon állításra, hogy az itteni „iskolaügyek kürül a törvénytelenségek és szabálytalanságok sora észlelhető,“ minthogy azok részletezve nincsenek, részletesen nem is felelhetek. Hogy az iskolaszéket Pech Jakab alkalmazása alkalmával azon szándék vezérelte volna, hogy neki keresetforrást adjon, arra nézve bizonyítékot a tan- felügyelői átiratban hiába keresek. Hogy a tanfelügyelő ur egyes magánfelek által az iskolaszék ellen emelt panasznak feltétlenül hitelt ad, azok állítását az iskolaszék minden meghallgatása nélkül tényálladókkép elfogadja, s enmk a községi elöljárósághoz intézett hivatalos iratban kifejezést ad, — ezen eljárásban csakugyan „a szabálytalanságok és törvénytelenségek sora észlelhető,“ miért is azt jogtalannak, s az iskolaszékre nézve sérelmesnek tartom, s ellene az iskolaszék nevében tisztelettel tiltakozom. Ezekben tartotton) szükségesnek a tisztelt elöljáróság által velem közeit tanfelügyelői átiratra válaszolni. Kelt Szakadáthon, 1894. február 18-án. Singer Keresztély, s. k. iskolaszéki elnök. A vármegyei tanfelügyelő közérdekű intézkedései. Felekezeti iskolavagyon rendetlen kezelésének meggátlása ügyében. Tolna vármegye kir. tanfelügyelőjének 1898. évi október hava 16-án 1839. sz. a. kelt felhívása. „Az ozorai rom. kath. hitközség iskolaszékének azon törvénytelen eljárásról, hogy az iskolai vagyon és jövedelmet 12 különféle személy által megszámoltatás és felelősségre vonás nélkül kezelteti; hogy iskolai alapítványokat céljuktól és rendeltetésüktől elvon; hogy az iskolai alapvagyon és jövedelem tekintélyes részét kamatozás nélkül he- verteti; hogy a künlevő hátralékok nyilvántartását és felhajtását elhanyagolja, — hírlapi felszóllalás alapján a „Tolnavármegye“ folyó évi 42. számából tudomást vevén: az 1868. évi 38. t. c. 14. § c) pontjának rendelkezéséhez képest Ozora községének elöljárósága utján ezennel felhívom az ottani róna. kath. hitközség iskolaszékét, hogy rendes és egy- házhatóságilag jóváhagyott multévi költségvetését és számadását az esetlegesen nyert felmentvény- nyel együtt a község elöljárósága utján hozzám 10 nap alatt terjeszsze be arra, hogy hivatalosan meggyőződést szerezhessek az iránt, ha váljon a hírlapi felszóllalás igaz-e ? hogy nem történt-e viszsza- élés ? — nehogy kénytelen legyek a hírlapi felszólalást valóságnak véve, a vármegye közigazgatási bizottsága utján a szabályszerű eljárást foganatosíttatni. — Miről Ozora községe elöljáróságát: jelen intézkedésem kézbesítése és a vétivnek ide 3 nap alatt leendő felterjesztése végett értesítem.“ Tanító és káplán közötti iskolai conflictus megszüntetése ügyében. Tolna vármegye kir. tanfelügyelőjének 1893. évi október hava 16-án 1826. sz. a. kelt útbaigazítása : „Kiss Gyula, az ozorai róm. kath. hitközség által fentartott elemi népiskolán működő egyik tanító folyó évi október hava 11-én kelt újabb jelentésével a helyi lapokban, nevezetesen a „Tolnavármegye“ és „Tolnamegyei Közlöny“ című lapok hasábjain a legutóbbi hetek alatt megjelent tanügyi értesítéseken megközelítően megfelelőleg az ozorai tanügyi viszály keletkezését és lefolyását előadván, útbaigazítást kér az iránt, hogy váljon eddigi magatartása nem ütközík-e törvénybe, kérdést téve arra nézve is, hogy mely törvényes szabályok szerónt irányítsa teendőit a jövőben; minek folytán indíttatva érzem magamat nevezett tanítót Ozora községének elöljárósága utján útasítaní, hogy — a mennyiben a hírlapi közlemények a való tényállást tárják ki — magatartásában semminemű változtatás szüksége nem forog fenn; minélfogva hivatalos kötelezettségének pontos és lelkiismeretes teljesítése mellett törekedjék arra, hogy a békesség helyreálljon az által, hogy közvetlen törvényes elöljárósága iránt mindenkor tisztelettel viseltessék, nehogy törvényes fegyelmi vizsgálat megindítására 1894. február 25. okot adjon. — Minthogy azonban nevezett tanító a közte és az ottani r. k. segédlelkész között felmerült súrlódás folytán az egyházhatóságí szentszék elé