Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-19 / 34. szám

1894. augusztus 19. TOLNA VÁRMEGYE. 5. — A tanköteles gyermekek száma Tolna- vármegyéében 43,626. Ezek közül mindennapi is­kolába járt 28 981, az ismétlő iskolába 11.670. Iskolába nem járt: a mindennapi iskolázásra köte­lezettek közül 1680, az ismétlő iskolások közül 1295. — Villámcsapás. Szilber Mihály apari lakos udvarán volt pajtájába a napokban a villám bele­csapott s meggyujtotta, miáltal nemcsak ez, hanem a közvetlen közelében volt istálló s présház tető­zete is, valamint az ezek padlásán elhelyezve volt 6 szekér takarmány, 120 kéve zsuppszalma, ópü- letfa, gazdasági és házi eszközökkel együtt a lán­gok martalékává lett. A kár körülbelül 350 frt. — Biztosítva nem volt. — Tűz. Zobocky János nagyszokolyi foldmi- ves szórüskertjében összerakott 40 kereszt búza s 20 k. árpa ismeretlen módon kigyult s leégett. A kár közel 200 frt. Biztosítva nem volt. A tűz köz­vetlen közelében összerakott többi buzaasztagokat a gyorsan összesereglett nép még idején meg­mentette. — Nagy gabonaégés. Dani János decsi la­kos a mezőn egy kazalban összerakott 180 kereszt búzája, 120 k. zab és 30 k. árpája elégett. A kár 800 frt. Biztosítva nem volt. A tűz keletkezési okát nem volt lehetséges kipuhatolni. — Jutalom hullakifogásért. Horváth Mihály és István dunaföldvári, Koch Pál paksi és Szuhács Albert dunaföldvári lakosoknak a belügyminiszté­rium 10—10 frt hullakifogási díjat engedélyezett. A tolnavármegyei tüzoltószövetkezet közgyűlése Duna-Földvárott. Folyó hó 15-én élénk ünnepség színhelye volt Duna-Földvár, hova e napra a megyebeli tűzoltóság legnagyobb része összpontosult a tüzoltószövetkezet közgyűlésére. A tűzoltók legnagyobb része már az előző napon megérkezett. A dunaföldvári tüzoltóegyesület igen szívélyesen fogadta a bajtársakat s elvezette őket szállásaikra, majd később a Nagy Imre ven­déglőjében találkoztak az ismerkedési estélyen, hol vig kedélyhangulatban töltötték el az időt a kora reggeli órákig. 15-én, a közgyűlés napján, reggel 5 órakor a parancsnokság riadót fuvatott s a tűzoltók teljes díszbe tették magukat, hogy a 8 órakor tartandó isteni tiszteleten megjelenjenek. A közgyűlés a kaszinó nagytermében tartatott meg s délelőtt 10 óra után nyittatott meg Boda Vilmos szövetkezeti alelnök által, miután az elnök: Simont8Íts Béla, akadályozva volt a megjelenésben. A szövetkezetnek 22 tagja közül 11 tag volt kép­viselve 104 tűzoltóval. Legnagyobb számmal a vidé­kiek közül a szegzárdi volt képviselve 36 taggal. A közgyűlésnek legfontosabb két határozata az lett, hogy 1-ör. Tolnavárraegye törvényhatósága megkerestetik egy oly szabályrendelet alakítása iránt, mely az egyes községeket arra kötelezi, hogy a tüzipónztárból a lakosság számarányához képest bi­zonyos összeggel a szövetkezet pénztárához járulja­nak, hogy a szövetkezet céljainak jobban megfelel­hessen ; a másik határozat a tűzoltóság ruházatának egyszerűsítésére vonatkozott. A jövő évi közgyűlés Tolnád fog megtartatni, mely a tolnai tűzoltóság zászlóünnepélyével lesz egybekötve. Közgyűlés után a szövetkezet választ­mánya tartott ülést, melyen Tolnavármegye 8 tüz- felügyelŐi kerületre osztatott s midegyikbe egy tüz- felügyelő lett választva. Délben 240 teritékü bankett volt az egyenlő- ségi körben. Az első toasztot