Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-08-05 / 32. szám
1894. augusztus 5. laptársainktól is helyeselt érvekkel bizonyítottuk be annak szükségességét. De hát a szárny nem mozdult meg, csak néhány tolla erőlködött haszta^nul . . . Most még egy eszmével bátorkodunk fellépni. A szegzárdi kaszinó kibérelte az Augusz-ház pompás helyiségeit. Uj korszakot jelent ez a kaszinónak történetében — Óhajtanok, jelentene uj aerát Szegzárd társadalmában is. Válasszon a kaszinó egy rendes bizottságot, melynek csak az lenne a célja, hogy a kaszinó tagjait és családjaikat összehozza. Gondoljon ki ez a bizottság minden lehető kellemest; rendezzen kaszinói házi mulatságokat, műkedvelői előadásokat, koncerteket, felolvasásokat. Igyekezzék a kaszinó uj termeiben a magyar szalon életet meghonosítani — nagy az intelligencia — s a kaszinónak meg van az a presztízse, hogy ilyen feladatot sikerrel oldjon meg. Ha ez a kezdeményezés sikerre vezet, Szegzárd társadalma uj életre fog kelni és hálával gondolunk majd vissza arra a testületre, mely ujjáteremtette. Ha társadalmunkat eddig néha elfogta a múló láz, hogy társaséletünkbe uj mozgást hozzon — önkénytelenül eszünkbe jutott Arany gyönyörű metaforája a rab gólyáról, hogy — felrepülne, messze szállna, csakhogy el van metszve szánya . . . Elmetszette az indolencia, de megfogja növeszteni — reméljük — a közös akarat Biberach. Testmozgással egybekötött játékok a szabadban. Már majdnem általában el van ismerve, hogy a mai nevelés az ifjúságot túlterheli, nemcsak szellemileg, hanem igy közvetve testileg is, mert az egyikuek baját megérzi a másik is. Lássuk azonban, hogy miben áll ezen túlterhelés és az egészségnek megkárosítása és mikép lehetne ennek elejét venni. A mi az iskolás gyermek növekedő testének fejlődésére ép oly szükséges mint a világosság és levegő, az a tartós testmozgás. Ez által az egész testben a vérforgás megsitja avval, hogy ő hajtja ezeket a különös szerszámokat ; azt mondanom se kell, hogy valaháuy- nyal találkozik, megbámulja, egy negyedóráig néz utána s hangosan ismétli véleményét, hogy az ördög is részvényes a villany vasúti társaságban. S ón nekem mellette kell állnom, bámulnom, szégyenkeznem a járó-kelők megjegyzésein, s nem lehet föld alá sülyednem, mikor az ón aranyos kis Margitom megy arra s ő is gúnyos mosolyra bi- gyeszti ajkát az ostoba vidékiek fölött. A kávéházból most lép ki egy aranygallóros katonatiszt, aki nagyon hasonlít a falujabeli jegyző sógorához. Azt ugyan biztosan tudja, hogy az a sógor most Érsekujvárott telekkönyvvezeto, hanem azért megszólítja: — Ugyan kérem, vitéz katona uram, nincs valami rokonságban a sütvenyi jegyzóókkel ? A tiszt hamarjában megmondta, hogy ki a rokona a sütvényi jegyzőnek, hanem azt restellem leírni. ,És nékem ezt vfegig kellett hallgatnom! A sütvényi jegyzőről eszebe jutott az en kedves vendégemnek, hogy a leperdi molnár középső fia itt szolgál valamelyik kaszárnyában; azt meg kellene látogatni. Utána tudakozódtam, hogy melyik kaszárnyát boldogítja, az a középső fiú ; akkor aztán elindultam vele Budának legsötétebb zugaiba. Ott állomásozott a leperdi molnár fia. Én tudtam az utat és százszer is fülébe kiáltottam, hogy elvezetem majd; hanem ő nem bi___________TOLNAVARMEGYE. ________ gy orsiitatik, mi ezen korban fölötte fontos, egyrészt azért, hogy a fejlődő testben az anyagcsere következtében tömegesen felhalmozódó elhasznált anyagok a testből kiválasztassanak, másrészt azért, hogy helyébe uj egészséges tápanyag kerüljön. A vérnek ezen szellőztetése a lélegzés által válik lehetővé. Ezen természeti ösztön és kényszer által parancsolt szükséglet kielégítésének a gyermek világ a legkülönbözőbb