Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-24 / 26. szám

TOLNA VÁRMEGYE.

1894. június 24.

2.

Az 1894. évi junius hó 26-án tartandó rendkívüli közgyűlés tárgysorozatának 4-ik pontja alatt felvett alispáni előterjesztés.

Tekintetes törvényhatósági Bizottság!

A magyar állam ezeréves fennállásának emlékét maradandó alkotásokkal megörökiteni, nemcsak felemelő gondolata dicső múltjára méltán büszke nemzetünknek, de egyszersmind olyan magasztosan hazafias feladata is, a melyet eredmény- dúsán megoldani, tettre kelt immár az ország összes intéző köreinek hatalmas méreteket öltő tevékenysége.

Ha az országos tekintetek által vezérelt tényezők részéről megindult mozgalom keretein belül nemzeti önérzetünk és hazafias lelkesedésünk ezen történeti nagy momentum minden igényének kielégítését biztosítottnak tudhatná is; ha úgy lehetnénk is meggyőződve, hogy a millenáris ünnep alkalmából a magyar állam részletekre kiterjedő helyi kérdéseket is felölelhet és megoldhat: még akkor is lehetetlen lenne elképzelni, hogy a magyar állam nagy múltjában minden nemzeti cselekménynyel oly szorosan összeforrott vármegyék tétlenül maradva ne manifestálják, hogy ép oly hazafisággal és feláldozó lelkesedéssel voltak a múltban védbástyái hazánk alkotmányának, mint a minő hazafias áldozatkészséggel válnak tényezőivé és megteremtőivé azon alkotásoknak, a melyek elsőrendű biztosítékát képezik nemzetünk továbbfejlődése és erősbödésének.

Csak a forma és a mód különböző, melyen kifejezésre jut az érzés, hogy az ezeréves magyar állam emlékének áldozni kell, de valamennyi törvényhatóság beható gondoskodással foglalkozik vele ; s ón azt gondolom, hogy a mikor Tolna vármegyében vetem fel ezen jelentőségteljes kérdés megoldását, helyesen cselekszem, ha abból a nézpontból indulok ki, hogy az alkotás, a melyben Tolna vármegye közönségének közérzülete nyerend kifejezést, olyan legyen, a mely maradandó értékkel hiányt fotóivá, egyszersmind a magyar nemzeti eszme hódításának és diadalának álljon szolgálatában.

Ezen erős meggyőződésem által vezérelve, a magyar közművelődés támogatása az, a melyet mint legnemesebb, legértékesebb és a törvényhatósághoz legméltóbb célt jelölöm meg, s a melynek érdekében a tekintetes törvényhatósági bizottságnak annyiszor tapasztalt nagylelkű áldozat készségéhez fordulok; hiszen ha minden tekintetben magasabb színvonalon mozgó vármegyei közéletünket és kétségtelenül fejlődött közviszonyainkat tekintjük, tagadhatatlan, hogy épen a culturális téren találkozunk teljesen jogosult, de ki nem elégített igényekkel és a magyarosodás terjedésének még be nem végzett munkájával-, — ott van a vármegye közönségének már a század elején felismert, s azóta többször nyomatékosan hangsúlyozott, de eddig meg nem valósulhatott kiváló érdeke, a szegzárdi fogymnasium létesítése; amott a felekezeti áldozatkészségnek kimerülésig való igénybe vételével fentartoít és bizonyára hivatásszerűen hazafias feladatot teljesítő bonyhádi és gyönki algymnásiumoknak a korszerű teljes kifejlődésben egyedül az anyagi erők elégtelensége miatt gátolt helyzete-, — és ott van az a 4.8 vár megyebeli nem magyar ajkú és 20 magyarral vegyes anyanyelvű község, melyeknek népiskolai oktatása megjelöli a tért, a melyen a magyar cultura érdekében hatékonyan cselekedni kell.

