Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-28 / 44. szám

b,eszámittatik, a mely a fizetési meghagyásról ugyan­azon követelés után már előzőleg lerovatott. Körül­belül ez a két miniszter által kiadott rendelet lé­nyege. De már ebből is kitetszik hogy az uj tör­vénykezési eljárás bélyeg- és illetókügyi tekintetben a felek végtelen sok szekatúrájával fog járni, s kü­lönösen első időben felette bajos lesz eligazodni a bélyeg- és illetékszabályok szövevényeiben. Az, hogy a feleknek bizonyos esetekben a lerótt bélyeg- illeték visszatéritése igértetik, a legtöbb esetben üres ígéret marad, mert a ki a gyakorlatot ismeri, tudja, hogy az ilyen visszatérítés folyósítása és tényleges kézhez vétele a kérdésben forgó összeg­gel szemben aránytalanul sok fáradságba és után­járásba kerül, s igy a felek hajlandóbbak lesznek a lerótt bélyegilletéket veszni hagyni, semhogy he­teken át instanciáznának érte. _4. ____________________ A szegzárdi kir. törvényszéknél végtár­gyalásra kitűzött bűnügyek: 1894. évi október hó 30-án. Pámer Mátyás ellen okirathamisitás miatt. Német Ferenc és Borda Nagy Anna ellen emberölés miatt. Csapó Bognár József ellen lopás miatt. Pere Ferenc és Fodor István ellen súlyos tes­ti sértés miatt. Off József és Lay Borbála ellen sikkasztás miatt. 1894. évi november hó 3-án. Tumpek Ádám és Tumpek Adámné ellen ha­tóság elleni erőszak miatt. Locz János ellen súlyos testi sértés miatt. Maczkovics Antal ellen lopás miatt. színház. Semmi újat nem mondhatunk Polgár társu­latáról és előadásairól. Mint múlt héten, ezúttal is constatáijuk, — hogy az operette előadások igen gyengék, hiányosak, nem összevágok, hogy éne­kese egyetlen egy sincs, hogy a primadonna, Szi­lágyi Aranka, som énekelni, sem játszani nem tud és a tavaszszal itt működött Mészáros Kornélia helyét nemcsak betölteni, hanem megközeliteni sem tudja; azonkívül sem komikusa, sem szerelmes-hőse nincs a társulatnak, mely hiányokat Polgár igyekszik pó­tolni. Ő rendkívül ügyes és tehetséges színész, de esténként a legnagyobb szerepekben fellépvén, foly­ton a szerep nem tudással kell küzdenie, a mi na­gyon is zavarja az előadást. Akkor is ismétlésbe bocsátkozunk, midőn Laczkó Arankának művészi játékáért a legnagyobb elismeréssel adózunk, — a 47-ik cikkben valósággal remekelt. Kár Polgárnak az operettet forszírozni, uj darabokat úgy sem ád, legjobb lesz a vígjátékra és a drámára szorítkozni, ezen előadások elég élvezetesek. — Holnap Ka­posi Józsa kezdi meg rendes szereplését. Hirek. — Széchenyi Sándor gróf főispánunk, nejé­vel és leányával, Alice grófkisasszonynyal részt vett a múlt heti udvari fogadásnál és ez alkalommal ő Felsége hosszabb megszólítással tüntette ki. — Kilépés. Bodnár István ur, lapunk főmun­katársa, ki sokoldalú elfoglaltsága miatt egy év óta csak ritkán Írhatott lapunkba, szerkesztőségünk­ből kilépett. Nehogy kilépése bármely irányban félremagyarázásokra adhasson okot, — jónak ta­láljuk, szerkesztőnkhöz intézett erre vonat­kozó levelét egész terjedelemben szószerint ide ik­tatjuk : „Kedves barátom ! Pár héttel ezelőtt tudat­tam veled, hogy a becses lapodnál viselt főmun­katársi tisztségről, változott viszonyaim, főleg nagy és napról-napra fokozódó elfoglaltságom miatt — jövő évtől kezdve visszavonhatlan szándékom és akaratom lemondani. — Az azóta megjelent válto­zatos és élénk lapszámok teljesen meggyőztek en­gem egyfelől arról, hogy könnyen nélkülözhető va­gyok, de más részt a „Tolnavármegye“ utóbbi ma­gatartásából még azt is kivettem, hogy te már is úgy tekintesz engem, mint a ki a lap kötelékébe nem tartozom. Kérlek azért kedves barátom — légy szives már a legközelebbi számban kinyilat­koztatni, hogy a főmunkatársi tisztségemről nagy elfoglaltságom miatt lemondani kényszerültem. Hi­szen e kérésem teljesítését semmi sem gátolja, — sőt a nyilvánosságnak tartozunk is annyival, hogy a beállott változást vele tudassuk. — Hogy önkén­tes kilépésem egyúttal nem az irántad mindenkor érzett barátság kötelékeinek meglazulását jelenti, erről, azt hiszem, felesleges lenne téged biztosítani, épp ezért bizton hiszem, hogy eddig tapasztalt ba­rátságodban megtartasz te is, ezutánra is. Ebben a hitben meleg baráti üdvözlettel vagyok Szegzár- dón, 1894. október 25. Bodnár István.