Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-25 / 48. szám

4 TOLNAVÁRMEGYE. 1894. november 25. Ilyetén viszonyok között mi is helyes­nek tartjuk a miniszteri figyelmeztetést és abban a véleményben vagyunk, hogy 80,000 frtos átalakítás helyett emeljünk a főgimná­ziumnak egészen uj épületet. Egy összetákolt, szűkítések és bővítések utján átformált drága épület helyett lesz majd egy ujdonat uj, modern épületünk, a melynek költségei nem sokkal fogják fö­lözni a Pártos ur előirt átalakítási költsé­get, példa rá a hatalmas, két emeletes igaz­ságügyi palota, a mely 92—93 §zer írtba került. Fontos kérdés leszen, főleg pénzügyi szempontból, a létesítendő uj főgimnázium­nak a helye. A legalkalmasabb és legszebb volna, a mi városunk szépítését jelentékenyen elő­mozdítaná, ha a vár-utcai Ferdinánd és Schubert-féle házakat e célra kisajátítanák és ezek helyén emelkednék a főgimnáziumi palota. Ezen két háznak kisajátítása azonban nagy költségeket igényelne. Ingyen, avagy olcsó telekül szolgálhatna a Garay-szobor részére átengedett séta-tér, avagy a vásár­téren az uradalom tulajdonát képező, a Fe- rencz József-féle ház előtt levő területből a főgimnáziumi épület céjainak megfelelő tér­ség, melyet az uradalom, tekintve a célt, remélhetőleg díjmentesen vagy igen mérsé­kelt árban engedne át. Itt azonban figyelembe jő az a szem­pont, hogy középületeinket a város félreeső részeibe szétszórni nem volna célirányos. Milyen kár, hogy az igazságügyi pa­lota és a most épülő hatalmas kerületi fog­ház épület hatását a Béla-téren álló iskola és templom nagyban rontják. A hely megjelölése azonban inkább már a részletek közé tartozik, a fődolog most az, hogy a főgimnázium végrehajtó bizott­sága a főgimnáziumi épület tárgyában tart­son mielőbb ülést és a pénzügyi helyzetet figyelembe véve, határozzon a miniszteri le­iratban foglalt kérdés tekintetében. A főispáni jubileum. Széchenyi Sándor gróf tiz éves főispáni mű­ködésének évfordulója alkalmából tartandó rendkí­vüli vármegyei díszközgyűlésre Simontsits Béla alis­pán a közetkező meghívót küldötte szét: „Főispánunk 0 Méltósága, főispáni működé­sének 10-ik évét folyó évi december 10-én betöl­teni fogván, azon maradandó alapokon, a nagyra­becsülés és szeretet talpkövén nyugvó benső vi­szony folytán, mely a törvényhatóság közönségét 0 Méltóságához fűzi, mulaszthatatlan, s egyszers­mind kedves kötelességemül kellett tekintenem, hogy alkalmat teremtsek arra nézve, miszerint a vármegye közönsége a 10 éves jubileum napját díszesen megünnepelhesse, s érzelmeinek Főispá­nunk O méltósága előtt méltó keretben kifejezést adhasson. Ehhez képest van szerencsém tehát a törvény- hatósági bizottság t. c. tagjait folyó 1894. évi de­cember hó 10-én délelőtt 11 órára, a vármegye főispánja, méltóságos gróf Széchenyi Sándor ur 10 éves főispáni jubileumának megünneplése céljából, a vármegye székházéba dísz-közgyülésre egybe­hívni ; s egyszersmind ezen meghívóhoz az ünne­pély progjammját is csatolni. Szegzárdon, 1894. évi november hó 17-én. Simontsits Béla, alispán.“ A tolnamegyei községi és körjegyzők egylete szintén méltóan résztvenni óhajtván a jubileumon, Erdős Gábor egyleti elnök a következő felhívást intézte az egyesület tagjaihoz: „Mélyen tisztelt Kartárs ur ! Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága fo­lyó évi december hó 10-én Szegzárdon a várme­gye szókházában ünnepi közgyűlést fog tartani, hogy azon szeretett főispánját, méltóságos gróf Szé­chenyi Sándor urat, minden irányban és mindenek előtt tiszteletet keltő főispáni működésének 10 éves évfordulója alkalmából, a szeretet és ragaszkodá­sának őszinte nyilránulásaival kürülvegye, hogy hála- és tisztelet-érzetét, az ünnepelt főár érdemei­hez méltóan, impozáns módon kifejezze. Tolnavármegye ezen nevezetes ünnepségben az összes hatóságok és testületek a midőn részt- venni kívánnak, a tolnamegyei községi és körjegy­zők egyletének szintén hazafiui kötelessége, hogy a célbavett ünnepi közgyűlés alkalmával az ünne­pelt főurat testületileg köszöntse és szerencse-kívá­nalmainak őszinte kifejezésével az ünnepi nap fé­nyét és jelentőségét emelje. Ezen hazafias célnak megvalósítása érdeké­ben azon bizalmas kérelemmel forduluuk a mélyen tisztelt Kartárs úrhoz, hogy a folyó évi december hó 10-én tartandó vármegyei közgyűlésen, főispán ur ő méltóságánál teendő testületi tisztelgésre; ezt megelőző napon pedig, vagyis december hó 9-ének délelőtti 10 órájára a korábban megküldött nyugdíjszabályrendelet tervezet megvitatása és meg­állapítása tárgyában Szegzárdon a városház nagy­termében tartandó rendkívüli közgyűlésen megje­lenni és megjelenését, ezen meghívó vételével egy levelező lapon alól irt elnökséggel tudatni szíves­kedjék. Hazafias tisztelettel maradtunk. Decsen, 1894. évi november hó 20-án. Erdős Gábor, egyleti el­nök. Purt Adolf, egyleti első jegyző.“ A társtörvényhatóságok közül Veszprém vár­megye már bejelentette, hogy a jubileumon 8 tagú küldöttséggel képviselteti magát. A jubileum napján megtartandó diszebédre nézve téves ama elterjedt hir, hogy meghívók bo­csáttattak ki, bárkihez is. Erről a végrehajtó-bizott­ság nem tud semmit. A végrehajtó-bizottság felkérte a városi ható­ságot, hogy a városnak december 9-ón esti hót és nyolc óra között való kivilágítása iránt intézkedni szíveskedjék, a mire az elöljáróság készséggel vál­lalkozott. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtár­gyalásra kitűzött bűnügyek: 1894. évi november hó 27-én. Gulyás Pál ellen zsarolás vétsége és súlyos testi sértés büntette miatt. Jäger Antal ellen súlyos testi sértés büntette miatt. Lőwy Gergely ellen súlyos testi sértés bün­tette miatt. Németh Imre ellen levéltitok megsértésének vétsége miatt. Eosenfeld József és Bodák Györgyné ellen orgazdaság büntette és bűnpártolás vétsége miatt. 1894. évi november hó 29-én. Frank Mór ellen sikkasztás vétsége miatt. Farkas István ellen lopás büntette miatt. Kerekes Pál és Kerekes Jánosnó ellen lopás és orgazdaság büntette miatt. Sutócki György ellen lopás büntette miatt. G. Szabó János, Matics Ferenc és ifj. Biba Mihály ellen lopás és orgazdaság büntette miatt. 1894. évi december hó l-én. Antal József és Antal Józsefné ellen súlyos testi sértés miatt. Marosi Ödön, Kranitz Pál és Miklós Lajos ellen lopás büntette miatt. Nikolovits József ellen súlyos testi sértés miatt. Kocsis Sándor, Klingenstein János, Kocsis Já­nos és Antal Sándor ellen súlyos testi sértés miatt. Hírek. — Erzsébet királyné névnapját a szegzárdi polg. leányiskola vasárnap, november 18-án szép ünnepélylyel ülte meg. A gyönyörűen díszített rajz­terem már jóval az ünnepély megkezdése előtt megtelt közönséggel s ez alkalommal is, mint már számtalanszor tapasztaltuk, hogy a polg iskola ugyancsak híjával van egy díszteremnek. A zárün­nepélyeket a homokos, dohos tornateremben kell tartani, az i lyen évközti ünnepélyek alkalmával meg a közönség, a mely ezeket mindig szívesen láto­gatja, a kis rajzteremben szoronkodik, már t. i. a mennyi befér. Mert ezalkalommal is sokan, kik kissé megkéstek, künn rekedtek. Legfurcsább a do­logban azonban mindenesetre az volt, hogy a hely szűke miatt maga. az ünnepélyt rendező leányis­kola is kiszorult, s csak éppen a jó énekesek vol­tak felbocsáthatók az emelvényre, a többiek hátul, a közönség mögött, csak mint tóken nézők vehet­tek részt. — Az