Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-12-09 / Ünnepi kiadás
1894. december 9. 3. TOLNAVÁRMEGYE. ^ rtagij IJéma szabad polgára Hajdan Büszkén mondotta: „római vagyokI“ 3\Cég sokkal büszkébb szóra nyílik ajkam: síAll 3/Lagyarország! Élünk magyarok! „PTcm volt, Hanem less!“ Teljesül a jóslat — Pihenj békén, kit czenki sír takar: jövendölésed rémes éjt eloszlat, Sírban is élé „legnagyobb magyar!“ PTem! D^ezdve népünk u.jabb ezredévet, Szabad, virágzó, boldog lesz e Hon. És ott ragyog, SzécHenyi, a le képed, 3fal a dicsőkről ir a Pantheon. Pefesli képed: a pártos viszály közt Pártatlanul állsz annyiak felelt;. Szived megosztod a nép s a király közt, S szerény méltóság grófi leveled. tűz, a vér, az eszme nincs a sírban! ült lángol, itt lüktet és itt emel; p-l fenkőlt szív rokon=keoelben itt van: SzécHenyi Sándor grófé e kebel. r\Tezér=fénynyel magasan áll fölöttünk, S palota, kunykó érzi sugarát; "Palota, kunykó: ünnepelni jöttünk, 2Kogy elmondhassuk: ég áldása rád! vi^lldás reád, bölcs, jó s igaz vezérünk, Háborgó, Haragos tengeren! vsH cél mi messze, de mi célhoz érünk, Érőnk s iránytűnk a Honssérelem. ©H, ezredéves szép Hazánk Hajója, Én még a szirtek közt sem féltelek: Pfépel, mely élni kész, az .üstén óvja, Pfem árt neki szirl, Hullám s fergeteg. 2Kogy tűnt az éj s a tetszhalott: a nemzet, Sírt ki feszítve, ismét talpra állt, S a Haza Bölcse nagy munkába kezdett: munka Téged is- Helyén talált. .D^ora Hajnalban és már túl a délen Pályád veritékgyöngygyel öntözöd — Boldog, ki él, Hogy a Hazának éljen, vp(z él a Halhatatlanok között! Büszke vagyok rád s fiaidra, Tolna, Édes Hazámban második Hazám! Szivem Hűséges Hozzád Hogyne volna, ©Col szent remény levele Hull reám. d/sillag=betűket látok e levélen, Csak olvasom, reszketve olvasom: 3íol Széchenyiek élnek, kell, Hogy éljen, ©rőkre éljen e szép, drága hon! ^árttha Ársly. SZÉCHENYI SÁNDOR gróf és családja. Széchenyi Sándor gróf született Bécsben 1837-ben október 27-én. Atyja Széchenyi János' gróf csász. kir. kamarás, Deák Fe- rencznek benső barátja volt és abban az időben Deák Ferencz eszméinek egyik lelkes terjesztője a főúri körökben; anyja Erdödy Ágota grófnő. Tanulmányait Sopronban végezte. — Olasz-, Németországot és Németalföldet beutazva, 1858-ban jött Tolnavármegyébe, Alsó- Félbe, hogy ott a gazdaság körül gyakorlati ismeréteket szerezzen magának. Pél akkor id. Zichy László grófé volt, kinek neje, Széchenyi Mária grófnő, nagynénje volt főispánunknak. — 61-ben Sztankovánszky Imre, Tolnavármegye főispánja tb. megyei aljegyzővé nevezte ki; ugyanazon év tavaszán a dunafőldvári járásnak tb. szolgabi- rájává nevezték ki. Szolgabirói működését élénken jellemzi az, hogy neki volt legtöbb pőre és igy legtöbb dolga, mert a peres felektől járó törvényes díjakat elengedte, miért is a perlekedő felek ügyeik elintézése végett nagy számban fordultak hozzá. Esküdtje néhai Ellmann Miklós volt (később tekintélyes ügyvéd Szegzárdon), a kivel együtt nagy buzgalommal járt el tisztében. Ugyancsak 1861-ben a megyei bizottságok szétoszlat- tatván, a vármegyei nagy konferencia egyhangú határozatából — nehogy a személy- és vagyonbiztonság fölött is cseh beamterek őrködjenek — csendbiztosi állás kreáltatott részére a dunafőldvári járásban. Ezen állásáról Dory Gábornak főispánná történt kine- veztetésekor lemondott. A Schmerling korszak alatt visszavonult és hivatalt nem vállalt, honfitársaival együtt a passiv ellenállás politikájához csatlakozott. 1867-ben az alkotmány visszaállítása után ismét a közigazgatási pályára lépett, a mikor is a simontor- nycii járás főbírójává választották. 1872-ig fungált mint főbíró, járásának osztatlan bizalma közben. 1872-ben leköszönt főbírói állásáról és átvette atyjának nagydoroghi urodalmát. Ezen idő alatt is azonban, mint a törvényhatósági főbb bizottságoknak, az állandó választmánynak és közigazgatási bizottságnak tagja, a megyei kö/.élet egyik legbuzgóbb tagja és vezérférfia volt. 1884-ben barátja, Vizsolyi Gusztáv rábeszélésére a fő- ispánságot fogadta el. 1884. október 14-én történt kineveztetése, beiktatása pedig december hó 10-én. ^ Főispáni működését más helyen méltatjuk. — 1866. január 22-én vezette oltárhoz jobbaházi Döry Natháliát, megyénk egyik legtekintélyesebb családjának sarjadékáf: Boldog házasságából négy gyermek született : Bertalan, a segesdi uradalomnak jelenlegi tulajdonosa, főrendiházi tag; Lajos, ki a diplomáciái pályán van és most Washingtonban, mint attaché, működik ; Domokos, ki negyedéves joghallgató, mindhárman tartalékos huszárhadnagyok és Alice grófkisasszony.
