Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-08-19 / 34. szám
A közegészségügy állapota általában kielégítő volt a lefolyt egész félévben. Uralkodó kórként részint a légzőszervek bán- talmai, részint a heveny ragályos bajok szerepeltek. A járványok közül a diphteritis Grábóc, Mőcsóny, Apáthi, Bonyhád, Gerjen, Bölcske, Alsó-Nána és Ozora községekben uralkodott; ez idő szerint azonban legnagyobb részt már megszűnt, vagy szűnő- ben van. A halálozási százalék a diphteritis eseteknél 33 % -ot tett ki; a mi a jobb lefolyások közé sorozható. Kanyaró Ozorán és Felső-Nyéken uralkodott; a fültő mirigylob pedig nagy számban Gyönkőn fordult elő. A ragályos agygerinc hártyalob három esete Mórágy községben ószleltetett; gyorsan és kellő erélylyel alkalmazott elkülönítéssel azonban sikerült a baj tovább terjedésének gátat vetni. A hasi hagymáz nagyobb számban Duna- Földvár községben mutatkozott, igen valószínűleg fertőzött kutviz használata folytán. Influenza csekély számban fordult elő. Meghalt a folyó év első felében összesen 3201 egyén, kik közül 60 évnél nagyobb kort ért 670. A himlőoltás befejeztetett, rendőri hulla-vizsgálat 27 teljesittetett. Uj gyógyszertár egy lón engedélyezve, — Pincehely községben. A szegzárdi „Ferenc“ közkórházban összesen 890 egyén ápoltatott; akik közül gyógyult 521, meghalt 58. A „Ferenc“ közkórház kibővítésére s a bábaképző intézet felállítására vonatkozó tervek a nagymóltóságu m. kir. belügyminisztériumnál vannak jóváhagyás végett. Az aratás eredménye általában kielégítőnek, sőt a vármegye egyes vidékein kiválónak volna nevezhető ; de a naponként fokozódó árhanyatlás, illetve a kereslet teljes pangása határozottan kedvezőtlen közgazdasági helyzetet teremt. Állattenyésztésünket érdeklőleg ki kell emelnem a május hóban Zombán megejtett, s a gazdasági egyesület által rendezett tenyésztnarha díjazást, a mely gróf Bethlen András, volt földmi- velésügyi miniszter ur ő excellentiájának jelenlétében a legfényesebb eredméuynyel folyván le, egyszersmind érdekes összehasonlításra szolgált alkal- raul, a kormány közvetítésével a múlt évben vármegyénk területére is nagyobb számmal behozott svájci, s a bonyhád-vidéki tenyészállatok között. Tájékoztatást óhajtok nyújtani még e helyütt az állati hulla-égető kemencék kérdésében is. 1894. augusztus 19. Kosár! képzelted volna ezt Barna Miklós ? Az első pillanatban azt hitte, hogy túl se éli ezt a csapást. Annyira benne volt már a szentimentális frazeológiában, hogy ez a gondolat se tetszett ostobának előtte. Persze túl élte. De úgy, hogy ón kivánora, bár pusztult volna el bele. Eátért a jó útra, talán kissé nagyobb fontoskodással és komolysággal, mint kellett volna. És a gondolataiba annyira belerágta magát ennek az uj életnek sok badar teóriája, hogy most már nem tudott szabadulni tőlük. Feledni, szórakozni, ez hihetetlen bűn, jel - lemtelenség lett volna a szemében. Yisszatórni a régi élethez? Ah, az nem lehet! És tovább ment azon az nton, a min megindult. Bolondja lett a szigorú komolyságának. Azt a szeszélyes lánykát gondolataiban glóriával fogta körül: Te megváltottál, te vezettel be az uj életbe! Hajh, ez az uj élet I A kicsinyességig pontos hivatalnoknak, a nevetségig szolid, mint férfi Társaságot kerülő, mogorva és flliszter mégis minden szokásában. A kinek immár nem lesz öröme ebben az életben, mert maga taszította el. Vigasztalása is csak egy: a hóbortja, a mit ő öntudatnak nevez És én nem tudom, kit hibáztassak inkább: a lányt-e, vagy a férfit? Azt, aki nem akart segítő kezet nyújtani a megtérőnek, vagy azt, aki olyan gyámoltalan, hogy a segítő kéz nélkül földre hull. Buday László. A tek. törvényhatósági