“ — Nem mulaszthatjuk el, hogy igen tisztelt munkatársunk távozása fölött érzett legőszintébb sajnálatunknak a nyilvánosság előtt kifejezést ne adjunk, egyúttal távozó munkatársunk teljes megnyugtatására kije­lentjük, hogy a múlt heti cikkek megírásában neki egy mákszemnyi része sem volt. — Halálozás. Perczel Dezsőt, a képviselőház alelnökét, a bonyhádi kerület szeretett képviselőjét, súlyos csapás érte. Édesanyja, özv. Perczel Béláné, Perczel Béla volt igazságügyminiszter, képviselőházi elnök és curiai elnök özvegye Budapesten, e hó 23 án 68 éves korában elhunyt. Perczel Béláné va­lódi példányképe volt a nemes magyar matróná­nak. Az elhunyt egyike volt ama kiváló s ritka jel­lemeknek, kik életük minden fázisában — a sors minden megpróbáltatása közben egyformák marad­nak. — Annak az előkelő társaságnak, a mely­ben élt, — középpontjává, nagy műveltsége által — mondhatni — vezérévé vált. A halálozásról a következő gyászjelentést vettük : „Bonyhádi Perczel Dezső, a képviselőház aleinöke, fájdalomtól megtört szívvel tudatja, úgy saját, mint neje, szül. Perczel Julia, továbbá testvérei: Gizella, özv. Hegedűs Im- róné, Béla és neje szül. Sponar Amália, Dénes és neje szül. Hipp Flóra, Ferenc és neje szül. Kozma Flóra, nemkülönben saját és fivérei gyermekei ne­"vében is, hogy feledhetetlen szeretett anyjuk, anyó­suk, illetve nagyanyjuk özv. bonyhádi Perczel Bé­láné szül. nezettei és boronkai Boronkay Elvira a m. kir. curia néhai elnökének özvegye, folyó évi október hó 28-án délután félhárom órakor, élete 68-ik évében, hosszú szenvedés után elhunyt. A drága halott hült tetemei folyó hó 25-én délután 3 órakor fognak a halottas házban (IX. kér, Lónyai- utca 7. sz) a róm. kath. egyház szertartása sze­rint beszenteltetni és a kerepesi úti temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmiseáldozat pedig Budapesten, az egyetemi templomban folyó hó 27-én reggeli 10 órakor, Czikóban a kegyurasági templomban pedig folyó hó 29-én reggel 9 órakor fog az egek Urá­nak bemutattatni. Budapesten, 1894. évi október hó 23-án. Áldás és béke lebegjen hamvai felett 1“ A temetés csütörtökön délután három órakor rend­kívül nagy részvét mellett ment végbe. A család tagjain kívül jelen voltak: Rohonczy térparancsnok, Hollán nyug. altábornagy, főrendiházi tag, Gfo- mo?i Dezső honvédelmi miniszteri államtitkár, Bér- zeviczy Albert volt közoktatásügyi államtitkár, a felsőbb bírói kar számos tagja, köztük Czorda Bó­dog a Curia másodelnöke, Szabó József curiai biró, Ney Béla a budapesti váltó- és kereskedelmi tör­vényszék elnöke; ott volt Tisza Kálmnnné Degen- feld Ilona grófnő, igen nagy számú országgyűlési képviselő stb. A négy fogatú gyászkocsit egy má­sik előzte meg, a melyen a nagyszámú koszorúk voltak elhelyezve. — Nyugdíjazás. Rehák Ödön szegzárdi kir. pénzügyigazgató, 40 évi szolgálat után saját kérel­mére nyugdíj áztatott. Rehák a magán életbe vonul t vissza, Brassóba, származási helyére költözik. Ál­lása még nincs betöltve. — A Garay pályázat eredménye cim alatt a napilapokban különböző hirek jelentek meg, a me­lyek szerint a jury már odaítélte volna a dijakat. Némelyek szerint Szárnovszky, mások szerint Li­geti kapta az első, Kiss György pedig a második, illetve a harmadik díjat. Ézzel szemben tudatjuk, hogy a jury még nem döntött és a budapesti la­pok hírei egyelőre csak combinációk. — Esküvő. Haidekker Károly, a br. Augusz­táié Cserepes-puszta bérlője, tegnap délután vezette oltárhoz, a belvárosi templomban, szép menyasszo­nyát, Boross Ilona kisasszonyt, Boross Gyula, gaz­dasági intéző leányát. ___________TOLNA VÁRMEGYE. — Adomány Garay szobrára. Benedikty Jó. zsef mérnök Tolnáról 2 frtot küldött Garay János felállítandó szobrára. Ezen adományért lapunk