Boda Vilmos mondta "á királyra, melyet állva hallgatott a közönség. Théry Emil, József főhercegre emelte poharát; dr. Moldoványi István, a távollevő elnökről emlé­kezett meg, majd Parragh Béla a dunaföldvári vendégszerető lakosságot s az elöljáróságot óltelte. Ezen hivatalos toasztok után megeredi a toasztok zápora, melyek közül minden tekintetben kimagas­lott Rátkay László gyönyörű felköszöntője. Délután 4 órakor a dunaföldvári tűzoltóság diszgyakorlatot tartott, mely igen jól sikerült; mig végre este fényes bál volt az egyenlőségi kör tánc­termében. Egy tűzoltó. A decsi bíró esete. Kiss Sándor, Decs község bírája büszke ön­érzettől duzzadó s az ő ártatlanságát napnál is fé­nyesebb színben feltüntetni akaró „Nyilatkozatban“ válaszol a „Szekszárd Vidéke“ cimü lapban a la­punk 32-ik számában megjelent ama közleményre, a mely „Deputáció egy biró ellen“, cim alatt szóról szóra ezeket mondja: „A csendőrség nagyban kutatja a bankómani- pulánsokat szerteszéjjel. Kiss Sándor decsi biró is gyanúba keveredett, hogy ama bizonyos négyszeri pénz reményében ó is adóit ki zsebéből egy pár vadonat uj százast. — Ezért Mohácsra citálta a csendőrsóg kihallgatásra s bár három nap múlva haza bocsátotta, a decsiek sehogy sincsenek meg­elégedve,- hogy az ő birájok is belekeveredett már csak a gyanúba is s valami húszán deputációban jártak a múlt csütörtökön Pesthy Elek h. főszol­gabírónál, hogy szabadítsa meg őket az erősen kompromittált bírótól. Az ő érvelésük az, hogy Kiss Sáudort elfoghatják a esendő ’ök, de Decs község biráját soha I S ebben az érvelésben van is logika s dicséretet érdemlő önérzet és büszkeség. —“ Isten látja a lelkünket, csak ennyit irtunk Kiss Sándor, Decs község bírójáról, ezért pedig kár volt ő kigyelmének annak a hosszú ártatlansági nyilatkozatnak megírásáért s 20 k-'os petitsorokba szedéséért egy árva fillért is elfizetnie, kár volt éppen annak a Kiss Nándornak, akinek viselt dolgairól írunk mi még többször is és Írunk mi még különbeket is. Mindenek előtt tehát azzal kezdjük, hogy mi akkor csakugyan nem teljesen a valóságnak meg­felelő módon adtuk elő a dolgot, tévedtünk — tévedésünk azonban éppen Kiss Sándornak vált elő­nyére. Mi akkor ugyanis még nem á'litottuk, hogy ö is be van keverve a bankóhamisitási üzelmekbe. A kezeink közt levő nyilatkozatok és teljesen meg­bízható forrásból szerzett adataink alapján azonban most már ezt is jó lélekkel állítjuk, s ha állítjuk, be is fogjuk bizonyítani. — Látja Kiss Sándor, mi nem akarunk kitérni előle, hogy igazsága napnál világosabban kiderüljön, — mert mondhatnánk ugyan, hogy mi egyszerűen csak regisztráltuk azt a száraz tényt, hogy a decsiek panaszt tettek a főszolgabíró hivatalnál, (igaz csak hárman, és nem húszán, miként megírtuk 1) s mivel ez elannyira meg­történt dolog, hogy Pesthy Elek h. főszolgabíró ur ebben az ügyben másnap Decsen is megjelent s hivatalosan is lépést tett, Hogy a mohácsi csend­őrség előtt felvett beismerő vallomás megszereztes- sók — igy nem tetézzünk fel Magyarországon olyan független sajtóbiróságot, amely minket ezért a hírért elité'ne. — De mi á'htásunk valódiságának immár teljes tudatában ezennel ujabbi alkalmat adunk Kiss Sándornak, hogy majd a sajtóbiróság előtt — mert ugy-e oda cé'oz ? — teljes hitelt érdemlőleg bebizonyítsa, hogy a mit irtunk azok „levegőből kapott, rosszakaratú ráfogások.