Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-17 / 25. szám

1894. junius 17. TOLNA VÁRMEGYE. 3. tűk, s hallgattuk volna órákig, ha ónnak a hang­szernek nem volna az a hátránya, hogy hamar be­reked s minduntalan változtatni kell azt az u. n. nyelvet, melyen keresztül fújni kell. így is majd minden egyes számát meg kellett toldania. — Majd Kuliffay Izabella zongorajátékára került a sor. — Szegzárdon már sok zongoraművész hangversenye­zett, de ilyent még nem hallottunk, úgy, hogy Szegzárdnak elismert 2 legjobb zongorázója, kik véletlenül egymás mellé kerültek, nem bírtak ki­fogyni a dicséretből s saját állításuk szerint: nem tudták, mit bámuljanak inkább, a játék tünemény- szerű tökéletességét-e, vagy az előadás eleganciáját. A női ónekrészeket Kolozsvári Etel és Pallai Vilma adták elő szép, kellemes, iskolázott, de kissé gyenge hangon, s legyünk igazságosak, Várady hatalmas hangja mellett sohasem is fognak érvényesülni. — Káldy-ról nyilatkozni fölösleges, mert hisz minden elismerő szónál ékesebben szól az általa bemuta­tott hangverseny. Káldynak legkisebb érdeme az a remek kiséret, melylyel az énekesek szép előadá­sát oly kitünően tudta pointirozni, noha ép ezzel mutatta meg, hogy jó kiséréshez is kell olyan mű­vészet, mint a jó előadáshoz; de Káldy nemcsak művész, az ő neve ma már a zeneirodalomtörtó- netó, a hol az ő érdemeit bizonyára értéke szerint méltányolni fogják. A hangverseny címére nézve meg kell je­gyeznünk, hogy az a történelmi nevet teljesen meg­érdemli, mert minden egyes darabja a múlt szá­zadok irodalmának egy-egy kis remeke. Szinte lát­tuk magunk előtt nagynevű, de kevés igényű elő­deink árnyait, amint a tárogató egyszerű s mégis oly sokat mondó hangjai mellett búsulnak a haza sorsán, s hol bánatos, hol csapongó kedvvel adnak kifejezést egy jobb kor eljövetele iránti reményüknek. Az előadásnak 20 száma volt, melyek mind­egyike tetszett. De azért még is ki kell emelnünk néhányat, a melyek különös tetszésben részesül­tek. — így első sorban az imént már említett Rá- kócy-nóta s az utána következő Rákóey-induló. — A Szegzárdon szerencsétlen véget ért béri Balogh Adám ismert kedves dallamu „Piros bársony sü­vegem“ kezdetű dala. — Rákóey kesergője, melyet meg kellett ismételni. Remek, szívhez szóló volt Balassa Bálint báró „Bujdosók éneke“ c. dala, me­lyet az egész társulat együtt adott elő. — Cin ka Panna „magyar nótá“-ja gyújtott. — Sokan igen alkalomszerűnek találták a mai viszonyokhoz ké­pest a „Becs várostól nyugatról keletre hidegen fuj a szól“ kezdetű dalt. Hangulatkeltők voltak a végén még a tréfás és gúnyos dalok a német táncra, német divatra s végre a „Jaj de h .................t a német“ dallamára menő hires Ohlopitzky-nóta s és drága bútoros palotákat. Nem használt a csáb. Az az érdemekben megőszült diplomata hiába ígért eget, földet, ismeri a szép Lola az aranyból szőtt hálót! — Napról-napra, hétről-hétre ostromolta, de olyan volt a leány, mint Komárom vára! — Évi járadék, egy vagyon, egy uradalom, mind kevés volt. S jött azután az utolsó bomba: — Lola nőül veszlek ! »Baba tündér«-t adták, Lola már nem táncolt benne ! Szabadságot kapott, elbocsátották.... — Gyermek van a házban! * Kopott, ósdiás pamlagon ül a nagyapó és hosz- szuszáru pipájából vesztegeti a fűstgomolyokat. Sárga pápa szeme lent lóg orra végén és a teljesen kopasz fejét csupán galambősz szakáll s bajusz köríti! Mozogni is alig tud, már csak élőd- zik, a lélek abban a rozzant testbe már csak hálni jár. S mégis arca csupa jóság, csupa szelídség I Az idő boronája letörölte arcáról azt a rideg vonást, amely elmondaná, hogy hány háborúban nézett farkasszemet a halállal! Nincs már arcán az egykori hős vad tekintete; jámbor lett, mint egy bárány; szelíd, mint egy ga­lamb ! Körülötte hangulatos csönd, miudenki