Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-02-04 / 6. szám
4. TOLNA VÁRMEGYE. 1894. február 4. — Wosinszky Mór esp. Pécsett. A „P. N.“ csütörtöki számában a következőket írja : Az apari fáradhatatlan kutató, kinek érdemeit nemrég az akadémia méltatta, mikor megválasztotta levelező tagjának, ma Pécsre ért, hogy itt szerezzen magának elégtételt azon meghurcoltatásokért, melyekben az utóbbi időben a „Magyar Állam“ és a bonyhádi kerületi papság által részesült. Tudósitónknak alkama nyílt, hogy Wosinszkyval beszéljen. Nagyon és méltán van a tudós pap elkeseredve, hogy becsületes és tisztességes eljárását paptársainak egyrésze szánt- szándékkal félre magyarázta és már Budapestről táviratilag kórt audienciát a pécsi püspöknél, hogy magának főpásztorától kérjen elégtételt. Elhatározása az, hogy addig espérési kerületébe vissza nem tér, mig ezen elégtételt meg nem kapja. Wosinszky Mórnak Szegzárd belvárosi plébánossá való kinevezése alá van már ugyan Írva, de ha elégtételt nem kapna, úgy ezen állást nem foglalja el, hanem külföldre megy. — Eemóljük, hogy a pécsi egyházmegye ezen egyik legkiválóbb tagja, kinek korrekt eljárásához szó nem fér és ki tudományos kutatásai és sikerei által az egyházmegye büszkeségét képezi, nem eredménytelenül keresi a pécsi püspöknél igazát. A megyéspüspök Wosinsz- kyt megható atyai jósaggal fogadta es az ártatlanul szenvedett méltat'anságok nyugodt elviselésére bátorította. A nap folyamán Wosinszky számos világi ismerősével és iskolatársával találkozott Pécsett, kik melegen gratuláltak neki a Perczel-ügy- ben tanúsított korrekt magatartásáért. Kiküldött tudósítónk, ki a jeles, régészszel évek óta levelezés utján irodalmi ismeretségben áll, fölkereste Wo- sinszkyt lakásán. A jeles és tudós pap minden szavából kiérezhető volt, hogy mennyire bántják'az ellene papi körökből eredt megtámad tatások és pedig annál inkább, mert — mint mondá — az ő egész élete papi hivatásának és a tudományos kutatásoknak vau szentelve és meghurcoltatása mellett legjobban sajnálja azt a két hetet, melyet ez eset izgalmai tőle elraboltak. Ez izgalmak szinte elviselhetetlenek voltak már reá nézve, főként azért, mert egy előtte egészen ismeretlen világot tártak föl: az emberi gyöngeségek, önzés, irigység és rossz szenvedélyek világát. Wosinszky minden szava elárulja a nagy műveltségű, korrekt jellemű, puritán papot és gentlemant. Nyilatkozataiban, a menynyiben azok másokra is vonatkoztak, mindvégig a legnagyobb tartózkodást tanúsította; de valódi en- thusiásmussal emlékezett meg a megyés püspök atyai jóságáról és igazságszeretetéről, mely 5t egészen visz- szaadta önmagának. Wosinszkyt az átélt mozgalmak teljesen kimerítették, úgy, hogy okvetlen szórakozásra van szüksége. E célból — még az éjjel Aparra visszautazott, honnét Dól-Franciaországba megy több heti tanulmányútra. — Községi élet. A szegzárdi legutóbbi esküdtválasztás alkalmával megválasztott Tóth Pál helyébe» ki a megválasztást nem fogadta el, — esküdtül Molnár János választatott meg. , — Schuszter Gyula fegyelmi ügye. A pénzügyminisztertől leérkezett Schuszter elleni fegyelmi ügyben a vármegyei közigazgatási biz. fegyelmi választmányának határozata ellen Suszter, valamint a pénzügyigazgató által beadott felebbezésre a határozat. A fegyelmi választmány tudvalevőleg 80 forint pénzbüntetésre ítélte Schusztert, a pénzügy- miniszter ezzel szemben más hivatali állásra hasonló fizetéssel való áthelyezésre Ítélte. Téyes tehát a Magyarország<í-hdkU és egyéb lapokban megjelent azon hir, hogy Schusztert büntetésből nyugdíjazták, valamint