Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-06 / 19. szám
1894. május 6. TOLNAVÁBMEGYE. 5. — Kisajátítás. Múlt számunkban megírtuk, hogy 60 hektárnyi terület lenne szükséges a tolnai huszársagnak szánt lovagló térhez, csakhogy az ottani polgárság □ ölenkénti 80 krnyi vételárért sem hajlandó földjét e célra átengedni. A mint teljesen hitelt érdemlő forrásból értesülünk, ennek a vonakodásnak meg is van a maga oka. A tolnai polgárságnak ugyanis oly csekély mennyiségű földje van, hogy ha ebből is elvesznek tőle, még oly magas vételárral sem kárpótolhatják, mivel megélhetési forrása van veszélyeztetve. Simontsits Béla vármegyei alispán e hó 7-ére tanácskozásra hívta össze e tárgyban a laktanya építésére felügyelő bizottságot ; hisszük, hogy kiváló tapintatának sikerül e kérdést közmegelégedésre megoldani s ezáltal elejét venni minden oly mozgalomnak, a mely a bé- kótlen lakosság körében talán a szociálista tanok terjedésének nyitna tág kaput. — A kisszékelyi r. kath. községben az egyesült protestánsok, kik oda Nagy-Székelyből és Szent- lőrincről telepedtek le, április 29-én megható ünnepet ültek. Akkor szentelték föl az egyesült protestánsok harangját. Nagy-Székely, Szent-Lőrincz igen nagy számmal volt ott képviselve, ott voltak az uzdborjádi földbirtokos urak is mind és a kisszékelyi r. katholikusok és zsidók nagy számmal. Az ünnepélyt a nagyszékely dalárda nyitotta meg, utána Keck nagyszékelyi ev. ref. segédlelkész imádkozott németül; most a szentlőrinci dalárda éneke után Sántha Károly szentlőrinci ev. lelkész tartott szentbeszédefc a harangok szaváról: Az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom, a tűzveszélyt eloszlatom,— imára, munkára, nemes életre, emberbaráti segélyre s békés egyetértésre intve az ünneplő sokaságot. A harangra közel 200 írt jött ősz • sze, Mányoki Tamás, Keck Endre, Sántha Károly lelkészek és Győré István kisszékelyi jegyző felhívására. A protestánsok adományai közt ott szerepel Fonyó főszolgabíró ur, sok kisszékelyi r. katho- likus és zsidó honfitársaink adománya is. A harang beszerzésére az adott okot, mert protestáns halottra bem húzták még a harangot, holott a protestánsok mindenütt meghuzatták a harangot katholikusra. Testvériség, jöjjön el a te országod! — Vásári tolvajok. A felső ireghi orsz. vásáron Braumann Herman ottani kereskedő sátrából nagyobb mennyiségű ruhaneműt loptak el. A csendőröknek sikerült a tetteseket Varga István, Varga Mihály tengődi s Tóth Rozi nagy- berónyi ismert vásári tolvajok személyében ép akkor elcsípni, midőn azok a közeli erdőben a lopott dolgokon osztozkodtak. Átadták őket a ta- másii kir. járásbíróságnak. — A homoki szőlők réme. Az esztergomi szőlőket a fillokszéra teljesen elpusztította. A város hatósága a tulajdonát képező homokföldeket a lakosságnak eladta, hogy ott uj szőlőtelepeket létesítsen. A lakosság nagy buzgalommal és nagy áldozatokkal beültette a nagy területet, abban a reménységben, hogy megélhetését biztosítani fogja. Most Maiina Lajos ügyvéd, a ki a kopár homok- buczkákból valóságos mintaszőlőt teremtett, arra a szomorú meggyőződésre jutott, hogy óriási anyagi áldozatok mellett létesített nagy terjedelmű homoki szőlőjében egy eddig nem ismert hernyófaj nagy pusztításokat végez és az összes homoki szőlők megsemmisítésével fenyegeti a gazdákat. A veszedelmes jószág 3—5 centiméter hosszú, színe piszkos zöldes-sárga, nagy fejjel és igen fürge. A szőlöleveleket és a hajtást mohón eszi és a tőkét egészen letarolja. Molina Lajos ügyvéd több példányt beküldött a földmivelósi minisztérium kebelében lévő állami rovarintézethez, a hol Sajó Károly természettudós a hernyófajt megvizsgálta és Agrotispraerox L. nevű bagolypille álczájának konstatálta. Sajátsága, hogy nappal a homokba