játékok által tett, és tesz is eleget. De sajnos, nálunk nem igy van, a mi gyermekeink testi mozgása lehetetlenné van téve, mert az iskolai órák és a házi feladatok végzése után kimerülve már minden kedvök elment az oly egészséges „kimerítő testmozgásra.11 A még fejlődő testre nézve az ülő életmód sokkal ártalmasabb, mint a már teljesen kifejlődöttre. Első sorban a tüdő és mellkas nagyon is csekély légzést szükségletre, tehát nem teljes légzésre szoktattatik és e ki nem elegitő lélegzés következménye egyrészt a vér lassú körforgása és ez által a test hiányos tápláltatása, másrészt, egy sokkal komolyabb baj, t. i. a képtelenség teljesen és mélyen lólegzeni tudni, a szük- mellüség, a sorvadás édes-testvére. A világosságot, levegőt és mozgást nélkülöző isk. fiatalságból gyenge, sápadt faj támad, melyből a klimatikus gyógyhelyek sorozzák számtalan vendégüket. Az ifjúság Davos és San Remoját azonban, a mely mindnyájunk ajtaja előtt, nyíltan fekszik, még alig fedezték fel és csak kevesen sejtik egy játszótér gyógy erejét és egészséges hatását. Habár a testmozgás szükségességét immár fel is ismerték, mégis fele utón megállották, mert az a néhány tornaóra az iskolában legkevésbbé sem elégíti ki a mozgás szükségét. Nem lenne igazságos ezért csak az iskolát okozni. A lakosság széles köreiben annyit sem gondolnak a testre, annak ápolásra és fejlődésre való jogosultságára, hogy nemcsak az iskola elkeriilhellen ártalmasságába be- lenyugosznak, hanem még az otthon elkerülhető- ket is, (mint pl. az indiántörténetek fölösleges olvasását, fejtörő játékokat stb.) gondatlanul megengedik , az egyetlen, a mi a testi kiképzésre történik, az iskolai tornászat, a gyermek testmozgásnak nem a helyes módja. A tornászat fiatal embereknek való, kik ez iránt buzgólkodhatnak, mert hasznát belátják. Gyermekek részére a torna nem egyéb, mint az izomszervezetnek teljesen gépies mozgása, mely teljesen távol áll attól, hogy az intensiv mozgás és az anyagcsere gyorsítását eszközölné, mely pedig annak kizárólagos célja. Adassák meg a testnek a mozgás nem úgy, mint a tornánál, magáncélul, hanem eszközül a célhoz. Ismeretes dolog, hogy 7 éves fiuk, kik nem lennének képesek egy zott bennem, s minden utca sarkon megállított valakit : — Ugyan kérem szépen, idegenek vagyunk (vagyunk ! Hát minek néz engem ez az ember ?) nem mondaná meg, hogy hol van itt a kaszárnya? A leperdi molnár fiát kei esem, a Müller Náci, tettszik tudni, aki itt szolgál a katonaságnál. Nagyon derék fiú, a káplárja it nagyon szereti . . . Ezeket az utolsó szavakat már rendesen a falaknak mondta el a tisztelt ur, mert senkinek se jutott eszébe végig hallgatni a Müller Náci élettörténetét. És én nekem végig kellett hallgatnom és zsebretennem azokat a gúnyos mosolyokat, amiket a járó-kelők bőven utalványoztak ki részünkre ! Mire a kaszárnyához érkeztünk s én már majd eldőltem a fáradságtól, akkor az én vendégemnek eszébe jntott, hogy a Müller Náci most gyakorlatokon van Horvátországban, hát nem beszélhetünk vele. Visszafordultunk. Ez volt a legkeservesebb kapaszkodó az én Golgothámon, ez volt a kálváriám legfájdalmasabb stációja. Azaz . . . talán még sem ez. Bementünk egy kávéházba, a hol a szép Borisba a kasszírnő, az én legbizalmasabb barátném. Már az is kellemetlenül érintett, hogy a belépéskor az én drága, kedves vendégem még csak a kalapját sem billentette meg, mikor Boriska nyájasan mosolyogva köszönt felénk. Az igaz, hogy a _________________________________________3^ 15 km. utat részben futva, részben lépegetve megtenni, több órai játékban játszva képesek ily utakat megtenni: az előbbi teljesen kimentené, mig az utóbbi alig fárasztja ki Őket. A különbség e