Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-06 / 19. szám

1894. május 6. TOLNAVÁBMEGYE. 5. — Kisajátítás. Múlt számunkban megírtuk, hogy 60 hektárnyi terület lenne szükséges a tolnai huszársagnak szánt lovagló térhez, csakhogy az ot­tani polgárság □ ölenkénti 80 krnyi vételárért sem hajlandó földjét e célra átengedni. A mint teljesen hitelt érdemlő forrásból értesülünk, ennek a vonako­dásnak meg is van a maga oka. A tolnai polgár­ságnak ugyanis oly csekély mennyiségű földje van, hogy ha ebből is elvesznek tőle, még oly magas vételárral sem kárpótolhatják, mivel megélhetési forrása van veszélyeztetve. Simontsits Béla várme­gyei alispán e hó 7-ére tanácskozásra hívta össze e tárgyban a laktanya építésére felügyelő bizottsá­got ; hisszük, hogy kiváló tapintatának sikerül e kérdést közmegelégedésre megoldani s ezáltal ele­jét venni minden oly mozgalomnak, a mely a bé- kótlen lakosság körében talán a szociálista tanok terjedésének nyitna tág kaput. — A kisszékelyi r. kath. községben az egye­sült protestánsok, kik oda Nagy-Székelyből és Szent- lőrincről telepedtek le, április 29-én megható ün­nepet ültek. Akkor szentelték föl az egyesült pro­testánsok harangját. Nagy-Székely, Szent-Lőrincz igen nagy számmal volt ott képviselve, ott voltak az uzdborjádi földbirtokos urak is mind és a kis­székelyi r. katholikusok és zsidók nagy számmal. Az ünnepélyt a nagyszékely dalárda nyitotta meg, utána Keck nagyszékelyi ev. ref. segédlelkész imád­kozott németül; most a szentlőrinci dalárda éneke után Sántha Károly szentlőrinci ev. lelkész tartott szentbeszédefc a harangok szaváról: Az élőket hí­vogatom, a holtakat elsiratom, a tűzveszélyt elosz­latom,— imára, munkára, nemes életre, ember­baráti segélyre s békés egyetértésre intve az ün­neplő sokaságot. A harangra közel 200 írt jött ősz • sze, Mányoki Tamás, Keck Endre, Sántha Károly lelkészek és Győré István kisszékelyi jegyző felhí­vására. A protestánsok adományai közt ott szere­pel Fonyó főszolgabíró ur, sok kisszékelyi r. katho- likus és zsidó honfitársaink adománya is. A harang beszerzésére az adott okot, mert protestáns halottra bem húzták még a harangot, holott a protestánsok mindenütt meghuzatták a harangot katholikusra. Testvériség, jöjjön el a te országod! — Vásári tolvajok. A felső ireghi orsz. vá­sáron Braumann Herman ottani kereskedő sát­rából nagyobb mennyiségű ruhaneműt loptak el. A csendőröknek sikerült a tetteseket Varga István, Varga Mihály tengődi s Tóth Rozi nagy- berónyi ismert vásári tolvajok személyében ép akkor elcsípni, midőn azok a közeli erdőben a lopott dolgokon osztozkodtak. Átadták őket a ta- másii kir. járásbíróságnak. — A homoki szőlők réme. Az esztergomi szőlőket a fillokszéra teljesen elpusztította. A város hatósága a tulajdonát képező homokföldeket a lakosságnak eladta, hogy ott uj szőlőtelepeket léte­sítsen. A lakosság nagy buzgalommal és nagy ál­dozatokkal beültette a nagy területet, abban a reménységben, hogy megélhetését biztosítani fogja. Most Maiina Lajos ügyvéd, a ki a kopár homok- buczkákból valóságos mintaszőlőt teremtett, arra a szomorú meggyőződésre jutott, hogy óriási anyagi áldozatok mellett létesített nagy terjedelmű homoki szőlőjében egy eddig nem ismert her­nyófaj nagy pusztításokat végez és az összes ho­moki szőlők megsemmisítésével fenyegeti a gaz­dákat. A veszedelmes jószág 3—5 centiméter hosszú, színe piszkos zöldes-sárga, nagy fejjel és igen fürge. A szőlöleveleket és a hajtást mohón eszi és a tőkét egészen letarolja. Molina Lajos ügyvéd több példányt beküldött a földmivelósi minisztérium kebelében lévő állami rovarintézethez, a hol Sajó Károly természettudós a hernyófajt megvizsgálta és Agrotispraerox L. nevű bagoly­pille álczájának konstatálta. Sajátsága, hogy nappal a homokba húzódik s csak