téves ugyanezen lapnak azon tudósítása, a szegzárdi fogyasztási adó bérbeadási ügyében tanúsított magatartása miatt büntettetik Schuszter. Erről a pénzügyminiszter ítéletében szó sincs, hanem I a büntetés oka az ügydarabok elintézése körül tanúsított hanyagság és hogy elöljárói iránt a köteles tiszteletet sértette. A Szegzárd várossal szemben a regale ügyben tanúsított eljárása a pénzügyminiszter határozatában kifogásolva nincs, az a büntetés indokául nem szolgált. —- Választott biróság. A szegzárdi kér. be- tegsegélyző-pénztár kebelében felállítandó választott bíróságba D ö r y László központi járási főszolgabíró elnöklete alatt megválasztattak a munkaadók sorából: Nitsner Pál, id. Tóth Pál, Ferdinand József íeudes, és Zavaros János póttagnak. Az alkalmazottak sorából: Pöndör Antal, F a r d a Vince, J i 1 k László rendes és Potyondy Mihály póttagnak — A szegzárdi kereskedelmi kaszinó uj könyvtárnoka a könyvtárt átvévén, ez utón is tudatja a kaszinó t. tagjaival, hogy ezentúl minden vasárnap d. u. 5 órakor rendes könyvkiosztást tart. — Uj gyógyszertár. A m. kir. belügyminiszter Pincehelyen uj gyógyszertár felállítását engedélyezte. A jogot B a k s á n y i Zoltán nyerte el. — A Dunaföldvárt érdeklő vasutügyben folyó évi január hó 22-én a kereskedelemügyi minisztériumban megtartott értekezlet azt eredményezte, hogy Szeniczéy Ödön az Adony-Szabolcstól Paksig tervezett helyi érdekű vasút építési költségeinek előteremtésére, illetve az építési költségek 35%-áig leendő kiegészítésére újabb 3 havi haladékot kapott, illetve az előmunkálat iránti engedély 3 hóra neki meghosszabbittatott. Ha a nevezett engedményes ez idő alatt sem mutatna fel positiv eredményt, úgy valószínű, hogy a Sáróogárdtól kiindulva, Dunaföldvár végállomással tervezett h. e. vasút kiépítésének terve, melyre nézve az előmunkálati engedély iránti kérvény dr. Deutsch Antal dföldvári ügyvéd és érdektársai által be is van nyújtva, rövid idő alatt meg fog valósulni. Ugyancsak e vasutügyben a kereskedelmi minisztériumban megtartott tanácskozásokról a következőket írhatjuk : A fehér- és tolnamegyei helyiérdekű vasutak dolgában január 22-ikén a kereskedelmi minisztériumban Lukács Béla miniszter elnöklete alatt az az összes érdekeltek résztvétele mellett tanácskozás volt, amely délutáni öt órától esti kilenc egynegyedig tartott, de a vonalak kiépítését egy lépéssel sem vitte előbbre. Jóllehet az érdekeltség tömörülésének szükségességét mindenki belátta, a kívánalmak és érdekek összeegyeztetése ezúttal nem volt lehetséges. A miniszter mereven arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vonalak kiépítését csak abban az esetben hajlandó hathatós támogatásban részesíteni, ha Fehérmegye a közforgalmi szempontból oly fontos székesfehérvár-adonyi vonal kiépítését első sorban foganatosítja, illetve ehhez a szükséges mérvben hozzájárul. A hozzájárulás kérdése már két Ízben volt a megyei közgyűlés tárgya, a határozat azonban mindkét esetben elutasító volt, mert a megye felfogása szerint a székesfehérvár-adonyi vonal kiépítése esetében a megye székhelyének kereskedelme és ipara a tönk szélére jutna, — a forgalom nagy része a rövidített ut miatt Budapestre tereltetvón. A miniszter hangsúlyozta, hogy állami érdekek rovására nem támogathatja a helyi érdekeket, a megyei kiküldöttek viszont azt az ellenvetést tették, hogy csak nem kívánhatnak tőlük áldozatokat oly vasútvonalra, mely legvitálisabb érdekeiket megsemmisítéssel fenyegeti így a fehérmegyei vasutak ügyében újra Fehérmegye közgyűlése lesz hivatva végleges határozatot