Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-11 / 7. szám

1894. február 11.

TOLNAVARMEGYE.

5.

kr, tiszta bevétel 132 frt 75 kr, melyből a fele a népkonyhának, fele az egyleti pénztárnak jut. Fe- lillfizettek: Simontsits Béláné 7 frt, N. N. 5 frt, N. N. 30 kr. Klein Adoif 30 kr, Markusz József 20 kr, Rechnitzer Miksa 30 kr, Seiner Sándor 80 kr, Friedmann Soma 1 frt, Popper Dávid 30 kr, Müller Albert 30 kr, Hahn Samu 30 kr, Boschan Samu 80 kr, Watzek László 80 kr, Morvay Gyula 80 kr, Kráraer József 1 frt 80 kr, Müller Beruát 50 kr, Pollák Ignác 1 frt, Wiener Ferenc 60 kr, Guttmann Jakab (Báta) 60 kr, Kohn Mór 30 kr, Schmidegg Mór 2 frt, N. N. 80 kr, N. N. 30 kr, Bencsik Kálmán 40 kr, Kovács Pál 20 kr, Füzes- séry Pál 30 kr, Frölich Miksa 80 kr, Fischhoff Jenő 80 kr, N. N. 30 kr, Seiner Lipót 2 frt. — Jegyeiket megváltották: Kelemen Mihály (Janya)

1 frt 20 kr, Engel Károly (Bpest) 1 frt 20 kr, Johann Rotter (Römerstadt) 2 frt, Schön Sándor (Budapest) 1 frt 50 kr, Salamon és Berger (Bpest) 3 frt, Salamon Ármin 3 frt, A. Meines Erben (Bécs) 1 frt 20 kr, Ignatz Schwarz (Bécs) 2 frt, Leopold Rosenzweig & Söhne (Bécs) 2 frt, Mór. Hansel & Söhne (Becs) 2 frt, H. Engländer & Söhne (Becs) 3 frt, L mitz Ignácz (Budapest) 3 frt, Hermann Pollack’ Söhne (Becs), Kielhauser H. (Graz)

5 frt, Leitenberger Ferenc (Bpest) 3 frt, Hamerli

I. (Pécs) 3 frt, Felix Singer (Bécs) 5 frt, Josef Toch (Becs) 2 frt, Blaschka W. (Becs) 3 frt, lg. Reschovsky (Bécs) 2 frt, Josef Westhauser (Bécs)

1 frt 20 kr, Anton Kunz & Sohn 2 frt, Löw.nger

6 Läufer (Bécs) 5 frt, Friedrich Poliak (Bécs) 3 frt, Wein Károly és társ ti (Késmárk) 3 frt. Winterberg & Guttmann (Becs) 2 frt, Kálnoky és Simon (Budapest) 2 frt, Theodorovies Lajosné 5 frt, Tribler Ilma 2 frt, Pirnitzer József 1 frt 20 kr, Bloch Sándor 1 frt 20 kr, S. Káry & Oo. (Bécs) 3 frt, Leopold Lajos 2 frt, Zwetkó Lajos 3 frt, Weiss Mór ifjú 1 frt.

— Társas vacsorával egybekötött táncestóly't rendezett Szegzárdon a Pernitz-féle vendéglőben néhány fiatal nős ember a népkonyha javára, mely minden tekintetben jól sikerült. A jótékony célra is, melyre a tiszta jövedelem szánva volt 6 frt 24 kr jutott. Jelen vo’tak asszonyok: Alliquander Tamásné, Burka Ferencné, özv. Doór Jánosné, Ferenc Gyulánó, Ferenc Józsefné, Hődl Andorne, JambusÁJánosné, Lendvay Istvánná, Patai Imróné, Puskás Ferencné, Tóth Ignácné, ifj. Tóth Pálnó, Tallos Lajosné, Untermüller Alajosné, Weindorfer Jánosáé, Wágner Ferencné. Leányok: Dőór Mária, Lipovszky Etelka, László Gizella, Lengyel Mariska, Tallos nővérek. Uutermüller Mariska. Hübner nővérek, Kresz Erzsébet, Cserna Lujza (Tolna), Wágner Flóra. Bevétel volt 94 frt 82 kr, kiadás 88 frt 58" kr, tiszta jövedelem 6 frt 24 kr

— Szegzárd község elöljárósága által folyó hó 4-én rendezett álarcos tánevigalom reggeli hót óráig tartott, melyen a megjelentek kedélyesen mulattak. A rendezőség által összeállított számadás a következő: összes bevétel 237 frt 80 kr, kiadás 106 frt, s80 kr, maradt tiszta jövedelem 131 frt. Ezen maradványból 65 frt 50 kr a lámpák szaporítására, 65 frt 5:0 kr pedig a szegény-alap pénztár javára számoltattak el. Jegyeiket megváltották : özv. Szépauer Jánosné 3 frt, dr. Morvay István 2 frt, Leopold Sándor 2 frt Nagy János 1 frt, szegfalvi Szeghy Sándor 1 frt, ifj, Ferdinand Antal 1 frt, Módly László 1 frltal. Felülfizettek: özv. Horváth Gáspárné 2 frt, Yirsinger Ágnes 50 kr. N. N. 50 kr. N. N. 40 kr, N. N. 40 kr, N. N. 30 kr. N. N. 20 kr, Miszler Lukács.20 kr, Hauk' Károly 20 kr és Takler János 20 kr. Nevezetteknek ezen nemesszivü adományukért ez utón is köszönetét mond: az elöljáróság.

