Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-23 / 39. szám

4. TOLNA VÁRMEGYE. 1894. szeptember 23. — Mádi Kovách György altábornagy, kassai hadtestparancsnok, vármegyénk kitűnő fia, az 0 Felsége jelenlétében végbement balassagyarmati nagy hadgyakorlatok alkalmával, mint a 6-ik had­testnek vezetője vett részt és ez alkalommal fényes katonai sikereket aratott. Mádi Kovács altábornagy- nak különösen az volt érdekében, hogy kipuhatolja, mikor és mily számban kel át Lobkovitz hadtesté­nek zöme Visegrádnál a Dunán s mily mozdula­tokat tesznek a már a balparton álló csapatok. — Ebben a véletlen ritka s valóságos háborúban alig elképzelhető segítségére volt. Ugyanis a Mádi Kovács hadtestéhez tartozó 13. huszárezred egy táviró- őrsének tegnap sikerült táviró vonalát beleakasztani az állami táviró-drótba és az őrs parancsnoka, kel­lemes meglepetésére kihallgathatta azt a távirat­váltást, mely a Lobkovitz-féle 18-ik lovasdandár s a Dunán már átkelt hadtest közt folyt. Ebből Mádi Kovács megtudta, hogy Lobkovitz e lovasdandára Szügyön és nem Balassa-Gyarmaton át szándéko­zik Széchóny felé előnyomulni. Mádi Kovács altá­bornagy lovassága erre azonnal Szügynek indult s a gyalogsági zászlóaljat is, egy század kivételével, mely Balassa-Gyarmatnak indult, Szügynek küldte s ott e csapatok kényelmesen, készen fogadták Lobkovitz Iovasdandárát. — A két ellenséges lo­vasdandár kora reggel megütközött és fóhizig har­colt folytonosan a mély medrü Feketeviz-patak vo­naláért. A harc, melyben három érdekes lovasattak volt, tényleg a Mádi Kovács lovasságának győzelmével végződött. — Rövid ágyúzás után gyönyörű, szá­guldó attakban megtörtént az első összecsapás. A Mádi Kovács-ié\& 6-ik dandárt- a Lobkovitz-féle 18-ik dandár eleinte visszany'omta a Szécsenyi-uton a Drahi pusztáig. Itt azonban nagyon megváltozott a helyzet. A Lobkovitz lovasságát elragadta heve, s meg sem várva gyalogságát, az ellenség után iramodott, melynek gyalogsága, előnyös pozícióban s egy kis erdőt ügyesen felhaszuálva, oly tűzzel fogadta Lobkovitzékat, hogy azok gyorsan vissza­vonultak Balassa-Gyarmat felé. Mádi Kovács lovas­sága ez alatt teljesen kifejlődött. A Feketeviz pusz­tájánál levő hídnál megtörtént a második lovasat­tak, mely azonban eldöntetlen maradt. Majd har­madszor rohant össze a lovasság, a roppant nagy közönségnek nagy gyönyörűségére, de némely ko­csinak és lovasnak csaknem veszedelmére. Ez a roham nem adott ugyan egyik résznek sem teljes előnyt, de a terrénum előnyösebb voltánál fogva és mert előbb kifejlődött, a 6-ik lovasdandár előnyére Ítélték. Mádi Kovács altábornagy lovassága ezzel megtartotta a Feketeviz vonalát. — Lelkészi jubileum. Streicher Péter hőgyé- szi köztiszteletben álló plébános e hó 19-én ünne­pelte első szent-miséjének 25 ik évfordulóját. Az ünnepelt teljes visszavonultságban óhajtotta meg­ünnepelni e napot, ez okból a szomszédos bucsu- járó helyre, Csicsóra ment, hogy ott a B. Szűz kegyhelyén mondjon hálaimát, de hívei értesültek az ünnepnapról, nem engedték azt egészen csende­sen lefolyni. Híveinek és tisztelőinek nagy száma, úgy szintén rokonai, az iskolai növendékek és ta­nítók jelentek meg nála. A misén megjelent még az Apponyi grófi család két tagja, a bájos Irma grófnő társalgónője és a fiatal gróf nevelője kísé­retében. A szent-mise alatt a hőgyészi dalárda éne­kelt, majd pedig az ünnepelt plébános hatásos be­szédet intézett a hallgatósághoz. — Színészek Szegzárdon. Ifj. Polgár Károly, a Zombor és Baja városok színházainak igazgatója kitünően szervezett társulatával és zenekarral a jö­vő hónap első felében városunkba érkezik, hogy 20 előadásra kiterjedő játékát megkezdje. Bérelni le­het a társulat legközelebb ide érkező titkárjánál: Kishonti Samunál. A szinpártoló egyesület tagjai az egyleti pénztárosnál, Rác József urnái igen elő­nyős feltételek mellett 15 előadásra bérelhetnek. A társulat tagjainak nagy részét tavaszi működésük után igen előnyösen ismerjük, miért is hisszük, hogy a derék és törekvő igazgatónak ezúttal jöve­delmezőbb és sikerültebb saisonja lesz. Mert, hogy megérdemli, az bizonyos. — Jegyzőválasztás. A Witt Sándor halálával megürült Kajdacs községi jegyzői ál ásra Sorok Dezső ottani helyettes jegyzőt választották meg. — Kiss György Szegzárdon. Kiss György, a kiváló szobrász művész e hó 19-én es 20-án Szegzárdon időzött. Eljött meggyőződést szerezni, hogy az általa küldött Garay szobor-minták sértet­len állapotban érkeztek-e meg ? Itt idézése alatt T. Nyitray Lajos polgári iskolai tanár vendége volt s Simontsits Béla alispánnál, F'órdős Vilmos vár­megyei tiszti ügyész, szoborbizottsági elnöknél s még több helyen is lá'ogatást tett. Szegzárd élénk reminiscenciákat kelteit a művészben. 