Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-25 / 9. szám

IV. évfolyam. 9. szám. Szegzárd, 1894. február 25. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egy évre . . 6 frt — kr. | Fél évre. . . 3 „ — „ Negyedévre . I „ 50 „ Egy szám ... . 12 „ Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó­hivatalon kívül elfogad Krammer Vil- I mos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Főmunkatárs: BODNÁR ISTVÁN. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illeté köz­lemények, valamint az eléfize- | tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendók. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Liberális gyűlés Szegzárdon. A szabadság üde levegője árad szét Magyarországon. A szabadelvüség diadalszekere járja be áz országot. Magasztos eszmék termékenyítik meg az elméket és a sziveket. Szabadság 1 Egyenlőség! Testvériség ! Ez az a szent háromság, a mely előtt le­borul, ez az a szent evangélium, melynek most hódol a magyar nemzet. A népek boldogsága, a nemzetek ci­vilizációja és kultúrája, az ország ereje, nagysága és hatalma a szabadságtól függ első sorban és főleg Magyarország sorsa és boldogulása a szabadelvű eszmékkel és intéz­ményekkel van összeforrva. r Es a magyar nemzet feltartóztathatatla­nul halad előre, hogy elérje a művelt Nyű­göt államait. Ébred és megnyilatkozik a nemzeti közszeüem. Az egységes nemzeti állam fenséges esz­méje ledönti a válaszfalakat, a párttekinte­tek elhallgatnak, mert: a haza mindenelött!' Az ország legnagyobb ellenzéki pártjá­nak, a radikális függetlenségi és 48-as párt­nak elnöke — Justh Gyula — mondotta ne­mes őszinteséggel és lángoló hazafisággal e szavakat: En jó katholikus vagyok, de egy­házam, érdekeit hazám érdekeinek alárende­lem, én első sorban vagyok magyar és csak azután katholikus ! Tisztelet a hitéletnek, a lelkiismeret szabadságának, de első és mindenek fölött álla hazafiság és ar hazafiul kötelesség. Ettől a hazafiságtól, a nemzet óriási többségét uraló hazafias és nemzeti érzés­től indíttatva, határozták el vármegyénk sza­badelvű gondolkozásu férfiai, hogy Szeg­zárdon, a vármegye székhelyén, e hó 27-én vallás és pártkülönbség nélküli megyei értekezletet tartanak azon célból, hogy Tolnavármegye liberálisan gondolkozó kö­zönsége csatlakozzék a Budapesten március hó 4-én megtartandó, vallás és pártkülönb­ség nélküli országos liberális nagygyűléshez és hogy azon küldöttség által „minél mél­tóbban“ képviseltesse magát. Tolnavármegye a szabadelvüség tiszta zászlóját mindenkor magasan lobogtatta, a nemzeti nagyság és szabadság nemes harcá­ban most is részt követel magának. Bezerédj hazája méltó marad hagyo­mányaihoz, méltó önmagához. Nagyszerű megnyilatkozása lesz a keddi gyűlés Tolnavármegye közönsége hazafias és liberális gondolkozásának. Nem lesz ez tüntetés a kormány vagy egy politikai párt mellett, legkevésbbé pedig egy felekezet ellen, hanem egyszerű mani- fesztáció a liberális eszmék mellett 1 Megvagyunk róla győződve, hogy a keddi értekezletnek ünnepi hangjába semmi dis- sonáncia vegyülni nem fog. Nemzeti ügynek szolgálatáról és támo­gatásáról van szó. Arról, hogy egységes le­gyen Magyarország jogrendje, egyforpaa minden polgára, hogy a nemzeti jogok gya­rapodjanak, hogy az állami élet erösbüljön, hogy szerves, egységes és nemzeti állam legyünk. Tömörüljünk ezen zászló alatt, melyre hazafias és magasztos jelszó van Írva, vá­rosok, községek, egyletek, testületek, küldjétek el képviselőiteket, vármegyénk liberális pol­gárai jertek el mind a hazafiságnak és a szabad eszméknek szentéit megyei liberális gyűlésre. Előre 1 A haza mindenelött 1 * A keddi értekezletre kibocsájtott meg­hívó a következőképen hangzik: Meghívó. A folyó évi március hó 4-én Buda­pesten vallás és pártkülönbség nélkül meg­tartandó szabadelvű országos nagygyűlésen Tolnavármegye liberálisan gondolkozó kö­zönségének minél méltóbban való képvisel- tetésé céljából, alulírottak egy értekezletnek megtartását kívánatosnak tartván, felkérjük vármegyénknek a szőnyegen forgó egyház- politikai javaslatokat helyeslő összes tisztelt polgárait, hogy e