Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-11-04 / 45. szám
4 TOLNAVÁBMEGYE. 1894. november 4. ponti egylet elnöksége előtt is imeretes legyen, ki- Ientjük, heg/ a központi kezeléstől azért vonakodtunk, mert nem voltak olyan kezelési szabályok, melyek mellett biztosítva lettünk volna, hova az általunk, illetve a megyénként gyűjtött összeg egymástól elkülönítve kezeltetik. Miután pedig tavai óta ezen állapot megszűnt és a központi egyleti vezetőség olyan kezelési rendszert léptetett életbe, mely szerint a kérdésben forgó célra gyűjtött összegek külön betét könyvecske mellett a gyűjtő neve alatt elkülönítve kezeltetnek, a tolnamegyei jegyzői egylet is biztosítékot találván ezen rendszerben készséggel átadja az általa gyűjtött összeget a központi kezelésre, mégis azon határozott kikötéssel, hogy más célra, mint a tervbe vett országos jegyzői árvaház javára a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének meghallgatása és beleegyezése nélkül, fordítani és felhasználni nem szabad. A gyűjtött összeg ezennel egyleti elnök kezéhez kiutalványoz- tatik azon megbízással, hogy az összeget mielőbb az országos központi jegyző-egylet elnökségéhez küldje el. 8. A jegyző szigorló bizottságba jegyző-egylet részéről két rendes és egy póttagnak beválasztása. Elnök a választást titkos szavazás utján megejtet- vén, összesen 20 szavazat adatott be, melyből rendes tagnak megválasztatott Erdős Gábor 18 szavazattal, Kerbolt István 15 szavazattal és póttagnak Kovács Gyula 18 szavazattal. A választás eredmé- ményéről nagys. alispán ur azonnal értesítendő. 9. Purt Adolf szak- és pályamunka kitűzése tárgyában tett indítványa Erdős Gábornak azon módosításával kiegészítve, hogy a szak- és pályakérdések megállapításával nagys. alispán ur bízassák meg, elfogadtatott és ezen határozat értelmében leendő további eljárással egyleti elnök bízatott meg. 10. Tagsági díjhátralékok behajtása céljából egyhangúlag megbizatott Hesz Pál egyleti pénztárnok, hogy peres utón az egylet nevében és ennek megbízásából a behajtható összegeket kisebb polgári peres utón hajtsa be és az eredményről a jövő évi közgyűlésen tegyen részletes jelentést. Továbbá elhatároztatott, hogy alábbi hátralékok írásba hozassanak: 1. Németh István . . 22 frt 44 kr. 2. Zavaros János . 10 n 08 n 3. Széllé Dezső . . . 22 n 51 n. 4. Balazatitt Károly . . 15 n 34 n 5. Erhardt József . 11 n 80 n 6. Vitt Sándor . . . 9 n 86 n 7. Kopacsek Aurél . . 6 n 54 n 8. Volfart János . . . 9 n 30 n 9. Kohn Dávid . . . 3 n 26 n 10. Döry Miklós . . . 4 n 02 n 11. Pápó Sándor . . . 2 n 52 » 12. Schmikkel Márton . 5 i) 28 n Összesen : 122 frt 95 kr. A leírás foganatosításával egyleti pónztárnok bizatik meg, miért is az ezen határozatra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonattal külön is értesítendő lesz. 11. Kovács Gyula kisvejkei körjegyző indítványára az általános községi közigazgatás ügykezelésének egyszerűsítése tárgyában, mely célból az egyleti elnökön és jegyzőn kívül egy 5 tagú bizottságnak kiküldését kéri. Ezen indítvány elfogadtatott, Purt Adolfnak azon módosításával kiegészítve, hogy miután az eddigi bizottsági tárgyalások és működések nagyon kevés eredményre vezettek, kéressék fel indítványt tevő, hogy készítsen indítványa tárgyáról javaslatot és az bocsájtassék a bizottság bírálata, illetve tárgyalása alá. Ez után egyleti elnök a községi elöljáróságnak megköszöni a tanácsterem szives átengedését és az egyletnek további jóindulatába ajánlva magát, a gyűlést bezárta. Kmft. Purt Adolf, Erdős Gábor, e. I. jegyző. e. elnök. Hitelesítette: Kerbolt István, Kovács Gyula. TÖRVÉNYKEZÉS. — A