Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-10 / 24. szám

TOLNA VÁRMEGYE.

Mert, hogy a főrendiház manőverének haditerveit Bócsben késziték, az bizonyos; mert, hogy bécsi körök rossz szemmel nézik s veszélyesnek tartják e nemzet izmosodását, az is bizonyos; s hogy azok a mágnások, akik a demokrácia hatalmától a maguk hatalmát féltik, bécsi levegőben nevelkedő és élő, bécsi nyelven beszélő s bécsi szellemben gondolkozó emberek, az is bizonyos, s azért mondjuk, hogy ime nem engedtünk Bécsnek s ime győztünk.

Nem a liberálizmus győzött — hanem a „Király.“

Lovagias, méltányos és minden politikai szenvedélyen felülálló, szinte emberi bölcsességet meghaladó volt az ó intervenciója.

S vájjon hát azok a zsentelmanók, akik tagjai a kaszinónak, még mindig lovagias emberek, azok után a perfid hazugságok után, amelyekben a király nevével visszaéltek. Mert a ki elöleges szankcióját adta, aki a Wekerle minisztérium lemondása után, annak reformprogrammját felvenni óhajtotta uj miniszterelnöke által az ó programmjába is, aki számolva a nemzet óhajával, újra meghivta Wekerlét, s aki Bánffyt is ez alapon bízta meg, az alaposan meggondolhatta a nagy reformok kérdését, de nem ellenezhette azt egy percig sem.

S megismertük Wekerlét, azt az állam- férfiút, aki kétszer lemond, de egyszer sem enged, a kihez foghatót e század keveset teremtett; s megismertük kabinetjének nagyjait : Szilágyit, Csákyt és Hieronymit, akikhez fogható politikai karaktereket az angol parlamentáris élet is keveset mutat.

De megismertük az ellenzéket! Mily szánalmas szerep I

Megtudtuk, hogy Apponyi s Ugrón szereplése nem volt egyéb, mint ellenzéki utón figyelmet keltve, a piros bársonyszékhez egyengetni az utat. Apponyi játszotta el az ő elvváltozásainak kísérlete által a nemzetipárt erejét, a mely Tisza ellenében, Szilágyi s Pulszky Guszti idején hatalmas volt; s Ugrón robbantotta szét a függetlenségi pártot s népszerűségét, amely Kossuth fényében s az eszményi politika tisztaságában valami ideális karakterrel birt mindenha.

S ime most ezek az emberek Bécscsel szövetkeznek.

Ezek az emberek a zavarban halásznak s oda állnak a király elé a perronra, mint koldusok a templomok előtt, hogy magára vonják figyelmét a királynak, mintegy mondván: „nem lelsz felség minisztereket: itt vagyunk 1“

S azutan, hogy rájuk se hederitettek, szinte tajtékoznak a dühtől, s mig Apponyi a fakultativos, összevissza zavarodásában a szükségbeli Ugronnal szavaz, addig egy héttel később Ugrón gorombaságai után elitéli őt. S a lóhere harmadik levele: Szapáry ! Aki felkavarta a békét; aki elrontotta az egyházi politikát ép úgy, mint a közigazgatás állomösitását, ime ó a grand purosz.

Ez az ellenzék.

Az ő politikájuk örült kapkodás — miniszteri tárca után 1 Elv, meggyőződés, ez ismeretlen fogalom náluk, holott a szabadelvű párt öntudatosan és célirányosan halad kitűzött célja felé.

íme ez kettő között a különbség, ezt tanultuk mi az e heti válságból.

Verus.

3.

elődeink harcaiban oly nagy szerepet vitt tárogató szavát ? kik ismerik azokat a dalokat, melyekkel elődeink 3—4 századdal ezelőtt harcba indultak s melyeknek szava a legádázabb ellenséggel szemben is bátorságot öntött szivükbe s felvillanyozta s uj támadásra vitte a végkimerülésig agyoncsigázott honfiakat ? Ezek ismertetésére vállalkozott Káldy Gyula, a magyar zeneegyesület alelnöke, ki hosz- szas, fáradságos kutatás után összegyűjtötte a Thököly s Bákóey-korabeli kurucdalokat azok szövegével együtt s megnyerve maga mellé Maier Adolf, a magyar kir. operaház tagját, ki a tárogatót mű- vésziesen kezeli (s ki Jászberényben tavaly Lehel kürtjét is, melyet senki sem birt megfújni, megszólaltatta) egy kis művésztársulattal művészi körútra indult és a mely városban hangversenyt rendeztek, ott a lapok nem birtak betelni dicséretükkel. Káldy Gyula ez idén is folytatni szándékozik tavaly megszakított előadásait, még pedig nálunk. Szegzárdon kezdve meg az elsőt. Ma este 8 órakor a Szegzárd szálló nagytermében tartja hangversenyét, a mint azt a falragaszok hirdetik s igy Szegzárd művelt közönsége végre személyesen élvezheti azt, a mit eddig csak a hírlapokból olvashatott. A hangverseny műsora a következő:

I. szakasz. (Thököly idejéből.)

1. Tibori dal. (1672.) Ének, zongorakisérettel. Előadják: Várady Sándor és Káldy Gyula. (E dal a legrégibb magyar népdalok közül való; dallama Bethlen Gábor idejében keletkezett.) ___ .