24 evvel ez­előtt volt itt utoljára, mint egy szászvári egyszerű polgár ember fia. Akkor, a mint maga elmeséli, talpfákat árult édes atyjával a szegzárdi vásáron. S bizony biz még csak gondolni sem mert volna reá, sem ő sem más, hogy az egyszerű falusi gye­rek zseniálitása valaha az Irgalmas szamaritánus, Münchenben első dijat nyert szoborcsoportozatáva 1, a Pozsegán felállitott remek Fra Luka Irabrisino- vics s a Pécs városnak készített Szepesy, az or­szágháznak faragott Zrínyi, Frangepán s egy ele­gáns apródjával, no meg a nekünk tervezett Garay szoborral, illetve még csak mintával olyan fényesen beigazolja azt az örök igazságot, hogy a szellem kitör és eget kér. Kiss György 24 évvel ezelőtt még a szászvári szülei ház falát pingálja telisteli alakokkal s itt faragcsálja mintegy öntudatlanul, a természet által belélehelt tehetség ösztönzésére azo­kat a Mária alakokat, a melyek az ott megforduló Zroll kanonok figyelmét felkeltik. Az áldozatkész főpap erre pártfogásába veszi a fiatal gyereket, saját költségére s talán, mert maga sem bízik mű­vészi jövőjében, egy fafaragóhoz küldi Prágába. — Kiss itt küzd 5 esztendeig, sablonszerű lélekölő munkát végezve, gyötörve a vágy által, s majd be­lebetegedve, hogy valaha önálló szobrot alkothasson. Innen Troli költségére Münchenbe, a fiatal művész nemzedék Mekkájába megy. Rengeteg tanulás és küzdés után itt nyeri az Irgalmas szamaritánusával az előbb említett pályadijat, amely egyszerre hirt szerez nevének. Innen a kormány 1000 frt stipen­diummal Rómába, majd Berlinbe küldte, a honnan visszetérve Budapesten telepszik le. És most Buda­pesten ól. Megvallva, nem olyan felkarolásnak ör­vendő, a mint kiváló tehetsége megérdemlené. A csüggedést azonban még most sem ismeri, fiatal erejű zseniálitásával egyre-másra alkotja azokat a szebbnól-szebb szobor-csoportozatoka^, a melyek hi­vatva vannak nevét még híresebbé tenni. így a kiállításra már készíti a szatyr és bachansnő című szobrot. Ezen kívül kész egy bájos szoborcsopor- tozata, a mely egy bölcsőben fekvő gyermeket és védangyalát ábrázolja. A művész e hó 20-án uta­zott vissza a fővárosba; a jövő hó elején azonban ismét körünkbe érkezik. — Pályázat. A szegzárdi péüzügyigazgató- sági kerületben egy pénzügyőri szemlészi állomás üresedett meg, s ennek betöltése céljából 14 napi határidő mellett a szegzárdi pénzügyigazgatóság pályázatot hirdetett. — Ugyancsak ebben a kerü­letben 6 pénzügyőri vigyázói állás is üresedésbe jött s a pályázat ezen állásokra is kiíratott. — Hymen. Vettük a következő eljegyzési ér­tesítést : Horváth Mór pécsváradi kir. járásbiró le­ányát, Etelkát eljegyezte Lágler Kornél magyarul- lam vasúti gépészmérnök Szombathelyen. — Kerékpáros verseny Pécsett. A pécsi ke­rékpáros egyesület október hetedikén nagy versenyt rendez, melyen a hegyi bajnokság cime fog eldőlni. Ezúttal a következő versenyek fognak eldőlni: ver­seny Magyarország hegyi bajnokságáért az 1894— 95-ik évre. Távolság 7 kilométer. Elsőnek ezüst érem és bajnoki szalag, a többi győzteseknek ezüst érmek. Sopiana verseny (zárt verseny) távolság 141/., kilométer. Baranyai nagy távolság verseny (121 kilométer) a pécsiek által rendezett budapest-pócsi verseny mintájára. A nevezési zárónap 1894. októ­ber hó 2-ik napja. Budapestről a legjelesebb ke­rékpárosok utaznak le a pécsi sportünnepre. — Vásártartási napok kivételes megváltoz­tatása. