Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-27 / 22. szám

1894. május 27. TOLNA VÁRMEGYE. 5. — Választmányi ülés. A szegzárdi kaszinó választmánya Fórdős Vilmos elnöklete alatt május hó 22 én ülést tartott. Uj tagoknak felvették : Mehr­werth Sándor szegzárdi jegyzőt. — Elhatározták, hogy a kaszinó két hetenként nyári táncestélyeket rendez s Varga Lajos igazgató mellé rendezőkül Szendrődy Dénes, Kelemen Imre és Maizott Kálmánt választották meg. Az első estély junius 2-án lesz. Több számlát folyósítottak. Megrendelték Jókai diszkiadásának bekötési tábláit Az E. M. K. E. tordai naggyülésóre, mely a b. Jósika Miklós szü­lőházának emléktáblával való megjelölése ünnepé­lyével is kapcsolatos, Tóth Károly mérnök választ­mányi tagot küldték ki, — az erre vonatkozó ha­tározat igy hangzik : A választmány megemlékezvén arról a hazafias misszióról, a melyet az E. M. K. E. a haza magyarságának megtartása, kulturális fejlesztése, de legkivált az idegen ajkuaknak a ma­gyar állameszme iránt való rendithetlen hűségre tanitgatása által teljesít; s megemlékezvén azokról a halhatatlan érdemekről, melyeket a magyar re­gényirodalom egyik úttörője, örökéletü előhareosa, báró Jósika Miklós szerzett, egyhangúlag elhatá­rozta, hogy folyó évi junius B-án tartandó közgyűlés, illetve ünnepélyen a szegzárdi kaszinót képviselteti s a képviseléssel Tóth Károly mérnök urat, a vá­lasztmány egyik tagját bízza meg. A könyv meg­rendelő bizottságba megválasztattak: Tóth Károly, Krammer János, Biróy Béla, Steiner Lajos dr. Holub János, Bodnár István. — A kereskedelmügyi m. kir minisztérium­nak folyó évi 14935 sz. leirata szerint Chaudoir 6. és társa cég Budapest székes főváros területén egy nagyobb szabású s a technika mai fejlettsége sze­rint berendezett rézgyárat létesített, mely minden féle rézműveket, különösen pedig rézpléhet, rézcsö­veket, rézrudakat és rézsodronyokat nagy mennyiség­ben állít elő. Minthogy ezen teljesen uj iparágat meghonosító gyár támogatása hazafiul köt élesség.e gyárat az érdekeltek figyelmébe melegen ajánljuk s azon reményben vagyunk, hogy a szükségletüket külföldi hasonló gyárak mellőzésével a nevezett gyártól fogják beszerezni. — A magyar Tattersall-egylet által rende­zett május 12-iki versenyről eltérő közlemények je­lentek meg a lapokban ; a hiteles adatokat itt kö­zöljük : A III. napi (május 12) Nemzetközi díjra 2000 korona, 30 kilometer; kettes fogatok. 1. Bernrieder József Mérés 6 é. szürke kanca, apja Phonograph n. Murcus és Legény 7 é. pej heréit ap. Mat. Cameron, a. Legszebb. Utánnevezés kettes téttel: 2. Gr. Andrássy Tivadar Lia és Izidora 7 é. fekete kancák. 3. Gr. Andrássy Géza Farsang és Luczi. 4. Gr. Károlyi László Dinon 6 ó. pej katíca a. Sárga' liliom a. Dáma és Daru 6 é. szürke kanca ap. Sárga Liliom a Daru. 5. Ifj. gr. Almássy Kálmán Czégér 6 & fekete kanca ap. Cupid és Sólyom id. vil. pej heréit, ap. Purple. Nemzetközi díj eredménye: Indulás d. e. 10 órakor 3—3 per­cenként. Nagy melegben jó utón. I-ső. Bernrieder Jó­zsef, urkocsis Bernrieder János p b. Idő 67 p. 16 mp. Visszafelé a vasúti sorompónál 20 mp.