borús időben, vagy napnyugta után, éjjel jó elő s ekkor végzi pusz­tító munkáját. Az ellene való védekezés legbiztosabb éjjel, lámpa mellett; úgy kell egyenkint összeszedni és elpusztítani. Sajó Károly természettudós már a múlt évben talált ilyen hernyókat a budai szőlők között és azt állítja, hogy ez a fajta hernyó az irodalmi téren eddig teljesen ismeretlep volt. — Hogy’ kell befőzni? Ez a kérdés foglal­koztatja a jó gazdasszonyokat, mikor a gyümölcs- érés ideje következik be. Mert a jó gazdasszony eleségtáráról a hosszú téli időre jó előre szokott gondoskodni. Erre a kérdésre legjobban felel meg Erzsi néni: Hogy* kell befözni? cimü a befőttek készítéséről szóló könyve, mely május 1-én most már 3-ik bővített kiadásban jelent meg. — A könyv közel 400 recipét tartalmaz és ára csinos kötésben 1 forint. — Megrendelhető Lévai Mór könyvnyomdájában Ungvárt, valamint minden hite­les könyvkereskedésben. — A szegzárdi országos vásár. Az április 30-án megtartott szegzárdi országos vásár, mint az idén többi elődjei, szintén rosszul sikerült. En­nek oka részint a rossz pénzügyi helyzetben, ré­szint pedig abban keresendő, hogy ép az nap Tolna­vármegye még 4 községében volt országos vásár. Pedig a kimutatott forgalom után ítélve jónak kel­let volna lennie, mert nem kevesebb, mint 4099 kocsi járta végig az nap Szegzárd utcáit. Az eső természetesen nem hiányzott, bár szerencsére na gyobb mérveket nem öltött. VIDÉK. — Műkedvelői előadás, melyet Bonyhádon a gymn. javára rendeztek, várakozáson felül szépen sikerült. Az erkölcsi sikeren örülhetnek elsősor­ban a rendezők, ezek élén özv. Mihálkovics A.-né és aztán a derék közreműködők: Percei Emma, Gráf Tilda és Grosch Karola kisasszonyok, vala­mint Katzeiibach István, Lippich Zoltán és Stol- cenbach Gyula urak és a törpék kedves személye- sitői. Valóban örömünnep volt ez az est és a rá­következő lelkes mulatság, melyen a vidékről is számosán résztvettek, s mely virradtig tartott. Különösen felemlitendők Müller József kar­mester ur, ki az énekkart mesterileg vezette. Dr. Cottely Gézánó, e nemesszivü hölgy, ki a karhoz állt és ezt ezüst csengésű, Szép hangjával vezetni segítette. Berger Jenő, ki a gyönyörű dalokhoz a szöveget irta. Eibach Ödön gyógyszerész, ki már ismételve ingyen felszerelte a műkedvelő kör tulaj­donát képező villanyos lámpát — és különben is minden műkedvelői előadás alkmából kisebb-na- gyobb áldozatokat hoz a közjónak. Még fel kell említeni a királyi lak pazar fényű berendezését, mely csak dr. Pót Radonénak készséggel felaján­lott arany roccocó stylü bútoraival volt lehetséges. Máyr N. szálkai főerdésznek köszönhető az erdei részletek természethűsége. Végre Limbacher mű­asztalos jó ízlését a diszldteknél érvényesítette. A pénztáros jelentése szerint összes bevétel volt 362 frl 90 kr, kiadás 142 frt 57 kr. Tiszta jö­vedelem 220 frt 33 kr. Ebből a gimnázium javára esik 180 frt, színpad beszerzési költség törleszté­sére 40 frt 33 kr, mely összeg a kézipénztárból go frtra kiegészíttetett. Felűlfizettek : Mittweg Henrik, Merwerth Fe- rene, Gálos Edénó 3—3 írttal, Id. Pleszky Antal, Döry Hugó, Fischer N.-né, Kovács Gyula, Kramo- liny József, N. N. 2—2 írttal, Beöthy Károly 1 f. 40, Osztrich Mihály 1 frt, Brandeisz Ferenc, Mül- ner M. 50—50 kr. és Becht 10 krral. Összesen: 24 frt 50 kr. IRODALOM. ZENE.. — Versek. Buday László. Budapest 1894. Singer és Wolfner, Andrássy-ut 10. Ára 1 frt. — Röviden jeleztük már lapunk kiváló munkatársa verskötetének megjelenését s most bele kellene bo­csátkoznunk a mű kritikai boncolgatásába; csak­hogy a fővárosi sajtó osztatlan elismerése s azután a lelkes fogadtatás után, amelyben a fiatal költő eme első kötete részesült — kevés uj dicséretet mondhatnánk még el róla, ha pedig egyetraást gáncsolni akarnánk, lapunk