bizottság ugyanis folyó évi tavaszi rendes közgyűlésén felhatalmazni mól- tóztatott, hogy kisérletkép egy hulla égető kemencének felállítása, s az ahhoz való hulla szállító kocsi beszerzése céljából az ebadó alapot 1200 frt erejéig igénybe vehessem, sőt, hogy a mennyiben a talál- mány gyakorlatilag beválnék, a vármegye mind az öt járásának székhelyén hullaégető kemencéket állíttassak fel. Ennek folytán a Tamás János, marosvásárhelyi városi állatorvos találmányát képező hulla-égető kemence és hulla-szállitó kocsi f. évi május hó 2-án tartott gyakorlati kipróbálásához Osepke Gábor es Bruckmann János törvényhatósági állatorvosokat kiküldöttem ; feladatukká tévén, hogy tapasztalataik eredményéről tüzetes jelentést tegyenek. A nevezett állatorvosok jelentése be is érkezett ; s mindketten azt jelentik, hogy a hulla-szál- litó kocsi nehéz volta és nehéz kezelése miatt, a jelen voltak által egyhangúlag alkalmatlannak találtatott. A feltaláló a tett észrevételek alaposságát be is látta, s kijelentette, hogy találmányát át- fogja alakítani. — Kiküldött szakközegeink ezen jelentése folytán tehát a megrendelést nem foganatosittam, s bevárom az átalakított szerkezet kipróbálásainak eredményeit. Az egyenes állami adók befizetési eredménye a múlt ev hasonló időszakában elért befizetési ered- mónynyel szemben 10.862 frttal kedvezőtlenebb; a mi szintén főkép a súlyos közgazdasági viszonyokra vezethető vissza. Megállapítva volt a f. év első felére 897.579 frt 13Y2 kr egyenes adótartozás, ebből a félév végéig befizettetett 617.735 frt 47Ya kr. (Vége következik.) Tolnavármegye nyári rendes közgyűlése. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága e- hó 14-ón tartotta szokásos, nyári rendes közgyűlését. Széchenyi Sándor gróf megnyitó bessédjében meleg hangon emlékezett meg Mikó György, szegzárdi esperes plébános és Fejős Imre takaróktári vezérigazgató — volt bizottsági tagok elhunytéról. —. A tárgysorozat első pontja a vármegye alispánjának lapunk más helyén olvasható, a vármegyei közigazgatás minden mozzanatát felölelő időszak.' jelentése volt, melyet Madarász Elemér vármegyei főjegyző olvasott fel. A közigazgatási bizottság első félévi jelentésének, valamint a számon kérő szék. és az időközi pénztári vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek tudomásul vétele után Festetics Andor földművelésügyi miniszternek kineveztetését tudató, majd Bethlen András gr. volt miniszternek búcsúzó levelét olvasták fel. — A közgyűlés megemlékezvén Bethlen András volt miniszternek e vármegye közgazdasági viszonyai iránt tapasztalt jó indulatáról és érdeklődéséről, meleg hangú feliratban búcsúzott el a lemondott minisztertől. Ezután Csáky Albin gróf, volt vallás és közoktatás ügyi miniszternek a törvényhatóság búcsú feliratára küldött válaszát hallgatta meg a közgyűlés. — Magyarország e magasan kiváló államférfiénak — lapunk más helyén olvasható szerény, de minden sorában a nagy embert mutató levelét lelkes éljenzéssel fogadták a jelenvoltak, bizonyságot tevén ez által a nagy 'államférfiu eszméinek halhatatlanságáról és a magyar szivek mélyében folytatandó örök életéről. A Mikó György és Fejős Imre elhunytéval megüresedett egyes választmányi helyeket közfelkiáltással következőleg töltötték be: Az igazoló választmány tagja Csontos Jenő; az állandó választmány tagja dr. Haidekker Béla; a községjegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány tagja Döry Andor ; A Lymburg Styrum gróf és grófné alapítványára felügyelő választmány tagja Wosinszky Mór ; a filloxera bizottság tagja lóth Károly és Haidekker Béla lett s a Ferenc kórház felügyelő választmány elnökévé szintén Wosinszky Mórt választották meg. A vármegyei házi pénztári számadást a bel- ügyminister jóváhagyta. A felmentvényt a számadóknak a szokott óvás fentartása mellett megadták. TOLNAVÁRMEGYE. __________ A kereskedelemügyi miniszter tudatja a vármegye közönségével, hogy a baja-báttaszéki helyiérdekű vasút segélyezése tárgyában hozott határozatát az 1888. évi IV. t. c. és az 1890. évi I. t. c. 18. §. értelmében jóváhagyta; de a 80000 frtnyi tőke összegének megfelelőleg törzsrészvény követelhető, ebben az esetben azonban a hátralévő évi összeg után késedelmi kamat lesz a vármegye által fizetendő. A miniszter leiratát tudatják Perezd Dezső végrehajtó bizottsági elnökkel is. Ugyancsak a kereskedelemügyi minister tudatja, hogy a győr-veszprém-dombovári helyi érdekű vasút ügyében hozott ama ujabbi vármegyei határozatot, a melylyel a 61 kilométert átfutó vasút segélyezésére az eredetileg megajánlott 183 ezer forint helyett — 200 ezer forintot szevazott meg — szintén jóváhagyta; de a vasúti engedményesnek a miniszteri rendeletek keltétől, vagyis julius 14- től okt. 14-ig igazolnia kell, hogy az engedélyezési tárgyalás megtörtént s a kaució letétetett. Az építkezés január 14 ig okvetlenül megkezdendő. E közgyűlés ez alkalommal a Leopold Károly és Goldberger J. Mór vállalkozókkal kötött útépítési szerződés joghatályát illetve életbelépését a fenti határnapig szintén elhalasztotta. Guzmich Zsigtnond volt vármegyei főlevól- tárnok özvegyének a közgyűlés 316 frt évi nyudi- jat szavazott meg. A vármegyei laktanya építési bizottságnak a tolnai lovassági gyakorló tér biztosítása tárgyában tett előterjesztésére vonatkozólag azt határozta a közgyűlés, hogy a honvédelmi minister úrhoz feliratot intéz az iránt, hogy a báró Dräsche Eichard tulajdonát képező s az eljárt helyi vegyes bizottság részéről gyakorló terül kijelölt fácánkerti uradalmi területre vonatkozólag a kisajátithatási jog az 1879 évi XXXVI. t. c. 55 paragrafusa értelmében kimondassék, hogy a terület a katonaság megérkezte előtt elfoglalható legyen. Tamási község képviselő testületének ama határozatát, a melylyel egy a község által kezelt, de nyilván a róm. kath. hitközséget illető mintegy 48000 frtnyi követelést a róm. k ‘.h. hitközségnek engedett át, a közgyűlés jóvá hagyta. A kereskedelemügyi miniszter a szegzárd- báttaszéki helyi érdekű vasút 66 ezer frttal leendő segélyezésére vonatkozólag hozott közgyűlési határozatot szintén jóváhagyta. Decs, Ocsény, Pilis község határozata, a mely szerint a szegzárd-báttaszéki vasút segélyezésére nagyobb összegeket szavazott meg — a beadott fellebezés dacára is jóváhagyást nyert. A gyűlés már 12 órakor véget ért. ______________________________________3^ Hirdetmény. A törvényhatósági közutak építési, kezelési és fentartási kiadásairól s másrészt az érintett kiadások fedezésére szükséges bevételekről 1895—96. évekről készített, s a közigazgatási bizottság által is tárgyalt és elfogadott költségvetés az 1890. évi I. t: c. 22. §-a értelmében, a vármegyei levéltári helyiségében folyó évi szeptember hó 1-től szeptember hó 15-ig bezárólag közszemlére fog kitétetni. Egyesek az előirányzat ellen a kitételi idő tartamának lejárata napjáig, vagyis szeptember hó 15 ig bezárólag a törvény értelmében írásban felszólalhatnak. A felszólalások az alispánhoz nyújtandók be. Szegzárdon, 1894. évi augusztus hó 15-én. Simontslts Béla, Tolnavármegye alispánja. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtár- gyalásra kitűzött bűnügyek: 1894. évi augusztus hó 23-án. T. Kovács István ellen okirathamisitás miatt. Tarai György, Mór István és Kovács János ellen lopás miatt. Pető János ellen lopás miatt.