-ig áll­tak. Il-ik. Gr. Andrássy Géza. Hajtotta tulajdonos. P. biró Muzslay Gyula, idő 67. p. 39 mp. Ill-ik. Gr. Andrássy Tivadar. Urkocsis Jankovich Elemér. P. biró Döry Jenő, idő 70 p. 3 mp. Az orosz lo­vak közül az egyik a meleget nem bírta. VI-ik. Gr. Károlyi László. Hajtotta Döry Lajos. P. biró Inkei Antal, ifj. gr. Almásy Kálmán négyes foga­tával feladta a versenyt. — Végzetes baleset. Zahratka J. szegzárdi hentes csirkéit egy görény már többször megtize­delte. Tegnapelőtt es'e tehát elhatározta, hogy pus­kával meglesi és agyonlövi a rablót. De sokáig kel­lett várnia, s unalmában a fegyvert a földre bocsá­totta s elgondolkozva nem vette észre, hogy a fegy­verre rátámaszkodott Ugyancsak véletlenül elsült. A golyó a szerencsétlen ember mellébe fúródott s a tüdőt is megsértette. így tehát felgyógyulása na­gyon kétes. — Csőd. Katzenbach Vince szegzárdi lakos ellen a szegzárdi kir. törvényszék elrendelte a cső­döt. Csődbiztos : ifj. Záoody Albin kir. törv. biró ; tömeggondnok: Ujfalusy Imre; hely. tömeggond­nok : Omlyi Károly ügyvéd. — Tanítók az ezredéves nemzeti ünnepen. Nagyszabású nemzeti mű kezdeményezésének állott élére a Békésen megjelenő „Tanügyu cimü köz­löny. A czól nem kevesebb, mint a magyar taní­tóság impozáns és inteligens seregét írásban és képben bamutatni a magyar társadalomnak az ezredéves nemzeti ünnep alkalmából. Tanítók és tanítónők albuma lesz ez a hatalmas kötet, mely­nek kiállítását egyik kiváló fővárosi fényképészeti és hemigrafiai műintézet vállalta magára. A szerkesz­tésre a legeltertedtebb tanügyi lapok szerkesztősége­iből bizottság al alakult, mely az ország összes tanítóságához felhívást intéz az iránt, hogy hozzá fényképek és életrajzok küldessenek be. Az album első füzetei már az őszi hónapokban megjelennek s az ezredéves ünnep megnyitására teljesen befe­jeztetnek. A „ Tanügy “szerkesztősége most arra kéri az érdeklődőket, hogy arcképük és életrajzuk beküldéséről mielőbb intézkedjenek. A jelentkezések után aztán előfizetés lesz hirdetve s az állami, köz­ségi és egyes felekezeti tanítók albumai külön csopor­tokban is megrendelhetők lesznek. Örömmel üdvözöl­jük e vállalatot, mert a tervezetből már kitűnik, hogy itt nem személyes hiúságok kielégítéséről, hanem arról van szó, hogy a magyar tanítóság egy impo­záns kötetben legyen bemutatva a magyar társada­lomnak s ezáltal tekintélyét nevelje. — Öngyilkossági kísérlet. Szűcs György szeg­zárdi 19 éves legény Űrnapján délelőtt 9 órakor hazajött a mezőről, s mert az egész házat üresen találta, minthogy szülei a körmenetre mentek, őt pedig egymagában otthon hagyták, elkeseredésében borotvával elvágta a nyakát. Komáromy Gyula köz­ségi orvos összevarrta ugyan a sebet, de a legény életben maradásához kevés a remény. — Orbán. Midőn a május 12—14-iki fagyos szenteket ez idén szerencsésen minden baj nélkül szép pünkösdi ünnepek alakjában élveztük, még csak, a legfélelmesebb fagyos szenttől, az Orbán­tól volt mit félnünk, mert éz szokta a legnagyobb károkat okozni gyümölcs- és gabonában, miután ilyenkor már minden a fejlődés igen haladott fo kán Van. De szerencsére ez ? szent Is jól viselte magát, csak a levegőt hűtötte le egy kicsit, s ezen­túl remélhetőleg már csak szép, kellemes, nyári napjaink következnek. — Vigyázatlanság. Magyar László, szakcsi lakos felesége valamelyik napon zsírt olvasztott. — Egyszer a forró zsírt egy percre őrizetlenül hagyta a