Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-09 / 50. szám

TOLNA VÁRMEGYE. 1894. évi december hó 13-án. XTn/^i/>c .Tnró ás Ma^ííís Szávó ellen közokirat — A Garay-szobor ügye végre eldőlt. — a 1894. december 9. bér tarthat igényt nemcsak Magyarországon, hanem az egész kontinensen. A szabadelvű párt tagjaira hárul a fe­lelősség és hazafiul kötelesség, hogy a nem­zeti és szabadelvű politika megóvása és fentartása érdekében szolidárisak marad­janak, hogy ne legyenek hűtlenek sem a zász­lóhoz, sem a vezérekhez és ne üljenek fel azoknak a szövevényeknek, melyeket az ön­zésnek és a személyes érdekeknek kohó­jában a politikai intrikusok most készítenek. A szabadelvű párt csak akkor cselek­szik hazafiasán, ha összetart és kitart jelen­legi vezére mellett. A politikában, igaz, sok minden meg van engedve, de az opportunizmus és ön­zés nem mehet annyira, hogy elvek és sze­mélyek ellen árulást kövessünk el. Ez se nem pártérdek, se nem politikai érdek, hanem egyszerűen politikai erkölcs­telenség. POLITIKAI HÍREK. — A képviselőház hétfői ülésén napirendre kerül az indemnitásról szóló törvényjavaslat. A szélső ellenzék részéről ez alkalommal, mint hírlik, éles kritika alá fogják venni gr. Kálnoky külügyminisz­ternek a magyar belpolitikai ügyekbe való illeték­telen beavatkozását, a melynek állítólag nem cse­kély része van abban, hogy a politikai helyzet mindinkább közeledik a válsághoz. — Országos lelencház. A belügyminister december 20-áru egy országos lelencház fölállítása ügyében nagyobb szakértekezletet hivott egybe. A minisztérium részéről terjedelmes emlékirat és egy alapszabály-tervezet fog az értekezlet elé terjesztetni. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtár­gyalásra kitűzött bűnügyek: 1894. évi december hó ll-én. Fülöp Ferenc és Farkas Juli ellen lopás miatt. Molnár György, Szalai János és ifj. Lőcse Vendel ellen lopás miatt. Potyondi István és Bajza András ellen súlyos testi sértés büntette miatt. Fekete István, Szűcs János és Németh Mi­hály ellen lopás miatt. Novák József, Schvartz Simon és Schvartz Ignác ellen lopás miatt És nem nagyképüsködve, fontoskodóan teszi meg a megjegyzéseit; egy őszinte ember vallomá­sai ezek; szellemes és érdekes csevegés, a mit szí­vesen, unalom nélkül, sőt egyre fokozódó érdek­lődéssel olvashat mindenki, még ha nem is fűzi olyan kedves gyerekkori emlék Amerikához, mint engem. Igazán, régen tetszett nekem úgy könyv, mint ez. Juliska, ezt olvassuk kétszer, háromszor is. Budapesttől — San-Franciscoig: ez a cime. Egy rövid pillantás Németországra, érdekes leírása a tengeri útnak, hűséges referáda mindarról, a mit New-Yorkban, Philadelphiában, Washingtonban, Chicagóban, San-Franciseoban, Salt-Lake-Cityben észrvehet egy művelt, intelligens iró, a kinek meg­van az adománya, hogy megfigyelje a látottakat és vonzóan, szellemesen meg is Írja. Száznál több gyönyörű kép van a kötetben; finom, tiszta valamennyi; zuhogó vízesések, havas hegycsúcsok, rengeteg őserdők képe mellett ott vannak az emberi erő alkotásai: büszke paloták, széditő mélységeket áthidaló viaduktok, tiszteletre­méltó vén templomok . . . Ha ez a könyv akkor a kezembe került volna! Nem bóbiskoltam volna el a lugasban; mohón fal­tam volna minden betűjét és ki tudja, Juliska, tán még a te csókos kis ajkad se beszélhetett volna le, hogy el ne menjek oda az érdekes uj világba, a miről ilyen szép könyvet tud irni — az, a ki ért hozzá. hamisítás miatt. Antal Pál ellen sikkasztás miatt. Takács Antalnó, Szili Vendelné és Szili Teréz ellen hamis eskü, hamis tanuzásra csábítás és ha­mis tanuzás miatt. Schneeveisz József ellen rágalmazás miatt. 