— A dunaföldvári kaszinó-társulat folyó hó

8-án saját helyiségeiben bált rendezett. A jó kedv hol lankadt, hol ismét emelkedett, a miből terme szetszerüleg következik, hogy a siker egyik leglényegesebb feltétele: a kedélyesség hiányzott; volt e helyett feszesség és pedig oly nagy mértékben, hogy a bálozök túlnyomó része elégületlenül hagyta oda a báli termet a rendezőség pedig hosszú pihenőre határozta el magát. — Az első négyest 40 pár táncolta. Ott voltak, leányok: Bo ovitz Józsefné, Doós nővérek, Eich naüljer. Emilia, Farkas Vilma (Kokasd), Herczeg Ilona (Dunapentele), Horváth Klotild. Márkus Elvira (Kis Karácsony) Mayer nővérek (Tápé), Murin Melanie, Nóvery nővérek, Novák Irén, Ősz Nina, Ráth Irén, Scherer Mariska, Ujváry Viki, Vasvári Aranka. Aszszony ok: Borovitz Samuné, dr. Deutsch Antalné, Doósné, Márkusné, Őszné, dr. Pálföldy Lajosné, Ráthné, Steinerné, Schwarc Manóné, Strausz Lajosné, Strausz Salamonná, Vasváriné.

— A paksi kalh. legényegylet múlt hó 28-án a kaszinó nagy termében saját pénztára javára táncmulatsággal egybekötött műkedvelő előadást rendezett. Előadták Csepregby Ferencnek „Magyar fiuk Bécsben“ cimü három felvonásos vigjátókát A szereplők általában megfeleltek a várakozásnak, de mégis különösen kitűntek gyönyörű előadásuk, s fesztelen modoruk által Pétersz Emma k. a. Netti, és Werner Rozika k. a. Kádi szerepének. A férfi szereplők közül Stefanits János mint Steinmöller gyártulajdonos, Huff Antal mint Sándor és Luko- vics Pál miut Hager fogadós bírták elragadtatásra

I

a közönséget, mely elismerésekben gyakori tapsokban adott kifejezés Az előadás tiszta jövedelme 45 frt 31 krt tett. A paksi kath. legény-egylet elnöksége hivatása magaslatán áll, midőn tagjai- közt a szellemi műveltséget ilyen formán terjeszti, és a közönség elismerését e miatt már régen kivívta magának; mert hasonló műkedvelői előadást éven- kint kétszer rendez. Csak az a kár, hogy a nagy közönség elismerésének kifejezésére megelégszik a szavakkal, de különben nem igen pártolja a legényegylet igyekezetét. Az előadást tánc követte, mdly vidám hangulat között jó reggelig tartott.

Nyílt válasz Anderle Józsefnek.

„A ki másnak vermet ás, maga esik bele.“

A „Pesti Hírlap“ folyó évi 33. számában Anderle József tolnai „Társas-kör“-bői történt kizára- tásat hozza nyilvánosságra s ezzel kapcsolatban engem — ki okozója lettem volna — nevez meg. Nevezett urnák rendkívülien rövid az emlékező tehetsége, mert nemcsak a Perczel-féle reverzális ügyben, hanem saját becsületbeli ügyében is végtelen tévedésben van; ami végül is nem volna nagy baj. De mert az újságot olvasó közönséget is országosan felültetni akarja, kénytelen vagyok téves nyilatkozatát a következőkben helyre igazítani.

Négy év előtt egy nyilatkozat jelent meg a „Tolnamegyei Közlönyében, a „Szekszárd Vidéke“ cimü lap a tolnai „Társas-kör“-ből történt kizára- tását hirdette és okadatolta meg. E nyilkozat alá az ón nevem is kivolt nyomtatva.

. Ezt a nyilatkozatot a megjelenés előtt nem láttam, nem olvastam s alá nem Írtam, nevemet beleegyezésem és tudtom nélkül irta alá valaki (későbben megtudtam : Anderle volt), mit ugyanazon lap következő számában ki is jelentettem.

