Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-12-23 / 52. szám
IV. évfolyam. 52. szám. Szegzárd, 1894. december 23. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre . . . 3 » — » Negyed évre .. . I > 50 » Egy szám...... 12 » Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegz&rdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési felhívás! A szeretet ünnepén. 1895. évi január hó 1-vel lapunk ötödik évfolyamába lép. Kérkedés nélkül hivatkozhatunk ama sikerekre, a melyeket lapunkkal fennállása alatt elértünk. A sikereknek egyik legfőbb tényezője Tolnavármegyének művelt közönsége, a mely lapunkat támogatásával és rokonszenvével kezdettől fogva megajándékozta. Forró köszönetét mondunk e támogatásért és rokonszenvért, a melyet továbbra is kiérdemelni legfőbb törekvésünk leend. Lapunk iránya marad a mi volt, mióta megindult. A közérdek szerény harcosai vagyunk és e harcba a pártatlanság és igazságszeretet mellett mindenkor csak a jó ízlés és ildom által megengedett fegyvereket visszük. A politikai téren és minden irányban a tiszta szabadéivtiség jelszavát irtuk zászlónkra, mert meggyőződésünk, hogy hazánk jólétét, nagyságát és egységét csak szabadelvű intézmények mozdíthatják elő. Politikai, vármegyei és községi életünk összes kérdéseit, valamint társadalmi életünk fontosabb eseményeit mindenkor behatóan megvitatjuk és részletesen ismertetjük, mi közben párt és felekezeti szempontok teljes .kizárásával, a legszigorúbb tárgyilagosságra törekszünk. Közleményeink igazi zsurnalisztikái színvonalon állanak; gyorsan és alaposan értesült hírrovatunk a hét eseményeit élénken csoportosítja. Van külön szépirodalmi, törvénykezési, tanügyi és közgazdasági rovatunk, a melyek szakszerűségük mellett általános érdekű tartalomra törekesznek. A nagyobb fontosságú közérdekű eseményekről, mint ez évben is számos alkalommal, rendkívüli kiadás utján értesítjük olvasóinkat, a mi által a napilapok tudósításait is megelőzzük. Lapunk csinos kiállításban, legkevesebb 8 oldalnyi terjedelemben, szükség esetén 10, ,12, 18 oldalon, hetenként egyszer, minden vasárnapon, jelenik meg. Ajánljuk lapunkat továbbra is Tolna- vármegye. művelt közönségének szives jóindulatába és pártfogásába. , Hazafias tisztelettel A „TOLITAVÁRIE&YE“ politikai hetilap A komor, rideg téli napok legszebb poezisa: a Karácsony ünnepe! Midőn az embert embertársához a természet kényszere is közelébb hozza, midőn a családi élet is az otthon melegénél bensőbbé válik: akkor kínálkozik, alkalom az emberiségnek az igaz, önfeláldozó szeretet magasztos emlékét megünnepelni. A karácsony napjainkban már világszerte elfogadott örömünnep; mert az emberszeretet, a családi öröm és bensőség s a jótékonyság megható nyilvánulásai melegítik föl e napon még a legridegebb önzésbe burkolt sziveket is. Szeretet kormányozza a világot! Az emberi gyöngéd érzelmeknek nagyobb, tar- tósabb és mélyebb hatásuk van társadalmi életünkben, mint a hatalom eszközeinek, vagy a szenvedély ephemer kitöréseinek. Szeretet nélkül mi volna más az ember, mint »sárból és napsugárból összegyúrva, tudásra törpe és vakságra nagy;» mert a ki meleg szeretetet nem érez keblében, az sem valódi boldogságra, sem valami nagynak, nemesnek kivitelére nem képes ; az embert csak a szeretet nevelheti az életre ! A világtörténelem legnagyobb alakjai, kik az emberiség továbbfejlesztésének nagy munkájában számot tevő részt vettek, bármily szédítő magasra is emelte fel őket a sors kedvező kegye, ha keblökben elnyomták