Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-18 / 8. szám

fÖLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos.: Főmunkatárs: Dr. LEOPOLD KORNÉL. BODNÁR ISTVÁN. IV. évfolyam. 8. szám. Szegzárd, 1894. február 18. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető kői* lemenjek, valamint az előflze* tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megáUapitott árszabály szerint számíttatnak. j Előfizetési ár: Egy évre . . 6 frt — kr. Fél évre. . . 3 „ — „ Negyédévre . I „ 50 „ Egy szám .... 12 „ Előfizetőseket és hirdetéseket a kiadó­hivatalon kívül elfogad Krammer Vil­mos könyvkereskedése Szegzárdon. Országos szabadelvű nagygyűlés. (L. S—u.) Ma csak két párt van Ma­gyarországon. Az egyik a szabadelvű, a másik a reakcionárius párt. Az egyik kezében a nemzeti trikolór, a másikéban a maradiság fekete lobogója. Az egyik Rákóczy, Széchenyi, Kossuth meg Deák hagyományai után indul, s leg­szentebb előtte a haza; —a másik nem átallja az ország fejlődésének összes ellen­zőit — az ultramontánokat, nemzetiségeket és a liberalizmussal kendőzött politikai hite- hagyottakat — összetoborzani, hogy csak útját állhassák az igazság diadalának. Ma nemcsak az a kérdés, hogy meg legyen-e a polgári házasság, vagy nem? A polgári házasság fontos kérdése csak a csata neve — a trombitaszó és dobper­gés, a riadók és jelszók másról zengenek. Arról van szó, hogy megadja-e magát a magyar nemzet Róma önkényének ! ? Arról van szó, bogy mi kevés magya­rok a magyarok között még ma is válaszfa­lat épitsünk, vagy pedig azokat ledöntsük ?! A katholikus nagygyűlés kimondotta, hogy úgy a hivatalos, mint a társadalmi életben minden állásra csak a jó kato­likusokat, vagyis a papok üszályhordozóit szabad megválasztani. A katholikus hithűségnek ez az uj kri­tériuma nem-e a sötétség szózata a felvilá­gosodás korszakában ? Hát nem töltheti be hivatását a tisztviselő, ha katholikus, de azért szabadelvű ? Hát a társas - egyletek­ben nem szabad egy derék, tiszteletreméltó férfiút elnökké, vagy a választmány tag­jává választani, mert az református vagy zsidó ?! A szabadság, egyenlőség, testvériség ezernyi diadalának idejében nem-e az az első kérdés, kicsoda a jó magyar, ki az igaz hazafi, ki szereti szivvelrlélekkel hazáját, ki akarja nemzete sorsát előre vinni ? Es ha valaki jó magyar, ha valakinek első és utolsó imádsága a haza, nem mind­egy-e akkor, hogy melyik templomban mondja el ezt az imádságot ? De hát az ultramontán nagy urak kar­öltve némely hecckáplán szánalmas kapko­dásaival ország-világgal el akarják hitetni, hogy a nemzet érdeke.nem az egység, ha­nem a szétzüllöttség. Pedig a ki igaz magyar szívvel érez és elfogulatlanul gondolkozik, az beláthatja, hogy Magyarország csak akkor lehet nagy és hatalmas ország, ha mint egységes, ma­gyar nemzeti állam szerepelhet a világtör­ténelemben. Ezt akarjuk mi szabadelvűek elérni. Ez a mi célunk, ez a mi törekvésünk, ez a mi vezércsillagunk, melyért küzdeni dicső, melyet napról-napra jobban megkö­zelít igazságunk terjedő hatalma. Provokált bennünket a fekete sereg, bűn lenne hát a hallgatás. Meg kell mutatnunk királynak, nem­zetnek, világnak, hogy ez ország lakossá­gának értelmisége nem hajlandó rákmódra haladni. Előkelő állású liberális katholikus fér­fiak mozgalmat indítottak, hogy március 4 én országos szabadelvű gyűlést tartsanak. Vegyük ki mi is részünket e nemes tüntetésből, mutassuk meg, hogy