A társas-kör választmányából néhányan Anderle vezérlete alatt gyűlést tartottak emiatt s ellenein ocsmány rágalmakkal telt jegyzőkönyvet vettek fel.

Ezt a jegyzőkönyvet Anderle szerkesztette saját szája ize és a maga módja szerint, noha nem ő volt a társas-kör jegyzője. A jegyzőkönyv tartalmát egy hónapig rejtegették előttem.

Mikor megtudtam tartalmát, az elnöktől rendkívüli közgyűlés egy behívását sürgettem, ki azt rögtön egybehívta. E közgyűlésnek a „Szekszárd Vidéke“ kizáratási választmányi határozat és a fent emlile t jegyzőkönyv tárgyalása képezte tárgyát. Pontról-pontra megfeleltem," megcáfoltam az ellenem emelt rágalmakat.- E közgyűlésen kitűnt, hogy az egész eljárás Anderlónek — téves alapon és személyés boszuból kiindult — becsületem ellen irunyult nemtelen támadása volt. A közgyűlés emiatt bizalmatlanságot szavazott a választmány eme tagjainak és az ellenem felvett jegyzőkönyvet, mit Anderle szerkesztett, kíméletlen, hazug és ocsmány tartalma miatt

— megsemmisíteni határozta. E határozat felett a szavazást és a határozat kimondását az elnök megtagadta, akkor .is, a mikor azt alapszabályszerűen tiz tag egy ivén alairva kívánta, kérte.

A közgyűlés ezek után feloszlott. Ez történt 1890. augusztus hó 10-én. Augusztus hó 19-én volt választmányi gyűlés, (e gyűlésen még Anderle jelen volt), melyen a választmány leköszönt és egy újabb rendkívüli tisztújító közgyűlés megtartását határozta el, melyen az augusztus hó 10-én feloszlott közgyűlés tárgya tegyen letárgyalva. Most Anderle inogni érezte alatta a talajt, melyen állt.

Szeptember 7-én volt a rendkívüli közgyűlés, mely alapszabályszerűen megválasztotta tisztikarát, választmányát, megseinraisitítte a junius 5 iki a „Szekszárd Vidéke“-t kizáró és a julius 3-án e lenem felvett választmányi jegyzőkönyveket.

E közgyűlésnek irt Änderte József egy levelet, melyben kilépését jelezte. A levél tartalma oly sértő hangon volt Írva, hogy a közgyűlés megbot- ránkozott rajta, a Garay Antal elnök indítványára nem fogadta el lemondását, kilépését, hanem egyhangúlag, közfelkiáltással a „Tolnai társas-kör“ tagjai közül kizárni határozta el.

Ha van valaki — monta az elnök — kinek az iuditvány ellen van kifogása, az szóljon, s én visz- szavonom azt. Csend, néma csend Jett. . . e percz- ben meghalt Anderle s önásta — de nekem szánt

— sírba temették.

Mit is tehetetett volna a közgyűlés Anderlé- vel, ki a reverenda védfala mögött hányta a sarat maga körül.

A kizáratási határozatot Tolnavármegye alispánja megsemmisítette, mert — mint mondja — a kizáratási határozatot nem. a tisztújító közgyűlésen, hanem egy másik rendkívüli közgyűlésen és alapszabályszerűen titkos szavazással kellett volna meghozni.

A vett végzés után december hó 14-én pgy újabb rendkívüli közgyűlés titkos szavazással újra kizárta Angerlét tagjainak korából — minden önérzetes tag Ander.e becsülete sírjába dobott egy- egy göröngyöt s a gödör egyenlő lett a föld színével. De Anderle nyugtalan szel’eme újra felszínre jött s nem kisebb áldozatot, mint Perczel Dezső

becsületét akarta beszennyezni. — A második, december 14-én hozott kizáratási határozatot Tolnavármegye alispánja újra megsemmisítette, mert — mint a végzés mondja — Anderle ez időszerint nem tekinthető a társas-kör tagjának. Ezt a határozatot a belügyminisztérium — hová mogfeleb- beztetett — is helyben hagyta.

Ez a tény Anderle Józsefnek a „Tolnai társaskör“-bői történt kizáratása ügyében.

Tolna, 1894. évi február hó 7.

Matejka Károly.

TANÜGY.

A vármegyei tanfelügyelő közérdekű Intézkedései.

A nemmagyarajkú népességű községekben történő felekezeti tanítóválasztások a kir. tanfelügyelő hatáskörét is érintvén, Tolna vármegye kir. tanfelügyelője 1893. évi októberhava 17-én 1838. sz. a. kelt felhívásával egy előfordult eset alkalmával következőképen intézkedett:

„F e t z e r Ferenc, ozorai tanító, panaszos kérvénynyel járúlváu hozzám a varasdi rom. kath. hitközség iskolaszéke, ellen azért, mert a folyó hó

14. megejtett kántor- és tanítóválasztás alkalmával az okleveles pályázó mellőzésével oklevélnélküli egyént választott meg rendes tanítónak: indíttatva érzem magamat, Varasd közsógónnk elöljárósága utján a szóban levő iskolaszéket figyelmeztetni, hogy. az 1868. évi 38. t. c. 133. § ánál fogva képesítésnél- küli tanító megválasztása ngy képesítettel szemben nem engedhető meg. — Ezen felül a varasdi róm. kath. hitközség népiskolája az 1879. évi 18. t. c.