oly nesz­telenül mozog, oly vigyázva lép, félti azt az újra gyermekké lett aggot! Csendes néma a ház; va­lami áhitatos mélaság üli meg, mert vén gyermek van a házban. Gróf Almaviva. ezzel a hangverseny, melylyel mindenki meg volt elégedve, véget ért. De úgy látszik Káldy is meg volt elégedve, mert azon Ígérettel távozott körünk­ből, hogy az őszre uj programmal ismét ellátogat hozzánk. Hozza Isten! Szívesen látjuk ! _____________________________________—6. A kompromisszum. A legújabb politikai fordulat a kom­promisszum. Ez ellenzéki nyelven kompro- mitálás, szabadelvű nyelven pedig: diadal. Mert hát ez a kompromisszum nem egyéb, mint az ellenzéki főrendek, vagy fő­rendi ellenzék, tisztességes meghátrálása. Le- fuvatást rendeltek el, de a visszavonulást fedezni kell! Csak nem lehet az elvhű fő­uraktól kivánni, hogy igennel szavazzanak, ha eddig „nem“-mel szavaztak! Próba sze­rencse, tapogatódznak Wekerlééknél, hanem a kormány semmi elvbeli engedmény meg­adására nem hajlandó, s legfeljebb olyan igénytelen, semmitmondó konszesziókba megy bele, melyek a főrendek politikai tisztességét megmentik, de a javaslat lényegén mitsem változtatnak ; mert a harcászatban is katonai ildomosság, ha az ellenség megadja magát, a fehérzászló kitűzése után, a meghódoltak- nak szabad elvonulást engedni! Elvégre is Wekerlének nem lehet célja a főrendi el­lenzéket kompromitálni 1 Hogy azonban a kabinet mitsem enged, azt Wekerle s Szi­lágyi már a csütörtöki konferencián meg­mutatták 1 A „Zichy és Eszterházy“ cég külön­ben igen haragszik, a miért őket nem is méltatják figyelemre s őnélkülök tárgyal­nak 1 De hát amióta Zichy Nándor kijelenté, hogy ő a király akaratával vissza nem élt, holott körleveleit s zsolnai beszédét min­denki ismeri s ezekben nyiltan kijelentette, hogy az ellenzék a király kedvében jár, azóta teljesen lejárta magát. Az ellenzék is politikai halottnak tartja őt. A többséget biztosra veszik. A szavazás minden valószínűség sze­rint szerdán lesz 1 Hírek. — Kinevezések. A m. kir. igazságügyminisz- ter Molnár Nándor szegzárdi kir. törvényszéki díj- nokot a paksi, Hatvány Antal a paksi kir. járásbi- rósági dijnokot a dunaföldvári és Konkoly Thege László szegzárdi kir. járásbirósági dijnokot pedig a gyönki kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. — A pécsi kir. Ítélőtábla elnöke Szigeth Nándor szeg­zárdi lakos végzett joghallgatót a szegzárdi kir. tör­vényszékhez dijas joggyakornokká nevezte ki. — Dulánszky püspök állapota. A városunk­ban keringő kedvező hírekkel szemben fővárosi tu­dósítónk aggasztó híreket közöl megyés püspökünk, dr. Dulánszky Nándor egészségi állapotáról. Javu­lásról egyáltalán beszélni sem lehet. A püspököt auy- nyira megviselte a nagy betegség s az erős vér- vesztés, hogy teljes lehetetlenség fölismerni. Rend­kívül lesoványodott és összeesett; ereje elhagyta, segítség nélkül alig tud pár lépést tenni. Mindun­talan kimerül s nyugalomra van szüksége. Pár lé­pésnyi séta után kénytelen leülni. Régi jó kedélye elhagyta. Szótalan, buskomor. Levertségét amaz ag­godalmai, hogy nem remél gyógyulást, nagyban fokozzák. Szó volt róla, hogy haza jön, hogy ná- dasdi kastélyában tölti a nyarat Ebből azonban semmi se lesz. Valószínűleg Mehádiába utazik s ott fog üdülni. Az orvosok bíznak fölgyógyulásában, csak ő vesztette el minden reményét s ez nagyon megnehezíti egészségének javulását. — Adja Isten, hogy fölópülve térjen vissza Pécsre a jámbor lel­kületű főpap. * Lapunk zárta előtt vettük budapesti leve­lezőnktől e rövidke levelet. A szerk. — Női ipariskola Szegzárdon. A szegzárdi nőegylet tagjai között a napokban megbeszélés tár­gyát képezte egy női ipariskola felállítása, amelyet esetleg a polgári leányiskola mellett óhajtanának szervezni — olyformán, mint a hogy az már több