Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-06-17 / 25. szám
1894. juntos 17. TOLNAVARMEGYE. 5. — Tornavizsga. A szegzárdi polgári fiúiskola tornavizsgája tegnap délután 6 órakor tartatott meg a polg. iskola virágokkal és zászlókkal díszített udvarán. Az érdeklődés a tornavizsga iránt most is oly élénk volt, mint az eddigi években, mert a szülők és tanügy barátok örömmel gyönyörködnek az ifjúság ügyes, katonás mozdulataiban. — Jutalmazás. A szegzárdi polg. isk. majálisának tiszta jövedelme 25 frt volt, mely összeg a tanári kar tegnap tartott értekezletének határozata szerint a folyó hó 24-iki zárünnepélyen fog a legszorgalmasabb szegény tanulók közt szótosztatni. — Mikor a rend őre mulat. Búzás István budapesti rendőr 5 napi szabadságra érkezett haza Szakosra. A mig a rokonok s ismerősök látogatásába tartott, csak jól ment a dolog; de már a harmadik napon mitsem tudván kezdeni az idejével, barátja, egyik községi őrrel betért a korcsmába mulatni, s ott csakhamar alaposan leszopta magát. Bószeg fővel először abban találta mulatságát, hogy a sörös üvegeket s poharakat a földhöz csapkodta; de midőn mulató pajtása egyszer rászólt, hogy kár azért a pazarlásért, ezen annyira felbőszült, hogy kardot rántott; de erre már megugrott nem csak a jó barát, hanem az összes háznép is. Búzás tehát tehetetlen dühében a lámpát vágla le, aztán sötétben maradván, asztalt, széket stb. vagdalt ösz- sze. Künn az utczán nagy népcsődület támadt, de bemenni senki sem mert, mígnem az értesített járőr megérkezett s a rend dühöngő őrét pártfogásába vette. Isten csodája, hogy egy embernek sem történt baja. A dolog feljelentetett a tamásii főszolgabírói hivatalnak. — Peronospora. Hazánk több vidékéről máris jelentik a perenospora viticola felléptét. Ne engedjük vagyonúnkat kishitűségünk folytán elpusztulni, hanem mindenki siessen a munkához, mindenki permetezzen, ki hogy tud. Ajánljuk, hogy ki még eddig először nem permetezett, ezt minél előbb tegye; ki pedig már egyszer permetezett, a másodikkal ne várakozzék, hanem okvetlen még virágzás előtt végezze el. Páter Béla „A peronospora viticola és Black-rot“ cimü könyve mindenről ad felvilágosítást. Kinek e könyve még nincs meg, jó hasznát veszi, ha meghozatja. Ara 1 frt 20 kr. Ezen csekély összeget pedig dúsan megtéríti praktikus útbaigazításai által. — Megrendelhető Kassán, a „Szőlészeti és Borászati Lap“ kiadóhivatala utján. — Elhalasztott juniális. Lapunk zártakor értesülünk, hogy a szegzárdi kereskedők egylete a ma délutánra tervezett juniálisát az időjárás állha- tatlansága miatt a jövő vasárnapra halasztotta. Vjegujabln Budapest. (A „Tolnavármegye“ ered. távirata. Saját tudósítónktól. Felad, szombaton d. u. 6 ó. 20 p., érk. 7. ó. 10 p.) Szlávy korona őr által ma délelőttre kitűzött főrendiházi értekezlet délutánra halasztatott. Az értekezleten megjelentek Szlávy koronaőr, a főrendiház alelnöke, Wekerle miniszterelnök, Szilágyi igazságügyminiszter és mindazok, kik az And- rássy Aladárnál tegnapelőtt megtartott értekezleten résztvettek. E távirat Írásakor az értekezlet még tart. A javaslat alapelveinek érintetlen fentartása mellett is remélhető a kompromisszum a szabadelvű főrendek és a főrendi ellenzék egy része között, mely utóbbi szeretné a püspöki karral és Zichy Nándorral fennállott szo- lidáritást megszakítani. A szegzárdi iparos tanonciskola mun- kakiállitása. A szegzárdi iparos tanonciskola munkakiálli- tása e hó 10-én, délelőtt 11 órakor volt, számos érdeklődő iparos-mester jelenlétében. Mikó György plébános, az ipartestület elnöke, a következő rövid, de szép beszéddel nyitotta meg a kiállítást: „Egy kis ünnepségre gyűltünk itt ma össze, tisztelt uraim ; 8-ik éve, hogy a törvény elrendelte a tanonook munkakiállitását, hogy mindenki meggyőződést szerezhessen, miszerint az életbe kilépni szándékozó iparos tanonc csakugyan szakmájára termett. Ma ime 8-adszor adják tanoncaink bizonyságát annak, hogy ók bár szerény, de tehetségükhöz mért munkálataikkal ki mernek lépni az életbe, s a mit létesíteni képesek, azt szívesen bemutatják a közönségnek. Azért jöttünk ma ide, hogy az iparos ifjúság ez ünnepén részt vegyünk. Üdvözlöm a törekvő ifjúságot, kik nem kímélték az időt és fáradságot, hogy szorgalmukról nekünk ily szép bizonyságot nyújtsanak; üdvözlöm a derék mestereket, kiknek műhelyében e munkák készültek, s meg vagyok róla győződve, hogy azok, kik szívesek voltak ta- noncaik szivében a munkaszeretet, ez isteni szikrát fejleszteni, még büszkeséggel fognak valaha visszatekinteni erre az időpontra, midőn a maguk tudományát az ifjúságra átplántálták s igy korán hozzászoktatták őket az iparkodásra, a munkára, a kenyérkereset e legneraesebbikére. 52 iparos tanonc hozta ide munkáját, s mi azokat megtekintjük s meggyőződünk róla, hogy nálunk az ipar fejlődése fokozatosan szépen halad előre. Midőn mégegyszer üdvözlöm a tisztelt közönséget, a kiállítást meguyi- tottnak nyilvánítom.“ Ezután a jelenvoltak nagy érdeklődéssel végig nézték a kiállított tárgyakat valamint a tanulók kiállított s az egész éven az iskolában készített, szép szabadkézi rajzaikat. Eddig a megnyitás. De most legyen szabad, hírlapírói kötelességünkhöz híven, pár szóban szintén hozzászólni a munkakiállitáshoz. Szépen hangzanak az elnöki megnyitó beszéd elismerő szavai. De kérdjük, munkakiállitás-e ez, a mit itt láttunk ? Miniszteri rendelet kötelezővé teszi a munkakiálli- tásokat, az ipariskolát évi segélyben részesíti: ez évben 800 frtnyi segélyt kapott a szegzárdi iparos- tanonc iskola a kormánytól 25 frtot jutalomdíjakul a pécsi keresk. és iparkamarától, s még 80 frtot ugyan-e célra a helyi pénzintézetektől. A tanulók száma jól meghaladja a százat, — s ezek közt csak elenyésző kevesen vannak a kezdők, kik még semmit sem állíthatnak ki. Ha a minisztériumban a segélyezésre nézve a kiállítás eredményét veszik mértékül, bizonyos, hogy jövőre nagyon megcsappan' annak összege. De ki törődik azzal ? Ki törődik azzal, hogy annyi kiállított munkadarab sincs, a hány a jutalmazásra ajándékozott frtok száma ? Ki törődik azzal, hogy a mesterek nem engedik tanoncaikat a kiállítás számára dolgozni ? Ki törődik azzal, hogy a tanoncok által kiállított munkák közt olyanok is vannak, a melyekre a szakbirálat azt mondotta, hógy nem tanonc, de Budapestről érkezett segédek közt 200 közül ha egy-kettő találkozik, a ki azt meg tudja csinálni? Pedig mind ezekkel törődni kellene; első sorban maguknak az iparosoknak, másod sorban pedig a községi ügyek intézőinek, mert a község pénztára fogná legelőbb is megérezni, ha a miniszter az évi segélyt megtalálná-vonni. A bíráló bizottság tagjai a délután 4 órakor tartott bíráló tárgyaláson kifejezést is adtak elégedetlenségüknek. Őket ez a kiállítás nem elégíti ki, s kimondották, hogy a jövőre nézve lépéseket kell tenni az iránt, hogy ezek a hiányok s hibák orvosoltassanak. Igen ám, csakhogy a tavalyi bíráló bizottság is ugyanilyen értelemben határozott, s előreláthatólag a jövő és következő bíráló bizottságok is mind ilyen értelemben fognak határozni, ha csakugyan nem történik már egyszer valami, s ha megelégszünk azzal, hogy a derék iparosokat derekasan megdicsérjük, s nem gondoskodunk arról, hogy a nem derék iparosok is olyanokká váljanak. Pedig annak