2. és 3. §§ ainak határozmányai alá is esik ; minélfogva az 1879. évi junius 29-én 17.284. sz. a. kelt magas miniszteri utasítás 6. §-ára támaszkodva, az iskolaszék errevonatkozó jelentését és a pályázók okmányait 8 napi időhatárban ezennel bekivánom; megjegyezvén, hogy Varasdon nem csupán a tanítói okmány mérvadó, hanem figyelembe veendő az is, hogy a magyarul jobban tudó tanítónak adassák a választásnál elsőbbség. Nthogy tehát kénytelen legyek megtenni a további hivatalos lépéseket, jelen felhívásomnak az adott időhatárban leendő tejesítését elvárom. Miről Varasd községe elöljáróságát jelen intézkedés kézbesítése és a vétív azonnal leendő felterjesztése végett értesítem.“ (A vonatkozó okmányokat tüzetes és indokolt jelentés kíséretében Ajáky Jenő esperes-iskolaszék! elnök

1893. október 25-én Varasd községe elöljárósága utján — mint igaz hazafi és a tanügy érdekeit szem előtt tartó helyi iskolai hatóság feje — kellő és illő módon felterjesztett** s a kir. tanfelügyelő

1894. évi január 18-án 1935. ex 1893. sz. a helyeslő tudásúi vette a választás lefolyását feltüntető jelentést, lévén csupán tanítóhelyettes által betöltve a szóban levő állomás.)

A szegzárdi pénzintézetek mérlege 1893-ban.

A szegzárdi takarékpénztár mérleg-számlája 1893. évről. Pénztári maradvány 1893. december 31-én 27944 frt 74 kr, váltó kölcsönökben 414300 frt 6. kr, előleg kölcsönökben 15999 frt, jelzálogos kölcsönökben 936668 frt 49 kr, kezességi kötelezvény kölcsönökben 159506 frt 42 kr, felszerelvó- nyekben 1511 frt 80 kr, intézeti ház értékében 16000 frt, 2 drb első magyar ált. bizt. társ. részvényben á 3640 frt, 7280 frt, 1 drb Pannónia ált. bizt. társ. részvényben 1075 frt, 1 drb bécsi ált. bizt. társ. részvényben 210 frt, 23 drb tiszaszabá- lyozási sorsjegyben á 141 frt 25 kr, 3248 frt 75 kr, -ezeknek függő kamataiban 23 frt, 1 drb magyar nyeremény kölcsön sorsjegyben 147 frt 50 kr, 12000 frt név. ért. magy. földtehermentesitési kötvény á 94 frt 50 kr, 11340 frt, ezeknek függő kamataiban 80 frt, 20000 kor. név. ért. 4°/0 kor. járadék kölcsön kötvény á 94 frt 40 kr. 9440 frt; ezeknek függő kamataiban 33 frt 33 kr. részónye- sek számláján 7515 frt, folyó számlán adósok 277705 frt 87 kr, értékpapír számlán 132 frt, arany pénznemekben 403 frt 40 kr, perköltség előlegben 94 frt 73 kr, hátralékos házbérben 108 frt 33 kr, szegzá.di népbanki törzsbetótben 4888 frt, ingatlanok számláján 434 frt, kegydíjak számláján 250 frt, kamathátralékban váltóknál 347 frt 3 kr, kamathátralékban előlegeknél 336 frt 73 kr, kamathátralékban jelzálogoknál 14710 frt 83 kr. kamathátralékban kötelezvényeknél 2961 frt 8 kr; összesen 1914701 frt 9 kr. Részvénytőke 120000 frt, tartaléktőke kamatai'al 54553 frt 53 kr, osztalékalap 5725 frt1 28 kr, értékpapír tartalékalap 3422 frt 64 kr, nyugdíjalap 43157 frt 93 kr, betétek, tőkésített kamatokkal 1562227 frt 60 kr, fel nem vett osztalék 780 frt, 1893. év második felére járó kamatadó 3273 frt 62 kr, osztrák-magyar bank pécsi fiókintézete viszleszámi'olási számláján 5555 frt, folyó számlán hitelezők 64804-frt 23 kr, első magyar általános biztosító társaság főügynökségA számláján 138 frt 47 kr, átmeneti kamatok váltó kölcsönöknél 6263 frt 81 kr, átmeneti kamatok