lelkesít bennünket Bezerédj István szelleme, ki Tol­navármegyét elsőnek tette meg a liberális vármegyék között, pecsételjük meg jelenlé­tünkkel, hogy első az Isten, de azután nem a papok jönnek, hanem a — haza. A szabadelvű-, és a függetlenségi és 48-as párt tagjai akár egyenként, akár tes­tületileg vegyenek részt ebben a nagysza­bású tüntetésben. A szabadelvű párt egyúttal újra meg­hajthatja zászlaját Deák Fereuc nagy szel­leme előtt, a függetlenségi párt pedig kö­vetheti Kossuth Lajos szabadelvű lángsza­vait, ki azt üzente, hogy e reformokat meg­szavazni akkor is kötelesség, ha azokat Pi- tyi Palkó terjeszti be. Benne vagyunk a harcban. Csak egyet kérünk: győzzön az igazság. És akkor győzni fogunk. * TÁRCZA.-40*— A haj-töröcske.* (Báli emlék.) Szép kisasszony, virágárus lányka 1 Bejtse ezt a tőrt egy bokrétába. A legszebb lány viselé a bálban, — Emlékül hagyá egy napra nálam. Híven örzém, szivemen hordoztam, S éjjel nappal arrúl álmodoztam: Ha vállamra simulna a szép fej, Mit e kis tőr díszített az éjjel 1 Ha a szép fej fürtjeinek selyme Tengerként omolna kebelemre, Oh tudom, hogy szivem minden búja E tengernek habjaiba fúlna! Balga álmok ... soh’sem telj esültök 1 Meg van írva, hogy a selymes fürtöt, Amit ez a tőrűcske tart össze, Csókösönnel egykor — más fürössze. — Szép kisasszony, virágárus lánykai Hogyan rejté a tört a virágba ? Bár elküldtem a bokrétát — Néki, Hej, de a tört szivem folyton érzi. * Mutatvány Luby Sándornak „Álmok az üdvről cim alatt legközelebb megjelenő kötetéből. Vallomások. Ha nem hinnél tán ajkimnak Te édes, szép leányka, Mélyek önkéntelenül nyílnak Előtted vallomásra, Oh, nézz szemembe hosszan, mélyen, A szem a lélek tükre, — Megláthatod szemem tüzében: Te vagy lelkemnek üdve. Vagy tedd kezecskéd hö szivemre S oh. jól tudom, megérzed, Hogy mint dobogja egyre-egyre: Elek halok teérted! Csók-próba. Száp ajkad oly parányi, Mig rátapad szemem, Egy csók se férne rá tán, Azon töprenkedem. De ahogy nézem, nézem, Ajkam vágytól eped, És úgy szeretnék tenni Egy kis próbát veled. Oh, engedd lányka s meglásd: Ezermester vagyok, Ajkadra, bár parányi, Ezer csókot adok! Veszedelmes asszony. Vértess Józseftől. Veszedelmes állat az asszonyi állat, de leg­veszedelmesebb akkor, ha kacér ! Kikapós menyecs­két ki lehet kerülni, de kacér asszonyt soha! Be­hálóz egy pillantással, megvesztegeti lelkedet egy mosolyával! S ha aztán megszeretted, kacag egyet, mert hiszen a kacér asszony nem szeretni akar, hanem csak szerettetni akarja magát! Nem érzés a kacér asszony szeretkezése, ha­nem hinság, apró csintalanság, néha csak tréfa 1 S a férj ? Oda se neki! Amelyik férj érti azt a mesterséget, mint kell csinyján bánni feleségével, annak a felesége nem kacér. Asszonyok kacérsá- gának a férjek az oktevői, asszonyok ballépéseinek térjek a bűnösei. Férfi eróly asszonyi gyöngédsé­get, férfi erőszak asszonyi gyöngeséget szül! ' Olyan az asszony mint a hegedű! Csak úgy andalít, amint el tudsz vele bánni 1 S ha elhanya­goltad, akkor diszharmonikus hangot ad; ha nem foglalkozol vele, unatkozik, s unalom az asszonyok bünkeritője 1 * A kis Ledényi Ilma is sokat unatkozott; pe­dig szemrevaló menyecske volt, de nagyon I Sugár- termetű, csupa bübájjal, csupa kecsesei. Dudoros arcán valami örök merengésre hajló vonás ült, pe­dig hamiskás szemei szüntelen pajkosságot sugá­roztak ! Nem csoda, ha a szép asszony még olyan

Next

/
Thumbnails
Contents