ünnepély programmját már múlt számunkban közöltük. Enník lefolyása, — a hogy azt már itt megszoktuk, — minden tekintetben sikerült volt, úgy az énekek és szavalatok, mint a zongora, hegedű és cimbalomjátékokat tekintve. Az ünnepély fénypontját természetesen Kovácsné Nagy Lujza igazgatónő, Erzsébet királynéról szóló felolvasása ké­pezte, melyben ő felsége rövid életrajza után lel­kes szavakkal ecsetelte királynénknak a magyar nemzet iránti érzelmeit s számos konkrét esetet hozott fel, a midőn királynénk személyes beavat­kozása által sietett a magyar nemzet ügyét helyes megoldásra vinni. Legérdekesebb része a felolva­sásnak azonban talán mégis az volt, midőn a ki­rálynét mint anyát mutatta be, ki, ha az udvari rideg etiquette láncait ledobhatta magáról, gyer­mekei körében keresett s talált pihenést s nyugal­mat a nap -fáradalmai után. — Végre az igazga­tónő megköszönvén az egybegyűltek szives megje­lenését, a szép ünnepély véget ért. — Novák Sándor dr.-nak, vármegyei I. al­jegyző és tb. főjegyzőnek a király a belügyminis- ter előterjesztésére a fogalmazói címet és jelleget adományozta. Ezen hírünk azt is jelenti egyúttal, hogy Novák Sándor vármegyénk tisztikarából, mely­nek egyik kitűnősége volt, kilép. Mindazok, kik No­vák Sándornak hivatali tevékenységét közelebbről ismerték és érdeme szerint méltatták, a legnagyobb sajnálkozással értesülnek e kinevezésről, mert a vár­megyei jegyzői kar egy kiváló képzettségű és ernye- detlen szorgalmú, pontos és lelkiismeretes tagját ve­szti el Novák Sándorban. Minden idejét és igyeke­zetét, amelyhez szép tehetség és alapos szakszerű­ség járult, hivatalának és hivatásának szentelte. Reméljük, hogy körünkből való távozása nem vég­leges. — Elmarasztalt kanonok és iskola­szék. Ismeretes olvasóink előtt, hogy a szegzárdi róm. kath. hitközség pénztárából Bili volt pénztáros jelentékeny összeget sik­kasztott el. Ezen kínos ügy számos vitára és elégedetlenségre adott alkalmat, úgy a hívek között, mint a hitközség tanácsában, Ezen ügyben csütörtökön hirdették ki a pécsi szentszék határozatát, amely első sor­ban Hanny Gábor volt hitközségi elnököt, pécsi kanonokot, másodsorban pedig a hit­község tanácsát marasztalta el a hiányzó 2900 forint megtérítésében. — Bírósági kinevezések. A siklósi kir. járás­bírósághoz kinevezett Dr. Szendrődy Szilárd be­tegsége folytán állását el nem foglalhatván, helyébe ő felsége, a király Visy Pál pécsi kir. ügyészségi alügyészt nevezte ki siklósi járásbiróvá. — Üdvözlő táviratok a székesfehérvári kath. gyűlésre. Vármegyénkből a következő táviratok mentek a székesfehérvári katholikus nagygyűlésre : Hogy a magyar apostoli királyok hajdani koroná­zási városában tartandó kath. népgyülósen a koro- názottak szelleme lebegjen, az apostoli szellemű két grófi elnöknek buzgalma bizton remélni engedi, ügy legyen 1 Kívánja a tolnai hithü katholikusok nevében Pécsy József tolnai prépost. — A nagy­gyűlésen elfoglaltságunk miatt meg nem jelenhe­tett katholikus hívek szivvel-1 élekkel hozzájárulunk a lelkesedésből s legjobb tudomás szerint hozott nagygyülósi határozatokhoz. Isten áldását kérjük nemes ügyünk diadalához. Téri ügyvéd, Pausz ke­reskedő, Dubinczky számtartó, Orbán ügyvédjelölt. A nagygyűlésen jelen volt Apponyi Géza gróf is, a pécsi katholikus kör. elnöke. — Eljegyzés. Szarka Dezső puszta-jegenyósi kasznár, hétfőn este jegyezte el Zarubay Ferenc szegzárdi kir. postaszállitó kedves leányát: Ilonát. — Az ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügy­védi kamara választmánya Asztalos János pécsi ügyvédet, ki a folyó óv nyarán távozása folytán ismét törölve lett, felvette lajstromába.

Next

/
Thumbnails
Contents