Ezen culturális szükségleteknek kielégítése lenne a vármegye közönségének fenkölt gondolkodásához képest legmegfelelőbb, de legméltóbb kifejezésre juttatása is azon hazafias érzületnek, a mely a messze jövőnek is ékesen szólóan hirdetné Tolna vármegye közönségének a magyar állameszme és nemzeti erősödés iránti lelkesedését; — és a mely újból fényes tanúságát adná azon gyámolitó hatalmas erőnek, mely vármegyénkben felekezet, vidék vagy nyelvi különbségre való tekintet nélkül, a tekintetes törvényhatósági bizottság nagylelkűségéből, a jól felfogott közérdeket mindenkor kész volt támogatni.

Bár tudom, hogy az anyagi terhek emelésével kapcsolatos kezdeményezések, még ami aránylag kedvező anyagi körülmények között levő vármegyénkben is körültekintést és alapos mérlegelést igényelnek, mégis ha végig tekintek az ország törvényhatóságainak életén és működésének eredményén, s azt látom, hogy hasonló, vagy a mienknél kedvezőtlenebb anyagi viszonyok között levő törvény hatóságok is épen culturális téren mily nagy anyagi áldozatokat hoztak az önmegadóztatás utján; viszont ha tekintetbe veszem azon nagyfontosságu érdekeket, melyek a küszöbön álló nemzeti ünnep lelkesedéséhez fűzve, fognak mint megvalósult intézmények a hálás utókor előtt állani: — minden aggodalom nélkül és a jól teljesített kötelességérzetnek tudatában járulok a tekintetes törvényhatósági bizottság elé.

Az előadottak alapján tiszteletteljesen indítványozom, mondja ki határozatilag a törvényhatósági bizottság, hogy a folyó évi egyenes államadókat véve alapul, az i8pj-ik évtől kezdve évenkint egy százaléknyi culturadót vet ki, s az Így befolyó összegből évi 5 000 frttal a szegzárdi állami fogymnasium létesítését és fentartását biztosítja;

évenkinti 2500 frt segélylyel a bonyhádi ág. ev. és ugyancsak évenkénti 2500 frt segélylyel a gyönki |

református algymnasiumoknál a tanári testületek kiegészítését és egyébként is^ ezen intézeteknek jós korszerű fejlesztését lehetővé tenni kívánja;

évenkinti 2500 frt reáforditásával, a nem magyar ajkú, vagy magyarral vegyes nyelvű vármegyebeli községek népiskolái és óvodaiban a magyarnyelv terjedésének biztosítása czeíjából, a magyar cultura előmozdítása és a magyamyelv oktatása körül legnagyobb eredményt felmutató tanítók, tanítónők és óvónőket kitüntető jutalmazásban részesíti;

és végül évenkinti 500 frtot rendel kiosztatni a népiskolai jó előmenetelt tanúsító, es a magyarnyelvben társalgási képességgel bíró nem magyar ajkú népiskolai tanulók, főleg leány növendékek jutalmazásaként valamint azon ifjúsági egyletek ser- keniésére, a melyek nem magyar ajkú, vagy magyarral vegyes ajkú községben az elemi és tovább képző népiskolai tanfolyamot bevégzett tanulók között a magyar társalgási nyelv ápolására alakulnak.

Kelt Szegzárdon, 1894. évi junius hó 20-án.

A tekintetes törvényhatósági bizottságnak Kiváló tisztelettel

SIMONTSITS BÉLA,

alispán.

VÁRMEGYE.

— A törvényhatósági rendkívüli közgyűlésnek, mely e hó 26-ra van kitűzve és melyet 25-én az állandó választmány ülése előz meg, több igen érdekes tárgya lesz. Legfontosabb közöttük Simont- sit8 Béla alispánnak a milleniumnak Tolnavármegyében való megörökítésére vonatkozó előterjesztése, melylyel kapcsolatban áll Szegzárd városnak a főgimnázium segélyezése ügyében a törvényhatósághoz intézett kérvénye. Mindkét ügygyei más helyen bővebben foglalkozunk.

TÖRVÉNYKEZÉS.

A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek:

1894. évi junius hó 26-án.