célból a Szegzárdon fo­lyó évi február hó 27-én — kedden — délelőtt 11 órakor a „Szegzárd szálló11 nagy­termében tartandó értekezleten megjelenni és részt venni szíveskedjenek. Szegzárd, 1894. február hó 21-én. Bárány Sándor. Dr. Krümolin Emil. Bernrieder János. Krammer János. Bernrieder József. Dr. Leopold Kornél. Bezerédj Pál. Leopold Sándor. Biscliitz Mór. Mayer F. Andor. Boda Vilmos. Őrffy Lajos. Borsody Lajos. Pap Gyula. Borzsák Endre. PerczeL Dezső. Búsbach Péter. Perczel Gyula. Dr. Cottély Géza. Perczel József. Dómok Péter. Perczel Lajos. Döry Dénes. Pesthy Mór. Döry Jenő. Rill József. Döry József. Rozmayer Ferenc. Döry Vilmos. Rüll György. Dúzs Dániel. Sántha Károly. Báró Eliatsek Ede. Gróf Széchenyi Bertalan. Erdős Gábor. Gróf Széchenyi Sándor. Fejős Imre. Dr. Szigeth Gábor. Fördős Dezső. Szlankovánszky János. Fördős Vilmos. Dr. Schwetz Antal. Geiger Gyula. Tóth Károly. Dr. Hangéi lgnácz. Totth Ödön. Kovách László. Török Béla. Kovács S. Endre. Ujfalusy Imre. Korbonich Dezső. Ujfalusy Lajos. Vargha Lajos. Mindazokat, kik az értekezlet tárgyát helyeslik, ha meghívót esetleg nem is kap­tak, igen szívesen látják a gyűlésen. Az értekezletet társas ebéd követi. Apponyi. Az egyházpolitikai harcnak már is van egy politikai áldozata : gróf Apponyi Albert 1 Tizennyolc évi fényes politikai karier után, a melyhez a nemzet annyi reményt fűzött, a melytől az ország annyit várt, ime lehullott a lepel. Pedig Apponyi grófban meg volt minden, a mi őt államférfiuvá tehette volna! Születés, kiváló műveltség, széles látókör, politikai éleslátás, ragyogó szónoki tehetség I S főleg meg volt a politikusban a diplomáciai tehetség, port hinteni a politizáló kö­zönség szemébe, s igy tenni szert a népszerűségre l Apponyi egy félisten volt l A fúzió után olyan jelenségnek ígérkezett, mint a milyen a fúzió előtt Tisza Kálmán volt! S ma úgy látszik, hogy ez az egész politikai karier káprázat volt csak, semmi egyéb! Pedig igen jó utón haladt! A mikor a ki­egyezés kezdte megteremni gyümölcseit, a nemzet j régi aspirációi is felébredtek, s a negyvennyolcas eszmék kegyelet alakjában kezdtek felszínre ver­gődni ! Apponyi e nemzeti aspirációk vitézévé küz­dötte fel magát, pedig hatvanhetes alapon állt! S ime, miután homlokáról önmaga letépte a babért, tűnt ki, hogy ő tulajdonképen nem politikai elve­ket vallott, hogy ő nem pártprogrammot követett, hanem a puszta negáció terén működött örökké I S ennek a 18 évi kariernek igy kellett vég­ződnie ; mert Apponyi Albert, a népszerű gróf, a rokonszenves férfiú, a kitűnő szónok, a nemzeti as­pirációk bajnoka 18 éven át nem tudott politikai karakterré kidomborodni, nem tudott annyi siker és ünneplés után status-férfivá kinőni! S ennek is megvan a maga alapja 1 Nem Apponyi politikája tették őt népszerűvé, hanem a népszerűségért űzött ő Apponyi-fé\e politikát! Hiszen egyik jászberényi beszéde megcáfolta a másikat! Eleintén 67-es alapon mérsékelt ellenzéki politikát űzött; március 15.-e felé évenként, a Kossuth-viták idején meg a véderő javaslat alkalmával azon­ban teljesen negyvennyolcas alurokat vett fel I Egy időben demokráciával kacérkodott, de hirtelen reá, a mikor a mi nemzetgazdaságunk a földmivelési irány felé kezdett gravitálni, egy­szerre felcsapott agrár politikusnak I Nem sokáig maradt ilyen! A Tisza-rezsim alatt, a mikor a fő­rendiházi ultramontán párt először verte fel. fejét, Apponyi ezekkel fegyverkezve klerikális maszkot öltött. Avagy nem-e csupa inkonzekvencia volt-e egész képviselőházi szereplése is ? Amióta boldogult Grilnioald Béla Zólyomból magával hozta azt a meggyőződést, hogy még a nemzetiségi konspirációkat is csak jó állami köz- igazgatással lehet megszüntetni, a nemzeti pártnak ez volt egyik sarkalatos programra-pontja ! S a mi­kor az egyetlen konkrét programmpontot Szapáry a kormány programmjába felvette, Apponyi volt az első, aki azt az obstrukció közepette úgy támo­gatta, mint Polonyí most azt a házassági törvény­nyel teszi! Mert Apponyi már akkor is jobban gyűlölte politikai ellenfeleit, semmint szerette poli­tikai elveit! A

Next

/
Thumbnails
Contents