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ez évre kivételesen megengedte, hogy a folyó évi ok­tóber 15-re eső nagydoroghi vásár folyó évi októ­ber 29-én, a folyó év október hó 10-ére eső kóuyii vásár pedig folyó évi október hó 17-én tartassák meg. — Széchényi és Bezerédj. A magyar tudó­in ínyos akadémia megbízásából Zichy Antal most adta ki gróf Széchényi István hírlapíró cikkeinek második kötetét. Ebben a 692 lapra terjedő kötet­ben minket tolnamegyeieket is közelről érdeklő cikk jelent meg »A pisztoly időelőtti elsütése« cím­mel s ebben Széchényi Bezerédj István önmeg­adóztatása ellen foglal állást és mond ítéletet. — Bezerédj István, 7olnamegye követe ugyanis azon kevesek közé tartozott, kik, a mit szóval hirdettek, ahhoz tartották magukat tettben is. Emberbaráti elveinek számos nyomait hagyta magánkörében, Első volt, a ki jobbágyait felszabadította, nem várva be az örökváltsági törvényt. Iskolát, kisdedóvót ál­lított s nemes buzgalmáról minden téren annyira ismeretes volt, hogy követi körben elnevezték az Örökigazságnak,' melyre mindig hivatkozni szeretett. A Széchényi és Kossuth közötti szakadást senkisem sajnálta annyira, mint ő, s mindent elkövetett, hogy kibékítse őket vagy legalább közelebb hozza egymáshoz. Mikor az országgyűlés 1844. november 13-án eloszlott a nélkül, hogy az adó ügyében ha­tározott s a közös teherviselés elvét kimondotta volna, nem tűrhette tovább a jogtalanságot s ma^a önként, birtokaránylag megadóztatta magát, abban a biztos föltevésben, hogy országszerte számos kö­vetője akad. Széchényi nem helyeselte e lépést s elébe téve személyes barátságnak a közügyet, he­vesen tiltakozott ellene. Ezt nevezte a pisztoly idő- előtti elsütésének. Széchényi tiltakozása azután nagy vitát provokált publicistáink közt. — Portenger cim alatt már hirt adtunk róla, hogy minő rémsóges por van a mi utcáinkban és fölemlítettük, hogy a fogház épület építése óta a Bélatéren és várutcán keresztül sebesen hajtó nagy számú kocsik, melyek homokot, szemetet stb. hor­danak, a feneketlen por előidézésének szintén okai, A községi elöljárósághoz intézett felszólalásunk azonban eredménytelen maradt, mert a por ugyan­ezen helyeken ugyanezen okokból talán még na­gyobb, mint volt. Nincs az a nap, hogy több pa­nasz és felszólalás ne érkeznék hozzánk* ügy á nagy közönség, mint több érdekelt háztulajdonos részé­ről ezen por mizéria miatt. Ezúttal sem tehetünk egyebet, mint felhívjuk erre a botrányos és szé­gyenteljes állapotra az elöljáróság figyelmét és kér­jük, hogy ne nézze tétlenül a dolgot. Az ember alig járhat az utcán, olyan rengeteg a por, külö­nösen estefelé, mikor a sétáló közönség üdülésére, a „székváros“ legélénkebb utcáján, a Széchenyi utcán naponként végig sétál a tehéncsorda. — Természe­tesen az utcák öntözéséről nálunk egyáltalán szó színesen. Hetenként egyszer összokotorják ugyan a port, de az rendszerint délután teszik, mikor az utcák a legnépesebbek és valóságos porfelhőt okoz ilyenkor a kotrás. Az ilyen munkát máshol éjjel, vagy pedig a kora reggeli órákban végzik. — Az egyforintosok bevonása sokkal gyor­sabban megy, mintsem eleinte hitték volna. Az egy­forintosok forgalma augusztus végén 39*2 millió frt volt. E hó első felében több millió egy forintos jegy került vissza az állampénztárakba és semmi- sittetett meg. Ha a hónap második felében épp oly mértékben kerülnek vissza az állampénztárba, úgy valószínű, hogy szeptember végén az egy forintosok forgalma alig valamivel fogja meghaladni a 30 milliót és az eredeti állománynyal szemben mintegy 50 szá­zaléknyi csökkenést fog fölmutatni. — Értesítés. A helybeli iparos tanonc-isko- lában a tunulók felvétele ma, szeptember 23-án dé­lután 2—4 óráig történik. A tanítás tekintettel a szüretre, szeptember 30-án veszi kezdetét. Iskola- dij helybelieknek 2 frt, vidékieknek 2 frt 50 kr. — A keresk. tanonc-iskolában pedig a felvétel szep­tember 25-ón lesz. A tanítás csütörtökön, azaz szeptember 27-én kezdődik. — Névváltoztatás. Kiskorú Strausz Jenő d.- földvári illetőségű, ugyanottani lakos vezetéknevé­nek „Tolnaiéra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — Jegy megváltás. A nőegylet kisasszonynapi mulatságára jegyeiket utólag megváltották: Biróy Béláné 1 írttal, Spányi Leó 2 írttal. Az „Egy08*^ Szegzárd Tolnamegyei Nőegylet,, elnöke lapunk utján mond köszönetét a jótékony adományért.

Next

/
Thumbnails
Contents