Öreg Kovács István, Kis György, ifj; Kovács István, Gyimóthi Mihály, Kranitz Mihály, Makkai István, László Uáspó Mihály, Pali Lajos, Benkő István, Tóth György, Mokodi Lajos, Szabó József, László Ferenc, Benkő György, Somogyi István, Takáts Márton, Kovács István, Török N. János, Csenevi János, Markó János, Kovács János, ifj. Gyimóti Mihály és Kis Fehér Imre ellen lopás miatt.

1894. évi junius hó 28-án.

Oláh András ellen párviadal miatt.

Szól András, Pandur György, Pandur Györgynó és Konyha Teréz ellen lopás matt.

Kellert Mór ellen csalás mjatt.

Link János ellen sikkasztás miatt.

1894. évi junius hó 30-án.

Lévai Nándor ellen csalás miatt.

Schanczenbaeher Antal, Yerner Tamás és Keszkánovits István ellen csalás miatt.

Bartos András ellen súlyos testi sértés miatt.

Előfizetési felhívás!

1894. évi julius hó 1-vel Il-ik félévi előfizetés kezdődik a

„TOLNA VÁRMEGYE“

politikai heti lapra.

A „TOLNAVÁRMEGYE“ hetenként legalább 8 oldalnyi terjedelemben jelenik meg és arra törekszik, hogy a köz- és társadalmi élet minden terén gyors és megbízható értesülései legyenek és hogy érdekes, változatos és igazi zsurnalisztikái színvonalon álló tartalmával mindennemű igényeknek megfeleljen.

Rovatai felölelik a politikai, vármegyei és községi élet, úgyszintén az irodalom, törvénykezés, tanügy és közgazdaság körébe vágó eseményeket és azokat mindenkor tárgyilagosan ismertetik; szépirodalmi részében szintén választékos és gazdag tartalomra törekszik.

Előfizetési ára:

Egész évre . . 6 frt (12 korona).

Fél évre . . . 3 frt (6 korona).

Egy hóra . . . 50 kr (1 korona).

Hirdetéseket mérsékelt árszabály mellett közlünk.

A „TOLMVÁMEGYE“

kiadóhivatala.

Hirek.

_Tolnavármegye a főrendiházban. Összesen

4 fő

rendiházi tagja van vármegyénknek. Ezek közül : gróf Széchenyi Sándor, gróf Apponyi Sándor és gróf Széchenyi Bertalan a polgári házasság mellett, gróf Apponyi Géza pedig ellene szavazott. —■ Az összes napi lapokban megjelent ama tudósítás, hogy Apponyi Géza gróf az első szavazásnál nem vett részt és csak a másodiknál szavazott, tóvedó: sen alapszik, mert már az első alkalommal is nemmel szavazott.

— Rendkívüli kiadásunk. A főrendiházi szavazásról csütörtökön délután lapunk rendkívüli kiadásban értesítette a közönséget, a mely mohó kíváncsisággal fogadta a külön kiadást és mondhatjuk, városunkban általános volt az öröm a kedvező eredmény fölött. A közönség, mely lapunk utján érésűit legelőször az eredményiől, érdeklődése oly nagy volt, jjQgy alig negyedóra alatt elkapkodta az összes megjelent példányokat, úgy hogy valamennyi előfizetőinknek is alig jutott.

— Uj jogtudor. Pápé Dénes ügyvédjelölt, városunk fia, elnyerte a tudori kalapot, tegnap avatták fel jogtudorrá a budapesti tudományegyetemen.

— Boda Vilmos beszámolója. Boda Vilmos országgyűlési képviselő múlt vasárnap tartotta Szegzárdon beszámolóját nagyszámú közönség előtt. Beszédje elején a kormányválságról, annak okai és következményeiről szólt; majd áttért az egyházpolitika kérdésére, melylyel hosszasan foglalkozott, kifejtve saját álláspontját is e kérdésben. Kijelentette, hogy ő a kormány jelenlegi egyházpolitikájának hive, azt mind a kétszer meg is szavazta, s ezentúl is tőle telhetőleg támogatni fogja. Végre pádig a valutáról beszélt, fejtegetve annak fontosságát és az ország pénzügyi viszonyaira való jó hatását. — Szegzárdról Agárdra, onnan Tolnára s Mözsre ment, a hol beszámolóját a nép nagy lelkesedóssal hallgatta.

