Tolnavármegye, 1894 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-06 / 19. szám
1894. május 6. S. alatt harcolni, hanem napjainkban, sajnos, újra látjuk a kasztszellem harcát, mely fél a haladástól, mint a sötétség a napsugártól. De az idézett pár mondásból még egy másik összehasonlítást is vonhatunk le. S ez az, hogy a szabadelvűek táborában a régi gyűlölet szikrája kiveszett, s ma igazi szabadelvűnek csak az nevezhető, ki bár tettével, szavával, tollával védi álláspontját, de azért tiszteli másnak is a meggyőződését. És büszkeséggel mutathatunk rá a magyar közélet liberális tényezőire: higgadtak, bár lelkesültek, fontolva haladnak, bár int feléjük a győzelem babérja. Egészen máshogyan áll az ultramon- tánoknál. 1843-ban egy érsek kérdezte a főrendiházban, vájjon van-e joga ő szentségének szorosan az ország törvényhozására tartozó dologban határozni ? Ma öl év múlva, egy püspök elég vakmerőén nyíltan forradalmat jelent be az esetre, ha a polgári házasságból törvény lesz. Nézeteltérések lehetnek polgár és polgár között bármily ügyben, de átok lenne a hazára, ha a törvények megtartásában léteznének véleménykülönbségek. Magyarország akkor nem lenne jogállam, hanem a fékvesztett anarchia válnék benne uralkodóvá. A liberálisok tehát félszázad óta küzdő fegyvereikből elhagyták a mérgezetteket, csak az ultramontánok nem átallanak a porondon nemtelen fegyverekkel is megjelenni. Pedig ha a fálszázad előtti küzdők — mint Eipp-Ripp — hosszú álmukból felébrednének, nem ismernék meg ezt az országot. Szabadság, Egyenlőség, Testvériség áll a nemzet oltárán, melyen azelőtt az előítélet és maradiság bálványképei függtek. Soha nem gondolt jóllétben, soha nem gondolt boldogság felé evez nemzetünk. Célhoz is ér, ha nemzeti politika lesz a vitorlája, szabadelvüség az evező rudja. A főrendektől függ most, hogy közelebb jussunk-e célunkhoz. Most majd csak a kezébe veszi és végig üt vele a kereskedő, kufár népségen! Itt az idő, ébredjetek nagy eszmék! Dehogy ébresztette őket! A hosszú küzdés alatt szerencsésen asszimilálódott a gondolkozás módja a többiekével. Egy szikrával se volt jobb a többieknél. Most már egészen természetesnek találta azt, a mit az előtt elitéit. Úszott az árral nagy mohón. Az uj lap megindult. Reklámmal, nagy dobbal. Az elején hosszú névsor a legfölkapottabb irók közül. A tartalma vógtől-végig pikáns, modern izü csemege. Olyan, a mi nem megy komoly irodalmi termelés számba, de a közönségnek tetszik. S ez a fő. A publikum éretlen szellemeskedóseinek külön rovatot nyitott, s a kik egyszerre egész évre fizettek elő, azoknak az arcképét is kiadta. Mert ez is fődolog. Az uj szerkesztő megállt egyik kis riportere előtt, s nagy fontoskodva magyarázgatta neki: — A fődolog, hogy a közönségnek tessünk. Ez az ujságcsinálás első szabálya. S az irodalomé is; evvel teszünk szolgálatot a publikumnak, meg az irodalomnak is, nem pedig avval, ha a magunk hóbortos eszméit akarjuk az olvasóra tukmálni A közönség érdeke a cél, a többi csak eszköz. A ki máskép gondolkozik, az mind szaipár. BTJDAY LÁSZLÓ. S ha a főrendek egy része nem igen I lelkesedik is a reformért, melyet a nemzet és képviselete annyira kíván, csak azt kérdezzük, mint 1843-ban kérdezte egyik szónok : „ Vájjon nagyméltóságu Főrendek! tanácsos-e a hazának ily helyzetében ily elemek és ily környülállások között, annyi kívánat ellen, ezen tárgyat tovább is tartóztatni s a jövendő biztosítása nélkül innen haza menni ? !