polg. leányiskola mellett fennáll. A tanfolyam egy éves volna, s felvétetnének bele rendes tanulókul mindazok, kik a polg. leányiskola 4 osztályát si­kerrel elvégezték. A növendékek itt szakszerű ok­tatást nyernének a fehérvarrás és felső ruhasza­bás s varrásban, hogy a szaktanfolyamból kikerülve, minden segítség nélkül képesek volnának ruházatu­kat elkészíteni, illetve mások számára is ilyeneket készíteni. Egy két óra jelöltetnék ki a kézi mun­kákon kívül a szépészeti érzék fejlesztésére, remek­írók olvasása s magyarázására. Egyébként alkalmi­lag visszatérünk még e tárgyra. Most csak annyit, hogy üdvözöljük a nőegyletet a kezdeményezés te­rén s csak nagy sikert jósolhatunk neki e dologban. — Áthelyezés. Schneider István szegzárdi és Pribenszky Lajos tamásii kir. járásbirósági Írnokot az igazságügyminiszter kölcsönösen áthelyezte. — A szegzárd-báttaszéki vasút nyom- jelzési munkálatait egy budapesti műszaki vállalat, melyet Leopold Lajos vasúti enge­délyes bízott meg, a múlt hót elején meg­kezdte. A tracirozás a jövő hót végén be- végzódik. A teljes műszaki művelet julius hó közepére fog elkészülni, melyet az en­gedélyes nyomban be fog nyújtani a ke­reskedelmi minisztériumhoz, hogy a köz- igazgatási bejárás is nemsokára megtart­ható legyen. — Halálozások. Özv. Szigeth Ferdinandné, tisztes matróna, Szigeth Gábor, közéletünk e köz- tiszteletben álló alakjának édes anyja, folyó junius hó 15-én, 87 éves korában elhunyt. — A teme­tés ma délután 4 órakor lesz. A család a követ­kező gyászjelentést adta ki: „Alulnevezettek úgy a maguk, mint az egész rokonság nevében fájdalom­telt szívvel tudatják a legjobb édes anyának, nagy­anyának, dédanyjuknak, anyósuknak, illetve test­vérüknek özv. Szigeth Ferdinandné szül. Schubert Zsuzsannának rövid szenvedés és a halotti szent­ségek ájtatos felvétele után folyó hó 15-én délelőtt 11 órakor, életének 87-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 17-én délután 4 órakor fognak a rom. kath. val­lás szertartásai szerint beszenteltetni és a felső-vá­rosi sirkertben örök nyugalomra tétetni; — az en­gesztelő szentmise-áldozat pedig folyó hó 18-án reg­geli 9 órakor fog a belvárosi rom. kath. templom­ban a Mindenhatónak bemutattatni. Szegzárd, 1894. évi junius hó 15-én. Áldás es örök beke lebegjen a drága ha'ott hamvai felvett! Szigeth Mihály, özv. Szabó Pálnó szül. Szigeth Borbála, Szigetn Gá­bor, mint gyermekei, özv. Szigeth Alajosné szül. Rill Mária, Szigeth Gáborné szül. Traiber Györgyike mint menyei. Szigeth Nándor, Szabó Ida, Szabó Aranka, Szabó Teréz, Szabó Dezső, Szabó Pál, Szigeth Alice, ifj. Szigeth Gábor, Szigeth Margit, mint unokái. Glökkner Olga, Glöckner Jolán, Glöck­ner Pista, ifj. Glöckner Béla, Yányek Olga, mint dédunokái. Glöckner Béla, Yányek Béla, Grónay Imre, mint unoka vejei. özv. Ellmann Mihályné szül. Schubert Anna, Schubert József, mint test­vérei.“ — Guzmit8 Zsigmond, vármegyénk fő­levéltárnoka e hó 10-én 69 éves korában elhunyt. Elhalálozásáról a következő gyászjelentést vettük: „Özvegy Guzmits Zsigmondnó szül. Barta Anna a maga, úgy az összes rokonság nevében mély fáj­dalommal tudatja felejthetetlen, szeretett férjének Guzmits Zsigmond Tolnavármegye főlevéltárnoká­nak, 1848—49-iki honvéd főhadnagynak folyó évi junius hó 10 én esti 7 órakor, életének 69-ik, bol­dog házasságának 22-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak földi maradványai folyó hó 12-ikón délután 5 órakor fog­' nak a róm. kath. vallás szertartásai szerint a szeg­zárdi felső-sirkertben örök nyugalomra tétetni; — az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyanaz nap reggeli V28 órakor a Mindenhatónak bemutattatni. Szegzárd, 1894. junius hó 11-én. Béke lebegjen a drága halott hamvai felett!“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents