Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-09-16 / 38. szám
6. TOLNA VÁRMEGYE. sikerült arcképeinek hű lenyomatával. A dal ára 60 kr és kapható a kiadónál Nádor Kálmánnál Budapesten Károly-körut 8. az. a. Minden jó ma- ' gyár nótát kedvelőnek figyelmébe ajánljuk. — Tolstoj gróf érdekes életrajzával és arcképével lepi meg a „KÜLFÖLD“ cimü szépirodalmi hetilap legutolsó száma az olvasóit, melyhez mint érdekes újdonság egy gyönyörű orosz „Nikitin vers“ és „Ujgörög dalok“ is hozzájárulnak. Egy remek Coppó novella, valamint Hugh Oonvay egy jeles humoreszkje képviselik a külföldi novellairodalmat, a honi irodalom pedig Bródy Sándor regényírónk bővebb méltatásával foglalkozik. A rendkívül érdekes és sokoldalú folyóiratból mutatványszámokat küld ingyen a kiadóhivatal Nádor-utca 15. T A N Ü G Y. A tanítói javadalmazás kérdéséhez. Gyönk, 1894. szeptember 10-én. A vármegye területén mindazokat, kik a tanügyi dolgokkal teljes vagy némi öszszeköttetésben állnak, azt hiszem, hogy mi sem foglalkoztatta a múlt óv utolsó és a folyó óv első felében nagyobb mértékben, mint az iskolai jövedelem és a tanítói javadalom pontos és okmányszerűleg beigazolható kérdése. A köztörvényhatósági és közigazgatási bizottság, az alispán, a kir. tanfelügyelő, az egyházi fő- és az iskolai helyi hatóságok, a járási főszolgabírók, a községi elöljáróságok és végül a főórde- keltek : a tanítók — talán úgyszólván mindenütt e vármegye területén rabjai voltak a felvett ügy rendezése nagy munkájának. Hogy más községekben miként jártak el a tanítójavadalmi kérdés megoldása ügyében : attól most el kell tekintenem; úgy tudom, hogy majdnem mindenütt a közig, bizottság által kiadott jegyzőkönyvi minta szerint készültek el a jövedelmi és I javadalmi bemondások; de a szárazdi ág. ev. hitközség iskolája s az ezen tanítói állomás javadal- ma jegyzőkönyvének tartalmát, keletkezését is beleértve, mindenestül ismerem, mert annak elkészítésében tevékeny részt vettem. Ezen jegyzőkönyvről kívánok egyetmást az elv illustrálására elmondani. A szárazdi iskolajövedelmi és tanítójavadalmi 15 fejezetből és 59 pontból álló jegyzőkönyv a főszolgabíró vezetése alatt elkészült s azt az illetők aláírták s felülvizsgálatra felterjesztették, minden rendben látszott lenni. Egyszerre arról értesítette a járási főszolgabíró az érdekelteket, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister e jegyzőkönyvet nem találta elfogadhatónak s pótlás végett visszaküldte, mert 1) a tanítói és kántori jövedelem nincsen megfelezve, 2) a fóldjövedelem nem a kataszteri bevallás szeriut lett beállítva s 8) a tanítói kert nem a lakházhoz lett számítva. Ez okból f. é. május 22-ón javadalmi pótjegyzőkönyvet kellett felvenni. Egyik érdekelt az ellen, hogy a tanítói és a kántori javadalmat nem lehet felosztani sem fele, sem tizedrészre, azzal érvelt, hogy az ev. tanító a kántori teendőket fizetés nélkül, az egyház iránti hálából teljesiti azért, hogy őt a tanítói pályára az áldozatok árán fentar- tott tanitóképezdékbeu kiműveltette s további indokait a tanítói fizetések felosztása tekintetében körülbelül következőleg mondta be a jövedelmi és javadalmi pótjegyzőkönyvbe: Nem zárkózhatom el az elől, hogy a fent közölt magas ministeri rendeletben emelt kifogásokkal szemben azon téves felfogásra, a dolog természetével ellenkező magyarázatra és a törvény szabványaival nem indokolható követelésre ne utaljak, mely a kántori és tanítói javadalmak elkülönítésére, megfelezésóre vonatkoznak. Ezen kifogásaimat következőkkel vagyok bátor indokolni: a) A vármegye közig, bizottsága folyó évi április hava 14-én 425. sz. a. hozott határozatával közölve lett a járási hatóságokkal miheztartás és kihirdetés végett a nm. vallás és közoktatásügyi miniszter urnák folyó évi március hava 2-án 10000 sz. a. kelt azon magas rendelete, mely az 1898. évi 26. t. cr végrehajtása tárgyában kiadott „Utasítása 4. §. 