“ Mielőtt azonban a vádlottak padjára jutnánk, olvassa el e*t az alábbi nyilatkozatot, s ha valahol nem éppen úgy volt, tessék heh re 1 orrigálni. A levél forrását ugyan még most nem áruljuk el, de le­gyen meggyőződve, hogy ezt a levelet nem ama „bizonyos egy két elégedetlen v-lamelvike“ küldte be hozzánk, hanem teljese-i szavahihető férfiú, a ki helyt áll azért, a mit mond, s meg is győződött róla, hogy igazat mond. A levél így hangzik: „Becses levelére tisztelettel a következőkben válaszolok. Kiss Sándor decsi biró, dacára a „Sz. V“ ben közzétett nyilatkozatának, a pénzhamisító bandával összeköttetésben állott és a mohácsi csend- őrségnél mindent beismert. A tényállás különben a következő. A mohácsi csendőrségi szakaszparancs­nokság távirati utón felszólította a báttaszéki őrsöt, hogy Kiss Sándor decsi b'rót és Rác György decsi lakost a mohácsi csendőrsógnél, önköltségen való azonnali megjelenésre kuli) oeni elővezetés terhe alatt szólítsa fel. Ez történi julius 30-áo. A bátta- szóki csendőrsóg a felhívásnak eleget tett. Kiss Sándort és társát a Mohácson való azonnali jelent­kezésre félszólLotta. Kiss Sándor a felszólítást visz- szautasitotta azzal, hogy ne'.i másnap olyan fontos képviselő-testületi ülése lesz, hogy ö a miatt el nem mehet. Ennek követkéz ében a csendőrök még az nap estefelé újból elmrotek Decsre s az éj­szaka leple alatt Kiss Sándort és társát Mohácsra elvitték s igy a község bár csak igen rövid ideig, biró nélkül maradt. Kiss Sándor biró a esendőr- ségnél Mohácson beismerte, hogy a pénzhamisitó- baudával összeköttetésben állott. Ama bizonyos nagyságos urnák ő is, több társával tetemes pénzt adott át, hogy annak fejében háromszoros hamis pénzt kaphasson (itt is tévedtünk, mert mi négysze­rest irtunk a minap! De nini, Kiss Sándor még kevesebbel is megelégedett volna?!) s azon kívül még váltót is irt alá, — hogy azzal az államot és a magas kincstárt megkárosítsa. A beismerés után Kiss még kétszer volt Mohácson s kísérletet tett, hogy beismerő nyilatkozatát visszavonhassa. De ez nem sikerült, az egész ténykörülmény felküldetett a bu­dapesti kir. ügyészséghez, a csendőrsógi szárnypa­rancsnoksághoz, a nyilatkozat pedig Kissnek saját aláírásával megvan a mohácsi csendőrségnél.“ Ez az egyik levél. Van még nálunk egy má­sik nyilatkozat is, de azt, mivel már is sokat fog­lalkoztunk ezzel az üggyel, ez alkalommal nem kö­zöljük, úgyis csak bizonyítéka az nagyrészben az előbb elmondottaknak Hanem a magunk részéről még teszünk egyet- mást a dologhoz, azt, hogy minden kétséget kizá­rólag magunk is meggyőződtünk arról, hogy Kiss Sándor decsi biró tényleg 150 frtot már át is adott ama 3 szoros pénz reményében. Való tehát, hogy károsult, mert rászedték, de ha káros, akkor bűnös is. Az áltála közölt bizonyítvány kivonat azért sem­mit sem igazol. S ennek a bizonyítványnak külön­ben is története van. Az nevezetesen, hogy Kiss Sándor előbb egy másik bizonyítványt hozott a mohácsi csendőrségtől, de mert az hírlapi mosa­kodásra alkalmasnak nem találtatott, nagy könyör­gésre kikapta a közölt, második bizonyítványt, de a melyről a csendőrség nem is sejtette, hogy az a nagy közönség félrevezetésére lesz felhasználva. Egyébként a bankómanipuláció ügyében Kiss Sán­dort a napokban a szegzárdi