hozni, a mely ha ezúttal sem lenne a kérdéses vonalra kedvező, úgy a székesfeh érv ár-bicskei, székesfehérvár-adonyi és székesfehérvár-sárbogárdi vonalak kiépítése hosszabbidőre elódáztatnak, az adony- szabolcs-paksi vonal pedig véglegesen elejtettnek tekinthető. Arai a sárbogárd-dunaföldvári vasútvonal kiépítését illeti — mivel az előmunkálati engedély iránt való kérvényt csak néhány nappal az értekezlet előtt nyújtották be. ez alkalommal tárgyalható nem volt; elvben azonban kimondták, és az értekezlet majdnem egyhangúlag elfogadta az érdekeltség amaz álláspontját, hogy az adony szabolcs-paks irány mellőzésével a sárbogárdi bekapcsolás kívánatos Dunaföldvár végállomással. Ily előzmények után ajánlatos Székesfehérvár jól felfogott érdekében is egyelőre a bicskei és adonyi vonalirányok mellőzésével a megye által megszavazott összeg igénybevétele mellett a sárbogárdi összeköttetést létesítse Dunafóldvárral és karöltve együttes akció megindítása, a melynek mihamarabb meg lenne kíván eredménye. — Pali bácsi. Ki nem ismeri, a jó, örökké vidor Pali bácsit, a mi társas életünk egykori ty- pikus alakját, Dicenty Pali bácsit. A jó öreg ur pár óv előtt Szegzárdról Budapestre tette át lakóhelyét, a honnét a múlt héten érkezett a szomorú hir, hogy Pali bácsit szélhüdós érte. Unokaöcsese Dicenty Lajos felment érte és magával hozta Szeg- zárdra, a hol rokoni körben gondos ápolásban részesül. Kívánunk neki mielőbbi felgyógyulást, -a mikor remélhetőleg megint a miénk marad és nem tér vissza Budapestre. — Tüzek Szegzárdon. Hosszabb pihenő után Szegz.árdon a vörös kakas már megint kukorékol; Uj év óta csak 1 hónap telt el, s már 3-szor volt tűz. Először 5 tanya égett le. egy hétre rá meg a kápolna tájékán volt tűz, január 31-én estefelé pedig az újvárosban Pesti Ádám háza gyuladt ki s lett a lángok martalékává. Hogy mi okozza most ily hirtelen egymásutánban ezeket a sűrű tüzeket, még mindeddig nincs kiderítve. — A kaszinó estély jövedelme. Bár a múlt hó 27-én megtartott, kaszinó estélynek nem az volt a célja hogy a kaszinó pénztárának állapotán len- - ditsen, — hanem inkább, hogy az itteni laza társas életet frissítse, élénkítse, a lezajlott í mulatság anyagilag is fényes eredményt tüntet fel. Eladtak 15 karzat-, 147 személy- és 24 család-jegyet. —; A bevétel 429 frt volt. Kiadás, beszámítva a pazar táncrendek és díszes csokrok árát is, 37,1 frt 14 krra rúgott; igy a tiszta jövedelem 57 frt 86 kr. — Dunapart Pakson. A paksiak küldöttségét' a napokban vezette Szluha István orsz. képviselő gr. Bethlen András földmivelési miniszter elé, mely küldöttségnek tagjai voltak : Popovics Gyula közs. főjegyző, Feil Ferenc biró, Darócy'Tamás, Mádi Kovács János és Kovács Sebestyén Endre földbirtokosok. a deputáció azért járt a miniszternél, hogy ! orvoslást kérjen a paksiak abbeli pánaszára, hogy i a Duna zajlása és áradása'tavaszszaf mindig nagy ! károkat okoz, az által, hogy nagy partrészeket sza-: kit le s a város mélyebben fekvő részeit rendesei» j elönti. A miniszter nagy figyelemmel .hallgatta meg az előadott kérelmet s megígérte, hogy a legközelebbi Dunapart erősítési munkálatokba Paks is okvetlenül bele fog vétetni., A paksiak tehát, bízva a j miniszter Ígéretében, jójeményekkel tértek haza, ahol a jó hir a várost valóságos uj életkedvvel töltötte el. — Halálozások. Vettük a következő gyászjelentést. „Özv. Székely Győzőné szül. Szvacsek Irma szomorodott szívvel jelenti forrón szeretett férjének, j Székely Győző urodalmi fóerdészrtek élete 29-ik évében, boldog házasságuknak pedig 16ik hónap- I jában, rövid szenvedés — és a halotti szentségek I ájtatos felvétele után folyó hó 28-án déli 12 óra- I kor történt gyászos elhunytét. Boldogulnak hült I teteme folyó hó 30-án délután 4 órakor fog az I alsó-lendvai also-sirkertben örök nyugalomra he* I lyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó I 31-én délelőtt 10 órakor fog a dobronoki székes- I egyházban az Urnák bemutathatni. Kelt Kámahá- I zán (Zalam.) 