8. kikezdósében világosan mondja ki — hivatkozással a nevezett törvény 8. §-ára, hogy a kántori járandóságok is a tanítói fizetésbe számítandók. Ezt a tanítói és kántori javadalmat az 1891. évi 43. t. c. 4. §-a értelmében végellátáskó- pen a tanító egészen élvezi; igy tehát sem a föld-, sem a termény jövedelmet megfelezni nem lehet, nem szabad. b) Ha hitfelekezet által fentartott iskola tanítója egyszersmind kántor is, ezen utóbbi minőségében a stólajövedelmen kívül épen úgy nem élvez külön javadalmazást, mint a hogyan lelkésznek sincsen anyakönyvvezetői minőségben • más jövedelme az anyakönyvi kivonatokért járó taksánál. c) Ha egykor a kántori hivatalt el kell különíteni a tanítóitól: akkor a kántori jövedelem elvesztéséért a tanítónak kárpótlást épen úgy kell nyújtani, a mint az állami anyakönyvelés behozatala esetén a kárpótlás az anyakönyvi kivonatokért járó jövedelem elvesztéséért van tervbe véve. d) Azon esetre, ha egykor valamely felekezet által fentartott iskola helyett állami, vagy községi iskola fog felállittatni; akkor a felekezeti községnek magánjogi sérelem nélkül nem lehet kötelességévé tenni, hogy ezen általa fenn nem tartott iskola költségeihez járuljon; hanem ellenkezőleg a hitközségnek érintetlenül marad fenn ezen joga, hogy — ha iskolát nem akar fentartani — az egész „egyesített“ kántortanitói fizetést az elkülönítendő kántori állomással kösse össze, hacsak nem áll be azon eset, hogy a fentanó hitközség akár szabad elhatározásból, akár törvényes kényszer folytán .a polgári községgel, vagy az állammal külön szerződik, kikötve magának, hogy a községi vagy állami iskolán működni hivatott tanító az ő felekezetéhez tartozzék csak azért, hogy e minőségben is tehessen szolgálatot külön díjazásért felekezetének. Másként áll a dolog ott, a hol bármily felekezeti jellegűnek vallott iskolát nem az egyházi, hanem a polgári község tartja fenn, mint ez vármegyeszerte a katholikus iskoláknál fenforog, de ezen elbánás alá a szárazdi ág. ev. hitközség iskolája nem esik, mert ennek fentartási költségeihez a politikai község csupán csak az ismétlőoktatás és tanítói nyugdíjalap járulékainak viselésével járul. Ezek szerint tehát a szárazdi ág. ev. hitközségi iskolán működő kántortanitó egyesitett jövedelmét sem készpénz, sem termesztmónyi vagy földbeli javadalma után megcsonkítani a törvény értelmében nem lehet, de minden ember kebelében lakozó jogérzetnél fogva sem szabad. S valamint nem történhetik meg ez, úgy nem lehet a kataszteri földjövedelmet a tanító javadalmául betudni, mint ezt a 694. kbi. számú határozat miniszteri rendelet alapjáu követelte, hanem a földjövedelem a törvény értelmében 10 évi átlagban számítandó, mi különben egy újabb miniszteri magas rendelet által már a törvénynek megfelelően módosult. Biztosan hiszem és vallom, hogy ezen módosítás a tanítói és kántori jövedelem megfelezósének törvénytelen követelésénél is be fog állani. Ezen szempontok vezéreltek az iskolajövedelmi és tanítójavadalmi jegyzőkönyvbe foglalt adatok összeállításánál és meg vagyokgyőződve, hogy a magas képviselőház is a kifejezettekhez képest fogná szükség esetén értelmezni saját alkotását Ezen bemondást más szavakban ugyan, de lényegileg ugyanazon tartalommal magukénak vallották a tanító, pap, iskolaszéki gondnok, községi biró és jegyző azon meg nem dönthető igazságból indulva ki, hogy az állam törvényében az egyén is megtalálja biztos védelmét. Utalunk arra, hogy az 1893. évi 29751. számú miniszteri rendelet a tanítói és kántori jövedelem megfelezésót azon célból, hogy a végellátás csakis a tanítói jövedelem után számíttassák, elrendeli ugyan; de ezen rendelet 1893. évi junius 30-án kelt, mig az 1893. évi 26. t. c. augusztusban nyert szentesítést, melynek 8. §-a kimondja hogy „a tanítói és kántori javadalom együttesen tanítói javadalomnak vétessék.