szegzárdi bírói és ügyvédi kar tagjai az uj sommás eljárásról szóló törvénynek tanulmányozása és magyarázó fejtegetése céljából múlt hétfő óta a törvénykezési palota nagy végtárgyalási termében naponként délután öt órakor összejöveteleket tartanak. Az értekezlet tapintatos és ügybuzgó vezetője és elnöke: Selcz József kir. törv. elnök, az előadói tisztet pedig dr. Pataki Gyula kir. albiró ritka .szakértelemmel és alapossággal teljesíti. — A törvénynek megvitatása olyképen történik, hogy az előadó ismerteti az egyes szakaszokat és a jelenlevők hozzászólanak, mely kölcsönös eszmecsere az eddigi törvénykezési eljárást teljesen és előnyösen átalakító uj törvénynek lehetőleg egyöntetű magyarázásához és alkalmazásához vezetend. Előreláthatólag két hétig tartanak majd eme szeminárium-féle értekezletek. Fölösleges mondanunk, hogy az itteni jogi köröknek nálunk első Ízben alkalmazott eme összejöveteleit igen helyesnek és üdvösnek találjuk, — hisz lapunkban már hetek előtt felhívtuk reá a figyelmet — és azoknak állandósítását célszerűnek tartjuk és melegen ajánljuk. Hirdetmény. A sommás eljárást szabályozó 1893-ik évi XVIII. és a fizetési meghagyásokról szóló 1893. évi XIX. törvénycikkek 1894. évi november hó 1-én életbelépvén — az ezen törvényekre vonatkozólag 745/1. M. E. 894. szám alatt kibocsájtott sommás szabályok 2. §-a alapján tudomásvótel és miheztartás végett közhírré teszem, hogy az egyezségi kísérletre való idézés és fizetési meghagyás kibocsáj- tása iránti kérelmek, továbbá a szóbeli keresetek és a íenthivatkozott törvénycikkek értelmében szóval előterjeszthető kérelmek és nyilatkozatok hetenként két napon, még pedig szerdán és szombaton délelőtt 8—12 óráig fognak felvétetni. Ugyanezen napokat és órákat jelölöm ki törvénynapokul, melyeken a felek ügyük tárgyalása végett idézés nélkül is megjelenhetnek. Végül a bűnügyi panaszok is ezeken a napokon és órákban vétetnek fel. Szegzárdon, 1894. október hó 27-én. Szendrödy Károly, kir. járásbiró. — Szilágyi Dezső igazságügyminister az igazságügyi tárca tárgyalásánál nagyszabású programját a következőkben adta elő: A katonai perrendtartás kérdésében, ragaszkodva az elvekre nézve a gyakorlati igényekre való tekintettel elfoglalt álláspontjához, mindent el fog követni abban az irányban, hogy a reform lótrejövetele siettessék. Az igazságügyi reformra Vonatkozólag kiemeli szóló, hogy a büntető eljárás tervezete készen van s szóló reméli, hogy mielőbb be is lesz nyújtható. A civilis eljárás közzé is van téve. A további reformokra nézve előadja, hogy a végrehajtási eljárás reformja szintén készen van; be fog nyújtani továbbá az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó fegyelmi törvényjavaslatot is. A házassági törvényjavaslathoz szükséges eljárás is ki van dolgozva s szóló azt még egy bizottsági revízió után be szándékozik nyújtani. A mi az anyagi jogkörébe vágó reformokat illeti szóló kérni fogja a házat, hogy a büntető no vella mielőbb leendő tárgyalását tegye lehetővé. Az anyagi magánjog egyes részei ki lévén dolgozva, szóló szükségesnek tartja, hogy e munkálatok össz- hangzatos megállapítása szempontjából állandó bizottság alakíttassák. Az ügyvédi rendtartásra nézve a vélemények beérkeztek s már is feldolgoztattak s szóló reméli, hogy nem hosszú idő alatt be fog a javaslat is nyujtatni. Ezzel kapcsolatban áll egy novelláris törvényjavaslat, mely lehetőleg egységesíteni fogja a gyakorlati időt is az ügyvedekre és bírákra nézve. A hiteltörvényeket illetőleg kiemelte, hogy a megtámadási pörökre, a csőd és kiegyezési ügyekre vonatkozd javaslatok már közzé tetettek s az azokra vonatkozó