Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-29 / 31. szám

1894. jnlms 29. _______________ — A piros cédulák, melyekkel Szegzárdon az újváros több kapuján az aggódó szülőket rémit- gették, hirdetve, hogy abban a házban kanyaró vagy bárányhirnlőben fekvő gyermek van, már le­kerültek a kapukról, jeléül annak, hogy a járvány megszűnt, még pedig, amit örömmel constatálunk, a nélkül, hogy áldozatot követelt volna, a mi na?y- részben annak is tulajdonítható, hogy ma már a szülők az ilyen esetekben igen óvatosak s körülte­kintők. — A fürdés áldozata. Dunaföldváron 2 hét óta a Duna már a harmadik áldozatot követeli. Legújabban Bogyó Ferenc ottani földmives Juliska nevű kis lánya fűlt a Dunába. Csodálatos, hogy mindezek dacára az erre hivatottak nem keresnek ott módot arra, hogy a szabadban való fürdést legalább a veszélyesebb helyeken meggátolják. — Véres verekedés. Kónyiban múlt vasár­nap a korcsmában több legény mulatott, miközben vagy tizenketten közülük összeverekedtek. A csata hevében egyszer csak Molnár Ferenc, az egyik fővezér a seregben, kést rántott elő és avval Bédi Imrét több helyen veszélyesen megszurkálta. Mi­dőn Bédi ennek következtében földre bukott, Sugár Imre, ki szintén haragosa volt, patkós csizmája sarkával ezenfölül jól össze-vissza rugdalta. Bédit hazaszállították, a hol azóta ápolják. Az orvos ed­dig kevés reményt ad a felgyógyulásra. Az ügy feljelentetett a tamásii kir. járásbíróságnak. — Tetőtüz. Kréger István dunaföldvári lakos háza ismeretlen módon kigyult és leégett. A kár 150 frt, de biztosítva volt 250 frtig. — Bűvészet. Bors János, magyar bűvész és antispiritista 2 estén át tartott a szegzárdi vásár­téren előadásokat meglehetős számú közönség előtt. A bemutatott dolgok nagy tetszést arattak, bár alig mutatott valamit, a mit az efféle mutatvá­nyokat kedvelő s minden egyes alkalommal okvet­lenül megtekintő közönség már nem látott volna. De azért ez is elég jó szórakozás volt ebben a forró kánikulában. — 4 éves gyújtogató. Hiába, ma már min­dent túllicitálnak. Múlt számunkban egy 7 éves fiúról tettünk említést, ki vigyázatlanságból fel­gyújtja á szomszéd házát, ma meg már egy 4 éves gyermekről szól az ének, ki atyja vigyázatlan­sága folytán gyufához jutva, 2 házat hamvasztott el. Gölöncsér Ferenc, gyulajováncai lakos háza vé­gében levő szalma kazala meggyűlt, melytől nem­csak az ő, hanem a közvetlen szomszédságban lakó testvérje, Gölöncsér András háza is a lángok mar­talékává lön. A csendőrök, a tűz keletkezése után kutatva, csakhamar kiderítették, hogy a szalmát Gölöncsér Ferenc házában zsellérként lakó Kaposi József 4 éves fiacskája gyújtotta fel a mit az első szóra készségesen beismert. Előadta, hogy atyja öt egyedül hagyta otthon, midőn a mezőre ment dolgozni; ő otthon egyedül elunta magát, játék után nézett s megtalálva a gyufát, a szalmakazal tövében tüzet rakott, a mitől a 2 ház a padlásokon levő sok mindenfélével együtt elégett. — Az apát gondatlansága miatt a kis fiúval együtt feljelentet­ték a tamásii kir. járásbíróságnak. — Vidéki szülők figyelmébe. Azon vidéki szülőknek, kik gyermekeiket a szegzárdi polgári iskolába akarják járatni, becses figyelmét vagyok bátor felhívni arra, hogy ón, ki az iskola közelé­ben lakom (Bartina utca 1511. sz.) gyermekeket teljes ellá'ásra mérsékelt ár mellett elfogadok. A gyermekek atyai gondozását magamra