Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-11-11 / 46. szám
1894. november 11. TOLNA VÁRMEGYE 7 vő je valamely felekezetinek is: könynyen magyarázható meg azon jelenség, hogy a tanító is magát bensőleg kötelesnek érzi, hogy a saját felekezetiének hozzá és állásához illő szolgálatokat tegyen. 4. A pótjegyzőkönyv 3. pontjának d) alatti bemondása nem elég világosan tünteti fel azt, hogy a felekezetek iskoláik fen tartásával csakugyan áldozatot hoznak a hazai népnevelés ügyének; mert önmagukra vannak utalva s a hívők tetemes megadóztatása mellett felelhetnek csak meg kötelességeiknek, midőn törvónyadta jogukkal élni akarnak. De ez csakis a felekezetekre nézve igaz; mert a róm. kath felekezeti iskolák nevén szereplő tanintézetek túlnyomóan nagy részét nem a rk. egyház tartja fenn s mégis a tulajdon és intézkedés jogát akarja igénybe venni. Ezen iskolákat az egykori kath. állam a polgári községek által létesítette és tartatta fenn és igen természetesen kath. tanintézeteknek minősítette; s bár az állam kath. jelleggel már régen nem bir, és bár az iskolák is visz- szaszálltaka polgári község tulajdonába: ezek mégis katholikus felekezeti iskoláknak tekintetnek. A jegyzőkönyvi bemondás tehát azt akarja igazolni, hogy a szárazdi ág. ev. hitközség iskolája ezen kategóriába nem tartozik s ezt szabatosan kellett volna körülírni. 5. Nincsen kifejtve a pótjegyzőkönyvben az „iskolamesteri“ ill. „kántortanítói“ lakások és a törvény által minden rendes tanító részére követelt „tisztességes“ lakás közötti különség. Mert mig az utóbbiak szabad lakása 2 szóba, 1 konyha és 1 kamarából áll, addig az iskolamesterek (főtanitók, kántortanítók) 4—5 szobából, előszobából 2 konyhából, éléskamrából, pincehelyiségekből stbből álló „udvarháznak,“ valóságos „úrílak“-nak is beillő lakások élvezetében vannak. Ennek magyarázata az, hogy a mint az „uraság“, mint kegyur pátronus a lelkész számára fényes paplakot emeltetett és adott rendelkezésére: úgy a polgári község a „commu- nitás,“ is — mint részese a patronátusi jognak — az általa candidálni jogosult iskolamesternek szintén fényes lakást emelt s rendezett be. S mert a faluban vagy városban az iskolamesteren kívül, ki egyszersmind orgonista is volt, má3 tanító nem létezett: az iskolamester lett kötelezve egy vagy több segéd tartására, kik az orgonálásbau, kán tors ágban, harangozásban és iskolában segédkeztek. A com- munitások e szokását a katholikus iskolamesterekre nézve átvették a protestánsok is — részben. Mindez a rendes tanítóság intézménye által megszűnt ugyan, de ennek ellenére népünk az iskolamesternek (kántortanitónak) még mindig díszesebb, a törvényes kötelezettségen felül, nagyobb lakást ad rendelkezésére ! Es ez vehető a stola és a patronátusi adomány mellett kántori javadalomnak, melyet a tanítói jövedelembe számítani sehogyan sem lehet. De mert a lakás vagy lakbérpótlók a nyugdíjjigóny megállapításánál számításba különben sem jöhet: ezen érv csakis annak illustrálásáúl lett volna felhozható, hogy a kántori benefieiumok a tanitói javadalmazással öszszevegyítve nincsenek, mit legjobban igazol az a körülmény is, hogy nagyobb községek az elkülönített kántori hivatal részére külön fizetéseket állapítottak meg. Egyebekben a pótjegyzőkönyv bemondásai helyesek és alaposak leven: kiegészítést nem igényelnek. Ennélfogva ezen pótjegyzőkönyv úgy, mint a múlt évi december 4-én felvett iskolajövedelmi és tanítójavadalmi jegyzőkönyv az 1893. évi 694. kb. számú határozat értelmében állandó hitelességű közokmánynyá vált és az illető érdekelteknek kiadható. Szegzárd, 1894. évi augusztus hava 12-én. A kir. tanfelügyelő: Rill. IPAR. KERESKEDELEM. A pécsi kereskedelmi és iparkamara rendkívüli közüléséböl. A pécsi keresk. és iparkamara folyó évi október hó 26. napján tartotta Littke József elnöklete alatt szépen látogatott rendkívüli közülesót. A gyűlés megnyitása előtt elnök bemutatja a kamarai tagoknak a kamara közülésón ezúttal először megjelent Wiesner Eajmár, pécsi bányaigazgatót, a kamara levelező tagját s kéri, hogy a kamarai üléseken minél gyakrabban megjelenni szíveskedjék. (Éljenzés.) Elnök a határozatképesség konstatálása után örvendetes