— Nyugdíjazás. A m. kir. igazságügyminisz- terium Dobosfy Gyula szegzárdi kir. törvényszéki jegyzőt nyugalomba helyezte.

— Pályázat. A pécsi kir. ítélőtábla eluöke a szegzárdi kir. törvényszékhez egy joggyakornoki állásra 14 napi lejárattal pályázatot hirdetett és Vásárhelyi István pécsi lakos végzett joghallgatót a paksi kir. járásbírósághoz díjas joggyakornokká nevezte ki.

— Halálozások. A köztiszteletben álló Ferdinánd-csálád egyik tagja, Ferdinand Béla kereskedő, a legszebb férfi korában, e hó 20-án elhunyt. Temetése csütörtökön délután általános részvét mellett ment végbe. — Haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki: „Alulírottak számta an rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy forrón szeretett férje, illetőleg atyjuk, fia, vejük, fivérük, bátyjuk és sógoruk, Ferdinand Béla kereskedő folyó évi junius hó 20-án délelőtt 10 órakor életének 51-ik, boldog házasságának 18-ik évében rövid szenvedés után elhunyt.. A drága halott tetemei folyó hó 21-én délután 5 órakor fognak a felső sirkertben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni; — az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó hó 22-én délelőtt 728 órakor a belvárosi templomban fog az Urnák bemutattatok Szegzárdon, 1894. junius hó 20-án. Áldás és béke lengjen porai felett! — Özv. Ferdinánd Bólánó szül. Kollár Teréz, mint neje. Kollár Antal és neje szül. Hermsdorf Josefiu, mint ipa és napa. Telegdy Károly és neje szül. Kollár Katinka, Kollár Gusztáv és neje szül. Krauze Anna, ifj. Kollár Antal, Kollár Viktor és neje sz. Hoffer Melanie, mint sógorai és sógornői. Ifj. Ferdinánd Béla, Ferdinánd Erzsiké, Ferdinánd An- nuska, mint gyermekei. Ferdinánd Károly, Ferdinánd István, Ferdinánd Teréz férj. Pápay Istvánná, Fertig Mária férj. Mihálovies Istvánná, Ferdinánd János, Ferdinánd Lajos, Ferdinánd Mariska, Schleicher .Gyula, Schleicher Lőrinc, mint öcscsei és húgai. Özv. Ferdinánd Antalnó szül. Diczenty Anna, mint anyja. Ifj. Ferdinand Antal, Ferdinánd József, mint fivérei. Ifj. Ferdinánd Antalnó sz. Steins- dorfer Teréz, Ferdinánd Józsefné szül. Pajor Victoria, Özv. Ferdinánd Gyulánó szül. Pilát Mária, mint sógornői. — „Tóth Andor és neje szül. Szen- tesy Paulian úgy a maguk, mint gyermekeik : Andor, Béla, Mária, Erzsébet, Dezső, János, Pál, Gyula Zoltán es Anna nevében is fájdalomtelt szívvel jelentik szeretett kedves leányuknak, illetve testvérüknek Saroltának 1894. évi junius 18-án délután 5 órakor 18 éves korában hosszas szenvedés után történt elhunytét. A boldogult hült tetemei folyó hó 20 án délután 5 órakor fognak a r. kath. hitvallás szerint az alsó-sirkertben örök nyugalomra tétetni; — a szentmiseáldozat pedig folyó hó 21-én reggeli 728 órakor fog a mindenhatónak bemutattatok Kelt Szegzárdon, 1894. évi junius hó 19 ón. Beke lebegjen a korán elhunytnak drága hamvai felett!“ J