is lett idézve: figyelmeztetem nevezettet, hogy az egyházi hatóság Ihinden katholikus hívőt egyházfegyelmí ügyben maga elé idézni jogusúlt, ennélfogva a szentszékí idéző végzésnek nevezett tanító, mint katholikus hivő megfelelni egyházi szempontból köteles. Nehogy tehát a felmerült és kölcsönös békülékenység által megszüntetendő súrlódás egyházi vétséggé fajulhasson: nevezett tanító tartsa hivatalos és hívői kötelességének, a Szentszék által kitűzött napon és helyen megjelenni, hol is mint ügybuzgó tanító, nyíltszívű és becsületes ember az általam a lapok nyomán helyesnek ismert álláspontját a Szentszék magas egyházi méltóságát megillető hódoló tisztelettel és fiiúi bizo- dalommal, az igazságnak híven megfelelőleg kifejtheti és indokolhatja. Miről Ozora községe elöljáróságát jelen utasítás kézbesítése végett azzal értesítem, hogy a kézbesítésről szóló vétívet 3 nap hozzám terjeszsze fel s a fejleményekhez képest a kellemetlen ügyről hozzám annak idején jelentést tegyen.“ IRODALOM. ZENE. — Uj zeneművek. A pécsi Valentin Károly fia, zeneműkereskedés kiadásában „Dankó Pista, legújabb nótái“ cimü vállalatból ismét 4 tüzet jelent meg fölötte csinos kiállításban és pedig : a Il-ik füzet, Blaha Lujzának ajánlva, tartalmaz két nótát: a) Kázsmérkendőm vállamra van vetve .... (Szöveg Józsa Antaltól.) b) Jaj de nagy, jaj de nagy szalmakazal .... (Dankó Pistától.) a III-ik füzet,, Veres Sándor a m. kir. operaház tagjának ajánlva, tartalmaz két nótát: a) A keservét a világnak .... (Szöveg Józsa Antaltól.) b) Édes anyám izenje meg ... . (Szöveg Kéry Gyulától.) a IV-ik füzet, Dr. Schmidt Antal urnák a „Sirassatok, ha meghalok“ cimü dal szerzőjének ajánlva, tartalmaz két nótát: a) Megtiltottam a szivemnek .... (Szöveg Dr. Lévai Edétől.) b) Pehely volt a te szerelmed . . . . (Szöveg Pósa Lajostól.) az V-ik füzet, Abrá- n y i-W e i n Margit, a m. kir. operaház khünő tagjának ajánlva, tartalmaz két nótát: a) Mátraalji piros rózsa . . . . b) Boldog vagyok rózsám . . . . (Szöveg Dankó Pistától.) Ára fúzetenkint 60 kr. Ajánljuk ezen jó magyar zamatu nótákat közönségünk figyelmébe. KÖZGAZDASÁG. Gazdák figyelmébe. Hogy gabna termelésünk annak jelen alacsony ára mellett mily kevéssé jövedelmező, az minden gazda előtt — sajnos — nagyon ismeretes. Mezőgazdasági termelésünk egy másik — eddig megyénkben fő jövedelmi forrást képező — ága a szőlő elpusztult, és vele a gazda helyzete igen válságos körülmények közé jutott. Legjövedelmezőbb ágát képezi jelenleg a gazdának az állattenyésztés, erre kell neki . mindenek felett nagy súlyt fektetni, ezt kell neki számban szaporítani, minőségben javítani. Megyénk nagy részén egy már is igen értékes anyag van elterjedve a tarka bonyhádi marha alakjában, mely házi állatjaink ezen fajában gazdaságaink egyik jól jövedelmező ágát képezi. ügy a földmivelési kormány, mint a megyei gazd. egyesület ezen állat fajta minőségbeli javításán évek óia céltudatosan működik. E téren eredményt a jó apaállatok alkalmazása által lehet elérni és ezért szerezte be a megyei gazd egyesület már évek óta a nála jelentkező községeknek az apaállatokat és adta át azokat jelentékeny árkedvez- mónynyel. Az egyesület ezen eljárását ez évben is eszközli, de olyformán módosította, hogy a jelentkező községekkel közli, hogy hol vaunak az egylet által már megvizsgált és alkalmasnak talált ilyen eladó állatok. — A községek ezek közül saját tetszésük szerint vásárolhatnak, árukat az eladóval kialkudhatják és ezen vételárból, ha az illető község a gazd. egyesületnek tagja, attól 20% megtérítést kap, mi péld. egy 300 írtért vett bikánál 60 frtot tesz ki. — Községeink helyesebben nem cselekedhetnek, közvetlen saját érdekök szempontjából, mintha ezen kedvezményt minél tömegesebben igénybe veszik. Ugyancsak a bonyhádi tarka marha minőségének javítása céljából folyó hó 2'i-én Szegzárdon Percei Dezső elnöklete és Pirkner országos tejgazdasági felügyelő résztvétele mellett tartott ülésén elhatároztatott „Községi lenyész-egyesület“-ek alakítása. Ilyenek fognak rövid idő alatt Bonyhádon, Lengyelbe, Tevelen, Kótyen és Zombán alakulni, leginkább csak a kisgazdák köréből, aminthogy a cél is éppen az ő tulajdonukba lévő állatanyagnak javítása. Hogy a kérdéses egyesületek mi módon fogják ezt eszközölni, arról bővebben más alkalommal, addig is szolgáljon ez tudomásul. M. F. A. közönség köréből. * A szegzárdi korcsolya egylet címe alatt a szegzárd-vidéki méhész-egyletet érintő dolgok hozatván fel, — néhány megjegyzést kockáztatok. A korcsolya pavillont évi 2 3 heti korcso- lvázási idényre filokszerás viszonyaink között drágának találom. S az abba fektetett anyagi toké csak azon esetben hozná meg sz erkölcsi kamatokat, ha az mint gimnasztika, vivo és egyéb játékteremre való tekintettel épül. , Ezen célnak azonban, eltekintve annak technikai berendezésétől, szerény nezetem szerint fokép egészségi szempontból nem felel meg, mert a tó __ nem tó, hanem csak mocsár. Nagyobb reszt a Ferenc-kórházból kiömlő és nagyobb esők alkalmával más házak és utcákból oda hordott bacillu- sok milliárdjainak gyülhelye. Az ott megálló viz a nyári hőség alatt undorító zöldes sárga, kellemetlen szagu posványnyá fajul. Ha pedig a viz már részben elpárolgott akkor a fenék száradásából meg veszedelmesebb párák szállnak fel és a melyeket a nyáron át fújni szokott déli szél egyenesen a pavillonnak visz, s a körüli légürt megfertőzteti. Ezen hiányon most már csak úgy lehet segíteni, hogy ha a tó feneke menetelesen egyenesre kitömetik és begyöpösittetik, s az ott megálló viz a mellette folyó árokban 500 méterrel odább vezettetik. Mely esetben a korcsolyázásra fagyasztatni szokott viz csak az október-novemberi esők alkalA mi végre a pavillonnak a méhészeti egylet részére 50 írtért való kibérlését illeti, az nagyon téves állítás. E körül csak annyiban volt szó, hogy a pavilion háta megett elterülő 60—70 Q öl terület engedtessék át a méhészeti egyesületnek; de nem 50 frt évi bérért, — mert azon ma akkora területet örök áron kapni, hanem ingyen; s a méhész egylet oda szintén egy kis díszes pavillont állít. A méh őrző nyáron át a korcsolya pavilion ablakait esetleg ott játszó gyerekek dobásaitólmegóvná. Országos vásárok alkalmával pedig a méhész- egylet a méhkaptárokat, méhészeti eszközöket stb. ismertetné meg az ott elhaladó nagy közönséggel. Ez volt az eszme, mely a méhész-egylet részéről megpendittetett. Hogy a méhész-egylet a korcsolya pavillont elfoglalja és télen a méheket annak padlásán helyezze el, — az a célnak meg nem felelő törekvés, mert a méheknek "télen való kijárásáról, kiépüléséről is kell gondoskodni, hogy azok meleg napokban szellőzni, tisztulni kirepülhessenek. Már pedig olyankor nem hordhatjuk azokat (le és felemelő gép nélkül) a szabadba. Ha a korcsolya pavilion épen bérbeadással szándókoltatik jövedelmezővé tétetni, — azt szerény nézetem szerint országos vásárok alkalmával igen jól lehetne értékesíteni. Egy méhész. * Ezen rovatban közérdekű felszólalásokat díjmentesen közlünk, a fe 1 e1 ősség azonban a beküldőt terheli. A szerk. Meghaltak Szegzárdon 1894. évi február hó 18-től február hó 25 ig. Özv. Hauszknecht Mártonná, 80 éves, aggkor. — Hóss Sándornó 38 éves, tüdőgümőkór. — Henoze Lipót, 72 éves, tüdőlégdag. — Horváth Pál, 7 hónapos görcsök. SZERKESZTŐI POSTA. — Dombóvári előfizető. Szerkesztőnk az ő cikkei elé vagy alá semmiféle jegyet nem szokott tenni. — a—b. Helyes, de ne bolygassuk, mert már idejét múlta. Gr ab o n a éL :r a. 2c a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza tavaszra 7-32., 7 34. Tengeri 1894. máj.—jun. 4‘83., 4-84. Zab tavaszra, 6‘75. 6'76. . Szegzárdról indul reggel 7 óra 35 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 óra 15 perckor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 30 perckor. Szegzárdról indul délelőtt 12 óra 02 perckor, Budapestre érkezik délután 7 óra 15 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 7 óra 54 perckor.