vélemények be is érkeztek. Készen vannak továbbá a tengerészeti jogra s a magánbiztosítást vállalatok állami ellenorzesere vonatkozó javaslatok, a melyek bizottsági revízió után szintén be fognak nyujtatni. Kidolgozás alatt van a hitelszövetkezetre vonatkozó javaslat is. A kúriai birásskodási törvényjavaslatra nézve szóló kívánatosnak tartja, hogy a ház bizottságának tárgyalásán mh előbb keresztül menjen. A kamatláb leszállítására vonatkozó javaslat is mielőbb be fog terjesztetni. A mi a kúriánál levő hátralékot illeti, addig, mig a sommás eljárás reformja életbelép, nem lehet helyesen egyebet tenni, mint azon lenni, hogy a hátralékok tovább ne szaporodjanak s szóló azt hiszi,, hogy ezzel a helyzet fokozatos javulása is el lesz érhető. A tanácsok létszámának leszállítására nézve megjegyzi szóló, hogy nézete szerint alig idézhetné elő teljes mérvben azt az eredményt, melyet Ugrón attól vár. A jövőre nézve megjegyzi egyébiránt, hogy ha az uj eljárások teljesen be lesznek hozva, a tanácsok tagjainak száma is esetleg csökkenthető lesz. A miniszternek általános élénk helyesléssel fogadott előterjesztése után a bizottság megszavazza az előirányzatot. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1894. évi november hó 6-án. Klein Sámuel ellen zsarolás miatt. Csizmadia Gáspár ellen sikkasztás miatt. Link János ellen sikkasztás miatt. Bergl Sándor ellen sikkasztás miatt. Pintér Mártonné és Cziinmörer Ferenc ellen rágalmazás miatt. 1894. évi november hó 8-án. Szabó Péter, Apáti János, Jlia György, Marosi Ferenc és Müller József ellen lopás miatt. Kugler Pál ellen lopás miatt. Szita György, Botos György, Farkas Zsig- mond és Yacula József ellen lopás miatt. Hetesi Péter ellen lopás miatt. Asztalos János ellen rágalmazás miatt. Forster János ellen csalás miatt. Levél a szerkesztőhöz. Tisztelt szerkesztő barátom! A múlt héten hozzád intézett, kizárólag magán jellegű levelem megírásakor, megvallva őszintén még csak nem is gondoltam arra, hogy igénytelen soraimat a szószerint való közlés szerencséjében részesíted. Hogy megtörtént, nincsen ugyan okom felette sajuálkozni; de mert szűkszavú, nyilvánosságra egyátalán nem szánt levelem — beismerem egyik kevésbbé világos passzusát, — bizonyára az irántam való jóakaratból — egész más jelentőséggel ruháztad fel, engedd meg, hogy némi kis helyreigazítással élhessek. . A levelemhez fűzött szerkesztői kommentárból, különösen végső kijelentésedből; hogy t. i. „ama bizonyos cikkek megírásában egy mákszemnyi részem sem volt“ a legtöbb sorok közt olvasni szerető (pedig a zsoltár szavai szerint: „óh mely sokan vannak !“) nem betűzhet ki egyebet, minthogy ón a lapodban megjelent bizonyos közlemények miatt nem őnakaratomból, de talán mintegy kényszerítve hagytam oda helyemet. Köszönöm a védelmet, de hála Isten, nincsen reá semmi szükségem,-mert nekem sem ezen, sem más fajta cikkeim miatt soha és senkivel sem volt semmiféle kellemetlenségem vagy pláne összütközésem. Elhatározásom, — te is tudod — nem uj, hiszen két év óta többször kifejeztem már visszalépési szándékomat, annyi azonban téoy, hogy a „Kulturadó“ cirnü cikked, (tehát maga a cikk!) nagy befolyással volt arra, hogy kilépésem bejelentésével siessek. Mert emlékezz csak reá — eme közleményed megjelenése előtt valami tiz nappal levélben tudattam veled, hogy újévtől semmi körülmények közt sem maradhatok a szerkesztőségi kötelékben. S te azóta velem a lap ügyében nem is érintkeztél, pedig akkor, a mikor az említett cikket megírtad és megjelentetted — egy négy éves főmunkatárs, a ki ugyan semmiért sem felelős, de a ki a közönség felfogása és vélekedése szerint