vállalom. — Szegzárd, 1894. jul. 28. Herdlein Alajos. — Szabályrendelet a peronospora ellen. He­ves vármegye közönségének a peronospora viticola elleni kötelező védekezés tárgyában alkotott szabály­rendeletét a bel ügy minister a földmivelésügyi mi- nisterrel egyetórtőleg jóváhagyta. A szabályrendelet szerint „minden község“ elöljárósága, közvetlenül a szüret után megállapítja a község határához tartózó szőllőterületen teljesítendő háromszori permetezés­hez előreláthatólag szükséges anyagok mennyiségét, ezt a járási főszolgabíró, illetve városokban a pol­gármester rendeli meg. Ezen annyagok ára s a fel­merülő költségek az egyes szőllőbirtokosoktól a sző Hővel beültetett területek arányában közadók módjára hajtatnak be. A ki a permetezést elmulaszt­ja, vagy hanyagon teljesíti, kihágást követ el s 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén 5 napig terjedhető elzárással büntettetik. A pénzbüntetések az illető község pénztárába folynak be s a peronospora elleni védekezés céljaira fordí­tandók,“ — Ezek rövid kivonatban a szabályzat pontjai, melyeket minden szőllőtulajdonos bizonyára helyeseknek talál. Nagyon üdvös is volna, ha eze­ket minden borvidék, de különösen a mi szőllőter- melö, de a védekezés terén nagyon hátul álló me­gyénk is magáévá tenné. TOLNA VÁRMEGYE. 5. — Uj zongoramester. Barth Gyula fővárosi, előnyösen ismert zongoramester Szegzárdon lete­lepedett, zeneórákat óhajt adni úgy a zongora, he­gedű, valamint más egyéb hangszerekből. Szíves­ségből felvilágosítást ad Erammer Vilmos zenemü- és könyvkereskedő helyben. — A cyankáli ellenmérge. A kir. orvosegye­sület legutóbbi ülésén dr. Antal János, dr. Bókái Árpád egyetemi tanár assistense, ki már egy alka­lommal feltűnt azáltal, hogy a phosphormórgezések biztos ellenszeréül a calium hypermanganicumot ajánlotta, a mi be is vált, igen érdekes s tanulmá- nyos felolvasást tartott, melyben a cyankáltumnak, ezen erősen ható méregnek ellenszerét fedezte .fel egy eddig ismeretlen vegyületben, a cobáltnitrátban. Az előadó, hivatkozva számos kísérletre, kimutatja, hogy nemcsak a gyomorban levő, hanem a már felszívódott s vérben keringő cyankáliumot is ár­talmatlanná tudja tenni, amennyiben vele a cobalt- nitrát egy oldhatlan, tehát hatástalan s igy nem mérgező vegyületet alkot. Az ellenszert biztos si­kerűvé ama sajátsága teszi, hogy ép oly gyorsan szívódik fel, mint a cyankáli. Az ellenszer a szer­vezetre nem ártalmas, a mennyiben fólliterenként is adagolható. (Szegény öngyilkosjelöltek, tehát most már az eddig biztosan ölő cyankáliról is le kell mondanotok.) — Uj szikvizgyár Szegzárdon. Szeghy Sándor szegzárdi fiatal gyógyszerész nagy szolgálatot tett a közöuségnek, azzal, hogy városunkban uj szikviz- gyárat létesített, amelyen tiszta, bacillusmentes és olcsó szikvizet állít elő. Ugyancsak nála különböző gazeuzok kaphatók. Felhívjuk ez uj vállalatra a közönség figyelmét. — A legyek ellen. (Időszerű.) A nyári nagy forróságban nasry szerepet játszanak a legyek, me­lyek ellen a legjobb védekezési mód a következő: Nyári meleg napokon legjobb az állatok testét kar- bolos vízzel (40 grmm karbolt feloldani 1 1. víz­ben) megmosni, a mi távol tartja az állat testéről az apró állatokat. Amerikában petroleum és olcsó olajok keverékével mossák az állatok testét. Az is­tállótól a legyeket úgy lehet távol tartani, ha a nyitott ablakot