tudomására hozza a közülósnek, hogy a pécsi kőszénbányák ügye 8 ezzel kapcsolatban a pécsi és vidéke munkásai egy jó részének ügye is, melyben a kamara a kereskedelemügyi miniszter ur Ö nagymóltóságához felterjesztést intézett, s mely ügyben kamarai elnök a miniszter ur ó excellen- tiájának két ízben is személyesen eljárt, szerencsés megoldást nyert, a mennyiben a kamarához érkezett ministeri leirat értelmében ő excellentiája a Dunagőzhajózási társaság pécsi bányáiból évenkint 1 millió 20(1 ezer mázsa kőszén átvételét biztosította. A kamara nem mulaszthatja el, hogy a Pécs és vidékére annyira kiválóan fontos ügy bölcs és tapintatos megoldásáért ő excellenciájánák hálás köszönetét ne nyilvánítsa. Minthogy pedig az eszéki kamara a pécsi kamara elnökségét házfelavatási ünnepélyre meghívta, hol a keresk. miniszter ur is jelen lesz, elnök meg fogja ragadni az alkalmat, hogy a kamara hálás köszönetét élő szóval is tolmácsolja, egyszersmind azon bizalomteljes reményének is kifejezést fog adni kamarai elnök ő nagyméltósága előtt, hogy a kamarának a többi: a pécsi vasúti indóházat és üzletvezetőséget illető tiszteletteljes kérelmei is a mindenha tapasztalt jó indulat által sugalmazott meghallgatásra s mielőbbi kedvező kegyes megoldásra fognak találni; — s a mint az eszéki társkamara házfelavatási ünnepély fényét megjelenésével emelni méltóztatott, annak idején a pécsi kamarának kül- döttségileg történendő meghívását kegyesen fogadni s a pécsi kamarát is házfelavatási ünnepélyén megjelenésével szerencséltetni fogja. Wiesner Eajmár bányaigazgató tudomására hozza a közülésnek, hogy a legutóbb tartott bányászati congressuson indítványozta, miszerint Magyarországon egy kőszén bányászati iskola állíttassák fel s ennnk helyéül Pécset jelölte meg, indítványa egyhangúlag elfogadtatott s az ügy folyamatban van. Úgy az elnöki előterjeszjést, mint levelező tag közlését a közülés lelkes éljenzéssel vette tudomásul. Az elnöki előterjesztés után két fontos indítvány került napirendre. Az egyik az elnökség indítványa volt, a gázos petróleum motoroknak a kisiparosok közt való terjesztése, illetve hazai gyártása tárgyában. A kisiparosok teljes meggyőződésre jutottak ma már, hogy a nagy iparral a versenyt csak úgy vehetik fel s biztosíthatják existenciájukat, ha műhelyeikben gépeket alkalmaznak s ez által a tömeges és olcsóbb termelést lehetővé teszik. A gáz- és villám- erővel hajtott gépek megszerzése — a kisiparosok anyagi erejét felülmúlja, — a szövetkezés eszméjének kisiparosaink közt való térhódítására pedig minden odaadó buzgólkodás ellenére még jóidéig várni kell. Iparosaink pedig a gyáripar versenye által is kényszerülve örömest térnének most már át a gépek alkalmazására; bizonyítja ezt azon meleg érdeklődés is, melyet a folyó évben rendezett villamos erővel hajtott 'kisipari munkagép kiállítás iránt országszerte tanúsítottak. A gőz- és villamos erővel hajtott gépek nagy investiót igényelvén, a motorok felé fordult kisiparosaink figyelme. A gáz- és petróleum motorok alkalmazásánál azonban az az akadály, hogy ilyenek hazánkban még — kivéve némileg a (ianz gyárat — nem gyártatnak s teljesítő képességükre kipróbálva nem lettek f— egy megrendelt s rossznak bizonyult motor pedig a többi iparosokat is elriasztja. A motorok óvatos vásárlására elég okot szolgáltat a berlini gazdasági egyesület által folyó évi május havában Treptow- ban rendezett motor-verseny, hol a versenyre bocsátott motorok teljesítő képességükre megvizsgáltatván, 28 motorból csak 7 találtatott jónak s csupán 2 kifogástalannak. Az iparkamara elnöksége ennélfogva javasolja az illetékes minisztériumnak, hogy lehetőleg minél előbb a kereskedelmi múzeumban internationális mótor-verseny rendeztessók s a magy. kir. államvasutak gépgyára, mely a cséplőgép és locomobil gyártást oly nagy tökélyre vitte, a gáz- és petróleum motor gyártást is vonja üzembe és motoraival már e mótor-versenyen jelenjen meg. E verseny a motorok teljesítő képessége s legjobb rendszere megállapittatván, a kisiparosok bizalommal alkalmaznák műhelyeikben s a mótorok rohamos elterjedést nyernének. A második indítványt Deutsch Adám kamarai beltag tette a rongyra vetett