az ember énjének legnemesebb részét, az emberiség iránti szeretetet: akkor működésűk áldástalanná vált, s az utókor nem hálával és elismeréssel adózik emléköknek, hanem a világ itélőszéke feljegyzi róluk azt, hogy életök sivár, meddő és eredménytelen volt, mert lelköket nem a szeretet melege hevitette, hanem csak hiú nagyra- vágyás és önzés vezette őket pályájukon. A század legnagyobb költője, Hugo Viktor is feljajdúl ily elhibázott törekvésű nagy alakok láttára és felkiált: »Szeretetlenség! a te hideged kinzóbb az elkárhozottak kénko- veinél!« Szeretet nélkül az élet csak céltalan tengődés, amiért élni sem érdemes. A szeretet teremtette a világot, mely e nélkül csak.kietlén pusztaság volna, érzéketlen lényekkel benépesítve. A ki csak kötelességét teljesítette az életben és nem hevitette az embertársai -iránti önzetlen szeretet: annak működése eredménytelenül fog eltűnni a semmiségben, s nem fognak más búcsúztatót mondani rá, mint azt az obiigát szólamot, hogy a »mór megtette kötelességét, a mór elmehet!« A szeretet alapja a humanizmusnak, mely századunk legjobbjait lelkesíti, vezérli minden tettökben. Segíteni embertársainkon, letörölni a fájdalom könnyeit, enyhíteni a szenvedő sebeit, türhetővé tenni a nyomort: — ez az emberszeretet, a bumánizmus egyik legfenköltebb feladata ! Korunk humanizmusa csakugyan áldásos tevékenységet fejt ki a társadalom, az emberiség bajainak gyógyításában. A társadalom minden körében találunk olyan nemes lelkű és fenkölten gondolkodó embereket, kik igaz, meleg szeretettel keblökben a jótékonyság oltárán iparkodnak a helyesen értelmezett humanizmusnak szolgálatokat tenni, hogy embertársaink nyomorát enyhítsék és a pauperizmus okozta szenvedéseket elviselhetőbbekké tegyék. A részvétlenség, a fásultság és az önzés embereinek működése mindenkor sötét lapjait ; képezte az emberiség történelmének; csak az igazi részvét és szeretet melege volt képes embertársainak javára szolgáló intézményeket létrehozni, melyeknek hatása a műveltség, civilizáció és humanizmus áldásos műveit dicsérik nagylelkű alkotóik emlékében. • Az emberszeretet csodákat művelt századok folyamán! Az emberi jogok érvényre emelése is a humanizmus nagy művének tekinthető ; e nélkül ma is még a sötét századok kétségbeejtő rabigájában görnyedne a szabadságra termett emberiség. Még a forradalmakat is a szabadság iránti szeretet, az emberi jogok iránti lel- kesültség teremtette. A történelem nagy tévedéseit is ezeknek lehet tulajdonítani. Mióta az emberszeretet legnagyobb harcosa, a mai civilizált társadalom megváltója életét áldozta embertársaiért: azóta az emberiség boldogitásáért, a közjóért harcoló nagy szellemek vezérlő csillaga — az önzetlen, igaz emberszeretet volt, mely képessé tette őket küzdeni a szenvedések glóriájáért és életüket feláldozni a legnemesebb ideálért! Az emberszeretet vitte fokról-fokra előre az emberiséget, terjesztette és kiszélesítette az emberi jogokat, tette egyenlővé és vitte egymáshoz közelebb az embereket. A mai napon a szeretettel együtt megszülettek az emberi jogok, feléledt az'emberi méltóság, ki- gyúlt a szabadság napja.Es ennek az eszmének terjedését, bódítását, tovább fűzését tapasztaltuk a közel múltban, s bár küzdelmekbe és áldozatokba került, mégis diadalt aratott. Ebben az eszmében erő és, hatalom lakik, a melyet elnyomni nem lehet, az élni és győzni fog továbbra is ... . szerkesztősége és kiadóhivatala. Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb be küldeni szíveskedjenek.