vékony dróthálóval befödjük s lehe­tőleg arra törekszünk, hogy az istállóban állan­dóan léghuzam legyen. Az istálló fásrészeit babór- levólolajjal kell bekenni, mert ezt a legyek nem szeretik. Azonfölöl az összes legyeket ki lehet űzni egy éjen át az istállóból, ha egy deszkára klór- meszet öntünk, mert ennek az illata biztosan ki­űzi a legyeket. VIDÉK. — A bonyhádi önkéntes tűzoltó-egylet fel­szerelésének kiegészithetése céljából saját pénztára ja­vára zenekarának közreműködése mellett Bonyhádon, az algymnásium kerti helyiségében 1894. évi augusz­tus hó 5-én tánccal egybekötött nyári mulatságot rendez. Belépti-díj: személyenként 60 kr, családjegy 1 frt 50 kr. Kezdete délután 4 órakor. Felülfizetések a jótékony cél érdekében köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtattatnak. Jegyek előre Traiber János, egyleti pénztárnok és szakasz parancsnok urnái és délután a helyszínén válthatók. IPAR. KERESKEDELEM. A pécsi kereskedelmi és iparkamara közleményei. — Ösztöndíj tanulmányútra. A kereskede­lemügyi m. kir. minisztérium egy 900 frtos uta­zási ösztöndíjra hirdet pályázatot. Az ösztöndíj el­nyerése iránt folyamodhatnak oly ifjak, kik vala­mely hazai kereskedelmi akadémiát kiváló sikerrel végeztek. Tanálmányozás tárgyául azon kérdés van kitűzve, hogy mily módon és eszközök által lehetne a hazai kötő- és szövészeti gyáripart fejleszteni; ösz- szehasonlitás teendő hazai szövőiparunk s a nyu­gati államok ugyanez ipara közt s részletesen ta- nulmányozandók azon okok, melyek ez iparunk fejlődését nehezítik. E célból ösztöndíjasnak külö­nösen Német-, Franciaország és Anglia nevezete­sebb szövőipar telepeit kell meglátogatni. A tanul­mányút tartama 6 hónap, mely idő után ösztöndí­jas tanulmányutjáról jelentést tenni tartozik. Az is­kolai, erkölcsi s jelenlegi foglalkozást feltüntető bi­zonyítványokkal felszerelt kérvények, melyekben a nyelvismeret, a kitűzött kérdést illetőleg eddig tett elméleti vagy gyakorlati irányú tanulmány is kitün­tetendő, a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium­hoz címezve a pécsi kereskedelmi és ipax'kamará- hoz folyó évi augusztus hó 20 ig nyújtandók be. — Kereskedők figyelmébe. A kereskedők ré­széről sűrűén merült fel panasz az osztrák és kül­földi kereskedelmi utazók ellen, kik kész árukat házról-házra járva vagy egyes szállókban árusítot­tak, mert a közterhek viselése alól fel lévén mentve, áruikat jelentékenyen olcsóbban adhatták s ez ál­tal kereskedőinknek erős versenyt támasztottak. Most ez utazók konkurrentiáját megnehezíti a pénzügy­minisztérium egy rendeleté, mely szerint az ilyen ausztriai és külföldi kereskedelmi utazók III. oszt. kereseti adóval rovatnak meg. Az adó kivetése és beszedése akként történik, hogy a pénzügyigazga- tóság adójavaslatát kézbesítik az utazónak azzal, hogy a javaslatba hozott adóösszeget, az állami, vagy városi pénztárba rendes lakhelyé­nek bejelentése mellett fizesse be, hol an­nak idején a végleg megállapított adóösszeget köz­ük vele. Hisszük, hogy ezen utazókra kivetett adó­összeg nagysága meg fog felelni az általuk a ha­zai kereskedelmi és ipar ellen támasztott verseny káros kihatásának s kereskedőink az ellenőrzést, hogy ily utazók adózatlanul ne maradjanak, saját érdekükben teljesíteni fogják. — Iparosok figyelmébe. A villamos erővel hajtott mukagépek kiállításának a kisiparosok által való