1894. évi december hó 15-én. Csörgő Erzse, Bertók Zsófi, Ács Jánosné és Csányi Mihályné ellen magzat elhajtás miatt Árvay Lajos, Cs. Markó József ellen csalás miatt. Dudos Imre ellen lopás miatt. Serfőző József ellen lopás miatt. Hirek. — Dulánszky Nándor megyés püspök álla­potában, írja a P. N., mint Arcóból értesülünk, ked­vezőtlen fordulat állott be, amennyiben Arcó sem képes megrongált egészségi állapotában javulást előidézni. A püspök ereje rohamosan hanyatlik s aligha lesz képes egyházmegyéje ügyeinek vezeté­sét újólag magára venni. — A törvényhatóságok küldöttségei. A fő- ispáni jubileumra a következő küldöttségek jelen­tették be magukat: Somogyvármegye küldöttsége: Tállián Gyula főispán, Maar Gyula alispán, Ber­talan Alajos kormányzó, Chernél Gyula országgy. képviselő, Makfalvy Géza orszgy. képviselő, Gaál Gyula cs. és kir. kamarás, Folly József tiszti fő­ügyész. — Baranyavármegye küldöttsége: Kardos Kálmán főispán, Orzságh Lajos földbirtokos. Ko szíts Kálmán várm. főjegyző. Veszprémvármegye j küldöttsége: Véghelyi Dezső alispán, Fenyvessy Fe­renc országgy. képviselő, Kenessey Kálmán főszol­gabíró, Bénák István ügyvéd, Bibó Dénes földbir­tokos. Fejérvármegye küldöttsége: Huszár Ágost alispán, Huszár Dezső szolgabiró, Hardi Antal föld­birtokos, Fiáth Imre földbirtokos, Fiát György ár­vaszéki jegyző, Koller Tivadar földbirtokos, Hein­rich Alajos tiszti főügyész. — Hymen. Kerekes József, nyíregyházai kir. járásbirósági albiró, folyó hó 3-án vezette oltárhoz szép menyasszonyát, Antal Ilona kisasszonyt, Antal Ferenc, tolnavármegyei tiszteletbeli, főpénztárnok leányát Szegzárdon. — A mi népkonyhánk. A Simontsits Béláné védnöksége és vezetése alatt álló szegzárdi nép­konyha e hó 3-án nyílt meg és máris nagy láto­gatottságnak örvend. — Tisztelgés. Á szegzárdi polg. leányiskola tantestülete folyó hó 2-án tisztelgett Boda Vilmos­nál, a szegzárdi községi iskolaszék uj elnökénél. — Városunk és a jubileum. Nagy szorga­lommal és buzgósággal folynak városunkban az elő­készületek a jubileumra. A két diadalkapu, a vár­megyéé és a városé, a milyen szép és ízléses, oly­annyira impozáns is. Markó Gusztáv, az államépi- tészeti hivatal főnökének, ki az építkezést és dí­szítést tervezte és rendezi, kitűnő Ízléséről tanús­kodnak, úgy a diszkapák, mint a zöld girlánddal díszített, felzászlózott árbocok, valamint a várme- ház bejáratának és előcsarnokának gazdag és gyö­nyörű díszítései. — Régészeti kutatások a milleniumra. Az 1896-iki ezredéves orsz. kiállítás rendezése alkal­mából Lukács Béla keresk. miniszter a régészeti s embertani társulatot felszólította, hogy a gyér számú honfoglalás korabeli emlékeket minél nagyobb szám­ban igyekezzék felkutatni és e célból tetemesebb összeget is bocsátott rendelkezésére. A társulat e célra külön bizottságot szervezett, mely Wosinsky Mór szegzárdi plébánost s ismert nevű régészünket bízta meg a Dunántúl e nemű felkutatására. Wo­sinsky rögtön hozzá is fogott a kutató ásatásokhoz, és már eddig is igen szép eredményeket mutathat fel. Az érdekes leletek az ezredéves kiállításon fog­nak kiállíttatni. — Hymen. Müller Ferenc dr. szegzárdi kiváló képzettségű fiatal ügyvéd jegyet váltott Schlieszer Sárika kisasszonynyal, Schlieszer Mór bajai nagy- kereskedő leányával. — A Te Deum. Minden ellenkező hírrel szem­ben tudathatjuk, hogy a Te Deum holnap délelőtt a díszközgyűlés megnyitása után meg fog tartatni és ezen Wosinszky Mór, belvárosi plébános, Razgha és Fájth segédlelkészekkel fognak celebrálni, vala­mint a dalárda is részt veend benne. jurű múlt szombaton hozta meghatározatát. SzAr- novszky Ferenc, Párisban élő hazánkfia nyerte el az első díjat, illetve ő bizatik meg a kivitellel. A 600 koronás dijat Kiss György, a 400 koronsát pedig Ligety Mór műve nyerte meg. — Örülünk a jury ez ilóletének, mely úgy a Budapestről meghi- vott Zala, Stróbl s Fittler művészeké, mint egy­úttal a közvéleményé is. Szárnovszkynak azonban kötelességévé tétetik, hogy előbb Garay hű másá­nak egy mintáját, s ha az sikerül akkor Garay egész alakját Vs nagyságban a legapróbb részle­tekig kidolgozva, elkószitse, mely aztán az öntés alapjául szolgáljon. A művésznek a szoborbizottság e jogos követelése ellen nem lehet, s bizonyára nem