is már nagyon itt volna az ideje 1 IRODALOM. ZENE. — Göröngyös utakon cim alatt új francia regény jelent meg a Singer és Wolfner-féle Egyetemes Begónytár mostani évfolyamában, Tinseau Leontól, a modern francia regényírók emez egyik legkiválóbbjától. Tinseauval, kit az „Egyetemes Ee- gónytár“ olvasói már két gyönyürü művéről// „A hívek“ és „A tilalom“ cimü regényeiről ismernek, az újabb írók közül aligha vetekedhetik valaki a közönség kegyeiben, s irodalmi pályafutása csaknem olyan csodálatosan gyors emelkedést mutat, mint annak idején Ohneté. A nélkül, hogy roman- titkus volna, — de anélkül is, hogy a naturalistákat vakon követné — Tinesau igazi regényeket ir, a melyek az olvasó gyönyörködtetésére vannak szánva, nem pndig problémákat fejteget, a melyek lárasztják és elkedvetlenítik. De azért alakjai, jellemei olyan tisztán és világosan domborodnak ki, a mint csak az. életnek erős megfigyelése és hű ábrázolása mellett lehetséges. A tiszta, nemes, egyszerű stilt, mely Tinseau műveit belső értékükön kívül oly kedveltté tette, szükségtelen kiemelnünk, s csak azt tesszük még hozzá, hogy az „Egyetemes Begénytár“ gondosan összeválogatott sorozata ismét egy minden tekintetben kitűnő művel gyarapodott. A csinos két kötet ára 1 frt. T A N Ü G Y. A paksi magy. kir. állami polgári iskola 1893—4. évi nyilvános vizsgáinak sorrendje. Junius hó 18-án délelőtt 8—9 óráig a rom. kath, 19-én 8—9 ó. a protestáns és 20-án délután 2—4 ó. az izraelita tanulók hittani vizsgái. Junius hó 2l-én délelőtt 8—12 óráig az I. A) osztály vizsgája a következő menetben: 1. Magyarnyelv : Kászonyi Mihály. 2. Természetrajz: Nährer Mátyás. 8. Földrajz: Kászonyi Mihály. 4. Számtan: Nährer Mátyás. 10 percnyi szünet. 5. Mértan: Sánek Samu. Német nyelv : Nährer Mátyás. 7. Mértani rajz: Sánek Samu. Junius hó 22-én délelőtt 8—12 ó. az I. B) Osztály vizsgája : 1. Magyarnyelv : Kászonyi Mihály. 2. Számtan: Nährer Mátyás. 3. Mértan: Sánek Samu. 4. Természetrajz: Nährer Mátyás. 10 percnyi szünet. 5. Földrajz: Kászonyi Mihály. 6. Németnyelv: Nährer Mátyás. 7. Mértani rajz: Sánek Samu. Junius hó 24-ón délután 5—6 óráig tornavizsgával egybekötött játék a játszótéren. . Junius hó 25—28. magánvizsgák. Junius hó 29-én délelőtt 10 órakor záróün- nepóly a következő műsorral: 1. Erkel Ferenc: Hymnus. Énekli: a fiukar. 2. Alkalmi beszéd. A jutalmak kiosztása. 3. Népdal: Ki neveli föl a fának lombjait. Énekli: a fiukar. 4. Szavalatok : a) A tudós macskája. Arany Jánostól, b) Szeresd hazád. Gáspár Imrétől. 5. Egressy Béni: Szózat. Énekli : a fiukar. 6. A bizonyítványok kiosztása. A tanév berekesztése. A tanulók írásbeli füzetei és rajzai a vizsgák tartama alatt megtekintés céljából ki lesznek téve. A vizsgákra és a záróünnepólyre a t. szülőket s a tanügy minden barátját a tantestület nevében tisztelettel meghivja. Pakson, 1894. junius hó 12-én. Kászonyi Mihály, . igazgató. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Hála nyilatkozat. Mindazok, kik felejthetetelen jó férjem, Guz- mit8 Zsigmond Tolnavármegye főlevéltárnokának elhunyta felett érzett mély fájdalmamat kegyes részvétükkel enyhíteni szívesek voltak, fogadják hálás köszönetemet. Szegzárd, 1894. évi junius hó 16-án. Özvegy Guzmits Zsigmondnó, szül. Barta Anna. Meghaltak Szegzárdon 1894. évi junius hó 10-iől junius hó 17-ig. Guzmits Zsigmond, 68 éves, idült bélhurut. — Özv. Frei Jánosné, 83 éves, aggkor. — Grüner Istvánná, 27 éves, tüdőJob. — Ö/.v. Szigeth Ferdinándné, 87 éves, aggkor. Gr ab o n a árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza őszre 7*14., 7‘15. Tengeri 1894. jul.—aug. 4*86., 4-87. Zab őszre, 5 80.. 5'82.