tűzön, s mire visszatért, a zsír égett, még pedig oly erővel, hogy a láng már a háztetőbe is kez­dett belekapni. Szerencsére a rögtön kivonult tűz­oltóság a tüzet elfojtotta, mielőtt még nagyobb ká­rokat okozhatott volna. — Tűz. Hegyi István pincehelyi asztalos szalmafedelü háza a napokban kigyult és leégett. A kár 360 frt. Biztosítva volt 5i0 frtig. A tűz mikénti keletkezése nem volt kipuhatolható. — Letartóztatott csavargó. A dunaföldvári csendőrlaktanyába a napokban egy gyanús külsejű egyén ment be kéregetni. Az őrsvezető követelte irományait. Az oroszlánketrecbe jutott legény ekkor úgy akart magán segíteni, hogy semmiféle nyelven nem akarta megérteni, hogy mit akarnak tőle. De végre kénytelen volt bevallani, hogy őt Cath Creger- nak hívják, chicagói illetőségű és az összes igazoló okmányait Bajorországban elvesztette. Minthogy azonban nála különféle gyanús jegyzeteket, s egy csomó kulcsot találtak, a melyeknek rendeltetéséről nem tudott, vagy jobban mondva nem kívánt be­számolni, letartóztatták s ádtadták a paksi szogabirói hivatalnak. 'TANÜGY. A vármegyei tanfelügyelő közérdekű Intézkedései. Iskolaépítkezési ügyben Tolnavármegye kir. tanfelügyelőjének 1893. évi október hava 30-án 1934. sz, a. kelt intézke­dései : A) „Folyó évi ápril hava 26-án 695. sz. a kelt rendelkezésemmel egy felmerült panasz okából utasítottam Felső-Nyék községe elöljáróságát, hogy közegészségi, köztisztasági és lakásrendőri szem­pontból tegyen kifogást az ellen, hogy az ottani róni. kath. hitközség által épített iskola lakrészei és tanterme deszkapadlózatban szűkölködik, mire az elöljáróság folyó évi május 4-én 315. sz. a. kelt felterjesztésével jelentette, hogy az ottani rom. kath. hitközség isko'aszóké a padlózatnak kellő módon való megrakását teljesíteni fogja. Ez iránt üj&bb panasz tétetvén, folyó évi október hava 13-án 1543. sz a. kelt felhívásomra a községi elöljáróság (az előbbi értesítéssel ellentétben) azon jelentést tette, hogy — bár az iskolaszék az újonnan épült iskola­ház tantermének és lakrészeinek deszkapadlózattal való ellátását elhatározta — annak ellenére, hogy az iskolai tanítás már kezdetét vette s hogy napon­kint 90 gyermek látogatja az iskolát, az ottani rém. kath. hitközség által fentariott tanintézet iskolaszéki elnökének „hajthatatlansága“ okából ez eddig még sem történt meg. — Ennek alapján: figyelemmel arra, hogy az 1868. évi 38. t. c. 11. §-a 1. pontja és 27. és 28. §§-ai értelraóbeu az iskolai épületek tantermeinek és lakosztályainak szárazaknak és egészségeseknek kell lenniök; figyelemmel továbbá arra, hogy az 1876. évi 14. t. c. 10. §-a a lakóhelyeknek célszerű építését rendeli el, ezen §. 3-ik kikezdése a községi elöl­járóságot mindazon akadályok elhárítására kötelezi, melyek a levegőt ronthatják; valamint ugyan a községi elöljáróságot kötelezi a 141. §. a helyi köz- tisztaság és közegészségügy felügyeletére és ellen­őrzésére ; figyelemmel ezen felül arra. hogy az utóbb idézett törvénycikk 32. §-a a tanügyi hatóság in­tézkedését is követeli; figyelemmel végre arra, hogy Tolna vármegye 1890. évi március hava 27-én tartott köztörvényba- tósági bizottsági ülésében a 27. számú határozattal megalkotott és a nm. belügyministerium által 1890. évi április 27-ón 