--------“ A másik nagy és szép mondást Szé- chen Antal gróf beszédéből vesszük : „A valódi közvélemény, mely nem egy rövid kor mulékony igényletein, de a nemzet, a haza, az időnek valódi szükségein alapszik, kivívja előbb utóbb magának diadalát, kivívja azt egyesek, kivívja többségek ellenére /“ íme Széchen Antal gróf mondását mi is aláírjuk. Mert hitünk, hogy a zúgó folyamot rohanásában, a bolygó csillagot égi útjában, a szilárd akaratú nemzetet küzdelmében megállítani nem lehet ! POLITIKAI HÍREK. — Széchenyi Bertalan gróf, Széchenyi Sándor gróf, megyénk tisztelt és szeretett főispánjának fia, vagyoni képesítéséért folyamodott a főrendiházhoz. Örömmel regisztráljuk ezt a hirt, mert a főrendiház Széchenyi Bertalan grófban szép tehetségű tagot nyer, ki bizonyára nevéhez méltó szerepet fog játszani a főrendiház szabadelvű tagjai között. Széchenyi Bertalan gróf többek között a magyar-óvári gazdasági akadémiát is végezte, hol szorgalma, képzettsége és kellemes modora által méltó feltűnést keltett. Rendkívül örvendetes, hogy a fiatal gróf a házassági javaslatra szavazatát már beadhatja. — A képviselőház mentelmi bizottsága Cho- rin Ferenc elnöklete alatt tartott ülésén tárgyalás alá vette — többek között — Perczel Dezső és Szapáry László gróf képviselők mentelmi jogának felfüggesztése iránti bírósági megkeresést és nevezett képviselőkre nézve a mentelmi jog felfüggesztésének javaslatba hozását határozta el. — A főrendek és a polgári házasság. Május hetediké elé, Írja a M. H., mikor a polgári házasságról szóló javaslat be fog vonulni a főrendiházba, minden körben a legnagyobb érdeklődéssel néznek. Az egész ország, politikai körök épp úgy, mint társadalmaik izgatottan várják a napot, mikor szemük előtt megy végbe a hosszú küzdelem utolsó mozzanata. Maguk a tényezők, a főrendiház tagjai nálunk szokatlan érdeklődéssel felkészülve, ösz- szetoborozva mindenünnen, már csatakészen állanak. A temperamentumok, egyéb dolgaik ezúttal is azt parancsolja rájuk, hogy röviden végezzenek. így bizonyos, hogy két-három nap múlván a tárgyalás megkezdésétől el fog dűlni a polgári házasság sora. Mi úgy vagyunk informálva, hogy a nevezetes napokra igen kevés kivétellel mindenki ott lesz, akinek helye van a muzeum üléstermében. Lege|- sőbben a klérus teljes számban meg fog jelenni, főpap nem marad távol, hacsak valamely nagy betegség meg nem akadályozza. A főrendiház elnökét, közéletünk nemes és kiváló alakját, Vay Miklós bárót betegsége miatt sajnosán fogjuk mellőzni az elnöki székből, mert a polgári házasságról szóló javaslat tárgyalását az elnöki székből a főrendiház alelnöke, Szláoy József koronaőr fogja vezetni. Az indigénákra vonatkozólag értesülésünk az. hogy nem veszték részt a szavazásban. A mi a vitát illeti, megállapodás szerint csak tizenketten vagy tizenöten fognak mindkét részről beszédet tartani. Ezek szerint a szavazás már május 9-én, de legkésőbb 10-én okvetlenül megtörténik. , — Egységes középiskola. Az orsz. közoktatási tanács nép- és szakiskolai osztálya utolsó ülésében Heinrich Gusztáv dr. elnöklete alatt az egységes középiskola kérdésében a kiküldött bizottság által készített elaborátumot tárgyalta, melyet minden ___________TOLNAVARMEGYE._________ po ntjában elfogadott. Á szakosztály azt a javaslatot, hogy a középiskola növendékeit a népiskolának már III. osztályából vegye s ily módon 9 évfolyamossá tétessék, nem találta elfogadhatónak, mivel ez intézkedés a középiskolának |nem válnék hasznára, a népiskolát meg jelentékenyen