olvasóival jutnánk el­lentétes helyzetbe, hiszen tevékeny s irodalmilag becses működése után Buday László jó ismerőse s mondhatjuk kedvence a mi közönségünknek, s így tüstént rajta csípnének, hogy nem. mondunk igazat. — Bajos dolog tehát e két alternatíva kö­zött az arany középutat megtalálni, de hát legyen, megpróbáljuk szeretetünket kritikai igazmondások­kal összeegyeztetni. — A „Versek“ egy fiatal szép tehetségnek elismerésre méltó munkája. — Buday László, azt hisszük, nem köszönné meg nekünk, ha első verskötetének átlapozása után tehetsége mellé a teljesen kiforrt jelzőt is oda bigygyesztenők. — Ő még fejlődni fog s hogy jó irányban, erről szebb- nél-szebb költeményei tesznek tanúbizonyságot. A mi különösen fiatal költőnél ritkaság, nagy szeren­csével tudja fegyelmezni érzéseit s gondolatait, s így bár verseiből hiányzik a magasabb elragadó hév elementáris ereje, a mely gátat, akadályt nem ismer, hanem rohamosan hódit és lebilincsel ; de mentve van a nagy tévedésektől is s mindég megma­rad a jóizlés manapság gyakran keresztül lépett határai között, tud lenni okos, felvilágosodott, sok­oldalú s nem vulkáni kitöréseivel, de csendes, me­leg érzésével, affektálás nélküli hangjával s tiszta formai érzékével s mi fő, tartalmasságával kelt ro- konszenvet maga iránt. A verskötet, a melyet a szerző szeretetből és gyön­gédségből testvérének, Buday Klárikának ajánlott, a következő négy ciklusra oszlik fel. Louise, — Uj élet, — Mindenféle, — Fordítások. A Louise ciklusban is tagadhatlanul vannak szép költemények, de az „Uj élet“ címűben a szerző maga is igy szól: „ ............Mit eddig Írtam Da dogás volt, gyönge kísérlet.“ Uj szerelemnek csak perzsel a lángja. Ez az első dal, ez az új életI Nem osztjuk ezt a kemény ön-kritikát, de any- nyi áll, hogy ebben a fejezetben vannak legszebb költeményei. Milyen pompásan találó, magvas és mély a nehézkes forma dacára is például a Visz- hang cimü vers Álljon itt három befejező vers­szaka : „Mi vagyok néked? Semmi más, Mint ott az a hegyóriás; Talán felé se mennél, hogy ha Oly pompás viszhangja Dem volna. Lesed az erdős szirtfalak, Hogy adják vissza hangodat. S kacagsz, ha pajzán, vig danádra Minden szavad hűn visszavágja. De, hogy mit zúg a rengeteg, Miről panaszkodik neked, S hogy mit suttognak törpe fái, Te arra már nem vagy kiváncsi 1“ Nagyon szép a „Munkában“ cimü is. A szer­kesztőségi szobában dolgozik a költő egy riporton. A fáradt toll sietve szántja a papirt. Egy sikkasz- tóról szól az ének, de az ő lelke gondolatja másutt jár messze, messze . . . S „A toll, az pcrceg még javában, Bár zsibbad, ernyed már kezem, Nyomott a lég a kis szobában — Úgy mondják — én nem érzem, Zöld erdő most a lelkem álma, Dalos, virágos, illatos . . . , Én szép virágom, barna lányka, Ottan bolyongasz ugye most ? t ff S Es kész a lap, eljut O hozzá is. Átnézi, de eldobja, mert „üres, nincs benne semmi érdekes dolog,“ pedig . . . „El nem dobnád ily megvetően, Ha megsúgnák a holt sorok, Hogy mig híreim egybeszőttem, Mindig csak egy kép volt előttem: A te glóriás alakod !“ Nem kedves, nem szép kis költemény ez ? A meleg, igaz érzés csakúgy buzog belőle. És ilyen még nagyon sok van ebben a ciklusban. A „Mindenféle“ fejezetet egy pár vallásos 8 mély érzésű költemény teszi becsessé, — a „Csonka feszület“ taláu az egész verskötet legmagasabb szár- nyalásu költeménye. A „Forditások“-ban Hugó Viktor, Lenau, Baum bach, Lessing, Guerrero, Paul Bourget, Ten­nyson, Solomos egy pár darabját mutatja be, szép gördülékeny, csengő rimü fordításban. íme ez Buday László szép tehetségről tanús­kodó kötetének rövid tartalma. A ki bővebben meg akar ismerkedni vele, igazán nem sajnálhatja azt az egy forintot, a mely a csínnal és Ízléssel kiál­lított könyvért jár.

Next

/
Thumbnails
Contents