utján mond köszönetét a Garay-szobor bizottsági elnök­sége fentnevezett adományozónak. — A kaszinó uj otthonában. A szegzárdi kaszinó, mint már jeleztük, átköltözött uj ottho­nába, az Augusz báró-féle palota első emeletén birt helyiségekbe. Nemcsak az átköltözésen estünk már szerencsésen túl, hanem az összes helyiségek be­rendezése. nagy részben uj, ízléses és díszes bútor­zattal, szintén már megtörtént. A kaszinó uj helyi- ségei minden igénynek megfelelnek. Városunk in­telligens közönségének régi óhaja teljesült az által, hogy az eddigi szűk és ósdi helyiségekből ilyen kényelmes és kellemes otthonra találtunk. Az eme­leten hat egymásba nyíló tágas, — köztük két hatal­mas teremmel, — utcai szoba áll a tagok rendelkezé­sére. Az egyik nagy terem, a volt ebédlő, az étkező helyiség, mellette a másik elegáns még nagyobb terem, a szalon, elegáns és kényelmes berendezés­sel, utána következik két csinos játszóterem, majd pedig két tágas billiard terem. A folyosó baloldali szárnyán, közvetlen összeköttetésben a többi ter­mekkel van még a tágas, három ablakos olvasó terem és a szép könyvtárszoba. A folyosón és a lépcsőzeten végig szőnyeg, a földszinten mellék-, helyiségek és a bérlő lakása. Nyáron azonfelül a gazdagon parkírozott rendkívüli kiterjedésű kert álland rendelkezésre. Kevés vidéki városnak van ilyen szép kaszinója. Hisszük, hogy mindazok, kik még nem tagjai és állásuknál fogva oda valók, be fognak lépni a szórakozást és egyéb élvezetet nyújtó kaszinónkba. — Vendégszereplés. Kaposi Józsa, a szegedi színház primadonnája két, esetleg három estén fog Szegzárdon vendégszerepelni. Holnap lép fel elő­ször a „Szegény Jonathán“ c. kitűnő operetteben. — Az agárdi vashid átadása. E hó 26-án fényes ünnepséget ült Agárd község lakossága. A mondott napon délelőtt 11 órakor Sitnontsits Béla alispán, Pesthy Elek főszolgabíró, Fördös Vilmos megyei tiszti ügyész, Markó Gusztáv allamépitó- széti hivatali főnök, Reisz J. ájlamépitészeti mérnök társaságában, és az építési vállalkozók jelenlétében adta át Agárd községnek, az újonnan épített s mint- egy 30 ezer frtba kerülő vashidat, melyet ~ a vár­megye építtetett Agárd község részére. A hid a szakértők véleménye szerint kitűnő, stabilis alkatú­nak bizonyult, s a teherpróbát pompásan kiállótta. Az alispánt a község nevében Wiehert Károly köz­ségi jegyző, — mig a lakosság nevében Sághy Pál esperes-plébános üdvözölte. Az egész község ünnepi díszben vonult ki, s maga a falu is föl volt díszítve. Az ünnepélyes aktus után a megjelentek megtekin­tették a pompás templomot, melyet igazán remek­nek találtak. A diszlakoma a vendégszeretetéről hi­res esperes lakásán tartatott meg, melyen számos felköszöntő mondatott. Ebéd után népünnepély volt a templom téren, hol afylu örege- apraja jár­ta a nemzeti táncot, az önkéntes tüzoltóegylet ze­nekara hangjai mellett. A nagy vigság a késő esti órákig eltartott A megjelent urak a legjobb han­gulatban hagyták el Agárd községet, melynek nagy örömöt okozott régi vágyuk teljesedése: Az uj vashid — Jegyzői vizsga. Hatan jelentkeztek e hó 24-én a szegzárdi jegyzővizsgáló bizottság előtt. De csak négyen voltak. képesek a vizsgát megállani; ezek a következők: Szabó Zoltán, Babai Géza, Stollár Béla és Schtnirmwnd Vilmos. — Egy mexikói hős halála. Antal Ambrus, Szegzárdnak a negyvenes évekbeni néhai főjegyző­jének fia, Miksa mexikói császárnak volt testőrje, a ki, mint utolsók egyike védelmezte császárját, s több sebből vórezve közel volt már a halálhoz, sőt a sirba is magával vitt egy golyót, melyet a esá-; szár védelraezése közben kapott, — tegnapelőtt hunyt el. — Halála napjáig hőstetteiért ő felsége a királytól kegydíjat kapott. III. Napoleon francia császártól pedig 300 darab louisdort kapott vég-; kielégítésül. — A pécsi ügyvédi kamara választmánya közhírré teszi, hogy Rolf Aladár dr. ügyvédet Dombóvár szókhelylyel a kamara ügyvédi lajstrom mába folytatólag felvette. ___________________1894. október 28j.

Next

/
Thumbnails
Contents