27,690. sz. a. megerősített épít­kezési szabályrendelet 17. §-a értelmében iskola­épületek tantermeinek és lakosztá'yainak deszka­padlózattal kell birniok ; figyelemmel mindezekre, indíttatva érzem ma­gamat Felső-Nyék községének elöljárósága útján az ottani róm. kath. hitközség iskolaszékének tör­vényes elnökét ezennel felhívni, hogy jelen hatá­rozati intézkedés kézbesítésétől számítandó két hét alatt az iskolaépület tantermében és lakosztályai­ban deszkapadlózatot rakasson; megjegyezvén, hogy azon esetre, ha ezen felhívásnak eleget tenni vona­kodnék : ezen vonakodása a vármegyei szabályren­delet 68. §-a értelmében sújtandó kihágás ismér­veit foglalná magában, s ha esetleg az iskolaszóki elnök további ellenszegülésének folyományakép az iskolalátogató gyermekek közt ragályos betegség ütne ki: ez az 1876. évi 14. 1 c. 35. §-a alapján súlyosbíthatja az 1880. évi 38,547. sz. a. kiadott bel- és igazságügyi minister! rendelet által meg­állapított közigazgatási hatóság utján hozandó Íté­let folytán a már most beigazolnak látszó kihá­gás megtorlását. — Miről Felső-Nyék községe elöl­járóságát kihirdetés, illetve kézbesítés, továbbá a vétívnek azonnal leendő felterjesztése, végűi a fej­leményekhez képest két hét leforgása után teendő jelentés végett értesítem.“ B) (Az iskolaszéki eluök 1893. nov. 27-ón kelt értesítésével kijelenté „a legmélyebb tisztelet­tel,“ hogy a kir. tanfelügyelő, „legyen türelem­mel“ mert „nincs pénz“ s hogy nekie ily céltalan és haszontalan költség ellen tiltakoznia kell.“ És mert az iskola felekezeti, azért az iskolaszóki elnök a kir. tanfelügyelő „határozatát az egyházmegyei főhatósághoz felebbezí“ — Erre a kir. tanfelügyelő 1893. nov. 12-én 2062. sz. a. az iskolaszóki elnö­köt felhívta — nehogy „érdemekben gazdag“ e férfiút kellemetlenség érje — hogy „szíveskedjék magát elhatározni“ arra, hogy a deszkázat iránti intézkedéseket azonnal tegye meg. — A községi elöljáróság p dig november 28-án 779. sz. a. je­lenté, hogy a „szükség s/.erót.t kellő és szabályren* deletíleg is megkívánt padlózat“ még mindig hiány­zik, minek következtében a kir. tanfelügyelő 1894. január 19-én 2182. ex 93. sz. a. kelt intézkedésé­vel következő felhívást adta ki:) C) „Felső-Nyék községe elöljáróságát (fetit- jelzett) jelentése kapcsán felhívom, hogy a meny­nyiben az ottani róm. kath. hitközség iskolájának tanterme és az épületben levó lakás padlózattal el­látva még mindig nem volna és a mulasztás az 1890. évi 27. számú vármegyei építkezési szabály- rendelet IV. része 68. §-ában jelzett rendelkezések folytán kihágás ismérvek foglalja magában : tegyen az idézett szabályrendelet 65. §-ának szelleméből kifolyólag haladékía'anúl jelentést a tek. járási fő­szolgabíró úrhoz, kérve, hogy a nevezett szabály- rendelet 70. §- v értelmében építkezési bírósági mi­nőségében első fokú ítéletet hozni méltóztassék.“ A róm. kath. szentszék intézkedése tárgyában Tolna vármegye kir. tanfelügyelője 1893. évi november hava 2-án 1990. sz. a. kelt leír .tavai kö­vetkezőképen fejtette ki álláspontját: „Kiss Gyula, az ozorai róm kath. hitközség által fentartott népiskolán működő tanító folyó évi október hava 16 án 1839. sz. a. kelt itteni intéz­kedés kapcsán folyó é'i október hava 30-án keit

Next

/
Thumbnails
Contents