2. M

agvar gályarabok éneke. (XVII. század ) Ének zon ■ gorakisérettel. Előadják: Kolozsvári Etel és Káldy Gyula. (E dal 1674-ben keletkezhetett, a mikor a pozsonyi vértörvóny- szék, Mazári Dániel és Korodi János ágostai hitvallású evangélikus lelkészeket több társaikkal együtt gályarabságra küldte.)

3. Bujdosó éneke. (1695.) Ének, zongorakisérettel. Előadják : Várady S. és Káldy Gyula. (É dal melódiája Erdélyből származik s a székely népdalok prototypja.)

4. Bákóey Sámuel. Ballada a XVTI. századból. Ének, zongorakisérettel. Előadják: Kolozsvári Etel és Káldy Gyula.

II. szakasz. (II. Rákócy Ferenc korából.)

5. Kuruc dal. (1705 ) Ének. zongorakisérettel. Előadják: Várady Sándor és Káldy Gyula. (Tőrőlmetszett szilaj kuruc nóta).

6. Kuruc tanya. (1706.) Énekre, zongorára. Előadják : Palim Vilma és Káldy Gyula.

7. Rákócy Ferenc dala. (1708.) Énekre, zongorára. Előadják: Várady Sándor, Kolozsvári Etel és Káldy Gyula. (A kuruevilág e legmeghatóbb s legszebb zenei terméke, azért is különösen kiváló, mert dallama 16 sorból álló strófából van végig komponálva. A népdalok közt unicum.)

8. Rákócy-nóta. a) Tárogatóra zongorakisérettel Előadja : Maier Adolf, a m. kir. opera tagja. — E nótából készült e század elején a világhírű „Rákóoy-induló“.

b) „Rákóey-induló“, zongorán előadja: Ku'.iffay Izabella.

9. R&kócy-nóta. Zongorán előadja: Káldy Gyula (Dallama kissé oláhos, de bevezető tilinkószerü cifrázata egészen magyar. E század elején Erdélyben még játszták.)

10. Balogh Adóm nótája. (1709.) Énekre zongorára. Előadják : Várady S. és Káldy Gyula. (Dallama mai napig is fenmaradt.)

11. Bercsényi-nóta. Mint az még a múlt század végén Bihary János játszta. Zongorán 4 kézre előadják: Kuliffay Izabella és Káldy Gyula. (A régi dallam az első és második részben van meg, a „figurát“ és az „Ugrós-nótát“ Bihary irta.)

12. Rákóczy kesergóje. (XVIII. század.) Ének, tárogató és zongorán előadják: Pallay Vilma, Várady Sándor, Maier A. és Káldy Gyula.

III. szakasz. 1710—1789-ig.

13. Bujdosók éneke. (1710.) Énekre, tárogátóra és zongorára. Előadják : Pallai Vilma. Kolozsvári Etel, Várady 8., Maier A., Kuliffay Izabella és Káldy Gyula. (Fentebbi éneket a Darvak nótájának is nevezték.)

14. Magyar nóta. Czinka Pannától. Zongorára, négy kézre előadják : Kuliffay Izabella és Káldy Gyula. (A legre- mekebb „hallgató magyar“, valóságos gyöngy zenei tekintetben és minden később szerzett e fajta zeneművek mintája.

15. nBécs várostól nyugotról keletre hidegen fuj a szél«,

előadják: Pallai Vilma, Kolozsváry Etel, Várady S. és Káldy Gyula. ,

16. Rákócy imádsága. Énekre, zongorára. Előadja: Kolozsváry Etel. ,

17. Rákócy Bercsényi emlékezete. (1730,) Énekre zongorára. Előadja : Várady S. (Érsekujvári tót-kuruc nóta.)

18. a) Gunydal a német táncra. (A XVIII. század III. negyedéből.) Énekre, zongorára.

b) Tréfás dal a német táncra. (A XVIII. század Ill-ik negyedéből.) Énekre, zongorára. Előadja: Pallai ,Vilma.

19. a) Szatirikus dal. II. József idejéből. Énekre zongorára. Előadja Várady S.

b) Gunydal az uralkodó német divatra. (XVIII-ik század vége felé.) Énekre, zongorára. Énekli: Pallai V. és Kolozsvári Etel. (Dallama igen régi, alkalmasint a XVII. század elejéről származik.)

20. A hires Chlopüzky nóta. Zongorára, négy kézre. Előadják: Kuliffay Izabella és Káldy Gyula.

A műsorban foglalt összes dalokat, nótákat és egyéb zenedarabokat átírta, harmonizálta és hangszerelte Káldy Gyula.

Ezen rendkivűl érdekes, élvezetes hangversenyre már nemzeti irányánál fogva is különösen felhívjuk olvasóink figyelmét.

Hírek.

A szabadelvttpárl s az ellenzék.

(Tamalsétgolc-)

Vihar után tisztul a levegő 1

Nyomasztó, szinte fülledt volt már a mi politikai légkörünk; egy kis tovafutó zápor nem üdíthette már fel; s jött a zivatar, a fergeteg, az égi háború 1 Villámok cikkáztak végig a fellegterhes látóhatáron, s nem volt csak egy villámhárító: Wekerle Sándor.

S elült a fergeteg, elmúlt a zivatar; üdébb, tisztább lett a politikai légkör, ózontelt, szinte illatterhes a láthatár s hogy ez a zugó zápor (lemosta a politikai mázt, a cicomát s az álarcot, hát tisztábban is látunk mindent.

Két tanúságot vonhatunk le, mert tisztán látjuk a helyzetet 1

Megismertük a szabadelvű pártot s az ellenzéket.

Hát már az igaz, hogy rendkívüli helyzetükben ismerjük meg az embereket 1

S megismertük a szabadelvű pártot s az ellenzéket.

Két évtizede vezeti a Lloydbeli clubb Magyarország sorsát. Veszélyen s viszályon végig hű maradt elveihez, de soha oly nagynak nem mutatta magát, mint e héten. Ily eljárásra csak meggyőződés vezérelhet, ily egyöntetűséget csak elv kölcsönözhet, s ily szilárd kitartásra csakis erős karakter vezethet.

Sok mindenfélével vádolták e pártot! Hogy kabinet kabinet után 'örökli, mint a rossz, kifoldozott kabátot; hogy vakon követ minden ministeriumot. íme most megmutatta, hogy igenis vakon követ minden kabinetet, a mig a 67-es kiegyezés alapján a liberalizmus hive, de egyszersmind vakon visszautasít mindenkit, aki csak hajszálnyira is eltér a politikai ildomosságtól, aki a nemzet közvéleménye ellenére kér bizalmat. S megmutatta, hogy nem engedi a demokráciát Ieteperni, hogy nem félti hatalmát, mert hiszen az uj választások veszélye ellenében sem engedett!

Nem engedett! Értsük meg jól e szót.

Békés, türelmes nép vagyunk. Rajongásig imádjuk királyunkat, érte lemondunk mindenről a világon. Benne minden bizalmunk és reményünk. De tűrtünk, elviseltünk sokat Bécstől is. Jó szomszédok akartunk lenni.

Engedtünk Bécsnek mindig.

S ime, lett légyen, hogy Wekerle kabinetje kölcsönözte a nemzetnek az önérzetet, lett légyen, hogy az idegen befolyást sokaitok meg belügyeinkbe, vagy lett légyen, hogy a mágnások s a papok előjogainak nem akartuk feláldozni a nemzet reputációját — tény az, hogy ez egyszer nem engedtünk, s először győztünk!

1894. juntos 10.

De mi sóhaj kél költőnk ajakéval?

Imában áldja a legjobb anyát;

A bajai temetőn sír kitárul,

S anyád, Dicső, szobrod karolja át.

Költő, ki „mindened csak benne láttad,“ Betölt reményed: itt áll jó fiad,

S szobrod megéled, lelked rajta áthat,

S öleled őt s hálás utódidat.

A hála itt s koszorút fon e helyre,

Hol bölcsőd ringott, sírod domborul;

Itt néped, hogy emléked ünnepelje,

S emléked él, nem múló szobrodul.

Dalod a völgyre és a bércre szállva, Vadrózsabokrot s csillagot terem :

„A szép vadrózsa“: lelked hajnalálma,

S a fényes csillag: a honszerelem.

SÁNTHA KÁROLY.

%

Történelmi hangverseny Szegzárdon.

Kit ne lelkesített volna még a Eákócy-nóta széles Magyarországon ? Hajh Bákóey, Bercsényi! Milyen idők lehettek azok? A történelem ismerteti az eseményeket, regényekben és költeményekben sokat olvasunk azon lelkesedésről, melyet a tárogató hivó szava gyakorolt a kimerült, a csatában megsebesült, a halállal vívódó harcosra. De hányán láttak közülünk tárogatót, ill. hányán hallották az

— Uj bírói állások. Az igazságügyminiszter a 8zegzárdi kir. törvényszéknél és járásbíróságnál egy-egy uj albirói állást rendszeresített, a melyre a pályázat már ki van hirdetve és két hét alattié is jár. — Főleg a járásbíróságnál volt már rég szükség ennek a harmadik albirói állásnak rendszeresítésére és örülüuk, hogy az igaszságügyi kormány végre e rég táplált óhajt megvalósítja,