kettő közt az, hogy a nji képesíti a testet ezen test munkásságára, az a szellem részvétele. A játék az egész embert, testet és szellemet egyaránt foglalkoztatja, ebben rejlik a vonzerejének és gyógyhatá- sának titka. A játékokról — részben a felnőttek által — különös nézetek terjedtek el fiatalságunk és különösen a felsőbb nevelő intézetek ifjúsága közt. Időtöltésük a felnőttek korai majmolása, a játékot pedig, mely ép nekik való, bizonyos blazirtsággal megvetik és a falusi fiatalságnak engedik át. A játék ezen megvetésének oka: az avval való ismeretlenség. Szomorú dolog, de tény, hogy már régi idő óta iíjuságunk közös játékai eltűntek. Az előbbi századokban mindennemű játékok és harcjátékok (torna) ápoltattak ; ma szinte illetlen felnőtteknek játszani, kivéve „természetesen“ a vendéglőkben űzött játékot. „A henyélés minden bűnnek kezdete,“ ezen példabeszéd nagyon is beigazolódik ifjúságunknál. Szabad idejükben valami alkalmatosát nem tudnak kezdeni, azért tér le oly sok a helyes útról. Hogy ezen változtatni kell és a kezdet már meg is van téve, bizonyság rá az újabb időben a különböző várasokban felállított. Crouquet és Lawn- Tennis terek (pl. Bpest, Szeged, Kolozsvár stb. és fürdőhelyek.) Más országokban, különösen Angol-, Olasz- és Németországban a szabadban a testmozgással egybekötött játékok nagy becsben tartatnak, részt vesznek benne: fiatalok, öregek és azon gondosság folytán, melylyel ezen nemzetek azt ápolják, magas virágzásra jutott. Ezen angol játékok megérdemlik, hogy nálunk bevezettessenek, nem azért mert angolok, hanem mert kitűnők. E játékok egyszerűek, a legkisebb részletekig alakilag ellátva mérhető és számolható, mindkét párt tevékenységét összehosonlitó játókered- mónynyel. Különösen nagy fontosságú ez utóbbi körülmény. Ezen játéknak a jellemre való hatása is kiemelendő, erre ifjúságunknak nagy szüksége van, bár a mi szellemes fiatalságunknak ezek a játékok nagyon is szimpla dolgok. I. Crouquet. A Crouquet a Paille=MaiIle utódja. Ez utóbbi hosszú fasorok közt játszatott. (Altonában máig is fentartotta magát.) Mai alakját az uj nevekkel együtt e játék három évtizeddel ezelőtt Angliában kapta. A Croquet igen érdekes játék. Hogy sokszor unalmasnak tetszik, annak nem a játék, hanem a játszó, ki nem tudja kezelni, az oka. Ugyanezt leköszöntés nekem szólt, nem pedig neki, hanem azért mégis csak illetlenség volt tőle; mit fog gondolni rólam az a kávés leány ? Aztán a fizetésnél összeveszett a pincérrel, a miért drágábban számította a kávét, mint a hogy őneki épen előbb egy külvárosi lebujbán adták. — A pincér az ügyet Boriskához fölebezte, a kivel ő megint összeveszett. Elnevezte a lányt csalónak, a pincért gazembernek, siralmas hangon panaszkodott a kormány ellen, a melyik a szegény adófizető polgárokat mindenütt nyúzni engedi, és ... De nem folytatom tovább; elég volt nekem ez a komédia egyszer is. Én váltig ráncigállam a kabátját, hasztalan csillapitgattam őt is, Boriskát is, minden hiába volt; az öreg nem akart fizetni, nekem önként ért- hetőleg egy krajcárom se volt: formálisan kiutasítottak. Az én rendes karambol partnereim dákóval a kezükben álltak körülöttünk és nevettek a jelenetén, a kevéhaz másik feléről, a hol gyapjukereske- dők vitatkoztak a mai árak felett, néhány goromba szó hallatszott félénk: s en nekem mindezt tűrnöm kellett, sőt — azért volt rokonom, azért vendégem — még védelmeznem is kellett a szerencsétlen flótást. Az óta velem senkise billiárdozik, az óta Boriska rám se néz. Ez volt a legkeserv . . . nem, még ez sem; a legfájdalmasabb stáció még mindig bátra van. A mikor az Andrássy utón járkálunk, és nézzük az eiegans publikumot, elénk áll egy virsliárus