húzódik s csak borús időben, vagy napnyugta után, éjjel jó elő s ekkor végzi pusztító munkáját. Az ellene való védekezés legbiztosabb éjjel, lámpa mellett; úgy kell egyenkint összeszedni és elpusztítani. Sajó Károly természettudós már a múlt évben talált ilyen hernyókat a budai szőlők között és azt állítja, hogy ez a fajta hernyó az irodalmi téren eddig teljesen ismeretlep volt. — Hogy’ kell befőzni? Ez a kérdés foglalkoztatja a jó gazdasszonyokat, mikor a gyümölcs- érés ideje következik be. Mert a jó gazdasszony eleségtáráról a hosszú téli időre jó előre szokott gondoskodni. Erre a kérdésre legjobban felel meg Erzsi néni: Hogy* kell befözni? cimü a befőttek készítéséről szóló könyve, mely május 1-én most már 3-ik bővített kiadásban jelent meg. — A könyv közel 400 recipét tartalmaz és ára csinos kötésben 1 forint. — Megrendelhető Lévai Mór könyvnyomdájában Ungvárt, valamint minden hiteles könyvkereskedésben. — A szegzárdi országos vásár. Az április 30-án megtartott szegzárdi országos vásár, mint az idén többi elődjei, szintén rosszul sikerült. Ennek oka részint a rossz pénzügyi helyzetben, részint pedig abban keresendő, hogy ép az nap Tolnavármegye még 4 községében volt országos vásár. Pedig a kimutatott forgalom után ítélve jónak kellet volna lennie, mert nem kevesebb, mint 4099 kocsi járta végig az nap Szegzárd utcáit. Az eső természetesen nem hiányzott, bár szerencsére na gyobb mérveket nem öltött. VIDÉK. — Műkedvelői előadás, melyet Bonyhádon a gymn. javára rendeztek, várakozáson felül szépen sikerült. Az erkölcsi sikeren örülhetnek elsősorban a rendezők, ezek élén özv. Mihálkovics A.-né és aztán a derék közreműködők: Percei Emma, Gráf Tilda és Grosch Karola kisasszonyok, valamint Katzeiibach István, Lippich Zoltán és Stol- cenbach Gyula urak és a törpék kedves személye- sitői. Valóban örömünnep volt ez az est és a rákövetkező lelkes mulatság, melyen a vidékről is számosán résztvettek, s mely virradtig tartott. Különösen felemlitendők Müller József karmester ur, ki az énekkart mesterileg vezette. Dr. Cottely Gézánó, e nemesszivü hölgy, ki a karhoz állt és ezt ezüst csengésű, Szép hangjával vezetni segítette. Berger Jenő, ki a gyönyörű dalokhoz a szöveget irta. Eibach Ödön gyógyszerész, ki már ismételve ingyen felszerelte a műkedvelő kör tulajdonát képező villanyos lámpát — és különben is minden műkedvelői előadás alkmából kisebb-na- gyobb áldozatokat hoz a közjónak. Még fel kell említeni a királyi lak pazar fényű berendezését, mely csak dr. Pót Radonénak készséggel felajánlott arany roccocó stylü bútoraival volt lehetséges. Máyr N. szálkai főerdésznek köszönhető az erdei részletek természethűsége. Végre Limbacher műasztalos jó ízlését a diszldteknél érvényesítette. A pénztáros jelentése szerint összes bevétel volt 362 frl 90 kr, kiadás 142 frt 57 kr. Tiszta jövedelem 220 frt 33 kr. Ebből a gimnázium javára esik 180 frt, színpad beszerzési költség törlesztésére 40 frt 33 kr, mely összeg a kézipénztárból go frtra kiegészíttetett. Felűlfizettek : Mittweg Henrik, Merwerth Fe- rene, Gálos Edénó 3—3 írttal, Id. Pleszky Antal, Döry Hugó, Fischer N.-né, Kovács Gyula, Kramo- liny József, N. N. 2—2 írttal, Beöthy Károly 1 f. 40, Osztrich Mihály 1 frt, Brandeisz Ferenc, Mül- ner M. 50—50 kr. és Becht 10 krral. Összesen: 24 frt 50 kr. IRODALOM. ZENE.. — Versek. Buday László. Budapest 1894. Singer és Wolfner, Andrássy-ut 10. Ára 1 frt. — Röviden jeleztük már lapunk kiváló munkatársa verskötetének megjelenését s most bele kellene bocsátkoznunk a mű kritikai boncolgatásába; csakhogy a fővárosi sajtó osztatlan elismerése s azután a lelkes fogadtatás után, amelyben a fiatal költő eme első kötete részesült — kevés uj dicséretet mondhatnánk még el róla, ha pedig egyetraást gáncsolni