tanulmányozása céljából a pécsi kereskedelmi és iparkamara folyó évi augusztus hó 14-én este egy ujubb kirándulást rendez Budapestre. Az ezen kirándulásban való részvétel megkönnyítése céljából a minister a m. kir. államvasutak vonalain menet- díjkedvezményt engedélyezett és pedig oly módon, hogy a mennyiben egy állomásról legalább 10 ipa­ros utazik együtt, a magasabb kocsiosztályt a köz­vetlen alacsonyabb kocsi ostályra szóló menetjegy- gyei használhassák. Hogy ezenkívül a szegénysor- su, jóravaló iparosok is tanulmányozhassák a kiáli- tást, a minister több tanulmányi díjat engedélyezett 10-10 frtnyi összeg erejéig. Továbbá az illetők Bu­dapestre és vissza III. osztályú szabad menetjegyet kapnak. Az e kirándulásban részt venni szándékozó iparosok folyó évi augusztus hó 3-ig délelőtt 12 óráig jelentkezhetnek a kereskedelmi és iparkamara irodájában. EGYLETEK. INTÉZETEK. — Az erdélyrészi Kárpát-Egyesület kirán­dulások rendezésével kívánja a szebb természeti szépségeket a nagy közönséggel megismertetni. E végből úgy szervezte magát, hogy bármely időben az anyaállamból jövő nagyobb kiránduló csoporto­kat programmal ellátni, vezetni és kalauzolni tudja. Hazafias tisztelettel közzétesszük tehát, hogy haj­landók vagyunk az anyaállam bármely vidékéről kirándulást rendezni az erdélyi rész bármely pont­jára, ha legalább 15—20 kiránduló jelentkezik és a megállapítandó részvételi dij lefizetésére magu­kat kötelezik. A követendő eljárás ez lenne: a ki­rándulás illető vidéki szervezője — kit maga a ki­rándulni akaró társaság választ vagy kér fel — összegyűjti a jelentkezőket és a névsornak legalább 10 nappal előbb beküldésével megkeresi egyesüle­tünket, hogy ekkor és ekkor, ide és ide, ennyi és ennyi napra szólólag egy kirándulási programmot állítson össze. Érre egyesületünk azonnal megálla­pítja a programmot, kiszámítja a részvételi dijat és közölvén ezt az illető társasággal, a kirándulás érdekében elvégzi a szükséges előintézkedéseket. Ez a határozata egyesületünknek igen fontos, mert ennek alapján igen könnyen és olcsón megtekint­hetők az erdélyrészi gyönyörű természeti ritkasá­gok. Felhívjuk a nagy közönséget, hogy minél na­gyobb számban szövetkezzenek ily kirándulások mrgtevósóre. Kérdezősködések Radnóti Dezső főtit­kárhoz Kolozsvárra intézendők. ■—Kolozsvárt, 1894. julius 23 án. Báró Feilitzsch Arthur, társelnök. Radnóti Dezső, főtitkár. Meghaltak Szegzárdon 1894. évi julius hó 22-től julius hó 29-ig. Búzás Ferenc, 3 hónapos, bélhurut. — Özv. Papp Kristófué, 76 éves, aggkór. — Bencze Jó­zsef, 31 éves, agy vérömleny. C3r a b o n a á.r ak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza őszre 6 68, 6-70. Tengeri 1894. jul.—aug. 5 25., 5#27. Zab őszre, 5 92.. 5-94. Szegzárdról indul reggel 7 óra 20 perekor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perekor. Budapestről indul reggel 8 órakor, Szegzárdra érkezik délután 8 óra 30 perekor. Szegzárdról indul déli 12 óra 02 perckor, Budapestre érkezik délután 7 óra 15 perekor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 7 óra 54 perekor. Budapestről indul éjjeli 10 órakor, Szegzárdra érkezik reggel 5 órakor. Mohácsra ékezik délelőtt 8 órakor. Mohácsról indul 7 órakor este. Szegzárdra érkezik éjjel 10 óra 40 perckor. Budapestre reggeli 8 óra 30 perckor. Érvényes május l-től a további intézkedésig.

Next

/
Thumbnails
Contents