megkárosítaná. A szakosztály ennélfogva 8 szóval 4 ellen a mai 8 osztály fentartása mellett foglalt állást. Végül kifejezést adott annak az óhajtásának, hogy az egységes középiskola szervezetének megállapítása után mindazok az iskolák szervezetei is revízió alá vétessenek, a melyek a középiskolákkal kapcsolatosak. TÖRVÉNYKEZÉS. A megcsalt férj boszuja. Harci János alsónyéki lakos már régóta hallotta, hogy felesége után Görbe Gábor ottani szol- galegóny jár. Folyó évi március 12-én az esti órákban Pilisről Harci János váratlanul hazaérkezvén,- szolgájától azt a hirt hallotta, hogy Görbe Gábor benn van feleségénél. Harci azonnal elment egy revolvert vásárolni — s azzal hazament, hol a konyha ajtajának kilincsét levéve találván, zörgetett, de be nem eresztették; ekkor a hátsó szobaablakát kiemelvén, oda bement, látta, hogy felesége nincs az ágyban, ekkor lámpát gyújtva, a konyhán keresztül az első szobába ment, a hol feleségét Görbe Gáborral együtt találta, utóbbi az ágyból kiugrott s egy baltával Harcit megütni akarta, ez azonban a nála levő bottal úgy Görbére, mint nejére ráütött, majd midőn Görbe Gábor a baltával ismét neki ment, Harci a revolvert csizmájából élővevén, Görbét meglőtte, ki másnap meghalt. Ezen ügyben a vógtárgyalás a szegzárdi kir. törvényszék által április hó 28-án tartatott meg. Elnök : Selc József, biiák : Ágoston István, Smidt Imre, közvádló : Námesi János, védő : Steiner Lajos, jegyző : Kelemen Imre. Vádlotté szerinti tényállást beismerte, neje, ki először vallani nem akart, később, folytonos közbeszólásaival a tárgyalás menetét aka- dályozá, a törvényszék által vallomás tételre fel- szóllittatott, férjét mindenáron belemártani akarta, állitván, hogy szeretője meg sem támadta férjét. Közvádló a btkv. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés büntette miatt a számtalan enyhítő körülmény figyelembe vételével kérte vádlottat elítélni. Védő hangoztatja, hogy vádlott megcsalt ember, tettét felindulásban követte el, azonban szándéka nem irányult emberölésre, mert hisz a haldokló Görbe Gábor is azt vallja, hogy ő birkózott Harcival s csak akkor vette az elő revolverét. Jogosan használta tehát azt jogtalan támadással szemben, ezért cselekménye neki beszámítható nem lehet. Kér felmentést. Ha mégis bűnösnek találtatnék, úgy a btkv. 281. §-a alapján, figyelemmel a számtatan enyhítő körülményre, ítéltessék eh A bíróság Harcit a büntető törvény 281. §-a 1. pontjába ütköző erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés miatt 92. §, alkalmazásával 6 havi börtönre Ítélte. Vádlott, ügyész fellebbeznek. Védő megnyugszik. Vádlott jogerőig szabadlábra helyeztetik. A szegzárdi kir. törvényszéknél végtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1894. évi május hó 8-án. 1899/94. Kálmán József és özv. Katona Istvánná ellen lopás miatt. 1400/94. Dákó Ferenc és Dobos György ellen hatóság elleni erőszak miatt. 1401/94. Antal Pál ellen sikkasztás miatt. 1428/94. Németh István ellen súlyos testi sértés miatt. 1428/94. Szenes Ede ellen csalás miatt. 1894. évi május hó 10-én. 1427/94. Farkas József, Hoffman Gáspár, Tóth Ignic, László Lajos, Bánusz Ferenc és Járki Ferenc ellen lopás miatt. 1425/94. Cziraraerer Ferenc ellen rágalmazás miatt. 1894. évi május hó 12-én. 1557/94. Sárközi Szepi, Sárközi József, Sárközi János, ifj. Sárközi Rozi, id. Sárközi Rozi, Farkas Sándor, Vajter János, Hofner János, Kraft Adám, Koszter Adámné és Schmidt Józsefné ellen lopás miatt.