1894. január 29. Nyugodjék békével! I Boldogultat gyászolják: neje özv. Székely Győzőné, i szül. Szvacsek Irma; leánya Székely Jolán; Stann f István, Stann Margit. Fülöp Károly, Fülöp Ödön, I Fülöp Erzsébet testvérek; Szvacsek Mihály ipa; I Sznopek Mária napa; Svacsek Árpád, Szvacsek An- I dor, Varkonyi Sándor sógorok ; Sznopek Julianna, Janik Amália, Zavaros Teréz sógornők. — Király I János felsőnyéki nótárius váratlanul elhunyt influenzában. — Király egyike volt a legeredetibb embe- I reknek. A nép köz't élve, tanulmányozta, eltanulta I annak bőséges humorát, szavajárását, eredeti, tőzs- I gyökeres szólásmódját, s utoljára úgy belejött az utánzásb, hogy beszédjében, írásában, sőt még hi- I vatalos jelentéseiben sem szabadulhatott tőle, — E sorok írója a jegyzői jubileumon hallotta utoljára. I Másfél óra hosszáig nevettette folyton a publiku- I mot, a jó Sütő T.ikács viselt dolgaival. — Ak- 1 kor meg is ígérte, hogy ennek a speciális magyar | alaknak — nevezetesebb mondásait leírja a Tolna- i vármegye számára. A halál azonban másként in- 1 tézkedett. Őszintén sajnáljuk a derék férfiú elhuny- j tát, a ki, mint jegyző is mindenkor hivatásának | magaslatán állt. Isten nyugtassa meg! A megye- I szerte tisztelt és szeretett jegyzőnek,:a jó „Király j bácsinak“ temetése szerdán délelőtt ment végbe az egész környék megható résztvétele mellett. Számos I koszorú, többi között az, melyet a jóbarátok — „a -t legjobb barátnak“ és a jegyzőikar --- „a feléjthe- I tetlen kartársnak“ küldöttek — borította az órcko- I porsót. A háznál Somogyi Kálmán, ádándi lelkész, az elhunytnak kebel bawtja, mondott megható és I könnyekre fakasztó beszédet, ezután a koporsót az I óriási közönsége kíséretében á templomba vitték, hol I a helybeli kántor tanító megható orgonálása s a f közönség szívből jövő éneke után Varjas Gábor lel- | kész búcsúztatta el a családtól, a községtől és jó $ barátaitól, méltatván az elhunytnak jeles érdemeitől s közben a dalárda énekelt. Ez után a sirkertbe I vitetett és örök nyugalomra helyeztetett. A sírnál ifj. Arany Károly nagyszokolyi aljegyző megható I beszédben búcsúzott el, a jegyzői kar nevében a fe- I lejthetetlen kartárstól. Haláláról a következő gyász- I jelentést adták ki: Király Ferenc édes apa, Király I Jánosné, szül. Nagy Lujza, mint neje, Király Géza, I Flóra és Jolánka, mint gyermekei, ifj. Király Fe- ,1 renc és Király Lidia, férj. Lázár Istvánná, mint I testvérek, fájdalomtól megtört szívvel jelentik Ki- 1 rály János felsőnyéki körjegyzőnek élte 47-ik óvó* I ben, rövid, de kínos szenvedés után, folyó évi ja- I nuár hó 29-ón történt gyászos elhunytat. Az Is- j tenben boldogultnak hült tetemei fo|yó évi január I hó 31-ón, délelőtt 10 órakor fognak a réf. vallá- I sós szertartás szerint, örök nyugalomra elhelyez- I tetni. Felsó-Nyóken 1894. évi január 29. Áldás és I béke lengjen hamvai felett. — Adakozások a népkonyhára. Gr. Széclie- j nyi Sándor 2 birkát, Krámer Ármin 1 zsák lisz- I tét, dr. Szigeth Gábornó 10 liter tejet adakoztak. Kiosztatott a népkonyhában: 1893. December ha- I vában 4005, 1894. januárban 5906, összesen tehát I 9911 adag étel és 4ű0 kenyér. a