“ Ugyanezen álláspontot foglalja el az 1894. évi március 2-án 10.000 sz. a. kelt ministeri utasítás 4. § a is, mely elrendeli, hogy a kántori és tanítói javadalmak együttesen számíttassanak fel a végellátási igénynél is, mit az érvényben álló 1891. évi 43. t. c. 4 §-a is igazol. így tehát a javadalom felezését követelő idézett rendelet régi és uj törvény, valamint uj rendelet által hatályát vesztette s sem a javadalmi sem a pótjegyzőkönyv felvételénél nem volt figyelembe vehető. Ilyen volt a szárazdi eljárás iskolajövedelmi és tanítójavadalmi ügyben — Gyünkön ! Kivánesiau várják most már nem csupán a közvetlen érdekeltek, hanem talán az egész vármegye tanítósága a kir. tanfelügyelő felülvizsgálati eljárásának eredményét és a vallás- és közoktatásügyi ministeriura — döntését. T. P. KÖZGAZDASÁG. — A „Belvárosi bank- és váltó-üzlet“ jelentése. Budapest, 1894. szeptember 14. Kossuth Lajos-utca 13. Az elmúlt héten a speculátió tárgyát képező összes értékek emelkedtek árfolyamban. A kedvező áramlatot egyrészt járadékaink iránt a külföldön mutatkozó bizalom, másrészt a prolongátió sima lefolyása idézte elő. Főkép keresettek voltak azon papírok, melyeket havonta csupán egyszer kell ellátni. Nemkevésbbé kedvezett azonban az irányzat, különösen a múlt hót vége felé helyi bank-papir- jainknak. A jelzálogbank részvényei 6 írttal, a leszámitolóbank részvényei 5 írttal emelkedtek. A jelzálogbank részvényei 11-ón azon hir következtében, hogy a nevezett intézet 3%-os nyeremény kötvényeinek elhelyezése akadályokba ütközött, 2—3 irtot veszítettek árfolyamukból. A leszámitolóbank részvényeiben az utóbbi időben nagyobb reálisálások történnek. A rimamurányi részvényekben folyton emelkedő árfolyam mellett, kevés üzlet volt. Az arany járadék a pari cursust meghaladta, valamint a korona járadék egy egész százalékkal emelkedett. 1894. szeptember 16. A lefolyt hét nevezetesebb áringadozásai a kővetkezők : Magyar hitel . . . . • frt Leszámitolóbank Városi villamos Államvasut . Osztrák hitel Jelzálogbank Eimamurányi Déli vasút 46250—469-70-ie 276 ------282 — 24 9-50-254- - " 353-------^359-— ” 36 5-50—371 60 " 254--------261-— " 26 1 -------265 — 5 111*75—115*— Az utolsó jelentésemben jelzett kedvező irányzat nem maradt el és mindazok, kik üzletkötés céljából hozzám fordultak, szép eredményt értek el. — Szerény véleményem szerint az emelkedő irányzat további folytatást nyer, ennek oka egyrészt országunk fellendülésében, másrészt az azelőtti években, a búzában fekvő tőkének papírokban való elhelyezésében keresendő. Első sorban nemzetközi értékeink, melyek külföld által is vétetnek, bírnak dacára a árfolyamoknak emelkedőképességgel. A leszámítoló- és jelzálogbank részvényei továbbra is ajánlhatók vételre, mindkét intézet fennállásuk óta a legszebb eredményt az olmult félévben ér:ók el. A rimamurányi részvény mint egyedüli ipar- vállalati játékpipír jól el van helyezve. A ‘korona járadék mérvadó bank szakemberek szerint mindinkább közeledni fog a pari árfolyamhoz. a magas Gr abona árak a legújabb tőzsdéi jegyzés szerint. Búza őszre 6-26, 6"28. Tengeri 1894. aug.—szept. 5 88., 590.J Zab őszre, 5"68.. 5'70. Meghaltak Szegzárdon 1894. évi szeptember hó 8 tói ugyané hó 16-ig. Özv. Sándor Ignácné, 80 éves, aggkor. — Bodri Pál, 50 éves, arerák. — Mészáros Rozália, 18 hónapos görcsök. — Vesztergombi Erzsébet, 1 éves, gyermekaszály. — Jilk Sándor, 47 éves, gégerák. — Özv. Pilisi Istvánná, 76 éves, tüdőlégdag. — Koeza Zsuzsanna, 32 éves, Öngyilkosság. Szegzárdról indul reggel 7 óra 20 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. Budapestről indul reggel 8 órakor, Szegzárdra érkezik délután 3 óra 30 perckor. Szegzárdról indul déli 12 óra 02 perckor, Budapestre érkezik délután 7 óra 15 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 7 óra 54 perckor. Budapestről indul éjjeli 10 órakor, Szegzárdra érkezik reggel 5 órakor, Mohácsra ékezik délelőtt 8 órakor. Mohácsról indul 7 órakor este. Szegzárdra érkezik éjjel 10 óra 40 perckor. Budapestre reggeli 8 óra 30 perckor. Érvényes május [-tői a további intézkedésig. HIRDETÉSEK. •••••••••••••••••• Nagy ruharaktár! Ajánlom a nagyérdemű helybeli és vidéki közönség becses figyelmébe dúsan fölszerelt angol és francia, valamint kül- és belföldi szövetekből álló s nagyválasztéku ruharaktáromat úgy az őszi, mint a téli évadra; a, legkényesebb igényeknek is megfelélve oda törekedem, hogy a vevő közönség nem csak finom és tartós ruhákat és szöveteket szerezhet be nálam, — hanem egyúttal olcsóságuknál fogva is bárkivel szemben kiálthatom a versenyt. Lakásom és üzlethelyiségem van: Szegzárdon, Széchenyi utca 176. szám. Kiváló tisztelettel: (1356. 1—16.) Becsfey János.