akarnánk, lapunk olvasóival jutnánk ellentétes helyzetbe, hiszen tevékeny s irodalmilag becses működése után Buday László jó ismerőse s mondhatjuk kedvence a mi közönségünknek, s így tüstént rajta csípnének, hogy nem. mondunk igazat. — Bajos dolog tehát e két alternatíva között az arany középutat megtalálni, de hát legyen, megpróbáljuk szeretetünket kritikai igazmondásokkal összeegyeztetni. — A „Versek“ egy fiatal szép tehetségnek elismerésre méltó munkája. — Buday László, azt hisszük, nem köszönné meg nekünk, ha első verskötetének átlapozása után tehetsége mellé a teljesen kiforrt jelzőt is oda bigygyesztenők. — Ő még fejlődni fog s hogy jó irányban, erről szebb- nél-szebb költeményei tesznek tanúbizonyságot. A mi különösen fiatal költőnél ritkaság, nagy szerencsével tudja fegyelmezni érzéseit s gondolatait, s így bár verseiből hiányzik a magasabb elragadó hév elementáris ereje, a mely gátat, akadályt nem ismer, hanem rohamosan hódit és lebilincsel ; de mentve van a nagy tévedésektől is s mindég megmarad a jóizlés manapság gyakran keresztül lépett határai között, tud lenni okos, felvilágosodott, sokoldalú s nem vulkáni kitöréseivel, de csendes, meleg érzésével, affektálás nélküli hangjával s tiszta formai érzékével s mi fő, tartalmasságával kelt ro- konszenvet maga iránt. A verskötet, a melyet a szerző szeretetből és gyöngédségből testvérének, Buday Klárikának ajánlott, a következő négy ciklusra oszlik fel. Louise, — Uj élet, — Mindenféle, — Fordítások. A Louise ciklusban is tagadhatlanul vannak szép költemények, de az „Uj élet“ címűben a szerző maga is igy szól: „ ............Mit eddig Írtam Da dogás volt, gyönge kísérlet.“ Uj szerelemnek csak perzsel a lángja. Ez az első dal, ez az új életI Nem osztjuk ezt a kemény ön-kritikát, de any- nyi áll, hogy ebben a fejezetben vannak legszebb költeményei. Milyen pompásan találó, magvas és mély a nehézkes forma dacára is például a Visz- hang cimü vers Álljon itt három befejező versszaka : „Mi vagyok néked? Semmi más, Mint ott az a hegyóriás; Talán felé se mennél, hogy ha Oly pompás viszhangja Dem volna. Lesed az erdős szirtfalak, Hogy adják vissza hangodat. S kacagsz, ha pajzán, vig danádra Minden szavad hűn visszavágja. De, hogy mit zúg a rengeteg, Miről panaszkodik neked, S hogy mit suttognak törpe fái, Te arra már nem vagy kiváncsi 1“ Nagyon szép a „Munkában“ cimü is. A szerkesztőségi szobában dolgozik a költő egy riporton. A fáradt toll sietve szántja a papirt. Egy sikkasz- tóról szól az ének, de az ő lelke gondolatja másutt jár messze, messze . . . S „A toll, az pcrceg még javában, Bár zsibbad, ernyed már kezem, Nyomott a lég a kis szobában — Úgy mondják — én nem érzem, Zöld erdő most a lelkem álma, Dalos, virágos, illatos . . . , Én szép virágom, barna lányka, Ottan bolyongasz ugye most ? t ff S Es kész a lap, eljut O hozzá is. Átnézi, de eldobja, mert „üres, nincs benne semmi érdekes dolog,“ pedig . . . „El nem dobnád ily megvetően, Ha megsúgnák a holt sorok, Hogy mig híreim egybeszőttem, Mindig csak egy kép volt előttem: A te glóriás alakod !“ Nem kedves, nem szép kis költemény ez ? A meleg, igaz érzés csakúgy buzog belőle. És ilyen még nagyon sok van ebben a ciklusban. A „Mindenféle“ fejezetet egy pár vallásos 8 mély érzésű költemény teszi becsessé, — a „Csonka feszület“ taláu az egész verskötet legmagasabb szár- nyalásu költeménye. A „Forditások“-ban Hugó Viktor, Lenau, Baum bach, Lessing, Guerrero, Paul Bourget, Tennyson, Solomos egy pár darabját mutatja be, szép gördülékeny, csengő rimü fordításban. íme ez Buday László szép tehetségről tanúskodó kötetének rövid tartalma. A ki bővebben meg akar ismerkedni vele, igazán nem sajnálhatja azt az egy forintot, a mely a csínnal és Ízléssel kiállított könyvért jár.