csendőrség is többszö­rösen kihallgatta s szabadlábon hagyva ugyan, de — szemmel tartja. Ennyiből, azt hisszük, teljesen kiviláglik a va­lódi tényállás s a ki még kételkednék, annak meg­nyugtatására ezennel megígérjük, hogy ha majd a most is folyó és felette kompromittálónak ígér­kező vizsgálat esetleges meghiúsítását nem vonja maga után — Kiss uramnak ama beismerő nyilatkozatát is reprodukáljuk, akkor aztán azt hisz- szük nem fogja „becsületbeli kötelességének“ tar­tani, hogy „úgy egyéni magán tisztessége“, mint „az általa Decs községben viselt első bírói állás tekintélyének megóvása“ szempontjából olyan nagy­hangú, de minden részében „koholt igazságok“-at tartalmazó nyilatkozatot eregessen világgá, félre ve­zetni, megtéveszteni akarva mindenkit, az „ál-igaz­ságért“ hullatott — krokodil könnyekkel s mellé­nek verésével! EGYLETEK. INTÉZETEK. — Választmányi ülés. A szegzárdi kaszinó választmánya e hó 13-án Fördős Vilmos elnöklete alatt ülést tartott. Uj tagokul felvétettek: Bosán Samu, dr. Komáromy Gyula, dr. Szászy Endre rendes, Geiger Károly, Duzs Dániel és Erdős Gá­bor pedig vidéki tagoknak. — Sigray Szt. Marsan gróf megbízásából dr. Haidekker Béla ügyvéd le- vólileg tudatta a választmánynyal, hogy a gróf ur a ház bérletére vonatkozó szerződés megkötéséhez a maga részéről is hozzájárult s azt jóváhagyás végett beterjesztette Vasvármegye árvaszókóhez. A bútorok eladásába azonban nem egyezett bele. — Csakis a kerti szerelvények eladását s egy nagy szekrénynek leltár mellett leendő átadását engedé­lyezte. Miután igy a bebútorozás kérdése ismét felmerült, a választmány Fejős Károly, Tóth Ká­roly választmányi tagokat és az egylet jegyzőjét kiküldte, hogy több fővárosi butorszállitó céggel tárgyaljanak s szerezzenek biztos tájékozást arról, hogy a bebútorozás mennyibe kerül. A házikezelés behozatala kérdésének előkészítésével Tóth Károly vál. tagot, Vargha Lajos igazgatót, Antal Ferenc pénztárnokot és Bodnár István jegyzőt bízták meg. Végül az egylet jegyzője bejelentette, hogy a Kos­suth szoborra a kaszinó ivón 55 frt gyűlt be s azt a „B. H.“ utján rendeltetési helyére juttatta. T A N Ü G Y. Értesítés. A szegzárdi államilag segélyezett községi pol­gári leányiskolában az 1894-95. tanévben a felvé­telek és beiratások szeptember hó 1-től 7-ig fognak tartatni délelőtt 9-12 óráig az igazgatósági irodában. E napok délutánjain tartatnak a felvételi,- pótló- és javító vizsgálatok. A rendes tanítás szeptember hó 9-ón veszi kezdetét. A felvétel feltételeit a nagymóltóságu v. ésk. minister által kiadott „Fegyelmi és rendtartási sza­bályzat“ 11 és 12 §-a következőleg szabályozza. „A felvételre kitűzött utolsó nap után 10 napig csak igazolandó alapos oknál fogva veheti fel a tanulókat az igazgató, ezentúl rendkívüli esetekben a tanári szék ajánlatára ministeri engedélylyel, és mindkét utóbbi esetben oly feltétel mellett vehető fel, ha az illető az idő közben elhaladott tanulmá­nyok ismeretét szóbeli vizsgán igazolja.“ „Az első osztályba legalább 10 éves oly le­ányok vétetnek fel, kik az elemi népiskola negyedik osztályát kielégítő sikerrel végezték.“ „Kik ezen tanulmányukról nyilvános tanin­tézettől bizonyítványt nem mutathatnak elő, azok felvételi vizsgálattal kötelesek megfelelő előképzett- ségöket igazolni.“

Next

/
Thumbnails
Contents