kiviteli vám eltörlése tárgyában. E kiviteli vám, midőn behozatott, jogosult volt, mert a papírgyárak csak rongyot dolgozván fel, félő volt, hogy szabad kivitel mellett hazai papírgyáraink belföldön nem kapnak elegendő feldolgozandó anyagot. A védelmi vám ma azonban indokolatlan s tarthatatlan, mert a papírgyártásra nemcsak rongy — mely ma a feldolgozandó anyagnak csak mintegy 40—50%-át teszi — hanem cellulose, szalma stb. is használatik, e kiviteli vám közgazdasági károsodást is okoz, mert a consum nagyobb aránya következtében a rongy anyag jelentékenyen nagyobb mennyiségben állván rendelkezésre, s a rongy a szállítási költséget és vámot el nem bírván, külföldre nem exportálható s itthon kárba vész; másfelől a rongy gyűjtéssel foglalkozó népet keresettől fosztja meg, mert a kereskedőt ez áru árának rohamos — több mint 50 % — hanyatlása, ez üzletnek felhagyására bírja s a rongygyüjtós lassankint megszűnik a nép kereseti foglalkozása lenni. Indítványozza, hogy a kamara a rongy kiviteli vámjának eltörlése iránt az illetékes ministeri um hoz fel- terjesztést intézzen. A kereskedelmi muzeum igazgatósága által rendezendő „Házi ipari cikkek karácsonyi bazár kiállítás“-on való rósztvételre a mágocsi agyagipariskola, a fazekasok, a mohácsi és pécsi műszövő kisiparosok fognak felszólittatni, — a rósztvenni óhajtó iparosok a kamaránál jelentkezhetnek. E ba- zárkiállitáson kiállíthatok mindazon házi ipari és népipari termékek, melyek alkalmi s különösen karácsonyi ajándék vásárlásra alkalmasak — továbbá a kisipar által előállított népies ízlésű s a háziipar termékeivel rokon különlegességek. A ^ejses- kedelmi muzeum e tárgyakat saját számláján^eg- veszi, — bizományba átveszi s esetleg előleget is ad reá. ■ Az osztrák-magyar bank pécsi fiókintézeténél megüresedett váltóbirálói állásra javaslatba hozattak határozatban: Deutsch Adám, KrauszeIgnác,Lech- ner Antal, Reinfeld Imre, Sipőcz István, Ulltnann M. Károly ős Weiller N. János. A magyarbólyi érdekelteknek a magyarbólyi vasúti állomásnál állatrakodó engedélyezése tárgyában a kamarához benyújtott kérvényé pártolólag terjesztetik illetékes helyre. A pécsi keresk. és ipartársulat megmarad vagyonának kamatjövedelméből alapított ösztöndíjat Wurm Ede, jelenleg a budapesti állami ipariskola tanulójának adományozta. A hazai gépipar támogatása tárgyábau érkezett miniszteri leiratra a kamara kimondotta, hogy a kamarai kerületbe külföldről gépek ma már ritka esetben importáltatnak, mert a hazai gépipar, különösen a m. kir. államvasutak gépgyára a eséplő- és locomobil gyártást oly tökélyre vitte, hogy a legfokozottabb igényeket is képes kielégíteni. Csupán gőzeke garnitúrák importáltatnak külföldről az angol John Fowler cégtől, minek oka az, hogy gőzekék hazánkban még nem állíttatnak elő. Több vásár engedélyezési kérvény elintézése után a közülés véget ért. Meghaltak Szegzárdon 1894. évi november hó 4 tői ugyané hó 11-ig. Horváth Ferenc, 2 éves, gyermekaszály. O abona átr ak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza tavaszra 6‘74, 6‘75. Tengeri 1894. okt. 6‘45., 6 50. Zab tavaszra 6 07.. 6‘08. Szegzárdról indul reggel 7 óra 20 perekor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perekor Budapestről indul reggel 8 órakor, Szegzárdra érkezik. délután 3 óra 30 perekor. Szegzárdról indul déli 12 óra 02 perekor, Budapestre érkezik este 7 óra 15 perekor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perekor, Szegzárdra érkezik este 7 óra 54 perckor. Szegzárdra érkezik este 6 óra 50 perekor. Mohácsra ékezik éjjel 10 órakor. Mohácsról indul 10 órakor délelőtt. Szegzárdra érkezik délután 1 óra 20 perekor. Budapestre érkezik éjjel 12 órakor. Érvényes szeptember 26-tól a további intézkedésig. N Y I L T T É R.* GÖRCSEI fi A ROMI Kolozsvári bordás szalonna Debreceni paprikás „ Budapesti tormás kalbász PRÁGAI SODAR Szegedi rózsa paprika „ tojás tarhonya Szultán szilva Stockeraui lencse » zöld borsó • sárga » CAVIAR és HALNEMÜEK megérkezett és kapható: SALAMON TESTVÉREK fűszer-, csemege-, bor-, cognac-, rum- és tea-kereskedésében SZEGZÁRDON, Dr. Hangel-féle ház. * E rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal —■ a Szerk.