lehet, s bizonyára nem is lesz kifogása. __A sz obornak a milleniumra kész kell lennie. Itt még megjegyezzük, hogy a budapesti művészek és a he­lyi bíráló bizottság ítélete közt egy kis eltérés van a mennyiben azok a 400 és 600 koronás pályadí­jakat megfoorditva: Ligetynek a 600, Kiesnek pe­dig a 400 koronást találták odaítélendőnek, a Szár- novszky készítette szobor talapzatán ülő és babért nynjtó géniuszt pedig nagyon sablonszerűnek s itt különösen nem helyén valónak találván, — annak mellőzését véleményezték, holett a jury a géniusz mellett nyilatkozott. — A szobor leleplezése min­den valószínűség szerint 1896. május 1-én lesz. A jury ítélete lapunknak is elégtétel, a mennyiben mi kezdettől fogva következetesen Számovszky mel­lett foglaltunk állást. — Tolnavármegye gazdasági egyesülete e hó 6-án közgyűlést tartott Kölesden. Az egyesület tagjai igen nagy számban jelentek meg, a mi fő­leg a napirendre tűzött elnökválasztásnak tulajdo­nítható. Kovács László elnök vármegyénkből elköl­tözik és az ő helye volt betöltendő. — A távozó elnöknek az egylet érdekében kifejtett buzgó mű­ködéséért Széchenyi Sándor gróf mondott meleg­hangú szavakban köszönetét. Ézután következett az elnökválasztás. Megválasztatott elnöknek Döry Dé­nes kir. tanácsos és nagybirtokos, vármegyénk egyik kiváló alakja. Örülünk rajta és gratulálunk az egy­letnek, hogy közéletünk eme kitűnőségét nyerte meg elnökének. — Esküvő. Kulin Sándor, volt szegzárdi al­biró, jelenleg kaposvári alügyész e hó 4-én vezette oltárhoz menyasszonyát, Henc Blanka kisasszonyt, a kaposvári ev. ref. templomban. Esküvő után a násznép Psik Lajos, kir. ügyész, a menyasszony nagybátyja házánál gyűlt össze, — hol lakodalmi ebéd volt. — A mi közegészségügyünk. A hatóság el­rendeli a házak s utcák tisztántartását, de a ház- tulajdonosok nem sokat törődnek a rendeletek vég­rehajtásával. így a múlt évben Szegzárd főutcáján minden ház előtt árkot ástak, hogy a víznek legyen lefolyása s a házak előtt ne képződjenek mocsarak. Egy ideig tisztaság is uralkodott, de az utolsó idő­ben ismét kezdünk visszaesni a régi abderitai ál­lapotokba. így most már nemcsak mocsarak kép­ződnek akárhány ház előtt, a hová a szennyes vizet s a többit szokták önteni, hanem sok ház előtti árok tele vau elhullott állatok maradványaival stb, a mi pedig sem egészségi, sem köztisztasági szempontból nem tűrhető. Ajánljuk a háztulajdonosok s a ha­tóság figyelmébe. — Kamatláb leszállítás. Az 1894. évi XVIII. törv. cikkben nyert felhatalmazás alapján és a pénz- ügymioisterrel egyetórtőleg, Lukács Béla kereske­delemügyi minister a postatakarékpénztár takarék­betéti kamatlábát 1895 évi január hó 1-jótői kezdve további intézkedésig, három (3)százalékra szállította le. — Az országos magyar gazdasági egyesület ma tartja közgyűlését, melynél viharosabb és fon­tosabb még nem volt az egyesület életében. Híven, minden zaj és politizálás nélkül töltötte be az O. M. G. E az évek hosszú során keresztül hivatását. — A múlt év végén megalakult a „Hazánk“ cimü napi lap, amely feltűnni és a lapot alapitó részvé­nyesektől szorítva népszerűségre szert tenni óhajt­ván, éktelen dühvei vitte be a politikát az O. M. G. E. kebelébe, a honnét az mindez ideig ki volt zárva. Az agrárizmus tetszetős, de hamis jelszava alatt mindent ütközetbe vitt a kormány ellen. Min­den egyes cikknek hátterét a feudálizmus és kleri- kálizmus uralmából kikerülő eszmék képezték. A józan magyar gazdák nagy többsége kétségkívül távol tartja magát az ilyen agrár politikától. IKJ alakult meg a reformpárt, a mely a súlyos agrár viszonyokat nem a „Hazánk“ szellemében óhajtja megvalósítani. Már most ez a két ellentábor áll egymással szemben. — Az előbbiek elnökjelöltje; Dessewffy Aurél gróf, a reformpárté: Percei Dezső. A küzdelem igen heves lesz és kíváncsian várjuk az eredményt. Alelnókül megválasztattak: Sztanko- vánszky Imre és Jeszenszky Andor urak.

Next

/
Thumbnails
Contents